Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

1992. március 18., szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kiállítás és irodalmi est A szellemi élet összefogása A bátonyterenyei Ady Endre Műve­lődési Központ március 20-án, pén­teken 17 órától az Iványi Ödön művé­szeti kisgalériában rendezi meg a Ba­lassi Bálint Asztal- társaság képzőmű­vészeti és irodalmi csoport tagjainak kiállítását és felol­vasó estjét. Csikász István, a Komjáthy Jenő Iro­dalmi és Művészeti Társaság tagja, költő és festőmű­vész nyitja meg a kiállítást, majd Bódi Ildikó mutatja be az asztaltársaságot. A programban a pász­tói Lovász József Művelődési Köz­pont asszonykórusa is szerepel. Az est vendége a Komjáthy Jenő Tár­saság, a szécsényi és a salgótarjáni múzeumbarát kö­rök, és a pásztói Csohány Kálmán Baráti Kör. A kiállításon Bagi András, Ba­logh Ivánná, Baráth Zoltán, Cene István, Deák László Tamás, Földi József, Herte- lendi Mária Zsu­zsanna, Losonczy Ildikó, Oláh Jolán, Orbán György, Rot- tenhoffer Lajos Atti- láné mutatkozik be. A felolvasó esten Bódi Ildikót, Feny- vesiné Unatényi Magdolnát, Hidasi Józsefet, Nádasdi Antalt, Paróczai Csabát ismerhetik meg. A körök, tár­saságok arra vállal­koztak, hogy a a vá­ros szellemi életét összefogják. Szabad orvosválasztás? Április elsejétől mindenki maga választhatja meg háziorvosát és házi gyermekorvosát. Április 15-éig kapjuk meg a biztosítási kártyákat. A választás megkönnyítése érdekében az önkor­mányzatok jegyzői listát tesznek közzé a településen működő és válaszható orvosokról. Ha az állampolgár megkeresi orvosát, az csak nyomós okból utasíthatja vissza a választást. Röviden így hangzott a hiva­talos tájékoztató, ám az igazi kérdés az, valóban beszélhe­tünk-e szabad orvosválasztás­ról, és hozhat-e ez lényeges vál­tozásokat? Erről nyilatkoznak körképünk szereplői. Dr. Kamarás Miklós, Bátony- terenye főorvosa: — Határozott véleményem szerint nem lesz szabad az orvosválasztás. A falvakban például egy körzeti orvos van, abból lehet válasz­tani. Van olyan variáció, ami szerint a beteg egy közeli tele­pülésen lévő orvost választhat, de csak saját költségére, mert ebben az esetben a társadalom- biztosítás nem téríti a költsé­geit. A dolog másik oldala, hogy eddig is adott volt a választás lehetősége, mert a beteg átje­lentkezést kérhetett. Bátonyte- renyén ezt már régebben meg­valósítottuk. Felfoghatjuk ezt demokrati­kus lépésként, de nem ezt tar­tom döntőnek. Szakmailag nem tudják megítélni az emberek, hogy kit válasszanak. A valódi előrelépés az lesz, ha nemcsak a beteg választhat, hanem az or­vos is. Ha majd a körzeti orvos választhatja meg azt a kollégát, akihez beutalja a betegeit. Eh­hez még két-három év kell. Dr. Fekete Judit, a nagybá- tonyi 2. számú körzet gyermek- orvosa: — Nálunk két gyermek­körzet van, az egyikbe nemré­giben érkezett új orvos. Ebben az esetben nyilván arra az or­vosra esik a választás, akit már régebben ismernek. A mi körze­tünkben annyi gyerek van, hogy nem sok lehetőség adódik, hogy pluszban sok beteget vállaljak. Azoknál az orvosoknál je­lenthet ez valamit, akiknek van szabad kapacitásuk. Én talán azért leszek kénytelen vissza­utasítani a jelentkezőket, mert nem győzöm. Olyan oldala is van a szabad orvosválasztásnak, hogy ma még nem tudjuk: fize­tésben milyen hasznunk lenne ebből? Ez sem ösztönöz any- nyira. Dr. Mihók Olga, Mátramind- szent körzeti orvosa: - Ahol há­rom községben van egy orvos, ott egy közül „választhatnak” a betegek, ez mindig is így volt. A vidékiek a szabad orvosvá­lasztásban is hátrányba kerül­nek. Elvileg választhatnak má­sik orvost, csak a kiválasztott orvos nem vállalja majd, hogy elmenjen egy tőle tíz, vagy húsz kilométerrel messzebb levő fekvő beteghez. Elméletileg engem is vá­laszthatnak, mondjuk Pásztóról. De számolja ki, mennyi annak az útnak a benzinköltsége, és én ennek térítését nem kérhetem a betegtől. Ott tartunk, hogy többe kerül a leves, mint a hús. A szabad orvosválasztással kapcsolatban én optimista va­gyok és támogatom a miniszté­rium elképzelését. Az orvosokat mindenképpen kell, hogy inspi­rálja ez a változás, akár önma­guk képzésére, esetleg stílusuk javítására is. — Dudellai — A jövőt mindig a piaci viszonyok határozzák meg Nem lehet veszteséges a Fűtőber Nem lehet veszteséges a gyár, de nagy nyereséget sem igen tudnak termelni: ez az 1992-es célkitűzés a Fűtőber épületgépészeti termékeket gyártó vállalat nagybátonyi gyárában. Domonkos István ke­reskedelmi osztályvezetővel beszélgettünk. —Ha azt mondjuk gazdaság, és azt mondjuk gyár, aligha gondolhatunk szenzációs terme­lési eredményekre. Mi a helyzet a Fütőbernél?-Az elmúlt évben nyeresé­ges volt budapesti központú vál­lalatunk. Erre az évre 550 millió forintos termelési tervünk van. Jelentős változás, hogy nem kell már annyi termék a belföldi piacra, mint amennyit tudunk gyártani. A korábbi éveket az jellemezte, hogy a belföldi piac lekötötte a kapacitásunkat, és nem volt szükség exportra. En­nek ellenére, négy-öt éve nyu­gati piacra kezdtünk dolgozni. Akkoriban az minimális tétel volt, ma már termékeink egy- harmadát gyártjuk külföldre.- Mit hozott a cég életében a hazai piac visszaesése?-A gyárban tartályjellegű termékeket, üzemanyag- és me­legvíz-tárolókat, ventillátoro­kat, radiátorokat, porleválasz­tókat gyártunk. Az exportter­mékek általában nem ebből a körből kerülnek ki, azokat konkrét megrendelésekre állít­juk elő. Miután felfutott az export, több új termékkel foglalkozunk, így a szabadon álló kémények­kel. Erre nagy érdeklődés mu­tatkozik a hőközpontoknál. Ugyanakkor profilváltásról nem beszélhetünk, inkább profilbő­vítés történt.- Milyen üzleti téren a piaci harc?- Az üzletekben leginkább a radiátor területén találkozunk ezzel, de úgy ítélem meg, hogy Profilbővítést jelentett az export. a mi BORA radiátorunk kialakí­tása, szerkezete, felületvédelme lehetővé teszi, hogy helye le­gyen a piacon. Hasonló a hely­zet a tartálygyártásnál. Néhány éve külföldről importált termé­kek jelentek meg ebben az áru­kategóriában, és rengeteg káefté foglalkozik már ezek árusításá­val.- Ezer körüli volt a csúcslét­szám a Fütőbernél. Ma 504-en dolgoznak itt. Folytatódik a „leépítési” tendencia?- Összetételben is változott a létszám, a termelő-fizikai ága­zat felé tolódva. Van néhány szakma, például a hegesztő, Fotó: gyurián melyből jó szakembereket még tudnánk foglalkoztatni, de ösz- szességében nem kívánjuk nö­velni a létszámot.- Mondhatjuk azt, hogy biz­tató a jövő a Fütőbernél?