Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

NEM LEHET VESZTESÉGES A FÜTŐBER — 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. MÁRCIUS 18. SZERDA III. ÉVFOLYAM 66. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT rT\ioro O \ioro *ivat tudiot. gyermek-, tini és felnőttmanöken tanfolyamot indít Salgótarjánban. Részvételi díj: 3.500.-R. 3.900.-Ft. 3-5 éveseknek 6-18 éveseknek 18 éven felülieknek 6.200.-Ff. A három hónapos foglalkozássorozatra március 21 -én. szombaton lehet jelentkezni de. 10 órától Salgótarjánban a volt SZMT épületében. (2001 A) ­Magyar óhaj A német Handelsblatt interjút közölt Kádár Bélával, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­niszterével. Kádár Béla, aki a kö­zelmúltban az észak-rajna-veszt- fáliai Hildenben Magyarország­gal, Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával foglalkozó szimpóziu­mon vett részt, feltárta: a magyar fél szeretné, ha a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna- Vesztfália is hitelkeretet állapíta­na meg közepes nagyságrendű német-magyar vállalkozások alapításának ösztönzésére, ha­sonlóan Bajorországhoz és Ba­den-Württemberghez — ezek a tartományok 250-250 millió márkát bocsátottak erre a célra rendelkezésre. Vajdasági álláspont Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közös­sége szabadkai körzeti szerveze­tének vezetője a Borba hétfői számában közölt interjújában el­mondta, hogy a magyarországi hivatalos személyiségekkel jó kapcsolataik vannak, de inkább a vajdasági magyarok formálják a Vajdasággal kapcsolatban a magyar álláspontot, s nem for­dítva, noha a vajdasági magya­rok szoktak olyan szemrehá­nyást kapni, hogy Budapestről kapják a direktívákat. Divatseregszemle A nagy teljesítőképessége mi­att inkább nehéznek nevezhető könnyűipar az utóbbi évek drasztikus piaccsökkenése elle­nére él, és további fennmaradá­sának feltétele, hogy bekapcso­lódjon a nemzetközi versenybe — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szabó Iván ipari és kereske­delmi miniszter kedden a II. Bu­dapesti Divat Napokat az Olim­piai Csarnokban. Az immár rendszeresnek számító rendez­vényt a Magyar Divat Intézet szervezte a hazai és külföldi tex­til-, ruha- és lakástextil-szakma számára azzal a céllal, hogy lehe­tőséget adjon az üzletkötésre és a szakmaközi kapcsolatok kiala­kítására. A Világkiállítás tervpályázatának második fordulójába érkezett amerikai pályaművet egy ameri­kai alkotóközösség készítette. MTI Fotó Bátonyterenyén az Expóról Vidék nélkül nincs világkiállítás Az 1996. évi világkiállítás szervezéséről, a vidék és a régiók­nak az eseménybe való bekapcsolásáról tartott tegnap tájékoz­tatót a megye önkormányzatainak polgármesterei és jegyzői va­lamint a megyei közgyűlés vezetői részére Fodor Lászlóné, a Vi­lágkiállítási Programiroda főmunkatársa Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Házban. A fórumon dr.Skultéty Sándor c. államtitkár, köztársasági megbízott és dr.Várkonyi József a megyei hivatal vezetője is megjelent. A tájékoztató első részében az önkormányzatok szép szám­ban megjelent képviselői az előzményekről, a világkiállítás helyszíneiről, majd a az Expót levezénylő intézmények, irodák szerepéről, így a Világkiállítási Tanács és a Programiroda tevé­kenységéről hallhattak. Szó esett arról is, hogy az Expo elő­készítésének jelenlegi stádiu­mában milyen feladatok, tenni­valók vannak napirenden. Ezt követően került sor a tanácsko­záson megjelentek számára leg­fontosabb momentumra: vagyis a világkiállításhoz való vidéki kapcsolódás lehetőségeinek tag­lalására. Megtudhattuk, hogy az elő­készítő munkálatok során a programiroda komoly felmérést végzett, amelyben az önkor­mányzatoknak a világkiállítás­hoz való kapcsolódását vizsgál­ták, p'róbálták felmérni, milyen rendezvényekkel, kulturális, sportprogramokkal, esemé­nyekkel tudnak, kívánnak, -s persze milyen feltételek mellett - kapcsolódni azokhoz az ün­nepi eseményekhez, amelyek végül is a honfoglalás 1 lOO.éves évfordulóját is jelen­tik, s amelyen belül a világkiál­lítás csak egy -bár fontos- rendezvény a sok közül. Az elő­adó kiemelte: a világkiállítás és (Folytatás a 3. oldalon) Fizetési mérleg Továbbra is aktívum A folyófizetési mérlegben január­ban 300 millió dollá­ros aktívum keletke­zett — tájékoztatták a Magyar Távirati Iro­da munkatársát a Magyar Nemzeti Bankban. Az adatok még nem véglegesek, várhatóan a jövő hé­ten készülnek el a pontos januári sta­tisztikával az MNB­ben. Az előzetes in­formáció alapján az év első hónapjában kedvező helyzet ala­kult ki, az export vi­szonylag gyorsan nö­vekedett, az import kis mértékben csök­kent, s így az MNB adatai szerint a ke­reskedelmi mérleg­ben 210 millió dollá­ros többlet jött létre. Aktívummal zárt ja­nuárban az idegen- forgalmi mérleg is, a többlet 9-10 millió dollárra tehető. A Nemzeti Bank rendben fizette a ko­rábban felvett hitelek kamatait, januárban erre — leszámítva a jegybank által kapott kamatokat — 50 mil­lió dollárt fordított. (MTI) CLAUDIA Business Service fit HOSTESS tanfolyamot indít Salgótarjánban Keresse hirdetésünket a 6. oldalon! SftNSZ fi SIKERREL Cukorexport­pályázat A cukorexport támogatására beadott pályázatokat elbírálta az Agrárpiaci Rendtartást koordi­náló bizottság. A beérkezett 14 pályázat kö­zül kettő nem felelt meg a kiírás­nak. így a 20 százalékos export- támogatást 10 cukorgyár veheti igénybe, illetve egy kft. és az Ag- rimpex Rt. Ez utóbbi cég kapta a legnagyobb, több mint 30 ezer tonna kiszállítandó cukorra szó­ló támogatást. A kiviteli-enge­délyeket a pályázaton nyertes kérelmezőknek az NGKM enge­délyezési főosztálya folyamato­san adja ki. A magyarországi Hondák nem gyártási hibásak A Royal Motor Kft. által for­galmazott Honda típusú sze­mélygépkocsik egyike sem tarto­zott a gyártási hiba miatt felül­vizsgálatra szoruló típusok közé — tájékoztatta Reisz János, a Royal Motor Kft. vevőszolgála­tának vezetője hétfőn az MTl-t. Magyarországon a vevőszol­gálat vezetőjének becslése sze­rint mintegy három-három és fél ezer Honda futhat az utakon, ezek közül a Royal Motor Kft., a Honda Motor Co. Ltd magyar- országi képviselője mintegy 1200-at forgalmazott. A gépko­csi-tulajdonosok garanciaköny­vükből megtudhatják azt, hogy a Honda magyarországi képvise­letétől származik-e gépkocsijuk. A képviselet teljes biztonsággal tudja, hogy az általa forgalma­zott gépkocsik egyike sem gyár­tási hibás, ugyanis a Honda cég elküldte részükre az összes eset­leg hibás gépkocsi gyártási szá­mát, amit összehasonlítottak sa­ját nyilvántartásukkal. Azok a gépkocsik, amelyeket magánimport keretében hoztak be Magyarországra, illetve az úgynevezett,, szürke importőrök ” forgalmaztak Magyarországon, már korántsem biztos, hogy hi­bátlanok. A nyilvánosság segített A nyilvánosság segített tisz­tázni azoknak az ismeretlen ere­detű műkincseknek a származá­sát, amelyeket egy vagyon elleni bűncselekménnyel gyanúsított szigetvári lakosnál tartott házku­tatás során találtak. A muzeális értékű műkincsek között külön­böző korokból származó festmé­nyek, sorszámozott herendi por­celán dísztárgyak és görögkeleti templomból való festett táblaké­pek is voltak. Ezek azonosítása érdekében fordult a nyilvános­sághoz a Pécsi Rendőrkapitány­ság vizsgálati alosztálya. A tele­vízió hétfői híradójában is bemu­tatott műtárgyakat többen felis­merték, és az adást követő tele­fonhívások megerősítették, hogy az értékes darabok egy tavaly el­követett bűncselekmény során tűntek el az ország egy távolabbi településéről. Országgyűlés Vita Bős — Nagymarosról Az Országgyűlés keddi ülésén folytatódott az általános vita a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemelteté­séről kötött 1977. évi magyar-csehszlovák szerződésről rendelkező országgyűlési határozatiiavaslatról. Igen sok képviselő szólalt fel a vi­tában, és többen bírálták Keresztes K. Sándor környezetvédelmi mi­nisztert, aki ezután arról beszélt, hogy a szerződés felbontása taktikai lépés az ökológiai jellegű stratégiai célokhoz képest. Úgy fogalma­zott, hogy a szerződés felbontása utáni esetleges pert hazánk talán gondoltabb álláspont szükségessége i A T. Ház végül az általános vitát lezárta, de a részletes vitára bo­csátásra a foghíjas padsorok miatt később kerül sor. KSH-előrejelzés Nem biztatóak a nyugdíjrendszer kilátásai A 2010-ig előrejelzett népes­ségszámítás azt mutatja, hogy Magyarország lélekszáma csök­keni fog, s a lakosság tovább öre­gedik. 2000-től rohamos növe­kedés várható a jelenlegi nyug­díjkorhatárt átlépők számánál, vagyis a férfiaknál 60, a nőknél 55 év feletti korcsoportokban, s ezzel egyidejűleg a munkaképes korú népesség száma csökkenni fog — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya. A statisztikai szakemberek vé­leménye szerint ahhoz, hogy fennmaradhasson az átlagnyug­díj ak 50-55 százalékos aránya az átlagkeresethez viszonyított je­lenlegi, körülbelül 35-37 száza­lékos nyugdíj-hozzájárulás kel­lene. Ez az egészségügy-biztosítás költségeinek várható növekedé­sével együtt mintegy 60-65 szá­zalék körüli társadalombiztosí­tási hozzájárulást igényelne a je­lenlegi 53 százalékkal szemben, holott nemzetközi összehasonlí­tásban már ez is rendkívül ma­gas. Elméletileg a nyugdíjas és tíz aktív keresetek közötti arány is csökkenthető. Azonban a nyug­díjasok jelentős hányadának már ma is nehéz anyagi helyzetét fi­gyelembe véve, erre nem lehet nyugdíjpolitikát alapozni — álla­pítja meg a tanulmány. Ugyan­akkor az infláció a nyugdíj érté­kének szinten tartása nélkül je­lenleg ebbe az irányba hat. A távlati nyugdíjpolitikai el­gondolások már hosszabb idő óta fontolgatják a nyugdíjkorha­tár fokozatos felemelését, a nők­nél és a férfiaknál is egyaránt 62 vagy 63 évre. Döntés azonban mind ez idáig nem született. A demográfiai tényezők vi­szont elkerülhetetlenné teszik a viszonylag rövid időn belüli dön­tést, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer 2000 után már nem tartható fenn. (MTI) A vártnál is rosszabb a mérleg Tizenkilencmilliárd forintos veszteség várható A vártnál is rosszabb eredmé­nyeket mutatnak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tavalyi előzetes mérlegadatai — ez olvas­ható ki abból az összesítésből, amelyet a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tett közzé nemrégiben. Az összesítés szerint a tsz-ek vesztesége csupán Tolna megyé­ben alacsonyabb a nyereségnél. Néhány megyében a veszteség összege az előrejelzések szerint megközelíti, vagy meg is haladja a két milliárd forintot. Ez a tény akkor válik igazán baljóslatúvá, ha összevetjük azzal az adattal, hogy az ágazatban nem egy olyan év volt, amikor az ágazati veszteség összesen nem érte el az egy milliárd forintot. Ám az év­század aszályos évének mondott 1990-es évben is csupán 4,7 mil­liárd forint volt a veszteség. Je­lenleg a MOSZ adatai szerint — ebben csupán 70 szövetkezet eredménye nem szerepel — mint­egy 19 milliárd forintos veszteség várható, míg a nyereség nem éri el az 5 milliárd forintot. Az előrejelzések szerint a szövetke­zetek mintegy kétharmada, azaz 800 tsz zárja veszteséggel a tava­lyi gazdasági évet. Az előzetes adatok alapján a mezőgazdaság állami szektorá­ban a tsz-ekéhez hasonlóan rossz eredmények várhatók. Sőt a kis­termelők sincsenek jobb helyzet­ben a MOSZ információi szerint. Főként azért, mivel ez utóbbi szektorban az élőállat és az állati termék előállításáé a vezető sze­rep, s az állatállomány drasztikus csökkenése arra mutat, hogy a kistermelők tömegesen hagynak fel az állattartással. A MOSZ következtetése sze­rint az agrárágazatot a válságból csak egy komoly kormányzati tá­mogatás tudná kimozdítani. En­nek elmaradása tömeges csődöt és olyan mértékű termelés-visz- szaesést jelentene — a szakembe­rek véleménye szerint — amely az agrárexport nagy részének meg­hiúsulását valószínűsítené, s a mezőgazdasági munkanélküliség is kezelhetetlenné válna. Kitoloncolás Már másfél A kitoloncolás intézménye lényegében már más­fél éve működik Magyarországon, csak nálunk ide­genrendészeti eljárásnak hívják, amiről nem mi­niszteri szintű megállapodás rendelkezik — mondta Zubek János, a Határőrség szóvivője kedden az MTI érdeklődésére. Közölte: 1990 októbere óta 35 ezer külföldi ál­lampolgárt érintett az idegenrendészeti eljárás, s közülük mintegy 20 ezertől vonták meg a tartózko­dási engedélyt, s szállították őket vissza érkezési he­lyükre, főként a román határra. A 35 ezer külföldi közül egyébként 23 ezren útlevéllel jöttek Magyar- országra, 12 ezren viszont illegálisan lépték át a ha­tárt. Az osztrák határon elfogott határsértők 91 szá­zalékának volt útiokmánya, érvényes osztrák ví­zum nélkül. Az osztrák hatóságok eddig több mint háromezer, Magyarországról erkezett natársértőt adtak vissza 72 órán belül. Nagy többségüket az idegenrendészeti eljárás lezárása után a román ha­tárra szállították, s a román hatóságok vissza is vet­ték őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom