Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 13., csütörtök fjffM-KÉP-eh A cím - különösen egy rend­szeresen visszatérő, úgyneve­zett állandó műsor esetében - nem elhanyagolható követel­mény. Egyebek közt rövidnek, frappánsnak, hangulatteremtő­nek, stílusosnak kell lennie. Nos, a rádió irodalmi hetilap­jának elnevezése - bármilyen okból illetve célból történt is - csak részben elégíti ki e kritéri­umokat. A Mindenes szóról ugyanis könnyebb asszociálni egy vegyes tartalmú, szórakoz­tató - helyenként bóvli - maga­zinra, mint egy komoly, művé­szeti jellegű programra. Pedig mint a legutóbbi - az idei ötö­dik - szám is igazolja - a „lap­ban” igazán fajsúlyos kérdések, közel sem felhőtlen témák ke­rülnek terítékre. A mozaikszerűen építkező műsorból - mind a szer­kesztő-műsorvezető Varga La­jos Márton, mind a véleményt formáló Bella István, Csukás István, vagy Gyurkovics Tibor szavaiból - akarva-akaratlan ki­tetszett egy közös elem: az alko­tók összetartozásának, az azo­nos érdeklődési körök, érdekek alapján való csoportosulásnak a kérdése. Ez azt mutatja, hogy az írók jó részében - bármennyire is „magányos” műfaj a betűve­tés - él valamiféle vágy a csa­patszellem iránt és szeretnék egymás között otthon érezni magukat. Találó volt a „sokol­dalú” Gyurkovics megjegyzése, aki szerint az új viszonyok kö­zött is szükség van elkötelezett­ségre, de nem politikai, ideoló­giai értelemben, hanem a minő­ségre, a nemzeti hagyomá­nyokra alapozó értékrend alap­ján. A Mindenesből nem sikerült egyértelmű választ kapni arra, hogy a jó literatúra vajon ké­pes-e manapság eltartani magát. Számos jel szól ugyanis ez el­len, hisz az elmúlt évtizedekben - ahogy a kulturális szféra egé­sze - az irodalom sem „tanulta meg” a közönség megnyerésé­nek tisztességes fogásait, s egy-egy mű bukásáért senki - a szerző főleg- nem felelt sem anyagilag, sem erkölcsileg. Pil­lanatnyilag az a helyzet, hogy a szépirodalom olvasásában, vá­sárlásában nem igazolódik a húsz esztendős, hatezer előadást megért Korona Pódium esete, amelynek programjait változat­lanul nagy érdeklődés övezi és azt tapasztalni,_ - mint a „házi­gazda” Mikes Éva egy másik rá­dióműsorban említette volt - hogy „az emberek ma kétszer olyan szomjasak a szépre”. Ige- nám, de a Korona Pódium az önfenntartásban is példaszerűt produkált. * * * A rendszerváltás a magyar filmszemlét is elérte, s ezt kére­tik szó szerint érteni. Ugyanis nem csupán néhány formai vál­tozás történt a korábbi huszon­kettőhöz képest, hanem lényegi, strukturális módosulások is be­következtek az eddigi elvekben, gyakorlatban. Persze nemcsak a szemle, hanem az egész film­szakma is alapos megújulásra szorul a nem is olyan régen még a sikert sikerre halmozó művé­szeti ág reneszánsza, a közön­ség és a magyar film újbóli egymásra találása érdekében. A változások egy apró, de biztos jele, hogy annak a kura­tóriumnak, amely az állami do­táció elosztását hivatott meg­tenni, egy közgazdász-politoló­gus a vezetője Lengyel László személyében. A Stúdió '92-ben -a filmszemle ürügyén - ő is nyilatkozott e grémium közel sem irigylésre méltó feladatai­ról. Elmondta: rendkívüli fel­elősség terheli őket, hisz egy-egy döntésükkel végül is az adott rendező sorsát, jövőjét is meghatározzák. A játékfilmekre rendelkezésükre álló, odaítél­hető pénz mindössze a stúdiók vegetáláshoz elég. Van olyan műhely, amely nem átallott egymaga háromszázhúsz mil­liót igényelni az összes három­százhatvanból. Holott a kurató­rium tagjai által elolvasott min­tegy száz forgatókönyvből csu­pán négyet találtak olyan, amelyből nemzeti és nemzet­közi értékű alkotás születhet. Lengyel László a magyar film válságát elemezve azt is megfogalmazta, hogy azért sem születik manapság elég nívós alkotás, mert a rendezők zavar­ban vannak: a megvalósult szó­lásszabadság közepette nincs mit mondaniok a társadalomról. Ez az a pont, ahol nem tudom elfogadni a neves személyiség véleményét. Egyszerűen nem értem, hogy abban a forgószélszerű válto­zássorozatban, amely szinte minden elemében módosította a korábbi politikát, társadalmi struktúrát, miért nem keresik és miért nem találják meg akár a filmesek, akár más művészetek művelői azokat a mikroszférát érintő emberi konfliktusokat, amelyek katartikus témákat je­lenthetnének az alkotói folya­matok számára.- csongrády ­Százötvenezer végzős az általános iskolákban Megkezdődött a beiskolázási csúcs (FEB)Február közepéig be­futnak a középfokú tanintézmé­nyekbe a továbbtanulni szándé­kozó általános iskolás gyerekek jelentkezési lapjai. A beiskolá­zás évről-évre gondot okoz mind az oktatási intézmények­nek, mind a tárcának. A magán és alapítványi iskolák megjele­nése csupán némileg enyhít a gondokon. Milyen lehetőségeik lesznek az idén továbbtanulni szándé­kozó gyerekeknek? - kérdeztük Szalay Józsefnét, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetőjét.-Hányán végeznek az idén az általános iskolákban, s van- e elegendő hely azok számára, akik középiskolában szeretné­nek továbbtanulni?- Az idén várhatóan körülbe­lül 150 ezer gyerek végez. A to­vábbtanulni szándékozókat 780 középiskola - 233 gimnázium, 125 gimnáziummal egyesített szakközépiskola, valamint 422 szakközépiskola várja.- Milyen iskolatípusokban jobb a felvételi esély?- A hagyományos alaptan­tervű gimnáziumokban. A fel­vételeket követően is megma­radó üres helyeket az önkor­mányzatok koordinációs irodái tartják nyilván, ők helyezik el a jelentkezőket.- Melyek a legfelkapottabb iskolatípusok?- A közgazdasági, a vendég­látóipari, az idegenforgalmi szakközépiskolák, a gimnáziu­mok közül pedig az "elit" gim­náziumok, a kéttannyelvűek, valamint azok az egyházi és magángimnáziumok, amelyek­ben az államilag előírt tanterven felül némi tudástöbbletet is kapnak a diákok. A szülők úgy gondolkodnak, hogy az a szak- középiskola a legjobb, amelyik a legtöbb papírt adja: ezek pe­dig a szakmunkásokat képző szakközépiskolák, illetve az arra épülő technikumok. Itt öt év alatt érettségit, szakmunkás­bizonyítványt és technikusi mi­nősítést szerezhetnek a gyere­kek. így nagyobb az esély az el­helyezkedésre.- Várhatóan kik lesznek a leghátrányosabb helyzetben?- A „sima” gimnáziumot végzett lányok, akiket nem vet­tek fel az egyetemre. Az a több mint százféle szakma, amelye­ket érettségi után el lehet sajátí­tani, elsősorban fiúknál kínál továbbtanulási lehetőséget.- Országosan milyen beisko­lázási gondok tapasztalhatók a szakmunkásképzésben ?- A pályaválasztás kényszer- helyzetet teremt gyereknek és szülőnek egyaránt. Ma ugyanis senki nem tudja megmondani, hogy öt év múlva melyik lesz a gazdaság húzó ágazata, milyen szakemberekre lesz szükség a jövőben. Időt kell tehát nyerni, s ezt az egy-két évnyi időnyerést a tanulásra kell fordítani.- Milyen új iskolatípusokkal találkozhatunk az idén?-A változások elsősorban a speciális szakiskolákat érintik, és abból a kényszerhelyzetből adódnak, hogy az új oktatási törvényében a tankötelezettségi kor 16 év. Ez azt jelenti, hogy az általános iskola elvégzése után még be kell iratkoznia a gyereknek valamelyik közép­fokú tanintézetbe. Az ő szá­mukra jöttek létre a speciális szakiskolák, közülük a legjob­bak minden bizonnyal ki fogják nőni magukat, akár az elit isko­lák sorába is bekerülhetnek.- Említene néhányat a speci­ális szakiskolákban elsajátít­ható szakmákból?-Vannak farmerképző, gaz­daasszonyképző, háziasszony- képző, népi kismerterségeket — kézi és gépi hímzést, szövést, fazekasságot, bőrműves szak­mát — tanító iskolák. Tanul­hatnak a lányok csecsemőgon­dozást, háztartási gazdaságtant, házi betegápolást, elsősegély- nujtást, mezőgazdasági alapis­mereteket. Az önkormámnyza- tok gondoskodnak mindazok­nak a gyerekeknek az elhelye­zéséről, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak a középfokú intézménybe bejutni. (újvári) Önkormányzati környezetvédelmi napok Február 26-27-28-án Esztergomban megren­dezik az Önkormányzati környezetvédelmi napok elnevezésű konferenciát. A konferencia fő célkitűzése, hogy fórumot te­remtsen az önkormányzati vezetők és környezet­védelmi szakemberek problémáinak, lehetőségei­nek, anyagi- és technikai forrásainak egyezteté­sére. A konferencián találkozhatnak az állami­gazgatás és a közigazgatás vezetői a fejlődő kör­nyezetvédelmi iparág szakértőivel. A konferencia plenáris és szekció üléseken tár­gyalja a sokoldalú programot. Az első nap plená­ris ülésén hangzik el többek között dr. Pungor Ernő akadémikus, tárcanélküli miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előadása arról, hogy mi a szerepe a Központi Mű­szaki Fejlesztési Alapnak a környezetvédelmi fej­lesztések finanszírozásában. A tisztiorvosi szolgá­lat szerepe és hatásköre a települési környezetvé­delmi problémák megoldásában címmel dr. Döm- södi Péter, megyénk tisztifőorvosa és dr.Kertai Pál országos tisztifőorvos tart előadást. Előnyugdíj (FEB)A növekvő munkanél­küliség társadalmi feszültségei­nek enyhítését célozza az a jog­szabály (az 1991. IV. törvény), amely lehetővé teszi, hogy úgy­nevezett előnyugdíjat kapjanak a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkanélküliek. A korosodó emberek ugyanis jóval nehe­zebben tudnak elhelyezkedni, mint fiatalabb társaik. A munkanélküliek száma ma már 400 ezer körül jár, s köztük jelentékeny arányt képviselnek az ötödik X-en túljárok. Ők előnyugdíjat akkor igényelhet­nek, ha-az öregségi nyugdíjkorha­tár betöltéséhez legfeljebb há­rom évük hiányzik;- legalább 6 hónapja mun­kanélküli járadékban részesül­nek;- rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szük­séges szolgálati idővel (a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz mini­mum 10 év munkaviszony szükséges);-nincs kilátás arra, hogy ré­szükre megfelelő munkahelyet kínáljanak, beszámítva a kép­zés, átképzés lehetőségét is. Ha a négy feltétel együttesen adott, az előnyugdíjat a társada­lombiztosítási szabályok szerint állapítják meg. Aki ezt igénybe veszi, véglegesen nyugdíjasnak tekintheti magát, mert ez - a munkanélküli járadéktól elté­rően - nem meghatározott időre szól; a nyugdíjkorhatár elérése­kor kérés nélkül, automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá. Az előnyugdíj és az öregségi nyugdíj között azonban van egy lényeges különbség: az elő­nyugdíjban részesülők foglal­koztatását a törvény korlátozza. Míg az öregségi nyugdíj