- Ezt mindig a piac határozza meg. Az exportpiacok biztosak, a belföldi pedig, reméljük, nem csökken tovább. Egy-egy ex­portpartner éves tétele eléri a 40-80 millió forintot, de az ex­portárak eléggé alacsonyak. Mi is arra számítunk, hogy a gaz­dasági megélénkülés után újra megkezdődnek az építkezések, ahol a mi termékeink is elhe­lyezhetőek. (dudellai) Bátonyterenye és környéke Fogadónap • Bátonyterenye. Szomszéd Tamás alpolgármester március 18-án, szerdán délután 14-től 16 óra 30-ig tart fogadónapot a kis- terenyei ügyfélszolgálati iro­dán. Ivóvíz • Területi, közigazgatási bejá­rást tartottak szerdán, közel öt­ven meghívott vendég részvéte­lével, a Salgótarján-Sámson- háza közötti víztávvezeték elő­készítése ügyében. A vezeték Nagybárkány és a szomszédos községek vízellátását, szenny­vízelvezetését és tisztítását oldja majd meg. A tervező a Budapesti Mélyépítési Tervező Vállalat, a kivitelező a Nomber lesz. Betörtek az iskolába • Bátonyterenye. Az elmúlt héten, pénteken éjszaka betör­tek a kisterenyei 3. számú Álta­lános Iskolába. A cselekményt szombaton reggel vették észre az oktatási intézmény dolgozói. A betörés során nyoma veszett a pályázaton nyert pénzből vásá­rolt fénymásolónak, ezenkívül eltűnt az iskola magnója és fényképezőgépe is. A becslések szerint összesen mintegy száze­zer forintos anyagi kár keletke­zett. Az ügyben a rendőrség foly­tatja a nyomozást. Változatlan formában működik a könyvesbolt Az Állami Vagyonügy­nökség Előprivatizációs Programigazgatósága a fő­városi INTERSUMMA Kft-t bízta meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjainak vagyo­nértékelésével. Ennek meg­felelően az INTERSUMMA kéréssel fordult Bátonyte­renye Város Polgármesteri Hivatalához a 3533 sz. nagybátonyi könyvesbolt privatizálása ügyében. A város önkormányzati képviselő-testülete a leg­utóbbi ülésén megvitatta az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat privatizálandó egysé­gének üzletkör-fenntartásá­ról szóló előterjesztést. A testület úgy döntött, hogy Nagybátony egyetlen könyvterjesztést végző üz­lete jelenlegi üzletkörének 5 évig változatlan formában való fenntartását tartja szükségesnek. Az asszonyok többsége minimálbérért dolgozik A nagyok is visszafogottabban rendelnek- Nincs annyi munka, mint három-négy évvel ezelőtt - mondta Ispán Győző, a nagy- bárkányi Kis—Zagyvavölgye Mgtsz, sámsonházi nyomda­üzemének vezetője, majd foly­tatta a tizenhét fővel, egymű- szakos rendben dolgozó üzem helyzetképének bemutatását:-A megrendelésünk az első negyedévre biztosított, de gyak­ran vagyunk abban a helyzet­ben, hogy nem tudjuk, mit gyár­tunk majd két hét, vagy két hó­nap múlva. Néhány stabil partnerrel ren­delkezünk, akikkel már régebb óta szorosabb kapcsolatban ál­lunk, és hosszútávon is számí­tunk rájuk, de ők is visszafogot­tabban rendelnek. Nem problémamentes a sám­sonházi nyomdaüzem kapcso­lattartása a külvilággal. A tele­fonvonal előjegyzéses, csak a Gyakran nem tudják, mit gyártanak két hét múlva. nagybárkányi postán keresztül kapnak vonalat, telex pedig a nagykeresztúri téesz-központ- ban van.- Minek tudható be az ágazat visszaesése: forgalmának- Egyrészt annak, hogy az utóbbi néhány évben legalább húsz-harminc új nyomda léte­sült a megyében. Másrészt an­nak, hogy a kisvállalkozók kis tételeket rendelnek, de a na­gyobb vállalatok is spórolnak, náluk is laposabb a pénztárca.-Milyen a helyzetük a ver­seny viszonylatában?