Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
Hazánk és Kambodzsa Magyarország üdvözli az ENSZ kambodzsai békefenntartó erőinek felállítását, és kész hozzájárulni a megbékélést, a demokráciát, az emberi jogok érvényesítését szolgáló erőfeszítésekhez — erről beszélt pénteken, a Biztonsági Tanács ülésén Erdős André nagykövet. A BT pénteken fogadta el azt a rendezési határozatot, amelynek keretében 22 000 fős béke- fenntartó erőt küld a délkeletázsiai országba. A világszervezet katonai és polgári szakértői a gyakorlatban átveszik az ország irányítását, hogy a sokéves polgárháború után biztosítsák a fegyvernyugvást és a demokratikus választások előkészítését. Letartóztatták a gerillavezért Tizennégy társával együtt rendőrkézre került Aisza Mesz- szaudi, alias Tajeb el-Afgani, Algéria leghírhedtebb muzulmán szélsőséges gerillavezére. Erről a francia rádió számolt be szombaton, algériai biztonsági körökre hivatkozva. Messzaudi nevéhez fűződik a Gemmar határállomás ellen tavaly novemberben intézett támadás, amelyben három katona vesztette életét. Az el- Afgani ragadványnév az afganisztáni háborúban való részvételére utal. Súlyos harcok Yinkovcinál Mind komolyabb méreteket öltenek a fegyveres összecsapások Vinkovcinál — jelentette a zágrábi rádió vasárnap, amely beszámolt arról is, hogy a szerb szabadcsapatok állandóan provokálják a horvát hadsereg alakulatait. A jelentés szerint Műkövei irányából több mint 100 gránát hullott a városra. Három horvát katona megsebesült. Vin- koveiban egész éjszaka robbanások hallatszottak. Dubrovniknál a szövetségi erők gyalogsági fegyverekből tüzet nyitottak a horvát állásokra. Gospic környékén is többször megsértették a tűzszünetet. Ködszurkáló kisgazdák (Folytatás az 1. oldalról) Kifejtette, hogy gazdasági jólét nélkül nem létezik demokrácia, s mindenki, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az demagóg. Mivel nézete szerint az országban minden területen katasztrofális a helyzet, szeptember elsejétől szakértői kormányt kell felállítani, amelyben a miniszterek nem feltétlenül pártokhoz kötődnek, hanem a társadalom javaslatai alapján ülnek a „bársonyszékbe”. Ehhez egy úgynevezett második ellenzéki kerékasztalt javasol létrehozni, ahol közösen tanácskoznak a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok, sőt külön képviseletet kapnak a fiatalok, a nyugdíjasok és a munkanélküliek is. Beszéde közben a csarnokban aláírás- gyűjtési akció kezdődött annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőket a választások között is vissza lehessen hívni. — A mi pártunk konzervatív, keresztény és nemzeti, s fő ereje a vidék — mondta befejezésül Tárgyán József. — Ezzel együtt várjuk a polgári liberális gondolkodókat is sorainkba, hiszen az ő nézeteik sem idegenek tőlünk. Harcolni fogunk azért, hogy át- vehessük a hatalmat, s ha munkánkban Antall József akadályoz bennünket, akkor még a nyáron tömegdemonstrációt szervezünk, amelyen a tüntetők sora a budapesti Hősök terétől a Parlamentig ér majd. valódi népképviseletet szeretnénk megvalósítani. — De ki fogja megalakítani ezt a kormányt? — Konszenzussal kell dönteni minden kérdésben, s a társadalom valamennyi rétegének ott kell lennie. Azért határoztam meg a szeptemberi időpontot, hogy legyen idő dönteni. — A résztvevő pártok egyenlő súllyal vennének részt? Magyar- országon ugyanis jelenleg érvényes egy választás eredménye... — Figyelembe lehet venni az arányokat, de ez nem olyan súlyos kérdés. A kívülálló könnyen vélheti úgy — végigtekintve az éljenző tömegen —, hogy az egybegyűltek nehány nap alatt érdekes metamorfózison mentek át, hiszen két hete még kormánypártiak voltak, ma pedig ellenzékiek. — Számomra ez nem probléma — közölte lapunkkal Ivády Béla, a pétervásárai alapszervezet titkára, aki törött lábbal is vállalta az utazást. — Én ugyanis a kezdetektől nem értettem egyet a kormány programjával, így az sem okozott különösebb megrázkódtatást, hogy kiléptünk a koalícióból. Ezután is ugyanúgy fogok viselkedni politikusként, mint eddig. Közben természetesen folyamatos volt az immár ellenzéki tapsvihar, s bizonyítva, hogy a párt igenis demokratikus alapokon működik, az elnökségben helyet foglalók sem kaptak kabátjuk számára fogast, így nem volt mit tenniük, könnyű tavaszi felöltőik a hátuk mögött hevertek a poros deszkán... Kovács Attila — A szakértői kormányban nem kívánok szerepet vállalni, akkor sem, ha erre felkérnek... — nyilatkozta lapunknak közvetlenül a beszéde után, még a tribünön Torgyán József. — A kisgazdapárt kit és milyen pozícióra jelöl ebbe a kabinetbe? — Ön félreértette a szavaimat, ha ilyen kérdést tesz föl, mert nem a kisgazdák akarnak maguknak pozíciókat, hanem a Összhangban... (Fotó: Szántó György) Boszniai népszavazás Várhatóan a függetlenségre voksolnak Boszniában szombaton reggel megkezdődött a népszavazás a köztársaság függetlenségéről és szuverenitásáról. A köztársaságban 3 150 000 szavazásra jogosult polgár van. A lakosság 44 százalékát kitevő muzulmánok és a körülbelül 17 százalékot képviselő horvátok várhatóan a függetlenségre szavaznak majd, a boszniai szerbek többsége viszont minden valószínűség szerint bojkottálni fogja a referendumot. A Szerb Demokrata Párt a szavazástól való távolmaradásra szólította fel a szerbeket. A párt tavaly novemberben már referendumot tartott, és azon — saját adataik szerint — a szavazók csaknem száz százaléka amellett foglalt állást, hogy Bosznia maradjon továbbra is ajugoszláv föderációban. Ez lényegében a szerb területek elszakadását is jelentette volna, de időközben a három boszniai nemzet képviselői megállapodtak abban, hogy fenntartják a köztársaság határait, és nem törekszenek Bosznia felosztására. A kompromisszum keretében egyetértés jött létre arról is, hogy Boszniában kantonokat, illetve közigazgatási egységeket hoznak letre, alapvetően az etnikai elvek és a gazdasági funkciók alapján. Alija Izetbegovic köztársasági elnök a népszavazással kapcsolatban kijelentette, hogy Bosznia integritásának fenntartása mellett állást foglal a köztársaság lakóinak túlnyomó többsége, a nemzetközi közvélemény, az Európai Közösség és a muzulmán világ. Súlyos incidens történt szombatra virradóra a boszniai Trav- nik mellett a szerb milícisták által épített barikádnál. Lövöldözés robbant ki, amelyben az első hírek szerint ketten életüket vesztették, többen pedig megsebesültek. A barikádon a szerb fegyveresek senkit sem engednek át, így valószínűleg az európai megfigyelők sem tudnak eljutni Szarajevóból Banja Lukára, ahol ellenőrizni szerették volna a népszavazás menetét. Banja Luka a bosnyák Krajina fellegvára, egyúttal fontos katonai központ. Az ott élő szerbek parlamentje hajnalig tartó ülésen megszavazta a szerb terület önálló alkotmányát, és döntött a kormányzati szervekről. A helyi szerb vezetők elfogadták a Szerb Demokrata Párt álláspontját, miszerint a Bosznia-konferenciát folytatni kell, mert az értekezleten „van esély a kibontakozásra”. A boszniai szerb Krajina korábban állást foglalt a köztársaság észak- nyugati részén fekvő terület önállóságáról és elszakadásáról, de a végső döntést a Bosznia- konferencia kimenetelétől teszi függővé. Világkiállítások Kissinger — Közép- Európaról Nagyon veszélyes, hogy lecsökkent Amerikában az érdeklődés a közép-európai demokráciák, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia iránt, mert így senki földje alakul ki a NATO és a volt Szovjetunió között, és ha ott visszafordulnak a változások, az örvény ezen országokat is lehúzhatja. Erről beszélt pénteken a szenátus külügyi bizottsága előtt Henry Kissinger. (MTI) Az országban teljes a zűrzavar Éhséglázadás Albániában Egy 17 éves serdülő és egy rendőrtiszt vesztette életét szombaton a közép-albániai Pecinjé- ben az ötödik napja tartó éhséglázadásban. Az AFP szerint a városban egész nap folytatódott az üzletek és raktárak fosztogatása, a keletkezett károk nagyságát 600 000 dollárra becsülik. A Tiranától 100 kilométerrel délre lévő Pogradecben tizenöt rendőr sebesült meg, amikor útját akarták állni az üzletek ellen rohamra induló tömegnek. A Reuter jelentette, hogy emberek ezrei tartanak Dürres kikötője felé, abban a reményben, hogy valamely hajó fedélzetén Nyugatra juthatnak. A kikötőt rendőri erők zárták le. Megfigyelők szerint Albániában a helyzet mindinkább kicsúszik az ellenőrzés alól. Fadal Ca- naj országos rendőrfőkapitány a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy az egész országban teljes a zűrzavar, és a biztonsági erők nem rendelkeznek a tömegek megfékezéséhez szükséges eszközökkel. Karabah • • Örmény ellentámadás Bakui források szerint az örmény fegyveresek heves ellentámadást indítottak a hét közepén Karabah azeriek lakta települései ellen, és azóta is heves tűz alatt tartják a Karabahot környező azeri falvakat is. Ajaz Mutalibov azeri elnök háromnapos gyászt rendelt el az örmény támadás áldozatainak emlékére. Az Azerinform nevű azerbajdzsán híriroda szombaton közzétette Hodzsali város lakosságának felhívását a világ közvéleményéhez. A jelentés szerint az azeriek lakta, mintegy hatezres város a földdel lett egyenlő az örmény támadás után. A szemtanúk azt állítják, hogy legalább ezer ember halt meg és többszáz a sebesültek száma. Közben nyugati tudósítók azt közölték, hogy az örmények az azeri fegyveresek főhadiszállásának számító, hetvenezres Ag- dam városát is lőtték. Húsz Grad-típusú rakétát lőttek ki szombat hajnalban a településre. A források szerint egy ember meghalt, tucatnyi a sebesült, s Agdamból tömegesen menekülnek az emberek, félve egy újabb örmény támadástól. Repülőgép-eladás Borisz Jelcin orosz elnök engedélyt adott arra, hogy külföldön értékesítsék a köztársasági légierő repülőgépeinek egy részét. Hogy ne csökkenjen az orosz légirő harcképességének a szintje, a rendelet szerint legfeljebb 1600 gép kerülhet eladásra. A világkiállítások története majd másfél évszázados múltra tekint vissza: az elsőt 1851-ben Londonban rendezték. A fő kezdeményező és rendező Viktória királynő férje, Albert herceg volt, akiaXIX. századoptimizmusától fűtve azt remélte, a kiállítás az egész emberi nem fejlődéséről nyújt képet, és megjelöli az irányt, amerre haladni kell. Az első világkiállítás fényes siker lett: az 563 méterhosszá, 408 méter széles és 20 méter magas Kristálypalota, a kiállítás színhelye igazi világcsodának, mérnöki remekműnek számított. Walt Whitman, az ameikai költők legnagvobbika és Thackeray is versben örökítették meg a nagy eseményt. A rivális franciák sem akartak lemaradni, ők 1855-ben rendezték meg a maguk világkiállítását, s az ezt követő fél évszázadban a kiállítások helyszíne London, Párizs és Amerika között váltakozott. Rövid közjátékként 1873-ban az Osztrák — Magyar Monarchia fővárosában, Bécsben rendeztek világkiállítást, amely eszmeileg sikert, anyagilag viszont bukást hozott: a költségek a tervezett összeg háromszorosára rúgtak, a kilencedik napon összeomlott a bécsi tőzsde, aztán tűz ütött ki, majd jött a kolera. A világkiállítás eszméje ezután átkerült a nagyszabású dolgokra mindig fogékony Amerikába: az 1876-os philadelphiai kiállításon mutatták be az első írógépet, az első varrógépet, az első fonográfot es az első telefont. Párizs is a világkiállításnak köszönheti jelképét: az 1889-es (a francia forradalom centenáriumán tartott) rendezvényre készült el az Eiffel-torony. A terv a maga