Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14-15 / 63. szám

1992. március 14-15., szombat-vasárnap MEGYEI KORKÉP HÍRLAP 3 Keresztény ifjúsági találkozó Ahány rendszerváltás, annyi történelem Magyarnándor. „Kereszté­nyek küldetése a társadalom­ban” - ez a mottója a holnap, március 15-én megrendezésre kerülő egész napos keresztény ifjúsági találkozónak. Szerve­zői: az Ifjúsági Keresztény Unió és a Keresztény Demokrata Néppárt. Anyagilag is támo­gatja az esemény sikeres lebo­nyolítását a helybeli, a deber- csényi és cserháthalápi önkor­mányzat, valamint a Cserhátvi­Lapunk szerdai számában megjelent, „Az autók mindig mások” című írásunkra levélben reagált az EMASZ részéről Gyimesi József és Nika Attila. Ebben közük, nem értik, miért szerepel a fotóhoz tartozó cikk­ben az EMASZ, ugyanis az ol­vasó számára ez a megjelentetés déke Takarékszövetkezet. Délelőtt fél 10-től szentmisé­vel kezdődik a program. Ez után az egyházközségek külön­böző csoportjai adnak keresz­tény ihletettségű műsort a mű­velődési házban. Délután 4 óra tájban, a hősi emlékmű megko­szorúzásával ér véget a bizo­nyára sokakat megmozgató ösz- szejövetel, melyen részt vesz többek között Hölvényi György, az ifjúsági unió vezetője. fizetésképtelennek tünteti fel az ÉMÁSZ Részvénytársaságot. Mint írják, az Autóklub ud­varán elhelyezett nagy mennyi­ségű Renault 19 típusú gépko­csikhoz a részvénytársaságnak, mint esetleges megrendelőnek, semmi köze nincs. A céggel nem állnak kapcsolatban. (Folytatás az 1. oldalról) most már könnyebben hozzá­férhetőek, legalábbis a magyar levéltárakban. Ebből követke­zik, hogy a történettudomány nem most kezdi az új történelmi kép kialakítását. Ez a folyamat már a nyolcvanas évek elején elkezdődött. Említhetem pél­dául a Történettudományi Inté­zetben folyó munkát, de a mú­zeumok és a levéltárak is e nyomvonalon haladnak. Dr. Szvircsek Ferenc törté­nész muzeológus (Nógrádi Tör­téneti Múzeum): - A nyolcva­nas években országosan, de Nógrád megyében is új generá­ció kezdte meg a munkát, amely kritikusan és szakszerűbben kö­zelít az eredeti forrásokhoz. Ku­tatási eredményeit publikációk, konferenciák sorozatában is nyilvánosságra hozta. Helyi példaként állhat itt a szécsényi köznemesi konferencia, a bá­nyászattörténeti kutatás és kon­ferencia, az irodalomtörténeti konferenciasorozat, vagy a pa­lóc kutatás. Persze, ezek ered­ményei nem a kívánatos ütem­ben épülnek be a középiskolai oktatásba sem.- Miért? Talán a történelem- tanárok nem érdeklődnek e ku­tatások iránt? Dr. Horváth István: - Szó sincs róla. A történelmi társulat rendezvényeire eljönnek, és na­gyon is élénk érdeklődést tanú­sítanak. Hogy itt szerzett isme­reteik nem jelennek meg na­gyobb hangsúllyal a napi okta­tásban, annak korábban is, most is több oka lehet, az egyik pél­dául a tantervi kötöttség. És lé­tezik egy „természetes fáziské­sés” is, bár ez napjainkban talán csökkenőben van. Dr. Szvircsek Ferenc: — A múzeumi látogatók 85 száza­léka fiatal, akik tanáraikkal együtt jönnek el kiállításainkra, rendezvényeinkre. A Nagy Iván Honismereti Pályázatunkra ér­kezett pályaművek egynegyedét ugyancsak fiatalok küldik be. A megyei kötődést erősítendő a honismereti tábor munkájába 1976-tól minden évben húsz fia­tal kapcsolódik be. Szlovákiá­ban, a füleki magyar gimnázi­umban pedig mi tartunk elő­adássorozatokat a magyar törté­nelemről.-Mindazonáltal fölmerül a kérdés, az iskolákban köny- nyebb-e ma történelmet taní­tani, mint korábban? Pelléné Czene Csilla, az isko­lai történelmi munkaközösség vezetője, magyar-történelem szakos tanár (Bolyai János Gimnázium Salgótarján): - Nem könnyebb, hanem nehe­zebb. Először is, a tankönyvek­kel vannak gondjaink. Létezik egy-két alternatív tankönyv, de nehezen hozzáférhető. Ezekkel az a probléma, hogy iskolaprog­ramra készülnek, adaptálni kell Őket. Vagyis, e téren nem sok változás van. Legföljebb annyi, hogy tudjuk: a jelenlegi tan­könyvek korrekcióra szorulnak. Fogalomkészletük jó része, bár marxista, továbbra is használ­ható, de szükség van a polgári történetírói iskolák bevezetett és mással nem helyettesíthető kategóriáira is. Jó lenne érvé­nyesíteni a történelemtanárok azon jogát is, hogy kialakítsák saját fogalomkészletüket, még akkor is, ha természetesen a Nemzeti Alaptanterv ezt bizo­nyos határok közé fogja szorí­tani. Aztán itt van a történelem- szemlélet kérdése. A marxi szemlélet osztályharcos és gaz­daságtörténeti alapozású, ami nem baj, csak ezt módosítani igyekszünk a művelődés-, az életmód- és a szellemtörténet néhány használható koncepció­jával. Továbbá, az ismeretköz­pontúság mellett is az élmény­szerűséget próbáljuk előtérbe állítani, egy-egy történelmi kor­szakot a maga teljességében igyekszünk bemutatni.- Voltaképpen milyen az új történelemszemlélet?- Nincs ilyen. Ez elem és rendszer kérdése. Ezért nem jó megoldás, hogy jelenleg egy-egy eseményről vagy kor­ról jelenik meg tankönyv, olva­sókönyv, például „Az 1956-os magyar forradalom” című olva­sókönyv, vagy a „Történelem IV. 1944-1990” című tankönyv a középfokú iskolák számára. Nem jó, mert ha egy rendszer egyes elemeit kicserélik, abból még új rendszer és új szemlélet nem fog születni.- Mi a véleménye a politiká­nak a történelemoktatásban való konkrét megjelenéséről?- Básti Istvánné kolléga­nőmmel 1991-ben résztv ettünk „Az 1956-os magyar forrada­lom” olvasókönyv minisztéri­umi vitáján. Ott is fölmerült ez a kérdés, amelynek kapcsán a legkülönbözőbb vélemények fogalmazódtak meg. Azt azért a legtöbb történelemtanár elfo­gadja, hogy a politika esemé­nyei — nem is beszélve a sze­mélyiségeiről — csak kellő időbeli rálátással értékelhetőek, szemlélhetőek folyamatukban, illetve vihetőek be akár tan­könyvként, akár szemléletként az iskolai oktatásba. Kikerülni viszont nem lehet ezeket a kér­déseket, hiszen a gyerek kérdez, sőt, válaszol is. Tehát nagyon differenciáltan lehet e kérdése­ket megválaszolni, nyitva hagyva az újabb kutatási ered­mények utáni változtatás lehe­tőségét. Amit végképp nem le­het elfogadni a történelemtu­dománnyal foglalkozók köré­ben, az a kinyilatkoztatás, a szentencia, a polémia lehetősé­gének kizárása. Különben csak annyi lenne a változás, hogy az egyik kinyilatkoztatást követi a másik. A modem történelemta­nításnak sokszínűnek kellene lennie, nem épülhet egyetlen ér­tékrendszerre. Több értékrend- szert kellene bemutatnia, meg­adva ezzel a választás lehetősé­gét. Szíremen Ildikó, magyar-tör­ténelem szakos tanár (Madách Imre Gimnázium Salgótarján): - Valóban, nehezebb a történe­lemtanítás. A tanároknak is szemléletváltozásra van szük­ségük. Egyrészt azért, mert az úkori történelemmel kapcsola­tos új információk, dokumen­tumok tükrében szükségszerűen át kell értékelni bizonyos ese­ményeket és folyamatokat. Másrészt azért, mert az osztály­harcot középpontba álHtó törté­nelemtanítás nem eléggé árnyalt történelemképet ad. Nem lehet egyetlen kizárólagos nézőpont­ból leírni a történelem folyama­tait, több más lehetséges néző­pontot is be kell mutatni. Remé­lem, erre lehetőség lesz a jövő­ben is, így alakulhat ki a fiata­lokban az empátiakészség, az ismeretből fakadó tolerancia, mert ennek vagyunk ma legin­kább a hiányában.- Vajon, egy diák érez-e va­lamit abból, hogy változóban van a történelemtanítás? Külö­nösen felvételi vizsgák előtt megbízhatónak érzi-e az „útje- lőzáblákat” ? Nagy Endre, IV. D. (Bolyai gimnázium): Bizonytalanság érzékelhető, főleg a második vi­lágháború utáni tananyagban. Többfajta kiadvány jelenik meg. A négy tankönyv a világ­háború végéig nagyjából biztos, az utána következő korszakokat tárgyaló könyvekben bizonyta­lan értékítéletek, hangsúlyelto­lódások tapasztalhatóak. Ezért én úgy gondolom, hogy a tény­anyagot kell tudni, az értékelés­ben viszont remélem lehetnek egyéni vélemények a felvételi vizsgákon is. Ocsovai Tamás, IV. D. (Ma­dách gimnázium): Eddigi tan­könyveink tanulhatóak, de ki­csit szárazak. Bár már megjele­nik bennük az új szemlélet, túl sok bennük az évszám, a lexiká­lis anyag. Valóságszerűbbé kel­lene tenni a tankönyveket. Én szeretem a történelmet, ok és okozat összefüggései érdekel­nek. Nálunk az osztályban van­nak politikai viták is, sok szem­lélet jelenik meg. Azt szeretem, ha vélemények ütköznek, plura­lizmus van. Számomra egyér­telmű, hogy például a Nemzeti Alaptantervnek pártsemleges­nek kell lennie. —mér Döntöttek a foglalkoztatási alapról Milliók új munkahelyekért A munkaügyi tanács a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ javaslata alapján döntött az idei évi foglalkoz­tatási alap felosztásáról. A rendelkezésre álló 239 millió forint döntő részét, 100 mil­lió forintot munkahelyte­remtő beruházások támoga­tására szánják. A döntés ösz- szefüggésben van azzal, hogy megyénkben a kereső­képes lakosság körében a munkanélküliek aránya or­szágos viszonylatban is óri­ási, tehát kiemelten fontos új, stabil munkalehetősége­ket teremteni. Ezzel van ösz­— szefüggésben, hogy az ön- kormányzatok körében ta­valy igen népszerű köz­hasznú tevékenység támoga­tására ebben az esztendőben 56 millió forintot terveztek, ami majdnem háromszorosa az előző évben erre a célra elkülönített összegnek. A pénz többi részéből 40 mil­liót az átképzésekre, 16 mil­liót a vállalkozóvá válás, a részmunkaidős és a foglal­koztatás bővétésére irányuló kezdeményezések segíté­sére, 13 millió forintot pedig a korkedvezményes nyugdí­jak támogatására fordítanak. Falugyűlésen a megyeszékhelyről A nagylóciak döntése Nincs közük a Renault-hoz Balassagyarmat mellett foglaltak állást Falugyűlést tartottak a na­pokban Nagylócon, a megye- székhely áthelyezése ügyében. Más településekkel ellentétben az itteni önkormányzat nem a képviselő-testület döntésére bízta e lényeges kérdést, hiszen néhány ember álláspontja egé­szen biztos, hogy nem tükrözi egy egész község véleményét. Az érdeklődők szép számmal gyűltek össze a kultúrházban. Többségük csendes., szemlélő­déként vett részt az eseményen, de a hozzászólók mind Salgó­tarján, mind Balassagyarmat mellett felemelték szavukat. A jelenlegi székhely támoga­tói kifejtették: a nagylóciak fele Salgótarjánban talál munkát ma is, és a költöztetés valószínűleg horribilis összegbe kerülne. A „Balassagyarmat párt” legfőbb érve az volt, hogy annak idején mennyivel célszerűbb lett volna a régi megyeszékhely fejleszté­sére fordítani a meglévő pén­zeszközöket. Bizonyára a földrajzi közel­ség iSjjközrejátszott abban, hogy a jelenlévők a falugyűlésen vé­gül is a megyeszékhely Balas­sagyarmatra történő áthelyezése mellett foglaltak állást. A káeftéktől várják a kiesések pótlását Rétság. A mind rosszabb világgazdasági hely­zet a rétsági Fém- Bútoripari Szövetkezetben is érezteti a hatását. A korábbi többszázezer darabos szállítások már csak múlt időben említhetőek. Az egykori szocialista piac összeomlott, ámde a nyu­gati export is válságosra fordult. A kieséseket ko­rántsem pótolja az egyre csökkenő keresletet mu­tató hazai piac. * A visszaesés ellensúlyozását a szövetkezeten belül működő két kft. termelésével kívánják meg­oldani. Az olasz-magyar érdekeltségű babakocsi­kat és gyermekjátékokat, míg a ciprusi-magyar kft. kerti fix, és összecsukható bútorokat készít. Ki lesz a tulajdonos? Nógrádsi- pek. A helyi önkormányzat már jó ideje várja a va­gyonátadó bi­zottság dönté­sét a község-- ben található Balás-kúriá- val kapcsolat­ban. A közel­jövőben talán elmozdul a holtpontról az ügy: előszer­ződést kötöt­tek az épület átvételére, ugyanis az nem szerepel az el nem ad­ható műemlé­kek listáján. A további érté­kesítés csak ez után kö­vetkezhet. A falu közvéle­ményének mindössze két kikötése van a leendő tulaj­donossal szemben: a te­lepülés nyu­galmát, rend­jét és közer­kölcsöt sértő tevékenységet semmiképpen sem folytathat az öreg épület ódon falai kö­zött. Visszamenőleges béremelés • Szurdokpüspöki. A köz­ponti költségvetésből minden intézmény - oktatási, egészség- ügyi, szociális intézmény, álla­migazgatási szerv - dolgozója az idén 10 százalékos béreme­lésben részesül visszamenőleg január 1-jétől. Az emelés 60 főt érint. Tehetségkutató verseny Ugyanolyan mint a többi? Zászlóátadás Gyarmaton Március 15-e. Jelkép ez a nap. Igaz, elbukott a nemzeti szabadságharc, de a forradalom győzött, Magyarország átléphe­tett a polgári államok sorába. Vajon mit mond ez a március idusára eső ünnep a mai Nógrád megyei fiataloknak? „Számomra semmit nem je­lent, semmi nem jut róla eszembe” - hallottam vissza gyakran a választ. Rigó Berta­lan, aki Szécsényban lakik, ker­telés nélkül mondta el vélemé­nyét: „Nekem minden nap egy­forma az évben, csak a szüle­tésnapom különbözik ezektől.”- Akkor akartunk Ausztiától elszakadni - válaszolta Farkas Barnabás, aki 23 éves és Szi- laspogonyban lakik. A nógrád- megyeri Bangó Géza számára a szabadságharcot jelképezi. Többet mondani erről? Széttárja a karját, jelezve, nem ez a kér­dés folalkoztatja őt igazán. Bo­tos András és Hlavaty Péter, salgótarjáni fiúk, mondják: ami eszükbe jut erről, a márciusi if­jak, a tizenkét pont, a cenzúra eltörlése, az első függtelen ma­gyar minisztérium, és a majd­nem elért önállóságunk. Ezek a fiúk önkéntelenül is azt mond­ták, ami történelem órák tan­anyagaiból megmaradt bennük. De nem sokat tudnak mondani arról, hogy számukra jelent-e valamit ez a nap.- Komoly ünnep — válaszolta Botos András -, sokkal jobban oda kelelne figyelni rá. Bozó István, aki Zabaron él elmondta, neki ilyenkor eszébe jut, hogy magyar. „Ide tarto­zom, még akkor is, ha máshol jobban élnek az emberek.” Megoszlanak a vélemények. Stadler Gábor, aki Nemtiben lakik, lényegretörően ragadja meg a mai fiatalok nézeteit:- Egyik ünnep olyan, mint a másik, nem kötődünk ezekhez személyesen. A fiataloknak van egy rétege, akiknek március 15-e példa értékű, de a legtöbb­nek csak szokásos demagógia. Ez egy új világ. Nézem a ve­lem szembe jövő embereket, va­jon kinek a kabátján látok ko­kárdát? Manapság inkább ame­rikai, angol, vagy kanadai zászló díszeleg a legtöbb ka­bátra varrva. Vagy mégsem? Gyerkőcök várakoznak a buszra. Egy lányka gombjlyu- kában hatalmas kokárda dísze­leg. Somoskői Nellinek hívják, hat éves és a somosi óvodába jár. Kerekre nyílt szemekkel, megilletődve néz rám, mikor megkérdeztem tőle, miért tűzte ki ezt a nemzeti színű szalagot.- Most van Petőfi ünnepe - válaszolja büszkén a csöppség. Csoporttársa Likner Dávid elújságolja, hogy majd a Petőfi kunyhóhoz is ki fognak menni. Ez egy új világ. A felnövek­vők számára talán más lesz ez az ünnep, nekik talán egy egészségesebb nemzet-tudatuk fejlődhet ki. (fenyvesi) A balassagyarmati Határren­dészeti Igazgatóság személyi ál­lományának március 14-én fél- tizemegykor, csapat zászlót adományoz a helyi önkormány­zat. A zászlót az evangélikus, a református és a római katolikus egyház képviselői szentelik Méhésznapok Herencsény. Március 15-én, vasárnap délelőtt 10 órától a he­lyi művelődési házban tartják a herencsényi méhésznapok kö­vetkező rendezvényét. Élsőként dr. Dögéi Imre, a Méhészet nevű szaklap főszerkesztője „A méhészet helye az átalakuló ag­rárgazdaságban” címmel tart előadást, majd Buchinger György, a Magyar Méhészek Egyesületének alelnöke a mé­hészkedés időszerű kérdéseiről tájékoztatja a hallgatóságot. A rendezvény ideje alatt nyitva tart a méhészbolt, ahol bőséges árukészlet várja a vásárlókat. meg. Az eskütétellel egybekö­tött ünnepségen meghívott ven­dégként részt vesz, a Magyar Határőrség Országos parancs­noka, Nováky Balázs határőr ezredes, valamint dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott. Mikor javítják meg a salgó­tarjáni Erzsébet téren lévő garzonházak leégett elektro­mos vezetékeit? A városgazdálkodási üzemtől azt a választ kaptuk, hogy hoz­zájuk ilyen bejelentés nem ér­kezett, és nincs tudomásuk ar­ról, hogy az épületben gondok vannak az elektromos vezeték­kel. Azt kérik, amennyiben mégis hibásodásról lenne szó, a • Tar. Tehetségkutó versenyt szerveznek a községben a ci­gány gyermekek számára a Li­berális Nemzetiségi Kisebbségi fórum keretén belül az MDF és a KDNP támogatásával. A tele­pülés művelődési otthonában, március 21-én, délután tizenhá­rom órakor kezdődik a vetél­kedő, melynek alapvető célja a cigány hagyományok és szoká­sok ápolása. lakók jelezzék azt az üzem hi­babejelentőjénél. A másodállásban végzett kisipari tevékenység után ta­valy havi 350 forint értékű társadalombiztosítási járulé­kot kellett fizetni. Változott-e idén ez az összeg, és mi vonat­kozik a nyugdíjasokra? - Bá- tonyterenyei olvasónk kérdé­sére következő Kíváncsisko­dónkban adunk választ. Kíváncsiskodó Nem tudnak hibáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom