Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

ENSZ-csoport Bagdadban ENSZ-csoport érkezett Bag­dadba szombaton, hogy ellen­őrizze, megsemmisítették-e az ira­ki Scud rakétákat gyártó beren­dezéseket, illetve, hogy új infor­mációkat szerezzen az iraki tö­megpusztító fegyverekről és megsemmisítésükről — közölte a Reuter. A küldöttség indulása előtt Rolf Ekeus, az iraki arzenál megsemmisítését felügyelő ENSZ-bizottság vezetője közöl­te, hogy levelet kapott Bagdad­ból, amelyből az ENSZ-követe- léseket illető iraki politika gyö­keres megváltozása tűnt ki. Orosz bombázók az amerikai légtérnél Két orosz Bear-G típusú bom­bázót észlelt pénteken Alaszka nyugati partjainál, az amerikai légtér közelében az amerikai lé­gierő egyik F-15 típusú járőrgé­pe — közölte az amerikai légierő érintett egységének szóvivőnője, Monica Aloisio kapitány. Mint elmondta, senki nem tudja, mit kerestek ezek a harci repülőgé­pek az övezetben. A Bear-G-k mindenesetre nem sértették meg az amerikai légteret, de a járőr „messzebbre terelte őket” a hely­színtől. Gáza-övezet: szabad az út Vasárnaptól ismét szabad az út a Gáza-övezetből Izraelbe, vagyis megszűnt a beutazási tila­lom — jelentette az izraeli rádió. A péntek óta érvényben levő korlátozást azt követően rendel­ték el, hogy kedden Jaffában iz­raeliek estek áldozatul két gázai palesztin támadásának. Bush elégedett „Nagyon érdekesnek” és teljes mértékben pozitívnak értékelte szombaton George Bush az ál­lamközösségi vezetők kijevi ta­nácskozását. Az amerikai elnök Camp Davidben — Helmut Kohl német kancellárral kezdődött megbeszélései előtt — nyilatko­zott az újságíróknak. Honecker önként távozzék...! Chile szeretné, ha az ország moszkvai nagykövetségén tar­tózkodó Erich Honecker volt ke­letnémet párt- és állami vezető önként elhagyná a diplomáciai képviseletet, mivel így megszűn­ne a dél-amerikai állam és Né­metország közötti feszültség — ezt Enrique Silva Cimma chi­lei külügyminiszter nyilatkozta. Ez esetben minden biztosítékot megkapna arra nézve, hogy a rá váró per jogszerű legyen. Kijevi csúcs: Újabb szeg az Államközösség koporsójába... Ukrajna nem kíván Moszkva gyarmata lenni Kijevben némely megfigyelők szerint újabb szeget ütöttek az Ál­lamközösség koporsójába. A legnagyobb érdemet maga a házigaz­da, Ukrajna szerezte ebben azzal, hogy látványosan odébb állt, amikor a fontos katonai dokumentumokat kellett aláírni. A had­ügyekben tapasztalt szembenállás csak az egyik tényező, ennél sok­kal kitapinthatóbb volt, amit később a konok Leonyid Kravcsuk ukrán elnök ki is mondott: az Államközösség álom, további élet­ben tartása csak akkor lehetséges, ha a tagok komolyan veszik saját ígéretüket, és betartják az eddig kötött hetven egyezményt. Túl sok jót eleve nem lehetett remélni a kijevi csúcstól. Ör­ményország és Azerbajdzsán há­borúban áll, Moldova a Dnyesz- ter menti oroszokkal folytat vé­res harcot. A két legnagyobb szláv állam pedig hónapok óta huzakodik. Nyilvánvaló volt, hogy Ukrajna ismételten de­monstrálni akarja: nem kíván Moszkva gyarmata lenni. Krav- csuknak közvetlenül a csúcs elé időzített bejelentése, miszerint egy időre leállítja az Ukrajna te­rületén levő harcászati rakéták kivonását, csak olaj volt a tűzre. Borisz Jelcin kincstári opti­mizmusa senkit sem győzött meg a tanácskozás végén tartott sajtó- értekezletén. Hiába mondta azt, hogy az eddigi csúcsokhoz ké­pest most végre előbbre léptek a katonai ügyekben. Mindenki tudta, hogy ez csak tettetett de­rűlátás. Elfogadták ugyan a kö­zös haderő irányítószerveinek jogköréről szóló egyezményt, de Kijev részt sem vett e téma meg­vitatásában. Nem jutottak dűlő­re abban, hogy az egykori szovjet hadsereg mely alakulatait minő­sítsék hadászatinak, ily módon közös parancsnokság alá tarto­zónak. Egy szó sem esett a feke­te-tengeri hadiflottáról, noha az elmúlt hetekben éles pengeváltás volt ez ügyben. Kravcsuk nyilvánosan han­goztatott csalódottságát tá­masztja alá, hogy jottányit sem közeledtek az álláspontok a né­hai birodalom jogutódlásával és a vagyonmegosztással összefüg­gő vitában. Mi több, itt nem egy­szerűen orosz-ukrán konfrontá­cióról van szó, Moldova, Belo­russzia és Kazahsztán is jelezte, hogy igényt tart némi kóstolóra a nagy tortából. Csekély vigasz Jelcinnek, hogy kicsikarta: Kijev is csatla­kozzon az adósságfizetőkhöz. Az ukrán vezetés előbb-utóbb úgyis megtette volna ezt a gesz­tust, lévén belátta: csak így jut­hat nyugati hitelekhez. Kijevben egy koraszülött vias- kodását látta a külvilág. A sze­mélyes politikai ambíciók által is motivált vezetők pedig csak ha­lálát segíthetik, ha így folytatják; vannak, akik úgy gondolják, hogy esetleg már május közepén, Taskentben, a következő csú­cson. (MTI) A Pető-módszer itthon és Angliában Lady Di-t válj a Budapest Diana walesi hercegnő, Ká­roly brit trónörökös felesége ma elhelyezi a budapesti Pető Inté­zet új épületszámyának alapkö­vét. Ezzel kezdetét veszi az az építkezés, amelynek nyomán 1993-ra az igényeknek jobban megfelelő, modern központtal várja a betegeket a Kútvölgyi úti komplexum. Az itthon és a világ számos or­szágában elismert gyógyító mód­szert Pető András orvos-gyógy­pedagógus az 1930-as években dolgozta ki, s hazánkban 1938- ban alapozta meg a később kiala­kított konduktív pedagógia rendszerét. A világon elsőként kezdett el foglalkozni a központi idegrendszer sérülése következ­tében mozgássérült gyermekek sokoldalú személyiségfejleszté­sével. Módszerének lényégé: nem a gyermek csökkent képes­sé; hetséges maximumot igyekszik „kihozni” a gyerekekből annak érdekében, hogy életük során képesek legyenek a társadalmi elvárások teljesítésére. A Pető-féle módszert az évek során számos külföldi országban is megismerték, mind több he­lyen sikeresen alkalmazzák. Nagy-Britanniában például — ahol évente 1500 agyhűdéses gyermek születik — a ’80-as évek óta hódít a konduktív nevelés. Először Birminghamben indult meg a sérült gyermekek normális életre nevelése, s az ottani intézet fejlesztésére létrehozott alapít­ványban maga Diana hercegnő vállalt védnökséget. Azóta új fe­jezet nyílt a Pető-módszer angliai terjedésében: idén januárban megkapták magyar diplomáju­kat az első angol konduktorok, februárban pedig London belvá­rosában megnyitotta kapuit a konduktív nevelés Pető András­ról elnevezett központja. A Pető-módszer angliai sike­rét az is jelzi, hogy tavaly megál­lapodás született a brit kormany- nyal: négy év alatt ötmillió font­tal támogatja a budapesti intézet bővítését. Ezzel pedig nemcsak több beteg gyerek nevelésére van lehetőség, de megduplázódhat a négyéves konduktorképzésben résztvevő hallgatók száma is. A támogatásért cserébe a budapes­ti intézet 22 brit konduktornall- gató mindenkori négyéves kép­zésére, és tanítási naponként 31 brit gyerek nevelésére ad örökös fércmelyet. (MTI) Biztosítani szeretnék a szlovák tv-adás vételi lehetőségét Viharsarok — amely elnevezés nem vonzza a tőkét A békési kormánylátogatás tanulságai Az egész napos békési kor­mánymegbeszélés szombaton Békéscsabán a megyeházán saj­tótájékoztatóval zárult. Míg a várakozások alapján a megye még ebben az évben több milliárd — de legalább másfél milliárd — forint kormánytámo­gatást remélt legsürgetőbb fel­adatai megoldására, a tájékozta­tón elhangzottak szerint mintegy félmilliárd forintos támogatás várható a közeljövőben. De a tárcaközi egyeztetések és az érin­tett önkormányzatokkal való tárgyalások után további jelentős támogatásokat kap a követke­zőkben Békés azért, hogy — ahogy Boross Péter belügymi­niszter fogalmazott — megkezd­hesse azokat az alapozó művele­teket, amelyek segítik a megyét a gazdasági föllendülés önmozgá­sának a beindításában. Kádár Béla külgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta, a kormányt a döntés-előkészítés­ben segítette a békési kormány­megbeszélés, amely diagnózist adott arról, Békésnek melyek a főbb gondjai, s ennek alapján születik meg terápia. A külgaz­dasági miniszter elmondotta azt is: a kormány mindent megtesz azért, hogy Békésben is új növe­kedési folyamat indulhasson el. Keresztes K. Sándor környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárgyalás eredménye­ként beszámolhatott arról, hogy egy sor kérdésben a döntésig ju­tottak. így valószínűleg megnyíl­hat Békéscsabán a Szlovák Kul­turális Központ, a Méhkeréki Román Iskola tanteremfejlesz­tésre számíthat, a Szarvasi Szlo­vák Kollégium és a Békéscsabai Szlovák Iskola fejlesztésére is sort kerítenek, illetve a szlovák tv-adás békési vételi lehetőségét is biztosítani szeretnék. A közle­kedésben is számíthat központi támogatásokra a megye; így a ki­lencvenes évek második felében várhatóan megépül a Békéscsa­bát és Gyulát elkerülő út, s a Szeghalmot elkerülő úttal együtt a Foki-híd kiképzése szerepel a tervben. Folytatódik az ivóvíz arzénmentesítése, s az ivóvízbá­zisokat védő szennyvíztisztító beruházásokra is számíthat a megye. A kormány két új határ­átkelő megnyitását támogatja, az igény öt, így a békésieknek kell eldönteniük, melyek való­suljanak meg. Egy kérdés kapcsán Kádár Béla azt javasolta a békésieknek, hogy felejtsék el a „viharsarok” elnevezést, mert a tőke szíveseb­ben jön egy „békés” megyébe. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nap során Antall József is szólt ugyanerről; a miniszterel­nök elmondotta, hogy a portu­gálok a „Vihar-fok”-ot „Jóre- ménység-fok”-nak keresztelték át, nehogy elijessze a név a hajó­sokat. Antall József a kormánymeg- beszélést követően egyébként el­látogatott Gyulára, ahol találko­zott a város vezetőivel, s koszo- rúzta Apor Vilmos mártír püs­pök emléktábláját. A Gyulán megtartott rögtönzött sajtótájé­koztatón Antall József egyebek közt elutasította azt a szabadde­mokrata vádat, miszerint a kor­mánymegbeszélés politikai de­monstráció lett volna a békéscsa­bai képviselőjelölt — Kádár Béla — mellett. (MTI) Szorosabbra zárják soraikat a japán alvilági szervezetek — erről tartottak a minap csúcsta­lálkozót Japán hét legnagyobb gengszterszervezetének veze­tői. Az alvilági csúcsot azért hozták össze, hogy megvitas­sák, milyen ellenlépéseket te­gyenek a március eieje óta ér­vényben levő szigorúbb bünte­tőtörvények ellen. A gengsztercsúcson negyven jakuzafőnök jelent meg mint­egy 50 ezer alvilági tag képvi­seletében. Állítólag a jakuzák évi 1-2 milliárd dolláros bevé­telre lesznek szert a bolttulaj­donosoknak adott „védelem”, és sokféle egyéb zsarolási mód­szer révén. Ma: IMF-döntés az idei programról A magyar hitel lehívásának feltétele van A Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsa várhatóan ma dönt arról, hogy elfogadja-e az 1992-re kidolgozott programot, amely része a hároméves gazda­sági csomagnak — mondotta Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kép­viselője. Véleménye szerint a döntés többé-kevésbé előrelát­ható, az igazgatótanács valószí­nűleg jóváhagyja a programot. A magyar Parlament még a múlt év végén elfogadta az idei költségvetést, amelynek hiánya nem haladja meg az IMF által el­fogadhatónak tartott mértéket. Ugyancsak részben megszületett februárban a társadalombiztosí­tás idei költségvetése is. Mivel erről csak később döntött az Or­szágház, ezért húzódott az IMF igazgatótanácsánál az idei prog­ram jóváhagyása. A hároméves gazdasági cso­mag szerint a Nemzetközi Valu­taalap Magyarországnak 1,14 milliárd SDR-t (1,6-1,8 milliárd dollár) hitelt nyújt. A kölcsön a gazdasági struktúra átalakítását, a piacgazdaság kiépítését szol­gálja, segít a gazdasági rendszer­váltás során a folyó fizetésekkel kapcsolatos kiadások finanszíro­zásában. A múlt esztendőben a keretből Magyarország több mint 600 millió dolláros hitelt vett igénybe. Az idén mintegy 400 millió dolláros kölcsön válik esedékessé. A hitel lehívásának azonban az a feltétele, hogy az ez évi programot jóváhagyja az IMF igazgatótanácsa. Az idei program a költségve­tés 69 milliárd forintos hiányával számol, valamint azzal, hogy a folyó fizetési mérleg egyensúly­ban lesz, illetve, ha a növekedés megkezdődne, akkor legfeljebb félmilliárd dolláros deficit ala­kulhat ki. Az első két hónapban a költségvetésben azonban a ter­vezettnél nagyobb lett a hiány. Február végén a deficit 36 milli­árd forint körüli volt. Ezzel kap­csolatban Szapáry György úgy vélekedett: az eddigi adatokból még messzemenő következtetést nem szabad levonni. Az év köze­pén egyébként IMF szakértői delegáció érkezik Magyaror­szágra, hogy a helyszínen vizs­gálja a helyzetet. (MTI) Új pénzforgalmi előírások (Folytatás az 1. oldalról) Glatz Olivér hangsúlyozta, hogy az új pénzforgalmi rend­szerben korszerűsítik, és egyes vonatkozásaiban egyszerűsítik a fizetési módokat. Az egyszerűsí­tést szolgálja, hogy várhatóan az év végétől megszüntetik a régi rendszer olyan elemeit, mint pél­dául a terv szerinti fizetés, az el­számolási utalvány és a felvásár­lási utalvány. Lehetővé teszik azt is, hogy a bankok az ügyfelekkel szabadabban állapodhassanak meg bizonyos fizetési feltételek­ről és határidőről. Az új rendszer figyelembe veszi azt is, hogy a magyar bankok között hamaro­san életbe lép az elektronikus el­számolási rendszer, bár a koráb­bi elképzelésekkel szemben a Giro Rt. április 1-jétől még nem kezdi meg a bankok közötti elektronikus elszámolást. Az új előírások — miszerint az elektronikusan bonyolított pénzforgalomban gyorsítani kell az elszámolásokat — sokkal szo­rosabb határidőket szabnak majd a bankok számára az egyes fizetési megbízások teljesítéséhez. A helsinki folyamatról Március 24-én Helsinkiben megkezdődik az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ne­gyedik utótalálkozóia. A második világháború után elsőnek Moszkva javasolt európai biztonsági konferenciát 1954. feb­ruár 10-én a négy győztes nagyhatalom Berlinben tartott külügyminiszteri értekezletén, és indítvá­nyozta egy 50 évre szóló európai kollektív biztonsá­f i szerződés megkötését is. Mire hosszú évek alatt a eleti államok elfogadták az Egyesült Államok tel­1 ’es jogú részvételét és a NATO) is jelezte tárgyalási készségét, addigra az 1968-as csehszlovákiai bevo­nulás vetette vissza a folyamatot. A finn kormány 1969. május 5-én felajánlotta Helsinkit az európai értekezlet egyik lehetséges színhelyéül, és a nemzetközi kapcsolatok fokozatos javulása kedvező légkört teremtett a tárgyalások megkezdéséhez. Az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet (EBÉÉ) az 1972-73-as négy­szakaszos előkészítés után 1973. július 3-án kül­ügyminiszteri szinten nyílt meg Helsinkiben, de az érdemi szakértői munka 1975-ig Genfben folyt. A Helsinki Záróokmány, amelyet a 35 résztvevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Ál­lamok és Kanada) legmagasabb szintű vezetői 1975. augusztus 1-jén írták alá, nem szerződés vagy egyezmény, hanem magatartási normákat tartal­mazó állásfoglalás volt, amely a biztonsági és együttműködési kérdések mellett a továbbhaladás szervezeti formáit is körvonalazta. 1975 óta a résztvevő államok három úgynevezett utótalálkozót tartottak: Belgrádban, Madridban és Bécsben. A belgrádi utótalálkozót (1977. október 4 — 1978. március 9.) több szakértői összejövetel kö­vette: — 1978. október 31 — december 11., Montreux: a nemzetközi viták békés rendezéséről; — 1979. február 13 — március 26., La Valletta: a földközi-tengeri térség problémáiról; — 1980. február 18 — március 3., Hamburg: eu­rópai műszaki tudományos fórum. A madridi utótalálkozó (1980. november 11 — 1983. szeptember 9.) után négy szakértői összejö­vetel volt: — 1984. március 21 — április 30., Athén: a viták békés rendezéséről; — 1985. május 7 — június 17., Ottawa: az embe­ri jogokról és az alapvető szabadságjogokról; — 1985. október 15 — november26., Budapest: európai kulturális fórum; — 1986. április 15 — május 27., Bern: a szemé­lyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsola­tok; — 1984. január 17 — 1986. szeptember 19., Stockholm: az európai bizalom- és biztonságerősí­tő intézkedésekről es az európai leszerelésről. A bécsi utótalálkozó (1986. november 4—1989. január 19.) záródokumentumában új volt az úgyne­vezett emberi dimenzióról szóló fejezet, amely elő­írta az európai biztonság és együttműködés vala­mennyi emberi tényezőjére — az emberi és szabad­ságjogok érvényesítésére, továbbá az emberiességi ügyek intézésére — kiterjedő ellenőrző rendszer ki­alakítását. A találkozó után, 1989. március 6-án egyrészt az európai hagyományos fegyverzet és haderők csök­kenteséről, másrészt az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekről kezdődött Bécsben konferencia. 1989 és 1992 márciusa között több konferenciát, tárgyalást, fórumot, értekezletet, szimpóziumot tartottak, mint az előző 14 év alatt összesen. A fontosabbak: 1989. április 18 — május 12., London: tájékoztatáspolitikai fórum; 1989. május 30 — június 23., Párizs: az EBEÉ „emberi dimenzi­ójával” foglalkozó konferencia első találkozója; 1989. október 16 — november 3., Szófia: európai környezetvédelmi találkozó; 1990. március 19 — április 11., Bonn: konferencia az európai gazdasági együttműködésről; 1990 június 5 — 29., Koppen­hága: az „emberi dimenzióval” foglalkozó második találkozó; 1990. szeptember 24 — október 19., Pal­ma de Mallorca: a Földközi-tenger térségének együttműködési és környezetvédelmi kérdései; 1990. november 19-21., Párizs: az immár 34 (a két német állam egyesülésével) EBEÉ résztvevő ál­lam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelyen aláírták a Párizsi Chartát az új Európáért. A Párizsi Charta a Helsinki Záróokmány Tíz El­vének szellemében határozza meg és bővíti a részes államok együttműködési programját és annak szer­vezeti kereteit (pl. létrehoztak a bécsi Konfliktus Megelőző Központot, aprágai Titkárságot, a varsói Szabad Választási Irodát). 1991. január 15 — február 9., La Valletta: a nem­zetközi viták rendezését szolgáló mechanizmusok­ról. 1991. május 28 — június 7., Krakkó: fórum a kul­turális örökségről; 1991. szeptember 10 — október 4., Moszkva: az „emberi dimenzióval” foglalkozó harmadik talál­kozó. Biztonságpolitika: 1990. február 12 — 27., Otta­wa; 1990. április 23 — május 10., Budapest; 1991. november 5— 6., Bécs: az 1955-ös amerikai „nyi­tott égbolt” terv időszerű vonatkozásairól. 1989 óta a következő államok csatlakoztak a hel­sinki folyamathoz: Albánia 1991. szeptember 16- án; a függetlenné vált balti államok 1991. október 15-én; 1992. január 30-31-én a volt Szovjetunió 10 tagállama, s így a résztvevő államok száma jelenleg A magyar diplomácia az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében Hollandiával, Franciaországgal, Németországgal, Nagy-Britan- niával és más partnerekkel együtt olyan módszerek kidolgozásán fáradozik, amelyek a nemzeti kisebb­ségek problémáiból eredő konfliktusok megelőzé­sét, kezelését és rendezését szolgálják. Az utótalálkozón hoznak maja döntést az EBEÉ különböző rendezvényeiről, így például a Miniszte­ri Bizottság harmadik ülésének konkrét időpontjá­ról is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom