Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. MÁRCIUS 28—29. SZOMBAT—VASÁRNAP III. ÉVFOLYAM 75. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT L C Xí 3 K C K BLACKJACK DISCO SHOW az Etesi Művelődési Házban 1992. március .28-én, szombaton Vendég: PÁL UTCAI FIÚK együttes "Gyere el Te is!" Reformországok listája Magyarország áll az élen Magyarország áll az élen azon reformországok listáján, ame­lyekben a Nyugat a fordulat óta beruházott — állapították meg egy bécsi kelet-nyugati tanácskozáson. A pénzügyi és gazdasági szakem­berek tanácskozásán napvilágot látott adatok szerint az összesen 5 milliárd dollár beruházásból Magyarország 3 milliárddal részesedik, utána Csehszlovákia következik 1,2-1,3 milliárddal, majd Lengyel- ország 0,7 milliárddal. Elhangzott az a megállapítás is, hogy míg Csehszlovákiában és Lengyelországban idegenkednek a külföldi — elsősorban német — beruházásoktól, Magyarország nyitva áll a kül­földi tőke előtt. A tanácskozáson Tárkány Szűcs Attila, a Vagyon­ügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese részletes tájékoztatást adott a magyarországi privatizáció helyzetéről. Vasárnaptól: nyári időszámítás A nyári időszámításra készülve tegnap megkezdték a fővárosi vil­lanyórák átállítását. Mint ismere­tes, március 29-én vasárnap haj­nali két órakor kezdődik a nyári időszámítás azzal, hogy az órák mutatóit egy órával előbbre kell forgatni. A posta pontos idő tele­fonszolgálata csak a legutolsó pil­lanatokban álh'tja át magnetofon­ját, a pályaudvarokon pedig a MÁV gondoskodik az óramuta­tók előbbre forgatásáról. Átlövés (?) Továbbra sincs tárgyi bizonyí­ték arra, hogy szerdán jugoszláv oldalról lövéseket adtak le ma­gyar területen dolgozó két mező- gazdasági munkásra. A határőr­ség illetékese elmondta: fémke­reső eszközökkel kutatják a löve­dékeket, miután a bejelentés sze­rint hat lövést adtak le. Mint mondta, a határőrségnek a jelen­legi helyzetben rendkívül komo­lyan kell vennie az állampolgári bejelentést, ráadásul ezt egyszer­re két ember tette. Délen új határátkelők A heti kormányülés új határ- átkelőhelyek nyitásáról is hatá­rozott. Az elképzelések szerint a szlovén, a horvát, a szerb, a ro­mán, valamint a cseh- és szlovák határszakaszokon nyitnának űj, többnyire a kétoldalú személy- forgalmat lebonyolító átkelőket. A kívánatos fejlesztésnek egye­lőre határt szabnak a pénzügyi korlátok, így idén csupán 6-8 új állomás megnyitása varható, el­sősorban a déli határ mentén. A miniszter nem érti Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter, a bős — nagymarosi be­ruházás magyar tárgyaló delegá­ciójának vezetője szerint a parla­menti döntés az áprilisi határo­zatból csak az államközi szerző­dés közös megegyezéssel történő megszüntetésére utaló részt ér­vényteleníti. Ezért nem érti a Duna Kör logikáját, miszerint a döntés hátterében a magyar kor­mány gyávasága, bizonyos ma­gyar és csehszlovák körök alku­ja, összejátszása húzódik meg — nyilatkozta Mádl. ősszel módosul a KRESZ Adózik az átalány Szeptembertől módosul a KRESZ, áprilistól változik a gépkocsiátalány — hangzott el tegnap a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium sajtótá­jékoztatóján. A kormány első olvasatban el­fogadta a KRESZ módosításáról az előterjesztést, amelynek leglé­nyegesebb pontjai a belterüle­tekre vonatkozó 50 km/órás fel­ső sebességkorlátozás. A lakott területeken kívüli forgalomban kötelező a nappali kivilágítás. Szükséges lesz a hátsó biztonsági övék használata is. Idén március 31-étől változik a gépkocsiátalány elszámolásá­nak módja és rendje. A fenntar­tásra, javításra adható átalányok ezentúl jövedelemnek számíta­nak. Az ezzel kapcsolatos költ­ségeket csak számla ellenében lehet majd elszámolni az adózás­nál. Az üzemanyag- felhaszná­lásnál megmarad az átalány-el­számolás lehetősége, vagy a régi, vagy egy új norma szerint. Ez utóbbi alapján 1000 köbcenti­méterig 8, 1500-ig 9, ezenfelül 10 liter benzin ára számolható el 100 kilométerenként üzem­anyagköltségként, számla nél­kül. A megyei közgyűlés határozata: Vizsgálat indul a megyei kórház vezetői ellen Zárt ülés keretében személyi ügyeket is tárgyalt csütörtökön a Nógrád Megyei Közgyűlés. A délután kettőtől hatig tartó ta­nácskozás egyik sarkalatos részében a megyei kórház vezetésé­nek - dr. Reichard Jenő orvos-igazgatónak és dr. Schablik Béla gazdasági igazgatónak - munkájával kapcsolatos tényfeltáró, pénzügyi vizsgálat eredményét vitatták meg és határoztak a szükséges további lépésekről. Az előzmények: a február végén megtartott közgyűlésen dr. Szájbely Ernő, az egészség- ügyi és szociális bizottság tagja interpellációt terjesztett elő, melyben egyebek közt a követ­kezők hangzottak el: a bizottság folyamatosan figyelemmel kí­séri a megyei önkormányzat ágazatához tartozó intézmények munkáját. Kihelyezett ülést tar­tott a megyei kórházban is. ”Az ott tapasztaltak, valamint az orvos-igazgató ezirányú ké­rése felvetették annak szüksé­gességét, hogy tisztázzák azo­kat a viszonyokat, melyek meg­határozzák az intézmény pénz­ügyi, kifizetési, érdekeltségi szabályait. Tisztázódjék a fejlesztéseket, beruházásokat, belső munkákat szolgáló források felhasználá­sának módja, s az is: vannak-e engedély nélküli pénzek, illetve kifizetések. Mindezek miatt a bizottság megkérte az orvos- és a gazda­sági igazgatót, hogy szolgáltas­son adatokat számára a hivatal egészségügyi osztályán keresz­tül. Az összesítés során olyan pénzfelvételekre derült fény a kórház vezetői részéről, ame­lyeket a munkáltató előzetesen nem ismert, nem javasolt, nem engedélyezett, s jogszabály sem ad rá lehetőséget. Az érintettek a kollektív szerződésre hivatkoztak, melyet azonban a munkáltató nem lát- tamozott, nem írt alá.” A folytatás pedig: a feltárt adatok alátámasztásával to­vábbi pénzügyi vizsgálat követ­kezett. Ezek után született az a határozat, melyet a hosz- (Foly tatás a 3. oldalon) Tegnapi demonstrációjukon a NODISZ-os fiatalok kartondobozokból építették fel egy képzeletbeli átképző központot Szécsényben. Itt bárki, bármiből, bármivé átminősíttethette magát, és ezt „munkakönyvében” is rögzítették. Tudósításunk a 3. oldalon olvasható. foto: Gyurkó Péter A feladók figyelmébe is Késni fognak a postai küldemények A Magyar Posta arról tájékoz­tatta tegnap a Magyar Távirati Irodát, hogy a következő napok­ban Baranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében postai és hírlapküldemények ké­sésével kell számolni. Természe­tesen ezt a küldemények feladó­nak figyelmébe is ajánlják. A tájékoztatás szerint ugyanis a Budapest — Pécs vasútvonalon sorra kerülő, a március 31. és áp­rilis 17. között pályaépítési mun­kálatok miatt valószínűleg csak jelentős késéssel érnek majd cél­ba az éjszaka közlekedő posta­vonatok. Várhatóan ennek az lesz a következménye, hogy Ba­ranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében nem a szokásos időben, hanem csak ké­sőbb érkeznek meg a csomag és postai küldemények, így várha­tóan az előfizetők sem a szokott időben kapják meg az újságokat, és valószínűleg a hírlapárusok is később kezdhetik majd a lapok értékesítését. Elöregedett a gépkocsipark Kritikus helyzet a mentőknél Tizenhárom állomás alkalmatlan a céljára Több szempontból is kritikus a helyzet az Országos Mentő- szolgálatnál. A 173 állomáson csaknem hétezer embert foglal­koztató szervezetnél gazdasági­lag szinte tarthatatlan a helyzet: az idei évet már az indulásnál 180 millió forintos hiánnyal kezdték. Erről tájékoztatták az OMSZ képviselői az MTI mun­katársát. A három forrásból gazdálko­dó Mentőszolgálat ez évre össze­sen 2,9 milliárd forintot kapott működési költségeire. Ebből kell fedezni a dolgozók bérét, a gép­kocsik üzemeltetését, működtet­ni a mentőállomásokat, a 85 ágyas kórházat, a légimentést, biztosítani a gyógy- és kötszerel­látást, a benzint — mondta Ábra­hám Zoltán igazgatóhelyettes. A szűkös költségvetés valószínűleg a szinten tartásra sem lesz ele­gendő, így csökkennek a készle­tek, fölemésztődik a tartalék. El­öregedett a gépkocsipark is. Ma még az esetek 70 százalékában Nysa mentőautó szállítja a bete­geket, a sérülteket. Simor Mik­lós, a gépjárműosztály vezetője szerint a 35 Mercedes rohamko­csinál csak látszólag jobb a hely­zet, mivel esetükben a felszerelt­ség hiányos. Sokszor 15-20 éves műszerekkel kénytelenek dol­gozni a mentőorvosok. Szabó Katalin osztályvezető szerint az autók állapota nem veszélyezteti a mentés biztonságát, de a gya­kori meghibásodás miatt sokkal több pénzt kell rájuk fordítani. A Mentőszolgálatnál megkezdett típuscserét abból a 619 millió fo­rintból kell megvalósítani, ame­lyet a Népjóléti Minisztérium ez évben beruházásra adott az OMSZ-nek. Az ideális évi 300 Toyota autó beszerzése helyett idén valószínűleg csak kétszázra telik. Az viszont még kérdéses, hogy az autók üzemeltetését mi­lyen forrásból oldják meg. Összesen egy helikopter vá­sárlására és egy mentőállomás korszerűsítésére nyílik lehetőség olyan körülmények között, ami­kor 13 állomás alkalmatlan men­tőállomás céljára, további 23-at pedigjelentősen fel kellene újíta­ni ahhoz, hogy megfeleljen a kö­vetelményeknek — mondta az igazgatóhelyettes. Orbán Viktor az Antall-kormányról: Hatalmi gőg ellen nincs orvosság — Amikor diktatúra van, ak­kor valaki hatalomra kerül - amikor demokrácia van, akkor valaki megnyeri a választáso­kat. Kormányzati hatalmat gya­korol, de nem minden hatalmat - ez nagyon fontos. Ezt a mos­tani kormány sem érti, sajnos. - Orbán Viktortól, a Fidesz par­lamenti frakciójának vezetőjétől hallottuk a fentieket a csütörtöki salgótarjáni politikai gyűlésen. A kormány ezúttal sem nyert kíméletet, ezt igazolja a folyta­tás is:-Ennek az Antall-féle kor­mánynak sok baja van. Az egyik legkomolyabb baja a poli­tikai stílusa. Időnként érzem azt a fajta magatartást, hogy meg­tisztelve kell éreznünk magun­kat, amiért méltóztatnak ben­nünket kormányozni. Mondok egy példát. El tudják önök kép­zelni, hogy elveszti az MDF a választásokat, és Antall József tiltakozik a parlamentben, mert nem kap szót? Alapvetően azt kell hogy mondjam, nincs or­vosság a hatalmi gőg ellen. Vagy vannak a politikus szemé­lyiségében fékek, vagy nincse­nek. Nem csak a kormány általá­ban, annak egyes tagjai is meg­fosztanak a szenteltvíztől:-Számos embert tartunk al­kalmatlannak ebben a kor­mányban. Most már tudjuk azt, hogy például sportminiszteri ál­láshoz elegendő, ha valaki bel­ügyminiszterként akrobatamu­tatványokat mutat be a Parla­ment ablakában. Vagy itt van az igazságügyminiszter. Én azt gondolom, rövid öröm az a két év, amíg még miniszterek ma­radnak az urak. A választások előtt minden párt azt mondta, véget kell vetni a személytelen felelősségnek. Polgári társada­lomban lehet tudni, ki mit csi­nál, és miért felelős. Ha nem megy, le lehet vonni a konzek­venciát. Ehelyett az történt Ma­gyarországon, hogy a szemé­lyes felelőtlenség ideje érkezett el. Azt gondolom, hogy egy hosszú távon gondolkodó mi­niszterelnök számára nem az a nagy kudarc, ha alkalmatlan embert hozott be, és az kiderült, - az igazi nagy kudarc, ha nem tud tőle megszabadulni. (Folytatás a 3. oldalon) Egy év időt adna a jog az önkormányzatoknak Megtartják vagy eladják a lakásokat? A lakások és a helyiségek bér­letéről, valamint eladásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyű­lés elé terjeszti a kormány. A ter­vezet keretjellegű szabályozást ad, s így nagy mozgásteret bizto­sít az önkormányzatoknak. Leg­lényegesebb eleme az, hogy min­den egyes önkormányzat maga dolgozza ki a területére érvényes szabályozást. A tervezet így az egyes önkormányzati testületek­re bízza a bérleti dijak megállapí­tását, továbbá annak eldöntését, hogy a fennhatósága alá tartozó ingatlanok közül mely lakásokat és helyiségeket kívánja eladni, il­letve melyeket óhajtja önkor­mányzati tulajdonban megtarta­ni. A helyi szabályok kidolgozá­sához ismérveket és egy év időt adna a jog. A lakásbérleti dijakat az új számítások alapján befolyá­solná a lakás fekvése, állaga, fel­szereltsége, komfortfoka. A fize­tendő összegek ezzel jelentősen megemelkednének, ám a leendő törvény az önkormányzatokat ugyanakkor lakbértámogatási rendszer kidolgozására is köte­lezné. Az új rendelkezések szerint megszűnne a bérletkijelölések hatósági jellege, s az általános szerződési szabályok alapján az önkormányzati testület, mint tu­lajdonos — kölcsönös megálla­podással — szerződést kötne a bérlővel. Az új szabályok életbe lépéséig érvényben maradnának a jelenlegi rendelkezések és a megkötött szerződések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom