Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
ENSZ-csoport Bagdadban ENSZ-csoport érkezett Bagdadba szombaton, hogy ellenőrizze, megsemmisítették-e az iraki Scud rakétákat gyártó berendezéseket, illetve, hogy új információkat szerezzen az iraki tömegpusztító fegyverekről és megsemmisítésükről — közölte a Reuter. A küldöttség indulása előtt Rolf Ekeus, az iraki arzenál megsemmisítését felügyelő ENSZ-bizottság vezetője közölte, hogy levelet kapott Bagdadból, amelyből az ENSZ-követe- léseket illető iraki politika gyökeres megváltozása tűnt ki. Orosz bombázók az amerikai légtérnél Két orosz Bear-G típusú bombázót észlelt pénteken Alaszka nyugati partjainál, az amerikai légtér közelében az amerikai légierő egyik F-15 típusú járőrgépe — közölte az amerikai légierő érintett egységének szóvivőnője, Monica Aloisio kapitány. Mint elmondta, senki nem tudja, mit kerestek ezek a harci repülőgépek az övezetben. A Bear-G-k mindenesetre nem sértették meg az amerikai légteret, de a járőr „messzebbre terelte őket” a helyszíntől. Gáza-övezet: szabad az út Vasárnaptól ismét szabad az út a Gáza-övezetből Izraelbe, vagyis megszűnt a beutazási tilalom — jelentette az izraeli rádió. A péntek óta érvényben levő korlátozást azt követően rendelték el, hogy kedden Jaffában izraeliek estek áldozatul két gázai palesztin támadásának. Bush elégedett „Nagyon érdekesnek” és teljes mértékben pozitívnak értékelte szombaton George Bush az államközösségi vezetők kijevi tanácskozását. Az amerikai elnök Camp Davidben — Helmut Kohl német kancellárral kezdődött megbeszélései előtt — nyilatkozott az újságíróknak. Honecker önként távozzék...! Chile szeretné, ha az ország moszkvai nagykövetségén tartózkodó Erich Honecker volt keletnémet párt- és állami vezető önként elhagyná a diplomáciai képviseletet, mivel így megszűnne a dél-amerikai állam és Németország közötti feszültség — ezt Enrique Silva Cimma chilei külügyminiszter nyilatkozta. Ez esetben minden biztosítékot megkapna arra nézve, hogy a rá váró per jogszerű legyen. Kijevi csúcs: Újabb szeg az Államközösség koporsójába... Ukrajna nem kíván Moszkva gyarmata lenni Kijevben némely megfigyelők szerint újabb szeget ütöttek az Államközösség koporsójába. A legnagyobb érdemet maga a házigazda, Ukrajna szerezte ebben azzal, hogy látványosan odébb állt, amikor a fontos katonai dokumentumokat kellett aláírni. A hadügyekben tapasztalt szembenállás csak az egyik tényező, ennél sokkal kitapinthatóbb volt, amit később a konok Leonyid Kravcsuk ukrán elnök ki is mondott: az Államközösség álom, további életben tartása csak akkor lehetséges, ha a tagok komolyan veszik saját ígéretüket, és betartják az eddig kötött hetven egyezményt. Túl sok jót eleve nem lehetett remélni a kijevi csúcstól. Örményország és Azerbajdzsán háborúban áll, Moldova a Dnyesz- ter menti oroszokkal folytat véres harcot. A két legnagyobb szláv állam pedig hónapok óta huzakodik. Nyilvánvaló volt, hogy Ukrajna ismételten demonstrálni akarja: nem kíván Moszkva gyarmata lenni. Krav- csuknak közvetlenül a csúcs elé időzített bejelentése, miszerint egy időre leállítja az Ukrajna területén levő harcászati rakéták kivonását, csak olaj volt a tűzre. Borisz Jelcin kincstári optimizmusa senkit sem győzött meg a tanácskozás végén tartott sajtó- értekezletén. Hiába mondta azt, hogy az eddigi csúcsokhoz képest most végre előbbre léptek a katonai ügyekben. Mindenki tudta, hogy ez csak tettetett derűlátás. Elfogadták ugyan a közös haderő irányítószerveinek jogköréről szóló egyezményt, de Kijev részt sem vett e téma megvitatásában. Nem jutottak dűlőre abban, hogy az egykori szovjet hadsereg mely alakulatait minősítsék hadászatinak, ily módon közös parancsnokság alá tartozónak. Egy szó sem esett a fekete-tengeri hadiflottáról, noha az elmúlt hetekben éles pengeváltás volt ez ügyben. Kravcsuk nyilvánosan hangoztatott csalódottságát támasztja alá, hogy jottányit sem közeledtek az álláspontok a néhai birodalom jogutódlásával és a vagyonmegosztással összefüggő vitában. Mi több, itt nem egyszerűen orosz-ukrán konfrontációról van szó, Moldova, Belorusszia és Kazahsztán is jelezte, hogy igényt tart némi kóstolóra a nagy tortából. Csekély vigasz Jelcinnek, hogy kicsikarta: Kijev is csatlakozzon az adósságfizetőkhöz. Az ukrán vezetés előbb-utóbb úgyis megtette volna ezt a gesztust, lévén belátta: csak így juthat nyugati hitelekhez. Kijevben egy koraszülött vias- kodását látta a külvilág. A személyes politikai ambíciók által is motivált vezetők pedig csak halálát segíthetik, ha így folytatják; vannak, akik úgy gondolják, hogy esetleg már május közepén, Taskentben, a következő csúcson. (MTI) A Pető-módszer itthon és Angliában Lady Di-t válj a Budapest Diana walesi hercegnő, Károly brit trónörökös felesége ma elhelyezi a budapesti Pető Intézet új épületszámyának alapkövét. Ezzel kezdetét veszi az az építkezés, amelynek nyomán 1993-ra az igényeknek jobban megfelelő, modern központtal várja a betegeket a Kútvölgyi úti komplexum. Az itthon és a világ számos országában elismert gyógyító módszert Pető András orvos-gyógypedagógus az 1930-as években dolgozta ki, s hazánkban 1938- ban alapozta meg a később kialakított konduktív pedagógia rendszerét. A világon elsőként kezdett el foglalkozni a központi idegrendszer sérülése következtében mozgássérült gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésével. Módszerének lényégé: nem a gyermek csökkent képessé; hetséges maximumot igyekszik „kihozni” a gyerekekből annak érdekében, hogy életük során képesek legyenek a társadalmi elvárások teljesítésére. A Pető-féle módszert az évek során számos külföldi országban is megismerték, mind több helyen sikeresen alkalmazzák. Nagy-Britanniában például — ahol évente 1500 agyhűdéses gyermek születik — a ’80-as évek óta hódít a konduktív nevelés. Először Birminghamben indult meg a sérült gyermekek normális életre nevelése, s az ottani intézet fejlesztésére létrehozott alapítványban maga Diana hercegnő vállalt védnökséget. Azóta új fejezet nyílt a Pető-módszer angliai terjedésében: idén januárban megkapták magyar diplomájukat az első angol konduktorok, februárban pedig London belvárosában megnyitotta kapuit a konduktív nevelés Pető Andrásról elnevezett központja. A Pető-módszer angliai sikerét az is jelzi, hogy tavaly megállapodás született a brit kormany- nyal: négy év alatt ötmillió fonttal támogatja a budapesti intézet bővítését. Ezzel pedig nemcsak több beteg gyerek nevelésére van lehetőség, de megduplázódhat a négyéves konduktorképzésben résztvevő hallgatók száma is. A támogatásért cserébe a budapesti intézet 22 brit konduktornall- gató mindenkori négyéves képzésére, és tanítási naponként 31 brit gyerek nevelésére ad örökös fércmelyet. (MTI) Biztosítani szeretnék a szlovák tv-adás vételi lehetőségét Viharsarok — amely elnevezés nem vonzza a tőkét A békési kormánylátogatás tanulságai Az egész napos békési kormánymegbeszélés szombaton Békéscsabán a megyeházán sajtótájékoztatóval zárult. Míg a várakozások alapján a megye még ebben az évben több milliárd — de legalább másfél milliárd — forint kormánytámogatást remélt legsürgetőbb feladatai megoldására, a tájékoztatón elhangzottak szerint mintegy félmilliárd forintos támogatás várható a közeljövőben. De a tárcaközi egyeztetések és az érintett önkormányzatokkal való tárgyalások után további jelentős támogatásokat kap a következőkben Békés azért, hogy — ahogy Boross Péter belügyminiszter fogalmazott — megkezdhesse azokat az alapozó műveleteket, amelyek segítik a megyét a gazdasági föllendülés önmozgásának a beindításában. Kádár Béla külgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta, a kormányt a döntés-előkészítésben segítette a békési kormánymegbeszélés, amely diagnózist adott arról, Békésnek melyek a főbb gondjai, s ennek alapján születik meg terápia. A külgazdasági miniszter elmondotta azt is: a kormány mindent megtesz azért, hogy Békésben is új növekedési folyamat indulhasson el. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárgyalás eredményeként beszámolhatott arról, hogy egy sor kérdésben a döntésig jutottak. így valószínűleg megnyílhat Békéscsabán a Szlovák Kulturális Központ, a Méhkeréki Román Iskola tanteremfejlesztésre számíthat, a Szarvasi Szlovák Kollégium és a Békéscsabai Szlovák Iskola fejlesztésére is sort kerítenek, illetve a szlovák tv-adás békési vételi lehetőségét is biztosítani szeretnék. A közlekedésben is számíthat központi támogatásokra a megye; így a kilencvenes évek második felében várhatóan megépül a Békéscsabát és Gyulát elkerülő út, s a Szeghalmot elkerülő úttal együtt a Foki-híd kiképzése szerepel a tervben. Folytatódik az ivóvíz arzénmentesítése, s az ivóvízbázisokat védő szennyvíztisztító beruházásokra is számíthat a megye. A kormány két új határátkelő megnyitását támogatja, az igény öt, így a békésieknek kell eldönteniük, melyek valósuljanak meg. Egy kérdés kapcsán Kádár Béla azt javasolta a békésieknek, hogy felejtsék el a „viharsarok” elnevezést, mert a tőke szívesebben jön egy „békés” megyébe. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nap során Antall József is szólt ugyanerről; a miniszterelnök elmondotta, hogy a portugálok a „Vihar-fok”-ot „Jóre- ménység-fok”-nak keresztelték át, nehogy elijessze a név a hajósokat. Antall József a kormánymeg- beszélést követően egyébként ellátogatott Gyulára, ahol találkozott a város vezetőivel, s koszo- rúzta Apor Vilmos mártír püspök emléktábláját. A Gyulán megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Antall József egyebek közt elutasította azt a szabaddemokrata vádat, miszerint a kormánymegbeszélés politikai demonstráció lett volna a békéscsabai képviselőjelölt — Kádár Béla — mellett. (MTI) Szorosabbra zárják soraikat a japán alvilági szervezetek — erről tartottak a minap csúcstalálkozót Japán hét legnagyobb gengszterszervezetének vezetői. Az alvilági csúcsot azért hozták össze, hogy megvitassák, milyen ellenlépéseket tegyenek a március eieje óta érvényben levő szigorúbb büntetőtörvények ellen. A gengsztercsúcson negyven jakuzafőnök jelent meg mintegy 50 ezer alvilági tag képviseletében. Állítólag a jakuzák évi 1-2 milliárd dolláros bevételre lesznek szert a bolttulajdonosoknak adott „védelem”, és sokféle egyéb zsarolási módszer révén. Ma: IMF-döntés az idei programról A magyar hitel lehívásának feltétele van A Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsa várhatóan ma dönt arról, hogy elfogadja-e az 1992-re kidolgozott programot, amely része a hároméves gazdasági csomagnak — mondotta Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője. Véleménye szerint a döntés többé-kevésbé előrelátható, az igazgatótanács valószínűleg jóváhagyja a programot. A magyar Parlament még a múlt év végén elfogadta az idei költségvetést, amelynek hiánya nem haladja meg az IMF által elfogadhatónak tartott mértéket. Ugyancsak részben megszületett februárban a társadalombiztosítás idei költségvetése is. Mivel erről csak később döntött az Országház, ezért húzódott az IMF igazgatótanácsánál az idei program jóváhagyása. A hároméves gazdasági csomag szerint a Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak 1,14 milliárd SDR-t (1,6-1,8 milliárd dollár) hitelt nyújt. A kölcsön a gazdasági struktúra átalakítását, a piacgazdaság kiépítését szolgálja, segít a gazdasági rendszerváltás során a folyó fizetésekkel kapcsolatos kiadások finanszírozásában. A múlt esztendőben a keretből Magyarország több mint 600 millió dolláros hitelt vett igénybe. Az idén mintegy 400 millió dolláros kölcsön válik esedékessé. A hitel lehívásának azonban az a feltétele, hogy az ez évi programot jóváhagyja az IMF igazgatótanácsa. Az idei program a költségvetés 69 milliárd forintos hiányával számol, valamint azzal, hogy a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, illetve, ha a növekedés megkezdődne, akkor legfeljebb félmilliárd dolláros deficit alakulhat ki. Az első két hónapban a költségvetésben azonban a tervezettnél nagyobb lett a hiány. Február végén a deficit 36 milliárd forint körüli volt. Ezzel kapcsolatban Szapáry György úgy vélekedett: az eddigi adatokból még messzemenő következtetést nem szabad levonni. Az év közepén egyébként IMF szakértői delegáció érkezik Magyarországra, hogy a helyszínen vizsgálja a helyzetet. (MTI) Új pénzforgalmi előírások (Folytatás az 1. oldalról) Glatz Olivér hangsúlyozta, hogy az új pénzforgalmi rendszerben korszerűsítik, és egyes vonatkozásaiban egyszerűsítik a fizetési módokat. Az egyszerűsítést szolgálja, hogy várhatóan az év végétől megszüntetik a régi rendszer olyan elemeit, mint például a terv szerinti fizetés, az elszámolási utalvány és a felvásárlási utalvány. Lehetővé teszik azt is, hogy a bankok az ügyfelekkel szabadabban állapodhassanak meg bizonyos fizetési feltételekről és határidőről. Az új rendszer figyelembe veszi azt is, hogy a magyar bankok között hamarosan életbe lép az elektronikus elszámolási rendszer, bár a korábbi elképzelésekkel szemben a Giro Rt. április 1-jétől még nem kezdi meg a bankok közötti elektronikus elszámolást. Az új előírások — miszerint az elektronikusan bonyolított pénzforgalomban gyorsítani kell az elszámolásokat — sokkal szorosabb határidőket szabnak majd a bankok számára az egyes fizetési megbízások teljesítéséhez. A helsinki folyamatról Március 24-én Helsinkiben megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet negyedik utótalálkozóia. A második világháború után elsőnek Moszkva javasolt európai biztonsági konferenciát 1954. február 10-én a négy győztes nagyhatalom Berlinben tartott külügyminiszteri értekezletén, és indítványozta egy 50 évre szóló európai kollektív biztonsáf i szerződés megkötését is. Mire hosszú évek alatt a eleti államok elfogadták az Egyesült Államok tel1 ’es jogú részvételét és a NATO) is jelezte tárgyalási készségét, addigra az 1968-as csehszlovákiai bevonulás vetette vissza a folyamatot. A finn kormány 1969. május 5-én felajánlotta Helsinkit az európai értekezlet egyik lehetséges színhelyéül, és a nemzetközi kapcsolatok fokozatos javulása kedvező légkört teremtett a tárgyalások megkezdéséhez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBÉÉ) az 1972-73-as négyszakaszos előkészítés után 1973. július 3-án külügyminiszteri szinten nyílt meg Helsinkiben, de az érdemi szakértői munka 1975-ig Genfben folyt. A Helsinki Záróokmány, amelyet a 35 résztvevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada) legmagasabb szintű vezetői 1975. augusztus 1-jén írták alá, nem szerződés vagy egyezmény, hanem magatartási normákat tartalmazó állásfoglalás volt, amely a biztonsági és együttműködési kérdések mellett a továbbhaladás szervezeti formáit is körvonalazta. 1975 óta a résztvevő államok három úgynevezett utótalálkozót tartottak: Belgrádban, Madridban és Bécsben. A belgrádi utótalálkozót (1977. október 4 — 1978. március 9.) több szakértői összejövetel követte: — 1978. október 31 — december 11., Montreux: a nemzetközi viták békés rendezéséről; — 1979. február 13 — március 26., La Valletta: a földközi-tengeri térség problémáiról; — 1980. február 18 — március 3., Hamburg: európai műszaki tudományos fórum. A madridi utótalálkozó (1980. november 11 — 1983. szeptember 9.) után négy szakértői összejövetel volt: — 1984. március 21 — április 30., Athén: a viták békés rendezéséről; — 1985. május 7 — június 17., Ottawa: az emberi jogokról és az alapvető szabadságjogokról; — 1985. október 15 — november26., Budapest: európai kulturális fórum; — 1986. április 15 — május 27., Bern: a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok; — 1984. január 17 — 1986. szeptember 19., Stockholm: az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről es az európai leszerelésről. A bécsi utótalálkozó (1986. november 4—1989. január 19.) záródokumentumában új volt az úgynevezett emberi dimenzióról szóló fejezet, amely előírta az európai biztonság és együttműködés valamennyi emberi tényezőjére — az emberi és szabadságjogok érvényesítésére, továbbá az emberiességi ügyek intézésére — kiterjedő ellenőrző rendszer kialakítását. A találkozó után, 1989. március 6-án egyrészt az európai hagyományos fegyverzet és haderők csökkenteséről, másrészt az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről kezdődött Bécsben konferencia. 1989 és 1992 márciusa között több konferenciát, tárgyalást, fórumot, értekezletet, szimpóziumot tartottak, mint az előző 14 év alatt összesen. A fontosabbak: 1989. április 18 — május 12., London: tájékoztatáspolitikai fórum; 1989. május 30 — június 23., Párizs: az EBEÉ „emberi dimenziójával” foglalkozó konferencia első találkozója; 1989. október 16 — november 3., Szófia: európai környezetvédelmi találkozó; 1990. március 19 — április 11., Bonn: konferencia az európai gazdasági együttműködésről; 1990 június 5 — 29., Koppenhága: az „emberi dimenzióval” foglalkozó második találkozó; 1990. szeptember 24 — október 19., Palma de Mallorca: a Földközi-tenger térségének együttműködési és környezetvédelmi kérdései; 1990. november 19-21., Párizs: az immár 34 (a két német állam egyesülésével) EBEÉ résztvevő állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelyen aláírták a Párizsi Chartát az új Európáért. A Párizsi Charta a Helsinki Záróokmány Tíz Elvének szellemében határozza meg és bővíti a részes államok együttműködési programját és annak szervezeti kereteit (pl. létrehoztak a bécsi Konfliktus Megelőző Központot, aprágai Titkárságot, a varsói Szabad Választási Irodát). 1991. január 15 — február 9., La Valletta: a nemzetközi viták rendezését szolgáló mechanizmusokról. 1991. május 28 — június 7., Krakkó: fórum a kulturális örökségről; 1991. szeptember 10 — október 4., Moszkva: az „emberi dimenzióval” foglalkozó harmadik találkozó. Biztonságpolitika: 1990. február 12 — 27., Ottawa; 1990. április 23 — május 10., Budapest; 1991. november 5— 6., Bécs: az 1955-ös amerikai „nyitott égbolt” terv időszerű vonatkozásairól. 1989 óta a következő államok csatlakoztak a helsinki folyamathoz: Albánia 1991. szeptember 16- án; a függetlenné vált balti államok 1991. október 15-én; 1992. január 30-31-én a volt Szovjetunió 10 tagállama, s így a résztvevő államok száma jelenleg A magyar diplomácia az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében Hollandiával, Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britan- niával és más partnerekkel együtt olyan módszerek kidolgozásán fáradozik, amelyek a nemzeti kisebbségek problémáiból eredő konfliktusok megelőzését, kezelését és rendezését szolgálják. Az utótalálkozón hoznak maja döntést az EBEÉ különböző rendezvényeiről, így például a Miniszteri Bizottság harmadik ülésének konkrét időpontjáról is.