- Mi elsősorban magasnyo­mással foglalkozunk. A gépeink régiek, ugyanakkor egyszerre tudnak számozni és perforálni. Rövid határidőre vállalt mun­kánk az, amiért messzebbről is megkeresnek bennünket.-Nem biztos, hogy előnyös helyzet manapság egy téesz mel­léküzemágaként dolgozni. Önök hogyan érzik ezt?- A nyomdaüzem számára nem volt veszteséges a tavalyi év. Melléküzemágként teljes a függőségünk, minden megy a nagy kalapba, és néha örülünk, ha fizetést kapunk. Az asszo­nyok döntő többsége minimál­bérért dolgozik. (d.i.) Vigyáznak a helyes arányokra A gazdasági programhoz igazodik a költségvetés Bátonyterenye önkormány­zati képviselő-testülete nemré­giben elfogadta a város idei gazdasági programjára épülő költségvetését. Megítélésük szerint nem lehet más gazdasági cél 1992-re, mint a közvetlen lakossági ellátásban résztvevő intézmények működőképessé­gének megőrzése. A szerteá­gazó igények, szükségletek kö­zött indokoltan elsőbbséget biz­tosítanak az egészségügyi ellá­tásnak, az alap- és középfokú oktatásnak, a szociális gondos­kodásnak, valamint a város­fenntartásnak, üzemelésnek. A költségvetés vitájában hangsúlyozták a működtetés, fenntartás fontosságát, azonban arra is figyelmeztettek, hogy a városnak fejlesztésre is szük­sége van. Ennek érdekében osz­tották fel az általános- és céltar­talékokat, hogy megvalósulhas­son egy középiskolai tornate­rem felépítése is. Az egészségügyi alapellátás­ban a 16 orvosi körzetben jelen­tősebb változás nem indokolt. A tervezett előirányzatok 1992-ben a szinten tartást bizto­sítják. A szociális gondoskodás területén szinte kezelhetetlen feladatok hárulnak az önkor­mányzatra. A helyi ellátás iránti igényeket nem tudják saját gaz­dasági forrásokkal kielégíteni. A központilag biztosított 23 millió forint támogatást további 17 millió forint saját forrással egészítik ki. A költségvetésben az alap­fokú oktatás változatlanul a legnagyobb részarányú tétel. Ezt az indokolja, hogy a város lakosságának tizenhét százalé­kát oktatják, nevelik az intéz­ményekben. Indokoltnak tartják a normatív támogatáson felül je­lentős helyi pénzeket fordítani az intézmények működtetésére. A középfokú oktatáshoz mint­egy tíz százalékos helyi forrást kell biztosítani a normatíván felül. Ennek ellenére változat­lanul szükségesnek tartják - a városi közéletben való szerepük miatt - mindkét intézmény he­lyi fenntartását. A városfenntartás területén a már meglévő létesítmények működtetését, a környezet lát­ható rendszeres kezelését kell alapvetően biztosítani. így pél­dául a város úthálózatának javí­tására, az ivóvízellátás javítá­sára is. Továbbra is kiemelt figyel­met fordítanak a lakásgazdál­kodásra. Az ezzel kapcsolatos feladatok ma még kényszerpá­lyán mozognak, s az idén jelen­tős változások várhatók. A foglalkoztatottság önkor­mányzati feladatait csak korlá­tozottan tudják szerepeltetni a költségvetésben. A vállalkozá­sok ösztönzésére alapot különí­tettek el, melynek segítségével kisebb anyagi támogatásra nyí­lik lehetőségük. A testület az 1992. évi költ­ségvetés bevételeit valamivel több, mint 480 millió forintban fogadta el. A költségvetési hi­ány összege csaknem 45 millió forint. Erre az összegre az önhi­bájukon kívül hátrányos pénz­ügyi helyzetben lévő önkor­mányzatok elkülönített alapjára igényt terjesztenek elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom