Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-20 / 68. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. március 20., péntek Az amerikai szuperprodukciók dömpingjében érdekes csemegét sejtetett a mozilátogatók számára egy, a salgótarjáni Apolló moziban a napokban bemutatott dán film, a Csendes napok Clichy-ben. A dán filmművészet darabjaival ritkán találkozhatunk, s a műsorfüzet beharangozójában található „erotikus film” megjelölés is érdekességet ígért. Nem is szólva nézőcsalogató hatásáról, ami azonban esetünkben csődöt mondott, mert az utolsó vetítési napon csak néhány elszánt filmbarát telepedett a jól ismert székekbe, s közülük is sokan távoztak, még a befejező képsorok előtt. Pedig valóban mindig izgalmas megfigyelni, hogyan képes egy rendező az ízlés és a finoman ábrázolt szex borotvaélén végigmenni, vagy hogyan zuhan a csöpögés szentimenta- lizmus, illetve a funkciótlan, nyers testiség szakadékába. Nos, Jens-Joergen Thorsen. a film alkotója nem hagy bennünk sokáig kétségeket. Már az első kockák, az első mondatok jelzik: itt bizony ne számítson senki könyőrületre, képi eufémizmusokra, itt ma este minden az lesz ami, mindenki olyan lesz, amilyen, szépítések, kegyes csalások nélkül. Maga a történet két Párizsban - illetve egyik részében Clichy-ben - élő férfi, két író „szerelmi” kalandjait meséli el, a pomófilmekből visszarémlő változatossággal, ám azok célirányosan izgató hatásvadászata nélkül. Egy férfi, egy nő, két férfi egy nő, két nő egy férfi, Új felfedezés A jégkorszak vége (FEB) A Föld jégkorszakai és melegebb periódusai közötti váltást a nagy tengeráramlatok hirtelen irányváltozásai okozzák. Erre a következtetésre jutottak a szaktudósok az Atlanti-óceánban a tengerfenékre lerakodott anyagok vizsgálatából, valamint a megkövesedett korállmaradványokból a Bermudákon. Eddig az a vélemény uralkodott, hogy a Föld átlaghőmérsékletének nagymérvű ingadozásait a Föld forgástengelye és Nap körüli keringésének pályasíkja által bezárt szög változásai okozzák, mert ezzel a Földre érkező napsugarak beesési szöge változik. A Földnek azokon a vidékein, ahol a nagy gleccserek képződnek, ennek megfelelően hidegebb vagy melegebb van, így a gleccserek növekednek, vagy zsugorodnak. Uj kutatások ahhoz a felismeréshez vezetnek, hogy a sugárzás intenzitásának változásai nem elegendőek számottevő klímaváltozás előidézéséhez. Egy másik gigantikus erejű mechanizmus erősíti a különbözőintenzitású sugárzás hatásait: a Föld forgástengelyének dőlész- szöge, ezzel a napsugarak beesési szöge változik, módosul a csapadékképződés és a párolgás. A leletekből kiderül, hogy a mélytengeri áramlatok útvonala az Atlanti-óceánban 12.600 évvel ezelőtt megváltozott - éppen akkor, amikor az utolsó jégkorszak gleccserei olvadásnak indultak. Az Atlanti-óceán fenekén talált lerakódások vizsgálata szerint abban az időben az óceán északi részén hirtelen hideg felszíni víz kezdett a mélybe süly- lyedve délre áramlani. Ugyanakkor az óceán tropikus vidékéről óriási mennyiségű meleg víz szívódott észak felé: a jég olvadni kezdett és megkezdődött az a meleg periódus, amely még - szerencsére - ma is tart. Az erotika csendes napjai Csendes napok Clichy-ben: Itt minden és mindenki az, ami. sok nő két férfi - minden figura belefér a kamera látószögébe, s minden nyelvi kifejezést elbír a filmvászon, amit a nyomdafesték már nem tűr el. Bár az események kissé céltalanul peregnek, az egymást követő kalandokat meg sem próbálja valamiféle logikai láncra felfűzni a rendező, a film erényének mondható, hogy a szinte már pongyolán odavetett beállításokkal, a való élet esetlegességét, fésületlenségét adja vissza a néző számára. Egyúttal persze ez azt is eredményezi, hogy nagyon el kell gondolkodni azon, mivégre is született ez a „mű”? A sorjázó nők, színhelyek a gyakorta felbukkanó kezek lábak, hátak, mellek, fenekek, nemi szervek nem visznek előre, sőt a cselekmény lassú tempója - amely figyelemreméltó kontrasztot alkot a lihe- gések szaporaságával - elandalítja - de, hogy mi se legyünk szégyenlősek - untatja is a nézőt. A különböző szexuális jelenetek között csupán a párizsi utca hamisítatlan nyüzsgésének látványa üdítő sziget, melyet Country Joe MacDonald és Ben Webster igazi, franciás zenéje tesz még élvezetesebbé. Pedig a téma ott hever, mondhatni ott hempereg a kamera előtt. Eredeti ötlet lehett volna bemutatni, hogyan menekül az ember a hétköznapok, a megszokásai, a nem túl sikeres élete, a közönbösen rohanó külvilág, vagy éppen saját üres feje elől a csupasz, nyers testiségbe. Ha létezett is ez a szándék, csak kísérlet maradt. S hogy ebben a felelőtlen, magányos és értelmetlen kaval- kádban valójában mit is szeretnének a film szereplői? „Csak élni” - mondja Nys, az egyik epizódhölgy. S ebben ki is merül minden elvárásuk az élettel szemben. Ozsvárt Tamás Magyar-francia társaság Hatvanban Az év elején megalakult Hatvani Magyar-Francia Társaságnak Nógrád megyei tagjai is vannak, többek között Salgótarjánból, Jobbágyiból, Palotásról. A mintegy hetven személyt számláló társaság első nyilvános, nagy rendezvényét ma délután öt órakor tartja a hatvani művelődési központ Kastély kávéházában. Az én Párizsom címmel Varga Győző grafikus- művész kiállítását nyitja meg Félicie de Gérando-Teleki, a sziráki Kastély Szálló reklám- menedzsere, a társaság elnökségi tagja. A tárlat rajzai a Quartier Latint, a Szajna-partot és a Monmartre-ot ábrázolják, s április 1-jéig láthatók. A megnyitó után a barokk-teremben a helyi Bajza József Gimnázium diákjai mutatnak be zenés irodalmi válogatást a francia literatúra alkotásaiból. A diákok vezető tanára dr. Halmos Tibomé. A Hatvani Kvartettet Hargitai Géza vezeti. Robbanó sütőtök Okosan meghangszerelt káosz, lassan, jólesően, szépen elterülő álmok, melyek aztán hirtelen millió sziporkával hatalmas, kőfalakra robbanó hullámokká lesznek ...- A fenébe is! - csattan fel itt Laurie Bowman - Mennyi poé- zis egy ilyen ronda nevű banda leírására! Remélem, magára dühös, mert ő vette költőire a fogalmazást. Egyébként a Smashing Pumpkins név tényleg furcsa. Mert mi is az, hogy Robbanó sütőtökök? No mindegy. Négy zenészről van szó, egy csinos platinaszőke hölgyről, ő a basz- szusgitáros, és három sötét tekintetű fickóról, akik közül az egyik vagy ázsiai, vagy indián. Igen, hogyne, én is tudom, hogy a Kolumbusz által indiánnak, azaz indiainak „indiano”-nak elnevezett szerencsétleneknek miért vannak mongoloid vonásai, de most ebbe ne menjünk bele. Hadd mondjam el inkább, hogy a Smashing Pumpkins Chicagóból indult el, ott játszott kicsi klubokban alternatív rockzenét, ma már meghódította magának az egész Közép-Nyugatot (Midwest, USA), és ha nem vigyázunk, nemsokára kiütheti a Nirvánát a nyeregből. Figyelni kell hát arra a zajra is, amit ők csapnak. A Noisy So- und-hoz tartoznak mint az ünnepelt Seattle-i trió. D'Arcy kisasszony - a basz- szusos - azt mondja, sikerüket a Red Hot Chilli Peppersnek és a Jane's Addiction-nek is köszönhetik, mert turnéikon előzene- karként szerepelhettek. Bili Corgan, az énekes a Nine Inch Nails-nek is hálás. Bill - a költő, és ő a dalok szerzője. Hogy milyen, és hogy milyen az a bizonyos okosan meghangszerelt káosz, amely robban, ha kőfalnak rohanó haragos hullám lesz belőle, az a „Gish” című nagylemezen jól hallható, amíg bírja az ember idegekkel. De akinek ez a rajongott világa, bizonyára többször is meghallgatja. Lili- ane Gish a némafilmek nagy sztárja volt. A meglepő a Smashing Pumpkins-ban az, hogy egy számban akár kétszer-három- szor is képes megváltozni, megszelídülni, elcsendesedni, elmélázni, hogy aztán annál nagyobb hévvel tudjon újra dühöngeni. Nincs meg náluk a szokásos versrefrén-szóló struktúra, úgy játszanak, ahogy a passzió elragadja őket, és az a szerencsés, aki velük tarthat, „mert akkor gyönyörű utazásban van része” (Corgan).- Mi olyanok vagyunk, mint a lélek háborgása - mondja D'Arcy, és közben mosolyog. Corgan közben (már megint) otthagyja a két nőt - a riporter a másik és gesztikulálva magyarázza egy holland, egy német és egy olasz újságírónak, hogy miről szólnak a versei, a dalok szövegei, amiket nem engedett a lemez borítójára nyomtatni. Az ő valósága igazán az álmok világa. Rengeteg könyvet olvasott az álmokról és megtanulta, hogyan uralkodjék felettük, mint a sámán. Eligazodik az ördögűzés tudományában is. Mikor visszajön a hölgyek társaságába, d'Arcy már arról beszél, hogy neki nagyon tetszik az együttes. Őszintén élvezi a sikert, mint a jó meleg napfényt a tengerparti homokon, és roppant jól érzi magát a fiúk között.- Igen - szólal meg Bili Corgan, s miközben beszél nyugtalanul tekinget ide-oda s neveletlenül forgatja a fejét. -Vigyázni kell, hogy a siker le ne győzze az embert. Hirtelen túl sokan megszeretnek bennünket, tehát erősnek kell lennünk, nem szabad kimutatni, hogy ez milyen jólesik nekünk. Nem a lelkünk, az ösztöneink fognak kordában tartani, hogy ne torzítson el a népszerűség. Vass Imre Képes technikatörténet A Tower és a Tower híd A Tower (angol szó, tornyot, bástyát jelent) nevű várrendszert a Temze partján a jelenlegi londoni Citytől dél-keletre a 11. században kezdték építeni a Tower-Hill nevű alacsony dombon. Később hozzáépült a királyi palota s itt helyezték el az államkincstárt, majd itt őrizték a legveszedelmesebb államfoglyokat. A 15-17. század folyamán az épületei által körülzárt téren végezték ki a politikai vagy egyéb főbenjáró bűnök címén halálra ítélteket, köztük az angol történelem olyan neves alakjait, mint Morus Tamást, Boleyn Annát, Essex, Strafford grófot, Monmouth herceget. 1820 óta az államfogházat nem használják, jelenleg laktanya, arzenál és fegyvergyűjtemény van itt és itt őrzik a koronázási jelvényeket és egyéb koronakincseket. 155 évvel ezelőtt 1837. február 25-én avatták fel London híres és legrégibb, első állandó hídját, a Temze folyón átívelő Tower - hidat, amely még ma is a város egyik jelképe. Képünk ezt a nevezetességet ábárolja. K.A. , * Színházi esték ,« «f Le a kalappal Fehér Klára előtt, aki elsők C között vállalkozott J arra, hogy színpadi művet írjon az elmúlt évek változásait megörökítendő. Számos félreismerhetetlen jele van, hogy az Ez az ország eladó! című vígjátéka a jelenben, illetve a közelmúltban játszódik. Például a szereplők a létező önkormányzatot emlegetik, az utcán szendvicsemberek sétálnak, s ami a legfontosabb: él, virul a Placsek Tours utazási iroda, amely nem átall cicafuva- roztatást, vagy tetoválást sem vállalni. Ebből is látszik, hogy darab a piacgazdaság magyarországi megjelenéséből, térhódításából meríti témáját, bemutatván, hogy nálunk ez a folyamat meglehetősen ellentmondásosan megy végbe. Olyannyira, hogy a vállalkozásokban - legalábbis egyelőre - sok a korrupt elem. A darab egyik főszereplőjéről, a jó üzleti érzékű tulajdonosról nem kevesebb derül ugyanis ki, mint, hogy a vagyonát nem elsősorban a szorgalmának, kezdeményezőkészségének, a sokféle tevékenységnek köszönheti, hanem annak a manipulációnak, amely révén hiszékeny, a kevéske pénzre is rászoruló emberek tucatjaitól elcsal és külföldre juttat értékes találmányokat. De végül is családjának, környezetének tagjai sem különbek nála. Felesége csak azért ment Pénz békeidőben A tanár és a tulaj neje (Újvári Zoltán és Szilágyi Zsuzsa) hozzá, mert megneszelte az anyagi gondtalanságot. Az asz- szony által elmajmolt fia se tanulni, se dolgozni nem akar, s szinte természetes, hogy a könnyelmű, léha életforma hatalmas adósságokba, majdnem tragédiába sodorja. Az iroda cserfes, csinoska idegenvezetője abból él, hogy szemrevaló. A legfurcsább azonban annak a tanárnak a helyzete és jelleme, aki családlátogatásra érkezik Placsekékhoz, abban bízván, hogy eladdig következetes pedagógiai elveivel jobb belátásra bírja a bukásra álló gyerek szüleit. Működésbe lép a „deus ex machina” és kiderül, hogy a mama nem más, mint egykori egyetemista társa, szerelme, akinek a kegyeit keresvén még a dolgozatát is megírta Oleg Kosevojról. A hódításban igencsak járatos Placsekné - bár eleinte az állhatatosnak tetsző tanár szabódik a kapcsolat felmelegítésétől - újból behálózza a tanár urat, sőt arra is rászedi a művelt, de csóró tanárt, hogy a vállalat alkalmazásába álljon. Az újdonsült vállalkozó azonban visszaél kitüntetett szerepével, nemcsak otthagyja az asszonyt, a tulajdonost is zsarolja és mindenkit anyagi hatalmába kerít. Meglehetősen váratlan és nehezen hihető fordulat ez, hiszen az ember a jelleméből ad abszurdum nem nagyon szokott kifordulni. Fehér Klára számos útikönyv, humoreszk karcolat és ifjúsági regény szerője, - noha nem kezdő a színdarabírásban sem, (lásd: a Nem vagyunk angyalok vagy a Csak egy telefon című színműveit) ezúttal nem alkotott igazán sikeres vígjátékot. Mondom ezt annak ellenére, hogy a mindennapi valóságunk görbe tükrén, egy-egy poénon jpt derül a közönség. Hogyne tenné, amikor például az idegenvezető hölgyike „tudását” fitogtatván Seherezádé helyett Sevardnadzét mond. Nem is a csattanókkal van a baj, hanem a darabbal magával, amely nem más, mint tetszetős közhelyek gyűjteménye, kevés, a komédiához is szükséges igazi drámai konfliktussal. Aligha véletlen, hogy nyílt színi tapsot két alkalommal is azok a szív- bemarkoló jelenetek aratták, melyek a nyugdíjas mérnök kilátástalan, megalázó sorsát példázták. A darab végkicsengése sem más, mint amit mindenki tud: pénzzel majdnem minden - csak a tisztesség nem - megvásárolható. A Budapesti Kamaraszínház - a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban megszokott- korrekt színvonalon, egy igazán hozzáértő rendező - Kazimir Károly - insturálásával mutatta be az Ez az ország eladóit. Ami rajtuk múlott kihozták a darabból, sőt annál talán még valamivel többet is. Ebben a rendezőn kívül szerepe van Böhm György dramaturgnak, Dávid Attila jól variálható díszleteinek és Hruby Mária találó jelmezeinek is. Ezek különösen jól mutattak az ügyes, bájos Orosz Helgán.- csongrády Stresszveszély (FEB) A fárasztó szellemi munka szívbetegek számára veszélyes lehet. Ugyanis a mentális stressz oda vezethet, hogy az elmeszesedett szívkoszsorúerek összehúzódnak. Erre jöttek rá Bostonban a Harvard Orvosi Egyetem orvosai. Egy sor szívbeteget kértek fel, hogy szívkatéteres viszgála- tuk alatt aritmetikai elmesport feladatokat oldjanak meg. Az eredmény: az arterioszk- lerózis miatt szűk koszorúerek a szellemi erőfeszítés tartama alatt átmérőjük egynegyedéig húzódtak össze. A vérkeringés ennek következtében ezekben az erekben a stresszfázis idején 27 százalékkal csökkent. Egészséges szívkoszorúerek viszont csekély mértékben kitágultak, úgyhogy a véráramlás 10 százalékkal növekedett. Az „Ärztliche Praxis” (Orvosi Gyakorlat) német szakfolyóirat közlése szerint az amerikai orvosok az oki mechanizmust a következőképpen magyarázzák: A stressz a szervezetben úgynevezett stresszhor- monok felszabadulását váltja ki. Ezek odahatnak, hogy a vérdé- nyek összeszűkülnek és kevesebb vér folyik rajtuk kérésziül. Mivel a szívnek a stressz alatt több oxigénre van szüksége - ami csak megnövekedett véráramlással érhető el -, az egészséges szívkoszorúerek ellenszabályozásról gondoskodnak. r
