Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
Mehiv 3101 1. Megyei Kö SALGÓTAR J ‘$NZ 3100 TÁS ESETE VARSANNYAL — 5. oldal HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. MÁRCIUS 19. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 67. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 76ÖJ&& 99 mtr> Mt qírkezeU a X0££HC@3Ó! <Saítyfí tar fán, /Mértet} út 4. 99 Növekszik az idegenforgalom Az év első két hónapjában másfél millió alkalommal utaztak külföldre a magyar állampolgárok, s ez 20 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában — közölték az MTI érdeklődésére a Központi Statisztikai Hivatalban. A legtöbben, 654 ezren Ausztriába utaztak, 400 ezren pedig a Cseh és Szlovák Köztársaságba, míg Szovjetunió utódállamaiba mindössze 25 ezren. Januárban és februárban majdnem 3,3 millió külföldi állampolgár látogatott hazankba, s ez Közel 10 százalékos növekedést jelez. A külföldiek mintegy 60 százaléka továbbra is a volt szocialista országokból érkezik. A legtöbben, majdnem 800 ezren Jugoszlávia utódállamaiból keresték fel hazánkat, s ez 6 százalékos növekedés. A volt Szovjetunióból viszont csak 56 ezren jöttek, ami 56 százalékos visszaesést jelez. Két hónap alatt 539 ezer osztrák látogatott Magyaror- szagra, 11 százalékkal több, mint 1991 hasonló időszakában. Németországból és Olaszországból pedig mintegy 50 százalékkal nőtt a hozzánk érkezők száma. Biztató kilátást jelent az idegen- forgalmi főszezonra, hogy a tavalyi erőteljes visszaesés után az idén növekszik az amerikai és a japán vendégek száma. Sorozatos csődök Válságban az élelmiszeripar Tavaly mintegy 10 százalékkal csökkent az élelmiszeripar termelése, a foglalkoztatottainak száma pedig 7 százalékkal mérséklődött. Minden negyedik élelmiszer-ipari vállalat a csőd szélére került. Ezért joggal állítható, hogy válságban van az élelmiszeripar — mondta Sóki Gyula, az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Országos Szövetsége elnöke azon a szerdai tanácskozáson, amelyen az élelmiszeripar 15 szakágazatának mintegy 300 üzemi, vállalati szb- titkára vitatta meg az iparág súlyos helyzetét. Visszaküldött kínaiak Az elmúlt 24 órában 7 kínai állampolgár beutazását akadályozta meg a határőrség, közülük háromnak nem volt vízuma — közölte szerdán az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője azzal kapcsolatban, hogy március 17-től csak vízummal léphetnek magyar területre a kínai állampolf árok. Hozzátette: a másik négy inainak volt ugyan beutazási engedélye, de nem rendelkeztek elegendő pénzzel. Tizenhat kínai Romániától egy magyar ember- csempész segítségével próbált hazánkba szökni. A kínaiakat a határőrök rövid úton átadták a román hatóságoknak. Hamis 50 márkások Egyre több hamis valuta tűnik fel Borsod-Abaúi-Zemplén megyében, de kínálnak már a különböző alkalmi pénzváltó helyeken hamis 500, 1000 és 5000 forintosokat is. Mint arról a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-fokapitanyság illetékese tájékoztatta az MTI-t, napokkal ezelőtt a kazincbarcikai piacon feltűnt tíz darab 50 márkás szinte tökéletes hamisítvány, még a fémszál árnyékát is sejteni lehet, olyannyira jól működött a színes lézer fénymásoló. Egy házaspár külföldi útjához vásárolta meg 25.500 forintért egy 20-25 év körüli, feltűnően csinos, 163- 165 centiméter magas hölgytől, aki 8-10 hónapos kisbabát tolt babakocsijában. Ezt a hölgyet keresi most a rendőrség, annál is inkább, mert feltételezik, hogy maga az eladó sem tudta, hogy hamis pénzzel kereskedik. Motoros rablók A rendőrség őrizetbe vette T. Attila 18 éves és S. Jenő 15 éves büntetett előéletű nagykovácsi lakosokat, mert a főváros II. kerületében a Törökvészi úton a 11-es autóbusz végállomásának közelében kedden motorkerékpáron hajtva megpróbáltak letépni egy táskát B. Lászlóné 59 éves budapesti lakos válláról, ám az asszony nem engedte el azt, s így a motor mintegy 10 méteren at maga után vonszolta. A rablók az őket tetten érő T. Gábor rendőr zászlóst és L. István rendőr törzsőrmestert gázspray-vel szembe fújták, a rendőrök gumibottal megfékezték, majd pedig megbilincselték a támadókat. CUfüDIfl Business Service íl HOSTESS tanfolyamot indít Salgótarjánban Keresse hirdetésünket a 6. oldalon! SANSZ A SIKERRE' Megyénk telefonellátottságát javítják Megcélozták az európai színvonalat A hírközlés a piacgazdaságok egyik kulcságazata, mely döntően befolyásolja a gazdaság versenyképességét és fejlődési lehetőségeit. Sajnos, hazánk ebből a szempontból igen elmaradott, hiszen a távközlés és a telekommunikáció színvonala még a gazdaság általános fejlettségét sem éri el. A telefonellátottság és a szolgáltatások minősége alapján Európában az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. Ám Nógrád megyében az átlagosnál is rosz- szabb a helyzet, hiszen mindössze 5,9 készülék jut száz lakosra, szemben a 6,4-es vidéki és a 9,6-os országos középértékkel. Ezért sem véletlen, hogy élénk visszhangot váltott ki a Kelet-Nógrád COM Távközlési és Telekomunkációs Rt. múlt év december 20-án történt megalakulása. Az rt-t a közelmúltban jegyezték be a balassagyarmati cégbíróságon.-Az emberek semmit, vagy csak nagyon keveset tudnak a Kelet-Nógrád COM Rt.-ról. Mutassa be néhány mondatban!- kértem Konkoly Thege Dezső ügyvezető igazgatót.- Nógrád első magánerős telefonhálózat-építő társaságát a Műszertechnika Részvénytársaság és a megye keleti területének hatvanöt települési önkormányzata hozta létre, s a megyei közgyűlés is részvényese. Törzstőkéje 24 millió 120 ezer forint, melynek felét az önkormányzatok adták össze. Amennyiben elképzeléseink megvalósulnak, úgy Nógrádnak több mint felén lesz hálózatunk. Kínálati piacot szándékozunk teremteni, azt akarjuk elérni, hogy aki kéri, lehessen telefonja. Célunk, hogy az általunk „lefedett” területen európai színvonalon lehessen telefonálni. Ez 19-21 készüléket jelent majd száz lakosonként. (Folytatás a 3. oldalon) Dél-amerikai zenészek színesítették szerdán délután a salgótarjáni városközpont hétköznapi életét. A bolíviai és perui fiatalokból álló zenekar pezsgő ritmusai a trópusi országok hangulatát varázsolták a Főtérre. A ragyogó tavaszi napsütésben sokszáz járókelő élvezte a kellemes muzsikát, a fülbemászó dallamokat. -Fotó:Rigó TiborFélmilliárdos veszteség Aggódnak a cukorrépatermelők Tavaly mintegy 13 ezer 600 hektáron fagyott a földbe a cukorrépa. A termelőket közel fél- milliárd forintnyi veszteség érte, sőt a cukorrépa-termelők és feldolgozók jelentős részénél még a mai napig sem zárult le az 1991- es gazdasági év, mivel nincs vég- elszámolás — többek között ezeket a tényeket is tartalmazza a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Ipari Növényeket Termelők Országos Választmányának tájékoztatója a cukorrépatermelés helyzetéről. A termelőket ért veszteségek részleges enyhítésére a MOSZ javaslatot készített, amelyet az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság elfogadott. Ennek eredményeként a közeljövőben mintegy 100-160 millió forintos intervenciós támogatásban részesülnek az érintettek. A szóban forgó javaslat szerint a termelőket ért veszteség egyhar- madát az intervenciós keretből fedezik, a többi részén a cukorgyárak, illetve a termelők osztoznak. Már szeptembertől? Újságírószak az egyetemen Elképzelhető, hogy már szeptemberben megindul az újságíróképzés az ELTE bölcsészettudományi karán — tájékoztatta az MTI-t Papp Lajos, a kar főtitkára. A médiaszak—amely a tervek szerint az esztétikai tanszék részeként működne — a tervek szerint hároméves lesz, az ott kapott képesítés csak felsőfokú tanintézet diplomájával együtt lesz érvényes, így a médiaszakra a jelenlegi egyetemisták, illetve diplomások jelentkezhetnek. A képzés első éve általános jellegű lesz, ezután lehet szakosodni televíziós, rádiós, illetve a hírlapírói újságírásra. Az új szak megindításának tervezete már az egyetemi tanács előtt van. Amennyiben a testület elfogadja az elképzelést, úgy a kultuszminisztériumi engedélyeztetés következik. Panaszos levelek nyomán A szakszervezet védelmet ígér A törvényi előírások, a szociális szempontok teljes figyelembevétele nélkül vonták meg több ezer volt szakszervezeti tagtól az elmúlt években számukra megállapított kiegészítő nyugdíjat — tájékoztatták az MSZOSZ szerdai sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat. Az MSZOSZ tagszervezeteihez több panaszos levél is érkezett idős nyugdíjasoktól, akiknek az 1991/12-es törvény alapján vonták meg nyugdíj-kiegészítésüket. A panaszosok mindegyike ahhoz a körhöz tartozik, akik már 1945 előtt is szakszervezeti tagok voltak, és ennek alapján — a szociális rászorultságukat is figyelembe véve — az egykori minisztertanács mellett működő kivételes eljárások bizottsága révén jutottak nyugdíj- kiegészítéshez. Ezektől az idős emberektől most automatikusan megvonták nyugdíj-kiegészítésüket, anélkül, hogy figyelembe vették volna azt: a kiegészítést szociális indokokból kapták-e. A Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság a Miniszterelnöki Hivataltól kapta meg a listát, aminek alapján megszüntette a nyugdíj-kiegészítések folyósítását. A mérlegelés teljes hiányára mutat az, hogy több esetben még azt a törvényi előírást sem vették figyelembe, miszerint a havi 8500 forintos nyugellátások nem tartoznak a törvény hatálya alá. Olyanok is bekerültek a névsorba, akik soha nem voltak párttagok, akik több évet töltöttek Recsken vagy hadifogságban. Az MSZOSZ vállalja mindezen nyugdíjasok jogvédelmét. Előreláthatólag csütörtökön folytatnak majd tárgyalásokat a Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékeseivel. Népviseleti gyűjtemény A Kárpát-medence öltözékeiből A magyarországi tájegységek jellegzetes magyar és nemzetiségi viseletéiből, illetve a szlovákiai-, a délvidéki, valamint a kárpátaljai magyarság hagyományos öltözeteiből teljes kollekciót akar összegyűjteni a Moson megyei Vegyescéh. A mosonmagyaróvári székhelyű népművészeti egyesület ezért pályázatot hirdetett. Az ügyes kezű lányoktól, asz- szonyoktól a sajátos öltözetek kicsinyített változatait várják. A ködmönöket, a csizmanadrágokat, a fodros szoknyákat, a hímzett blúzokat a leendő népviseleti állandó kiállításon ugyanis babákon mutatnák be. A ötletet a folklór értékek megőrzését hivatásának tekintő, nemrégiben megalakult egyesület a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vállalkozásából merítette, amely hasonló felhívás nyomán több száz darabból álló erdélyi népviseleti gyűjteményt hozott létre. A sepsiszentgyörgyi anyag a mosonmagyaróvárival kiegészítve — a Vegyescéh szándékai szerint — a Kárpát-medence népeinek öltözködési szokásait a maga teljességében felölelné. Az elképzelés megvalósítása érdekében az egyesület a kezdeti lépéseket már megtette: most a népi kultúrát felkaroló pályázatokon próbál pénzhez jutni, hogy legalább a babákat megvásárolhassa a leendő gyűjtemény számára, amelyet a tervek szerint állandó bemutatóhelyen tárnák az érdeklődők elé, s négy-öt évente vándo- roltatnák. Szociális intézetek és otthonok Májustól emelkednek a térítési díjak Egy, az elmúlt év végén született kormányrendelet alapján május elsejétől megemelkednek a szociális otthonokban és intézetekben fizetendő térítési díjak. Indoka: a díjfizetést szabályozó 10 éves rendelet elavult, mára hatalmas lett a szakadék az intézmények fenntartási költsége és a térítési dijak összege között. (Míg a dijak felső határa havi 2070 forint volt, a szociális otthonban egy ágy fenntartása 12 ezer forintba került.) Május Fjétől az önkormányzati tulajdonú szociális otthonok és intézetek mellett a Népjóléti Minisztérium által fenntartott négy országos szociális intézményben is megemelkednek a térítési dijak. E dijak felső határáról jelentetett meg tájékoztatót a napokban a Népjóléti Minisztérium. A tájékoztató szerint az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézetében (ahol jelenleg 185 főt foglalkoztatnak), illetve a Mozgássérültek Állami Intézetében (ahol 164 emberről gondoskodnak) a korábbi 870 forintról maximálisan 4350 forintra növekszik a térítési dijak havi összege. A 292 vakot, illetve gyengénlatót ellátó Vakok Állami Intézetében az elméleti és gyakorlati képzésre beutaltaknak, illetve ott munkát végző intézeti lakóknak az eddigi havi 870 forint helyett szintén maximum 4350 forintot, míg a határozatlan időre beutalt öregségi, rokkantsági nyugdíjjal és egyeb jövedelemmel rendelkezőknek az eddigi havi 2070 forint helyett maximum havi 5200 forintot kell fizetniük. Ugyanilyen mértékben emelkednek a térítési dijak a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozok Otthonában, ahol 120 ember elhelyezéséről gondoskodnak. A május 1 -jétől életbe lépő térítésidíj-emeléseket legelőször június elsején kell kifizetni a gondozottaknak. Természetesen eltérő mértékben, hiszen akik semmit sem tudnak fizetni, azok ellátása sem kerülhet veszélybe. A kormányrendelet szerint a fizetendő díj alapjául a szociális otthonban a sajátjogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (a megállapításkor 5200 forint), a szociális intézetben a magasabb összegű családi pótlék mindenkori összege (a megállapításkor 3900 forint) szolgál. Álapelv, hogy a gondozottaknak — személyes szükségleteik fedezetére — minden hónapban megmaradjon a rendszeres havi jövedelmük 30 százaléka. Azok, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, havonta az adott intézményben meghatározott térítésidij- alap 15 százalékát kapják. 61 vvV>