korában egyöntetű elutasítással találkozott: a költségeknek először csak negyedét szavazták meg, a tervezőmérnöknek zálogkölcsönt kellett felvennie, a francia értelmiség színe- java tiltakozott a városkép elcsúfítása ellen, de Eiffel csak annyit mondott: „Ha elkészült, szeretni fogják”. Igaza lett. Az 1893-as chicagói világkiállítás már a szórakoztatás jegyében zajlott, mert ez vonzotta a legnagyobb tömeget. Ez a rendezvény ajándékozta meg az emberiséget az óriáskerékkel. Századunk harmincas éveire az eredetileg a béke és a megértés gondolatát hordozó világkiállítás a nagyhatalmak vetélkedésének színhelyévé vált: az 1937-es párizsi világkiállításon a szemben álló német és szovjet pavilon előtt a Muhina tervezte szovjet szobor mintha a németeknek rontott volna, a német épületet viszont tíz méterrel magassabbra tervezték. A második világháború után emlékezetes világkiállítás volt a brüsszeli az Atomium- mal, illetve az 1970-es oszakai, amely Japán igazi gazdasági szuperhatalommá válását jelképezte. A számos szak-világkiállítás témája a lehető legváltozatosabb: a déligyümölcsöktől kezdve a kertművészeten keresztül a közlekedésig és a szabadidőig terjed. A gondolat, hogy szabályozni kellene a világméretű kiállítások rendezését, az első világháború után vetődött fel: ezt a feladatot az 1928-ban alapított BIE, a Kiállítások Nemzetközi Irodája vállalta magára. A BIE feladataiéit, hogy rendszerezze, meghatározza a kiállítások helyét, időpontját, tartalmát és a megrendezés feltételeit, biztosítékait. 1928-ban kétféle világkiállítást különböztettek meg: az átalános és a szak-világkiállítást. 1972-ig az általános kiállításon belül is volt „A” és „B” kategória, azóta ez a korlátozás megszűnt. (Magyarországon úgynevezett „B” kategóriájú, azaz szakkiállítás lesz.) Előírás például, hogy általános világkiállítást legfeljebb 15 évenként rendezhet egy ország, mert akkora anyagi megterhelést jelent egy ilyen rendezvény. A BIE nem szervezi a kiállításokat, csak a rendezőket ellenőrzi; a döntés joga mindig a tagországok küldötteiből álló közgyűlésé. Néhány „leg”: A legelső világkiállítás: London, 1851 — Az utolsó általános világkiállítás: Oszaka,1970 — Az első évfordulóhoz kötött világkiállítás: Phialadelphia, 1876 — Az első (és egyetlen) német nyelvterületen rendezett világkiállítás: Bécs, 1873 — A legtöbbet fényképezett kiállítási építmény: az Eiffel-torony (Párizs, 1889) Az első skanzen: — Budapest, 1896 — Az első „igazi” világkiállítás Magyarországon: 1971, Vadászati Világkiállítás — A leglátogatottabb világkiállítás: Oszaka, 1970 — 64 millió; a leginkább alábecsült látogatószám: Brisbane, 1988 — 8 millió helyett 16 millió; a legdrágább világkiállítás: Sevilla, 1992 — eddig 12,5 milliárd dollár. (MTI) Cári család Vallanak a megtalált csontok Azoknak az embereknek az életkora, akiknek csontmaradványait megvizsgáltuk, megfelel a cári család tagjai életkorának — erősítették meg a vizsgálatot végző tekintélyes törvényszéki orvosszakértő-csoport tagjai Vo- ronyezsben. A véletlen egybeesés a szakemberek véleménye szerint csaknem kizárható — mindössze 0,001 százalék. A hír szenzáció- számba megy, hiszen egyre inkább valószínű, hogy a Jekatye- rinburg mellett, Alapajevszk- ben, egy elhagyott bányában tavaly fellelt emberi csontmaradványokban az 1918. július 17-én kivégzett cári család tagjainak porhüvelyét tisztelhetjük. A trónjáról leköszönt II. Miklós cárt, feleségét, fiát és négy leányát, valamint háziorvosát, Botkin doktort, társalkodónőjét, szakácsát és lakáját — összesen 11 embert — Jekatyerinburgban, az Ipatyev-házban azon a nyári éjszakán agyonlőtték. A tavaly megtalált maradványokat azonosítás céljából Voro- nyezsbe szállították, ahol az Oroszországi Köztársasági Mik- rooszteológiai (csonttani) Központ található.
