Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
Bosznia A függetlenségre szavaztak A bosznia-hercegovinai népszavazáson részt vevők 63,35 százaléka szavazott az egykori jugoszlá v tagköztársaság függetlenségére — jelentette az AFP hírügynökség, a választási bizottság által közzétett részeredményeket ismertetve. A hétvégén rendezett népszavazáson a köztársaság szavazati joggal rendelkezőpolgárainak 63,7 százaléka vett részt. A köztársaság fővárosában hétfőn este, a barikádok lebontása után megindultak a villamosok, s kedd reggelre a helyzet normalizálódni látszott, bár a feszültség továbbra is érződött a városban. A hétfőn este elért megállapodás szerint kedden tárgyalások kezdődnek több szerb követelésről, például a rendőrség átszervezéséről és a televízió átalakításáról. Boszniában több helyütt megmaradtak az útakadályok. Senki sem kényszeríthet egy olyan államot a bosznia-hercegovinai szerbekre, amelyet ők nem akarnak — közölte Radovan Karadzic, a boszniai Szerb Demokrata Párt elnöke. A Tan- jug hírügynökség jelentése szerint a politikus a szarajevói televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: ha továbbra is olyan döntéseket kényszerítenek a szerbekre, amelyet ők elutasítanak, akkor saját alkotmányt fogadnak el, s egy Jugoszláviához tartozó államalakulatot hoznak létre. Huszonnégy másodpercenként egy gyermek Túlnépesedés Egyiptomban Egyiptom lakossága tavaly 1,3 millióval nőtt, és elérte az 57,76 milliót — közölte a kairói statisztikai hivatal vezetője. Ez azt jelenti, hogy 24 másodpercenként születik egy gyermek a Nílus-parti országban. Faruk Abdel-Azim az A1 Ahram vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában elmondotta továbbá, hogy az idén január elsejével megállapított népességszámban benne foglaltatik a mintegy két és fél millió külföldön dolgozó egyiptomi is. Hoszni Mubarak elnök ismételten figyelmeztetett rá, hogy a túlnépesedés veszélyeztetheti a kormánynak a gazdasági reformok érdekében tett erőfeszítéseit. Egyiptomban a külföldi támogatással indított születésszabályozási programok főleg vidéken hoztak bizonyos eredményeket. Újra a lengyel piacon A FÁK állampolgárai A leggyakrabban orosz beszédet lehet hallani a legnagyobb európai piacon, a varsói 10. évforduló Stadionban. A Független Államok Közössége állampolgárainak árukínálata minden képzeletet felülmúl: kaphatók itt gyermekruhák és -játékok, tartós használati cikkek és nyugati illatszerek, a szovjet hadsereg kellékei, órák és fényképezőgépek. Egy doboz fekete kaviár ára 55-60.000 zloty. Egy jóféle halászhálóra 160.000 zlotyért lehet szert tenni, akik pedig az éjszakai kalandokat kedvelik, vásárolhatnak a harckocsizok körében használt infravörös látókészüléket. Igaz, meglehetősen borsos áron: hárommillió zlotyért. A volt Szovjetunió állampolgárai egyre magabiztosabbak. Okulván keserű tapasztalataikból, nem fogadják el az egymillió zlotys bankjegyeket: a múltban többször rajtavesztettek, kiderült, hogy ezt a címletet gyakran hamisítják. A FÁK állampolgárain kívül találkozhatunk itt vietnamiakkal és románokkal is. Míg a Kelet-Ázsi- ából érkezett kereskedők portékája elsősorban a ruházati cikkek, bizsu, ginszenggyökér, olykor Ja- maha-generátor (ennek ára 4 millió zloty), addig az utóbbiak hímzett térítőkét és konyakot árulnak. A távol-keleti árusok maguk is vásárolnak lengyel kollégáik árucikkeiből — úja a PAP hírügynökség. Ennek során gyakran panaszkodnak a dollár árfolyamának gyors emelkedésére Lengyelországban, ami természetszerűleg maga után vonja az őket érdeklő cikkek árának növekedését. OPEC-gondok Mintegy 120 milliárd dollárt kell az OPEC-tagállamoknak még ebben az évtizedben arra költeniük, hogy kitermelésüket és finomítókapacitásukat a világkereslethez tudják igazítani — jelentette ki kedden Ali Subroto, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára. Hatvanmilliárd kell ahhoz, hogy a termelést — a várható igényeknek megfelelően — napi 6-7 millió hordóval emeljék az ezredfordulóig. Ugyanennyit igényel a finomítóhálózat ennek megfelelő bővítése is. Az OPEC-nek és a többi olajtermelő országnak együtt összesen 250 milliárd dollárt kell a termelés fellendítésére fordítania 2000- ig, tekintettel a megnövekedő igényekre. E hatalmas összeg előteremtése még a dúsgazdagnak tekintett olaj országoknak is komoly fejtörést okozhat. Az ausztrálok köztársaságot akarnak Az ausztrálok többsége — 57 százaléka — a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint a köztársasági államforma bevezetését óhajtja. Az ország történetében először haladta meg a köztársaságpártiak száma az alkotmányos monarchia híveiét. Ez utóbbiak azt szeretnék, ha Ausztrália államfője továbbra is Nagy-Britannia királynője maradna. 1988-ban még kisebbségben voltak a köztársaságpártiak, arányuk akkor a megkérdezettek 45 százalékát tette ki. Az utóbbi időben egyre inkább a viták homlokterébe kerül az alkotmányos monarchia megszüntetésének kérdése Ausztráliában. Tavaly az Ausztráliai Munkáspárt konferenciáján a küldöttek határozatban foglaltak állást a köz- társasági államforma bevezetése mellett. A legutóbbi közvélemény-kutatáson ettől függetlenül az ausztrálok 81 százaléka arra szavazott, hogy az ország — bármilyen államformát választ is a jövőben — maradjon meg a Brit Nemzetközösség keretei között. (MTI) Alkotmányellenes a Zétényi—Takács-féle törvény (Folytatás az 1. oldalról) Az Álkotmánybíróság döntése szerint: a törvény sérti az alkotmányos büntetőjognak azt a követelményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére—beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is — az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság a törvény egyes rendelkezéseit vizsgálva megállapította, hogy a már elévült bűn- cselekmények újból büntethető- vé tétele alkotmányellenes. A testület kinyilvánította: alkotmányellenes a még el nem évült bűncselekmények törvényi elévülési idejének meghosszabbítása, illetve elévülésük törvénynyel való félbeszakítása is. Az Alkotmánybíróság ezért úgy döntött, hogy az elévülés szempontjából nem lehet alkotmányosan különbséget tenni aszerint: az állam politikai vagy pedig egyéb okból nem érvényesítette büntetőigényét. „Közömbös, hogy az állam miért nem gyakorolja, vagy miért gyakorolja sikertelenül büntetőhatalmát, az állam mulasztásának terhét nem lehet az elkövetőre hárítani” — mondta ki a testület. Az Alkotmánybíróság szerint: „alkotmányellenes, ha a törvény akként vonja hatálya alá a hazaárulás bűntettét, hogy nem veszi figyelembe a „bűncselekményi tényállás által védett jogi tárgy többszöri változását a különböző politikai rendszerekben. Ami a tett elkövetésekor nem számított bűncselekménynek, utólag nem tehető azzá”. A törvény „a törvény által kiszabott büntetés” korlátlan enyhítését teszi lehetővé. Ezzel alkotmányellenesen korlátozza a köz- társasági elnök kegyelmezési jogkörét, vagy a bíróságokat ruházza fel alkotmányellenesen kegyelmezési jogkörrel. A testület kimondta: a törvény alkotmánya ellenes, mert szövegezésének határozatlansága és többértelműsége sérti a jogbiztonság követelményét. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság külön foglalkozott a múlt rendszerek joga és az új alkotmányos rend szerinti jogállam viszonyával. Megállapította: a jog számára a rendszer- váltás azt jelenti — és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges —, hogy a jogállami alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg — az új jogalkotást tekintve — összhangban kell tartani az egész jogrendszert. „Mivel a rendszerváltás a legalitás és jogfolytonosság alapján ment végbe, keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos jogszabálynak meg kell felelnie az új alkotmánynak” — mondta ki a testület. Abban a kérdésben, hogy az elmúlt rendszerek alkotmányellenes intézkedéseire vonatkozó új jogszabályok alkotmányosságának megítélésében a rendszer- váltás sajátos történelmi helyzetére tekintettel lehet-e lenni, az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást: az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein belül és annak kiépítése érdekében lehet figyelembe venni. „Nem lehet azonban a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni” — hangsúlyozta a testület. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvény tárgyában a törvényhozónak szőkébb az alkotmányos mozgástere, mint a kárpótlási törvénynél volt. A tulajdonviszonyok rendezése a jövőre szólt, a kárpótlási törvény jogokat adott. Ezzel szemben a büntethetőség elévülését elindító törvény az állam büntetőhatalmának korlátáit töri át; olyan garanciális jogokat, amelyeket az alkotmány különleges védelemben részesít. Büntetőjogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak a garanciák nyílt félretételével lenne lehetséges, ezt azonban a jogállam elve kizárja. A határozat kihirdetésén megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök. Vélemények a döntésről „Nem az a kérdés, hogy mi mit kívánunk tenni. Az a kérdés, hogy a létező magyar politikai erők mit kívánnak tenni, hogy a magyar nép miként tudja tudomásul venni: leköphetik, arcul üthetik, tagjait lemészárolhatják, és ezt jogállami érvekkel védeni lehet” — nyilatkozta Zétényi Zsolt, MDF-es ország- gyűlési képviselő a sajtó munkatársainak az A Ikotmánybíróság keddi teljes ülését követően. Zétényi Zsolt — az alkotmányellenesnek minősített törvény egyik megalkotója és megszövegezője — kijelentette: megítélése szerint az Alkotmánybíróság a könnyebb utat választotta, és a könnyebben indokolható álláspontot fejtette ki. A képviselő elmondta: ha a magyar nép és a hazai politikai erők úgy ítélik meg, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja érdekeiknek és jogérzéküknek megfelel, akkor ők „nyilván” nem bonyolítják tovább a vitát. Hozzátette: „a döntésből olyan megoldás is körvonalazódik, amely azt sugallja, hogy törvény nélkül is el lehet járni”. A képviselő szerint: vádat kell emelni, és megvizsgálni, hogy az adott ügyben eltelt-e az elévülési idő, vagy sem. Ha megállapítható, hogy a különböző pártutasítások — amelyek a „törvénynél keményebben hatottak” — akadályozták valakinek a felelősségre vonását, akkor pusztán vádemelés és bírói mérlegelés kérdése, eljámak-e ilyen ügyekben — hangoztatta a képviselő. A törvény további sorsát illetően elmondta: végig kell gondolni, milyen utat célszerű választani. Elképzelhető, hogy a törvény újra az Országgyűlés elé kerül. Zétényi Zsolt véleménye szerint: Magyarországon főbenjáró, súlyos bűncselekmények történtek, több ezer embert öltek és kínoztak meg, ennek pedig „mindenféle törvény nélkül” is következménye kell hogy legyen. Hozzátette: a „kriminális cselekményeknek mindig is voltak következményei”, az európai értékrend és a keresztény-zsidó kultúra azon az állásponton volt, hogy a bűn és a büntetés nem válhat el egymástól. Az ’56-os Szövetség továbbra is fenntartja álláspontját, amely szerint a magyarországi kommunista uralom alatt elkövetett politikai, illetve a rendszer sajátosságából fakadó gazdasági bűncselekmények elévülhetetlenek, mert azok a nemzetközi jogban meghatározott, háborús és népellenes bűnök kategóriájába tartoznak — reagált az MTI kérdésére az ’56-os Szövetség alelnöke az Alkotmánybíróság keddi határozatával kapcsolatban. Vajda Németh József elmondta: a rendszerváltás előfeltételének tartják a törvényes, személy szerinti felelősségre vonást és az elkövetett bűncselekmények arányában az elmarasztaló ítéletek meghozatalát. A szövetség nem fogadja el az Alkotmánybíróságnak az elévülési törvényt elutasító határozatát, s a jövőben is mindent megtesz a közelmúlt említett módon való lezárása érdekében. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője: először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy semmiféle kárörvendő érzés nincs bennünk a döntéssel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az MSZP frakciója a tartalmi kérdéseket illetően a törvény vitájában azt az álláspontot képviselte, amit az Alkotmánybíróság határozata magában foglal. — Úgy gondolom, hogy a köztársasági elnök úr döntését követően a felelős politikai erőknek közösen kellene elgondolkodni a történelmi múlt feltárásán. Ez a feltárás megmutatná azokat a körülményeket, amelyek a szereplők személyétől függetlenül befolyásolták az ország sorsát. Ezen túl kellene feltárni: mi volt az, amit egyes személyek döntöttek el, és miben áll a személyes felelősségük. Amennyiben ez utóbbi megállapítást nyer, azt nyilvánosságra is kellene hozni. Az említett történelmi feltárást véleményem szerint olyan, szakemberekből álló és az Országgyűlés által létrehozott bizottságnak kellene elvégeznie, amely kellő anyagi eszközökkel és jogi felhatalmazással rendelkezik e munkához. Hack Péter (SZDSZ): mindenféleképpen meg kell ismerni az alkotmánybírósági határozat részletes indoklását. Annyit azonban elmondhatok, hogy örömmel fogadjuk ezt a döntést. A legfontosabb elemnek azt tartom, hogy az Alkotmánybíróság egyhangúlag hozta meg döntését. Ez jelzi, hogy a testület a pillanatnyi politikai hangulattal szemben is a jogrendet és a jogbiztonságot tartja elsődlegesnek. A történelmi múlt kérdéseinek lezárásával kapcsolatban jó ötletnek tartom a Fidesznek azt a korábbi javaslatát, hogy ezekben a kérdésekben hatpárti megállapodást kellene kialakítani. USA Kedvező külkereskedelmi mérleg Nyolc éve nem tapasztalt kedvező évet zárt tavaly az amerikai külkereskedelem: deficitje nem érte el a 73,6 milliárd dollárt — közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A kormány illetékesei a csökkenő importtal és az egyenletesen növekvő exporttal magyarázzák a hiány mérséklődését. A tavalyinál kedvezőbb eredményt legutóbb 1983-ban jegyeztek fel, 67,1 milliárd dolláros passzívummal. (MTI) Általános riadó Általános riadót rendeltek el kedden az Adriai-tenger partján fekvőSibenikben — mondta be a horvát televízió. A Sibenik elővárosaiban lakók már reggel óta az óvóhelyeken kerestek menedéket a jugoszlá v hadsereg támadása elől A hadsereg ágyúkkal és nehézgépfegyverekkel támadott. A szövetségi erők a Sibe- niktől északra fekvő történelmi Skradin várost és környékét is tűz alá vették. Az AFP szerint a térségben harckocsi- és csapat- mozgást is észleltek. A DPA szerint ez a jugoszláviai fegyverszünet kirívó megsértése. Csapatkivonás Kedden délelőtt megkezdődött az egykori Szovjetunió Litvániában tartózkodó fegyveres erőinek kivonása. A Litvániából elsőként távozó egységnek eredetileg február 25-én kellett volna megkezdenie a kivonulást. Amerikai alkalmazásban Az egyik nagy amerikai számítástechnikai vállalat felvette Borisz Babajant, azt a volt szovjet tudóst, aki a nukleáris fegyverek tervezésére alkalmas — s szakértők szerint a legjobb amerikaigépekkel vetekedő—szovjet szuperkomputert megtervezte — jelentette kedden a The New York na val Moszkvában nyit laboratóri umot a kaliforniai Sun Micros Times. Bábáján 50 munkatársá- tóri- >systems Inc. cég megbízásából. Ez az első eset, hogy az egykori szovjet atomfegyverprogram egyik vezető szakértője amerikai alkalmazásba került. Elnöki vétó George Bush amerikai elnök megvétózta azt a múlt héten elfogadott szenátusi határozatot, amely feltételekhez kötötte volna a Kínának korábban megadott legnagyobb kereskedelmi kedtározat szerint Washington csak akkor hosszabbította volna meg a kedvezményt, ha Kína javítja az emberi jogok helyzetét, és felhagy a rakétagyártáshoz szükséges berendezések és alkatrészek exportjával. Bush hangsúlyozta: egyetért a szenátorok céljaival, de nem támogatja az általuk javasolt módszert. Nincs haladás Hétfőn sem sikerült haladást elérni a Washingtonban folyó közel-keleti békekonferen cián. A szíriai küldöttek azzal vádolták Izraelt, hogy zsákutcába kívánja juttatni a tárgyalásokat. Izrael arra kívánja rávenni az arab delegációkat, hogy tegyenek javaslatot a konferencia következő, ötödik fordulójának helyszínére, mely valamely közel-keleti állam, esetleg Izrael legyen. Kérdőjelek Lesz-e béke délen? A kijelölt alakulatok készenlétben állnak, Franciaországban éppúgy, mint a távoli Kanadában. Á szállító járművek rendszámtáblái mellé már felfestették a hatalmas UN betűket, ez jelöli, hogy a világszervezet kéksisakosait szállítják, akik a Jugoszláviába küldendő békefenntartó erők kötelékébe tartoznak. A helyszínre érkező ENSZ-csapa- tok remélhetőleg megkönnyítik a véres testvérháború befejezését déli szomszédunknál. Lezárul-e a tagköztársaságok nyílt konfrontációja az ENSZ- alakulatok megjelenésével? Vagy csupán áttevődik a harcuk súlypontja a „belső-fontokra”? Sajnos ennek is megannyi jele látható, hiszen egyre kiélezettebb a Szerbián, Bosznián és Montenegrón belüli politikai szembenállás is. Igaz, hogy a törvényhozási és pártok közötti heves csatározások, béketüntetések és népszavazások feszültsége még mindig jobb, mint a reguláris és szabadcsapatok állandósult harcai. Szerepet játszhat-e hazánk is a jugoszláv válság megoldásában? — merült fel újra a kérdés a kéksisakosok kiküldése kapcsán. A magyar diplomácia szándékait mutatja, hogy a kormány sürgősségi kérelemmel terjesztette a Parlament elé a határozati javaslatot az ENSZ-erők magyarországi átvonulásának elfogadásáról, s az ügyben azonnal döntött is a T. Ház. Emlékezhetünk a néhány hónappal ezelőtti helyzetre, amikor a Horvátországból kivonandó jugoszláv néphadsereg átvonulási kérelme váltott ki vitát. Hiába a hasonlóságok, ez az átvonulás egész más, mint az az átvonulás (lett volna)! Parlamentünk várható igenje most az ENSZ béke-erőfeszítéseit hivatott elősegíteni. Azt, hogy déli határainknál végre valóban elhallgassanak a fegyverek. Türkmenisztán nem enged Türkmenisztán leállította ukrajnai gázszállításait, miután Kijev nem fogadta el az energiaforrás árának ötvenszeres emelését — közölte Vitold Fokin ukrán miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján. Az intézkedés súlyos csapás Ukrajnára, amely eddig gázszükségletének 60 százalékát Türkmenisztánból fedezte. Március 1-jétől Türkmenisztán 1000 köbméterenként 34 rubelről közel 1500 rubelre emelte a földgáz árát. Fokin ezt értelmetlen és logikátlan intézkedésnek nevezte. Összehasonlításképpen a Reuter megjegyzi, hogy az ukrán gázellátás maradékát biztosító Oroszország jelenleg 1000 köbméterenként 333 rubelt kér a fűtőanyagért. A türkmén szállítások leállítása köztársasági szinten legalább 30 százalékos kínálatcsökkenést eredményez, ennek pedig igen súlyos következményei lehetnek.
