Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 13., csütörtök fjffM-KÉP-eh A cím - különösen egy rendszeresen visszatérő, úgynevezett állandó műsor esetében - nem elhanyagolható követelmény. Egyebek közt rövidnek, frappánsnak, hangulatteremtőnek, stílusosnak kell lennie. Nos, a rádió irodalmi hetilapjának elnevezése - bármilyen okból illetve célból történt is - csak részben elégíti ki e kritériumokat. A Mindenes szóról ugyanis könnyebb asszociálni egy vegyes tartalmú, szórakoztató - helyenként bóvli - magazinra, mint egy komoly, művészeti jellegű programra. Pedig mint a legutóbbi - az idei ötödik - szám is igazolja - a „lapban” igazán fajsúlyos kérdések, közel sem felhőtlen témák kerülnek terítékre. A mozaikszerűen építkező műsorból - mind a szerkesztő-műsorvezető Varga Lajos Márton, mind a véleményt formáló Bella István, Csukás István, vagy Gyurkovics Tibor szavaiból - akarva-akaratlan kitetszett egy közös elem: az alkotók összetartozásának, az azonos érdeklődési körök, érdekek alapján való csoportosulásnak a kérdése. Ez azt mutatja, hogy az írók jó részében - bármennyire is „magányos” műfaj a betűvetés - él valamiféle vágy a csapatszellem iránt és szeretnék egymás között otthon érezni magukat. Találó volt a „sokoldalú” Gyurkovics megjegyzése, aki szerint az új viszonyok között is szükség van elkötelezettségre, de nem politikai, ideológiai értelemben, hanem a minőségre, a nemzeti hagyományokra alapozó értékrend alapján. A Mindenesből nem sikerült egyértelmű választ kapni arra, hogy a jó literatúra vajon képes-e manapság eltartani magát. Számos jel szól ugyanis ez ellen, hisz az elmúlt évtizedekben - ahogy a kulturális szféra egésze - az irodalom sem „tanulta meg” a közönség megnyerésének tisztességes fogásait, s egy-egy mű bukásáért senki - a szerző főleg- nem felelt sem anyagilag, sem erkölcsileg. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a szépirodalom olvasásában, vásárlásában nem igazolódik a húsz esztendős, hatezer előadást megért Korona Pódium esete, amelynek programjait változatlanul nagy érdeklődés övezi és azt tapasztalni,_ - mint a „házigazda” Mikes Éva egy másik rádióműsorban említette volt - hogy „az emberek ma kétszer olyan szomjasak a szépre”. Ige- nám, de a Korona Pódium az önfenntartásban is példaszerűt produkált. * * * A rendszerváltás a magyar filmszemlét is elérte, s ezt kéretik szó szerint érteni. Ugyanis nem csupán néhány formai változás történt a korábbi huszonkettőhöz képest, hanem lényegi, strukturális módosulások is bekövetkeztek az eddigi elvekben, gyakorlatban. Persze nemcsak a szemle, hanem az egész filmszakma is alapos megújulásra szorul a nem is olyan régen még a sikert sikerre halmozó művészeti ág reneszánsza, a közönség és a magyar film újbóli egymásra találása érdekében. A változások egy apró, de biztos jele, hogy annak a kuratóriumnak, amely az állami dotáció elosztását hivatott megtenni, egy közgazdász-politológus a vezetője Lengyel László személyében. A Stúdió '92-ben -a filmszemle ürügyén - ő is nyilatkozott e grémium közel sem irigylésre méltó feladatairól. Elmondta: rendkívüli felelősség terheli őket, hisz egy-egy döntésükkel végül is az adott rendező sorsát, jövőjét is meghatározzák. A játékfilmekre rendelkezésükre álló, odaítélhető pénz mindössze a stúdiók vegetáláshoz elég. Van olyan műhely, amely nem átallott egymaga háromszázhúsz milliót igényelni az összes háromszázhatvanból. Holott a kuratórium tagjai által elolvasott mintegy száz forgatókönyvből csupán négyet találtak olyan, amelyből nemzeti és nemzetközi értékű alkotás születhet. Lengyel László a magyar film válságát elemezve azt is megfogalmazta, hogy azért sem születik manapság elég nívós alkotás, mert a rendezők zavarban vannak: a megvalósult szólásszabadság közepette nincs mit mondaniok a társadalomról. Ez az a pont, ahol nem tudom elfogadni a neves személyiség véleményét. Egyszerűen nem értem, hogy abban a forgószélszerű változássorozatban, amely szinte minden elemében módosította a korábbi politikát, társadalmi struktúrát, miért nem keresik és miért nem találják meg akár a filmesek, akár más művészetek művelői azokat a mikroszférát érintő emberi konfliktusokat, amelyek katartikus témákat jelenthetnének az alkotói folyamatok számára.- csongrády Százötvenezer végzős az általános iskolákban Megkezdődött a beiskolázási csúcs (FEB)Február közepéig befutnak a középfokú tanintézményekbe a továbbtanulni szándékozó általános iskolás gyerekek jelentkezési lapjai. A beiskolázás évről-évre gondot okoz mind az oktatási intézményeknek, mind a tárcának. A magán és alapítványi iskolák megjelenése csupán némileg enyhít a gondokon. Milyen lehetőségeik lesznek az idén továbbtanulni szándékozó gyerekeknek? - kérdeztük Szalay Józsefnét, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetőjét.-Hányán végeznek az idén az általános iskolákban, s van- e elegendő hely azok számára, akik középiskolában szeretnének továbbtanulni?- Az idén várhatóan körülbelül 150 ezer gyerek végez. A továbbtanulni szándékozókat 780 középiskola - 233 gimnázium, 125 gimnáziummal egyesített szakközépiskola, valamint 422 szakközépiskola várja.- Milyen iskolatípusokban jobb a felvételi esély?- A hagyományos alaptantervű gimnáziumokban. A felvételeket követően is megmaradó üres helyeket az önkormányzatok koordinációs irodái tartják nyilván, ők helyezik el a jelentkezőket.- Melyek a legfelkapottabb iskolatípusok?- A közgazdasági, a vendéglátóipari, az idegenforgalmi szakközépiskolák, a gimnáziumok közül pedig az "elit" gimnáziumok, a kéttannyelvűek, valamint azok az egyházi és magángimnáziumok, amelyekben az államilag előírt tanterven felül némi tudástöbbletet is kapnak a diákok. A szülők úgy gondolkodnak, hogy az a szak- középiskola a legjobb, amelyik a legtöbb papírt adja: ezek pedig a szakmunkásokat képző szakközépiskolák, illetve az arra épülő technikumok. Itt öt év alatt érettségit, szakmunkásbizonyítványt és technikusi minősítést szerezhetnek a gyerekek. így nagyobb az esély az elhelyezkedésre.- Várhatóan kik lesznek a leghátrányosabb helyzetben?- A „sima” gimnáziumot végzett lányok, akiket nem vettek fel az egyetemre. Az a több mint százféle szakma, amelyeket érettségi után el lehet sajátítani, elsősorban fiúknál kínál továbbtanulási lehetőséget.- Országosan milyen beiskolázási gondok tapasztalhatók a szakmunkásképzésben ?- A pályaválasztás kényszer- helyzetet teremt gyereknek és szülőnek egyaránt. Ma ugyanis senki nem tudja megmondani, hogy öt év múlva melyik lesz a gazdaság húzó ágazata, milyen szakemberekre lesz szükség a jövőben. Időt kell tehát nyerni, s ezt az egy-két évnyi időnyerést a tanulásra kell fordítani.- Milyen új iskolatípusokkal találkozhatunk az idén?-A változások elsősorban a speciális szakiskolákat érintik, és abból a kényszerhelyzetből adódnak, hogy az új oktatási törvényében a tankötelezettségi kor 16 év. Ez azt jelenti, hogy az általános iskola elvégzése után még be kell iratkoznia a gyereknek valamelyik középfokú tanintézetbe. Az ő számukra jöttek létre a speciális szakiskolák, közülük a legjobbak minden bizonnyal ki fogják nőni magukat, akár az elit iskolák sorába is bekerülhetnek.- Említene néhányat a speciális szakiskolákban elsajátítható szakmákból?-Vannak farmerképző, gazdaasszonyképző, háziasszony- képző, népi kismerterségeket — kézi és gépi hímzést, szövést, fazekasságot, bőrműves szakmát — tanító iskolák. Tanulhatnak a lányok csecsemőgondozást, háztartási gazdaságtant, házi betegápolást, elsősegély- nujtást, mezőgazdasági alapismereteket. Az önkormámnyza- tok gondoskodnak mindazoknak a gyerekeknek az elhelyezéséről, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak a középfokú intézménybe bejutni. (újvári) Önkormányzati környezetvédelmi napok Február 26-27-28-án Esztergomban megrendezik az Önkormányzati környezetvédelmi napok elnevezésű konferenciát. A konferencia fő célkitűzése, hogy fórumot teremtsen az önkormányzati vezetők és környezetvédelmi szakemberek problémáinak, lehetőségeinek, anyagi- és technikai forrásainak egyeztetésére. A konferencián találkozhatnak az államigazgatás és a közigazgatás vezetői a fejlődő környezetvédelmi iparág szakértőivel. A konferencia plenáris és szekció üléseken tárgyalja a sokoldalú programot. Az első nap plenáris ülésén hangzik el többek között dr. Pungor Ernő akadémikus, tárcanélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előadása arról, hogy mi a szerepe a Központi Műszaki Fejlesztési Alapnak a környezetvédelmi fejlesztések finanszírozásában. A tisztiorvosi szolgálat szerepe és hatásköre a települési környezetvédelmi problémák megoldásában címmel dr. Döm- södi Péter, megyénk tisztifőorvosa és dr.Kertai Pál országos tisztifőorvos tart előadást. Előnyugdíj (FEB)A növekvő munkanélküliség társadalmi feszültségeinek enyhítését célozza az a jogszabály (az 1991. IV. törvény), amely lehetővé teszi, hogy úgynevezett előnyugdíjat kapjanak a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkanélküliek. A korosodó emberek ugyanis jóval nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint fiatalabb társaik. A munkanélküliek száma ma már 400 ezer körül jár, s köztük jelentékeny arányt képviselnek az ötödik X-en túljárok. Ők előnyugdíjat akkor igényelhetnek, ha-az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három évük hiányzik;- legalább 6 hónapja munkanélküli járadékban részesülnek;- rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idővel (a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz minimum 10 év munkaviszony szükséges);-nincs kilátás arra, hogy részükre megfelelő munkahelyet kínáljanak, beszámítva a képzés, átképzés lehetőségét is. Ha a négy feltétel együttesen adott, az előnyugdíjat a társadalombiztosítási szabályok szerint állapítják meg. Aki ezt igénybe veszi, véglegesen nyugdíjasnak tekintheti magát, mert ez - a munkanélküli járadéktól eltérően - nem meghatározott időre szól; a nyugdíjkorhatár elérésekor kérés nélkül, automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá. Az előnyugdíj és az öregségi nyugdíj között azonban van egy lényeges különbség: az előnyugdíjban részesülők foglalkoztatását a törvény korlátozza. Míg az öregségi nyugdíj mellett korlátlanul lehet dolgozni, az előnyugdíjjal rendelkező minimálbér összegénél többet nem kereshet a nyugdíja mellé. Ha ennél nagyobb a keresete, az előnyugdíjat szüneteltetni - nem megszüntetni! - kell. Csütörtököt mondunk Mottó: „Semmi sem olyan rossz, hogy ne lehetne rajta tovább rontani.” (Megállapítás Murphy törvénykönyvéből) A gyarmati Prométeusz. Bízom abban, hogy e sorok olvastán a kedves olvasónak melege lesz. Bár meg kell jegyezzem, ha így történik, ahhoz sem nekem, sem a hőszolgáltatóknak nem lesz egy fikarcnyi köze sem, mindösz- sze a természet átvette a gyarmati kazánkirály ötletét, és privatizálta a meleget. Lám, ki hitte volna, lehet meleg olcsón is. Bár a Babcsán Hő tulajdonosa maga is közel volt a tűzhöz, csak amikor már a lángok mardosták a megyei hőszolgáltatót, úgy döntött, távozik. A gyarmati Prométeuszt még nem jelentették fel az Alkotmánybíróságnál azzal, hogy „micsoda dolog olcsóbban adni a tüzet, mint államilag”. Persze a Babcsán Hőnél kisebb az adminisztráció, rövidebb a csőkígyó, s ennek „bőre” kevésbé likacsos. Talán ezért (is) olcsóbb vállalkozása. Csökkenés és növekedés. Ha csökken az utasforgalom, emelkedni kell a buszjegyáraknak, hogy változatlan legyen a bevételi oldal. Vagy csökkenteni a buszok számát, ha már úgyis kevesebb a sofőr, akik mellesleg agyon vannak dolgoztatva - legalábbis ez derült ki túlóra-kimutatásuk bemutatását követően. Mint már korábban írtam, lehet, hogy a Beszterce- telepre kedden, Zagyvapál- falvára csütörtökön közlekedtetnek járatokat. A többi perifériára közlekedő busz indulási napját mondjuk kisorsolhatnák a városi tévében. Csak azzal nem számoltam, hány forintért kell utazni akkor, ha végül csak egy utas lesz a városban, aki meg tudja fizetni a szolgáltatást. Majd egymillió-hétszázti- zenhatezer-négyszázkilenc- venhárom forint lesz egy jegy. A lényeg a bevétel oldal. A maszek busz még illúzió. Tarjánban ... A holló vájja ki a szemem, ha értem, miért fordultak a Holló András vezette Alkotmánybírósághoz a vállalkozók. A VOSZ elnöksége csak „ejnyebejnyézett” a kormánynál, a KISOSZ azonban beárulta a bérből és fizetésből élők által sem kimondottan istenített magyar kormányt, mert ellehetetleníti a vállalkozókat. Eközben a bérből és fizetésből élők vittek fejenként több pénzt az APEH konyhájára, ez tény. A bérből élők mégsem mennek panaszra. Pedig volna miért. Kormány. Noha az autók kormánya továbbra is bal oldalon lesz, még jőni fog egy jobb kormány is. Ezt mondá a Fidesz. De mit mondanak mások? Ez változó. Bécsben tetszhet a magyar kormány, mert erősebb lett a forint. Mondom: Bécsben. Itthon továbbra is csak a gyerekeknek lesz jó a pénzünk, mert a fémforintosokkal gurigázni lehet, a papírpénzzel pedig ki lehet tapétázni a Barbie-la- kást. Persze, mint kiderült egy balassagyarmati nagygyűlésen: a kormány tesz a vidékért, ha úgy tűnik is egyesek szerint, hogy tesz a vidékre ... E ragnyi különbség azonban nem elhanyagolható. Persze azért vannak biztos információink is a kormányról. Az, hogy feje, a miniszterelnök beszélő viszonyban van az ellenzékkel. De azt, hogy miről beszélt Antall és Tölgyessy, talán soha nem tudjuk meg. Illetve . ha mégis, azt cáfolják. Lényeg, hogy szóljanak egymáshoz, ezután is. Balázs József Hogyan adózzunk? Ha nem is szeretjük, próbáljuk megszokni Személyi jövedelemadó ügyben a legilletékesebbet - Vámosi Nagy Szabolcsot, az APEH főosztályvezetőjét kérdeztük. Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbáltuk megszokni, ha nem is tudtuk szívünkből szeretni. Mire úgy, ahogy megtanuljuk a jogszabályokat, a kedvezmények és kötelezettségek körét, elröppen az év, s a kormányzat máris módosítja az adótörvényt. Szabályok jönnek, szabályok mennek. A lakosság fele természetesen a legérzékenyebb pontján, a pénztárcáján keresztül érzi, ha valahol szorítottak a présen, ha szigorúbbak lettek az elvonások, ha lejjebb, vagy feljebb kúsztak a százalékban kifejezett adókulcsok. Ilyenkor, év elején sokan még a múlt évi kérdőívvel bajlódnak, számolnak, nyugtákat keresnek, megpróbálják sorra venni kitől, hol, mekkora jövedelemre tettek szert, levonták-e tőlük a kellő előleget, vagy majd most, tavasszal kell kinyitni a bukszát és keservesen előteremteni a törlesztésre valót. Az idén gyökeresen megváltoztak az adószabályok, s ha a most esedékes kérdőívekkel a tavalyi tapasztalatok alapján még meg is tudunk birkózni, nem árt, ha már most kicsit a holnapra is gondolunk. Bizonyára sokkal többen válaszják az idén a tételes költségelszámolás lehetőségét, mint ahá- nyan tették korábban, s akik ezt az utat választják, jó ha már most elkezdik gyűjteni a számlákat, kimutatásokat, időben számolgatnak, mert egy év múlva - ilyenkor - könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük. 1. Köztudott, a magánszemélyt az összes jövedelme után terheli az adókötelezetség. A jövedelem pedig az adóévben megszerzett vagyoni érték. Ebből határozzák meg végülis magát az adót. De hogyan, milyen módon teszik ezt? A jövedelem megállapításának három módja ismert, így:- egyes esetekben a megszerzett bevétel egésze (ilyen például a munkabér, a munkadíj, az értékpapír kamata, árfolyamnyereség);- más esetekben a megszerzett bevételnek a költségekkel csökkentett része (például tipikusan ilyen az egyszeri vállalkozói bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, igazolt, elszámolható anyag, árú, karbantartás, fűtés, világítás stb. költséggel csökentett része);- megint más esetekben a bevételnek a törvényben meghatározott hányada (például az önálló tevékenységet folytatók választásuk szerint bevételük 90 százalékát tekinthetik jövedelemnek, ha költségeikkel nem kívánnak tételesen elszámolni. A jövedelmet a bevételből kell elvezetni. A törvény bevételnek tekinti mindazt a készpénzt vagy természetben megszerzett vagyoni értéket, amelyet a magánszemély az adóévben megszerzett. Nagykőrös ajándéka Szalontának Hamarosan útnak indul Arany János most elkészült bronzszobra Nagyszalontára, ahol a Fő téren állítják fel az alkotást a jeles magyar költő születésének 175. évfordulójára március 1-jén megrendezendő ünnepségen. A szobrot, Kiss István szobrászművész alkotását Nagyszalonta ikervárosa Nagykőrös, illetve az ott működő Arany János Társaság Szoboralap Alapítványára befolyt 1 millió forintból készíttették, és a városi önkormányzat az alapítvánnyal közösen ajándékozza a szilágysági szülővárosnak. Nagykőröst - ahol Arany János sokáig tanított - delegáció képviseli majd az avatáson. A Szoboralap Alapítvány nem fejezi be küldetését ezzel az akcióval. Újabb pénz várnak külföldön élő magyaroktól is, egy az államalapítás 1100. évfordulójára Nagykőrösön felállítandó, a legnagyobb magyar királyokat ábrázoló szoborcsoportot.