mellett korlátlanul lehet dolgozni, az előnyugdíjjal rendelkező mini­málbér összegénél többet nem kereshet a nyugdíja mellé. Ha ennél nagyobb a keresete, az előnyugdíjat szüneteltetni - nem megszüntetni! - kell. Csütörtököt mondunk Mottó: „Semmi sem olyan rossz, hogy ne lehetne rajta tovább rontani.” (Megállapítás Murphy tör­vénykönyvéből) A gyarmati Prométeusz. Bízom abban, hogy e sorok olvastán a kedves olvasónak melege lesz. Bár meg kell je­gyezzem, ha így történik, ah­hoz sem nekem, sem a hő­szolgáltatóknak nem lesz egy fikarcnyi köze sem, mindösz- sze a természet átvette a gyarmati kazánkirály ötletét, és privatizálta a meleget. Lám, ki hitte volna, lehet me­leg olcsón is. Bár a Babcsán Hő tulajdonosa maga is közel volt a tűzhöz, csak amikor már a lángok mardosták a megyei hőszolgáltatót, úgy döntött, távozik. A gyarmati Prométeuszt még nem jelen­tették fel az Alkotmánybíró­ságnál azzal, hogy „micsoda dolog olcsóbban adni a tüzet, mint államilag”. Persze a Babcsán Hőnél kisebb az adminisztráció, rövidebb a csőkígyó, s ennek „bőre” ke­vésbé likacsos. Talán ezért (is) olcsóbb vállalkozása. Csökkenés és növekedés. Ha csökken az utasforgalom, emelkedni kell a buszjegyá­raknak, hogy változatlan le­gyen a bevételi oldal. Vagy csökkenteni a buszok számát, ha már úgyis kevesebb a so­főr, akik mellesleg agyon vannak dolgoztatva - lega­lábbis ez derült ki túlóra-ki­mutatásuk bemutatását köve­tően. Mint már korábban ír­tam, lehet, hogy a Beszterce- telepre kedden, Zagyvapál- falvára csütörtökön közle­kedtetnek járatokat. A többi perifériára közlekedő busz indulási napját mondjuk ki­sorsolhatnák a városi tévé­ben. Csak azzal nem számol­tam, hány forintért kell utazni akkor, ha végül csak egy utas lesz a városban, aki meg tudja fizetni a szolgáltatást. Majd egymillió-hétszázti- zenhatezer-négyszázkilenc- venhárom forint lesz egy jegy. A lényeg a bevétel ol­dal. A maszek busz még illú­zió. Tarjánban ... A holló vájja ki a sze­mem, ha értem, miért fordul­tak a Holló András vezette Alkotmánybírósághoz a vál­lalkozók. A VOSZ elnöksége csak „ejnyebejnyézett” a kormánynál, a KISOSZ azonban beárulta a bérből és fizetésből élők által sem ki­mondottan istenített magyar kormányt, mert ellehetetleníti a vállalkozókat. Eközben a bérből és fizetésből élők vit­tek fejenként több pénzt az APEH konyhájára, ez tény. A bérből élők mégsem mennek panaszra. Pedig volna miért. Kormány. Noha az autók kormánya továbbra is bal ol­dalon lesz, még jőni fog egy jobb kormány is. Ezt mondá a Fidesz. De mit mondanak mások? Ez változó. Bécsben tetszhet a magyar kormány, mert erősebb lett a forint. Mondom: Bécsben. Itthon továbbra is csak a gyerekek­nek lesz jó a pénzünk, mert a fémforintosokkal gurigázni lehet, a papírpénzzel pedig ki lehet tapétázni a Barbie-la- kást. Persze, mint kiderült egy balassagyarmati nagy­gyűlésen: a kormány tesz a vidékért, ha úgy tűnik is egyesek szerint, hogy tesz a vidékre ... E ragnyi különb­ség azonban nem elhanya­golható. Persze azért vannak biztos információink is a kormányról. Az, hogy feje, a miniszterelnök beszélő vi­szonyban van az ellenzékkel. De azt, hogy miről beszélt Antall és Tölgyessy, talán soha nem tudjuk meg. Illetve . ha mégis, azt cáfolják. Lé­nyeg, hogy szóljanak egy­máshoz, ezután is. Balázs József Hogyan adózzunk? Ha nem is szeretjük, próbáljuk megszokni Személyi jövedelemadó ügy­ben a legilletékesebbet - Vá­mosi Nagy Szabolcsot, az APEH főosztályvezetőjét kér­deztük. Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövede­lemadóval, próbáltuk meg­szokni, ha nem is tudtuk szí­vünkből szeretni. Mire úgy, ahogy megtanuljuk a jogszabá­lyokat, a kedvezmények és kö­telezettségek körét, elröppen az év, s a kormányzat máris módo­sítja az adótörvényt. Szabályok jönnek, szabályok mennek. A lakosság fele természete­sen a legérzékenyebb pontján, a pénztárcáján keresztül érzi, ha valahol szorítottak a présen, ha szigorúbbak lettek az elvoná­sok, ha lejjebb, vagy feljebb kúsztak a százalékban kifejezett adókulcsok. Ilyenkor, év elején sokan még a múlt évi kérdőívvel baj­lódnak, számolnak, nyugtákat keresnek, megpróbálják sorra venni kitől, hol, mekkora jöve­delemre tettek szert, levonták-e tőlük a kellő előleget, vagy majd most, tavasszal kell ki­nyitni a bukszát és keservesen előteremteni a törlesztésre va­lót. Az idén gyökeresen megvál­toztak az adószabályok, s ha a most esedékes kérdőívekkel a tavalyi tapasztalatok alapján még meg is tudunk birkózni, nem árt, ha már most kicsit a holnapra is gondolunk. Bizo­nyára sokkal többen válaszják az idén a tételes költségelszá­molás lehetőségét, mint ahá- nyan tették korábban, s akik ezt az utat választják, jó ha már most elkezdik gyűjteni a szám­lákat, kimutatásokat, időben számolgatnak, mert egy év múlva - ilyenkor - könnyen kellemetlen meglepetésben le­het részük. 1. Köztudott, a magánsze­mélyt az összes jövedelme után terheli az adókötelezetség. A jövedelem pedig az adóévben megszerzett vagyoni érték. Eb­ből határozzák meg végülis ma­gát az adót. De hogyan, milyen módon teszik ezt? A jövedelem megállapításá­nak három módja ismert, így:- egyes esetekben a meg­szerzett bevétel egésze (ilyen például a munkabér, a munka­díj, az értékpapír kamata, árfo­lyamnyereség);- más esetekben a megszer­zett bevételnek a költségekkel csökkentett része (például tipi­kusan ilyen az egyszeri vállal­kozói bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, igazolt, elszámolható anyag, árú, karbantartás, fűtés, világí­tás stb. költséggel csökentett ré­sze);- megint más esetekben a bevételnek a törvényben meg­határozott hányada (például az önálló tevékenységet folytatók választásuk szerint bevételük 90 százalékát tekinthetik jövede­lemnek, ha költségeikkel nem kívánnak tételesen elszámolni. A jövedelmet a bevételből kell elvezetni. A törvény bevé­telnek tekinti mindazt a kész­pénzt vagy természetben meg­szerzett vagyoni értéket, ame­lyet a magánszemély az adóév­ben megszerzett. Nagykőrös ajándéka Szalontának Hamarosan útnak indul Arany János most elkészült bronzszobra Nagyszalontára, ahol a Fő téren állítják fel az al­kotást a jeles magyar költő szü­letésének 175. évfordulójára március 1-jén megrendezendő ünnepségen. A szobrot, Kiss István szob­rászművész alkotását Nagysza­lonta ikervárosa Nagykőrös, il­letve az ott működő Arany Já­nos Társaság Szoboralap Ala­pítványára befolyt 1 millió fo­rintból készíttették, és a városi önkormányzat az alapítvánnyal közösen ajándékozza a szilágy­sági szülővárosnak. Nagykőröst - ahol Arany János sokáig taní­tott - delegáció képviseli majd az avatáson. A Szoboralap Alapítvány nem fejezi be küldetését ezzel az akcióval. Újabb pénz várnak külföldön élő magyaroktól is, egy az államalapítás 1100. év­fordulójára Nagykőrösön felál­lítandó, a legnagyobb magyar királyokat ábrázoló szoborcso­portot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom