Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. FEBRUÁR 8-9. SZOMBAT-VASÁRNAP III. ÉVFOLYAM 33. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Átalakult a Magyar Villamos Művek Tröszt Kétszintű rész vénytársasággá alakult át a Magyar Villamos Művek Tröszt— erről döntött az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa. Az átalakítás célja az, hogy a villamosenergia-ipar- ban a költségek minél könnyebben kimutathatók legyenek. Ennek révén valósulhat csak meg a külföldi tőkebevonás. A kétszintű szervezetként működő villamosiparban 503 milliárd forint alaptőkével alakult meg a konszern. Jelenleg 100 százalékban az ÁVÜ a tulajdonos. Megölte feleségét, lányát... A főváros XVII. kerületében a Besenyszög utca 81. számú házban a szomszédok péntek délelőtt fedeztek fel egy családi tragédiát, amely szerint az 50 év körüli családfő — egyelőre ismeretlen okból — megölte a hasonló korú feleségét, továbbá 26 éves leányát, majd öngyilkos lett. A rendőrség megkezdte az eset körülményeinek részletes felderítését. Adomány jugoszláviai rászorulóknak Egy zsúfolásig megrakott kamion indult útnak pénteken Komáromból, hogy elvigye a város adományát a jugoszláviai polgárháború miatt nehéz helyzetbe került Rab-sziget lakosságának. A kamion rakománya 50 mázsa lisztből, hét mázsa zsírból, egy mázsa szalonnából, konzervek- ből és tíz mázsa rizsből állt. Az adományozók pedig a megyei gabonaforgalmi vállalat, a mező- gazdasági kombinát, az Ali Baba ABC, a Komárom és Vidéke Áfész, valamint az önkormányzat voltak. Fekete Barnabás nógrádmegyeri lakos családjával együtt 1987- töl foglalkozik kukoricapehely-készítéssel. A településen lévő lakásán berendezett műhelyükben mintegy háromszázötven zacskó friss csemegét készítenek naponta, melyet megyénk áfé- szeinek értékesítenek. Képünkön Fekete Barnabás családjának tagjai és Csernák Józsefné alkalmazott csomagolják a „pelyhe- ket”. (Vállalkozásokról, vállalkozókról szóló összeállításunkat a 6-7. oldalon olvashatják) Rigó Tibor felvétele Kényszer Bős- Nagymaros ügyében Szerződésfelmondás? A cseh és szlovák miniszterelnök válasza, a levélben foglaltak a magyar kormányt a Bős-Nagy- marosi Vízlépcsőrendszerről szóló 1977-es államközi szerződés felmondásának kényszer- helyzetébe hozzák. A kormány megvitatta Marian Calf a, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnökének válaszlevelét, ami Antall /ozse/miniszterelnök levelére érkezett. A kormány felhatalmazta Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert, hogy tájékoztassa az Országgyűlést a kialakult helyzetről, es kezdeményezzen konzultációt az Országgyűlés Környezetvédelmi, Gazdasági és Külügyi Bizottságával a magyar kormány tervezett lépéseiről. Kohl a nemzetiségek sorsáról Jobb politikát ajánl Derűlátásra buzdította a magyarországi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet péntek délelőtt folytatott a Magyarországi Németek Szövetségének vezetőivel. A német kancellár szerint ez a optimizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német kisebbség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Az egyórás megbeszélés során a magyarországi németség vezetői méltatták a csütörtök este aláírt magyar-német alapszerződést, ami a magyarországi németeknek is esélyt ad arra, hogy népcsoportonként fennmaradjanak. A COCOM-tilalmak megszűnéséhez „Vízhatlan” exportellenőrzés Megszűnnek a kényes technológiájú nyugati cikkek magyar- országi exportját korlátozó biztonsági tilalmak, mihelyt Budapest „vízhatlanná” teszi tulajdon exportellenőrzési rendszeret — jelentette pénteken a Financial Times cúnű brit gazdasági lap Párizsból a COCOM értekezletéről. Ez a legújabb abból az intézkedéssorozatból, amelynek során liberalizálják a nyugati ellenőrzést a volt Szovjetunió és a volt VSZ-szövetségesek területére — írta a lap. A COCOM tagjai abban is megegyeztek, hogy tovább dolgoznak a Lengyelországgal és Csehszlovákiával folytatott kereskedelem biztonsági liberalizálásán. A gyarmati Dózsában is érdemes kapkodni a gyerek után Elúszónak tűnő uszodai álmok „Alapítványt létesíteni ma már szükségszerű minden iskolában. Ebben az országban pénzhez jutni a régi módon már nem lehetséges. Korábban bementem a tanácsra, előálltam az okos és nemes céllal, s ott megadták hozzá a támogatást. Ezek a pénzek ma is léteznek, de különféle alapítványokon keresztül lehet a közelükbe férkőzni. Hogy az iskola ne vegetáljon csupán, ne essen az oktatás színvonala, hanem lehetőségünk legyen tisztességes szakmai munkát végezni, mi is létrehoztunk egy saját alapítványt a közelmúltvárost. A tantestület tagjai benyúltak a zsebükbe, és összeadták a harmincegyezer forintos alaptőkét. Most már örömmel látnak mindenkit — szülőket, cégeket, magánszemélyeket, vállalkozókat —, akik csatlakozni kívánnak az alapítvány céljaiNyugdíjemelés: márciusban és szeptemberben Kormányszóvivői tájékoztató A nyugdíjak és más ellátások idei emelésének ügye ugyancsak szerepelt a kormányülés napirendjén. A kabinet azt a javaslatot teijeszti az Országgyűlés elé, hogy két lépcsőben, márciusban és szeptemberben növeljék az ellátásokat. Tavasztól a saját jogú nyugdíjakat, átmeneti járadékokat, valamint a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugdijakat és a baleseti járadékot — különböző mértékű alsó és felső határok megkötésével — 13 százalékkal emelnék. Havi 500 forinttal növelnék a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, továbbá a gyes és a gyed összegét. A gyes és a gyed minimuma 500 forinttal magasabb lenne a jelenleginél. Szeptember elsejétől a kormányzati elképzelések szerint újabb 6,5 százalékkal emelkedne a saját jogú nyugdíj, s a hozzátartozói, a baleseti hozzátartozói, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az átmeneti, illetőleg a baleseti járadék — ugyancsak különböző mértékű minimum- és maximumhatárokkal. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, a gyes és a gyed — továbbá a gyes és a gyed adható legkisebb összege — 300 forinttal növekedne. Az emelések ügyében az Ország- gyűlés mondja majd ki a döntő szót. A cél: ütőképes hadsereg A Magyar Honvédség történetében az idén fordulatnak kell bekövetkeznie, meg kell szilárdulnia azoknak az új rendszereknek, amelyekre az elkövetkező években felépülhet a valóban korszerűen felszerelt, ütőképes, fegyelmezett, nemzetének minden tekintetben elkötelezett magyar hadsereg. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter mondta a Magyar Honvédség vezetői értekezletén pénteken. A miniszter arról is szólt, hogy néhány ezer hivatásossal növelni kell a honvédség létszámát, de ez nem lesz könnyű feladat, mert tavaly is riasztóan sokan, 4000- en valtak ki a hadseregből, igaz, jelentős részük nyug-, illetve tartalékállományba vonult. Für Lajos értékelte az elmúlt esztendő hazai és külső folyamatait is. A délszláv válsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Magyar Honvédségnek továbbra is távol kell tartania magát a viszálytól. A honvédség technikai korszerűsítésével kapcsolatban elhangzott, hogy az legkorábban 1993-ban kezdődhet meg. Szó van arról is, hogy a volt szovjet államok 1,5 milliárd dolláros adósságuk egy részét különféle fegyverzetek szállításával törlesztik. ban.” Urbán Árpád, a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola igazgatója magyarázza az iméntieket. Az intézményt 1970-ben alapították, a nagy parasztvezér nevét hivatalosan tavaly október 23-án vették fel. Jelenleg hatszázötven gyereket oktatnak. — Rájöttünk, hogy sok pénzt lehet nyerni azzal, ha benyújtunk különféle célú pályázatokat — Urán A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya sugárzó anyaggal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt több személy ellen folytat büntetőeljárást. Január 31-én a román bűnüldöző szervek jelzésére a békési akció során több Békés megyei polgárt vettek őrizetbe, akiknél lefoglaltak 80 dekagramm (ötven darab), ólomlemezbe csomagolt, radioaktív sugárzást kibocsátó anyagot. Szakértők szerint az anyag urán-dioxid (természetes uránium!). Az uránium csempészéssel került Romániából hazánkba. folytatja az igazgató, aki második éve áll az iskola élén. — Az elmúlt hónapokban több mint háromszázötvenezer forintra tettünk szert ilyen módon, jelenleg is két pályázatunk áll elbírálás alatt, ezekre félmillió forintunk van kilátásban. Az alapítványt nem a „klasszikus” módon kezdték megszervezni. Nem kezdtek el koldulni, nem jártak körbekunyerálni a Még nincsenek teljes körű adataink.a II. világháború idején hadizsákmányként a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsekről — közölte Bodó Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. A műkincsek visz- szaszerzése érdekében először 1991 júniusában jegyzékben fordultak a Szovjetunióhoz — majd a válasz után újra a Független Államok Közösségéhez — e műkincsek feltárása és visszaszerzése érdekében. Bodó Sándor hangsúlyozta: először is azt szeretnék elérni, hogy a magyar levéltárosok kutathassanak a különböző orosz- országi, ukrajnai, azerbajdzsáni, türkméniai levéltárakban, múzeumokban, restauráló központjaiban, ahol minden bizonnyal őrzik a hazánkból kikerült műtárgyak jegyzékeit. Ahhoz ugyanis, hogy vissza tudjuk kérni a műhoz. Melyek ezek a nemes célok? — Taktikusnak kell lennie az embernek. Olyan terveket, célokat érdemes megfogalmazni, amelyek rokonszenvesek a jelenlegi kormányzati és önkormányzati vezetőknek. Nálunk mindez a következőképpen hangzik: cél a nevelő-oktató munka színvonalának emelése. Ez nagyon tág, átfogó fogalom, s azért jó, mert sok minden belefér. (Folytatás a 3. oldalon) kincseket, tudnunk kell, hogy mit hurcoltak el innen. Eddig — az orosz kérésnek megfelelően — elkészült a háborúban elhurcolt magyar nemzeti kincsek katalógusának első része. Ez több mint háromezer műtárgy, elsősorban művészeti alkotás, hadtörténeti emlék és 1200-nál több XVI-XVIII. századi nyomtatvány, könyv, elsősorban teológiai művek részletes leírással ellátott adatait tartalmazza. A szomszédos országoktól eltérően hazánkban a közgyűjteményeket viszonylag kevésbé dézsmálták meg, nagyobb károk érték viszont a magángyűjteményeket. így például vagonokba kerültek a nagy értékű Hatvány-, Herzog-gyűjtemények. Az elhurcolt kincsek nem maradtak együtt, s ez megnehezíti a feltárást — közölte a főosztályvezető. Hason és vállon szúrta A Pest megyei rendőrség őrizetbe vette Sz. Lénárd 44 éves dabasi lakost, mert szerdán délután sógorát a lakásában szóváltást követően hasba és vállon szúrta sógorát, a 24 éves P. Mihályt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. Az ügyben folytatják a vizsgálatot. (MTI) Kötelező az anyagmérleg Új szabályok a veszélyes hulladékok elhelyezésénél Szigorúbb szabályok vonatkoznak a veszélyes hulladékok elhelyezésére a néhány napja érvényes 27/1992-es kormányrendelet értelmében. E szerint a termelők minden veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységükről kötelesek anyagmérleget készíteni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység megkezdését követő 60 napon belül a felhalmozott, illetőleg kezelt veszélyes hulladékokról alapbejelentést, majd a tárgyévet követő év március 31-ig évente részletes változásjelentést kell tenni. A bejelentett adatok változásáról a termelők 8 napon belül kötelesek értesíteni a környezetvédelmi hatóságot. A termelőknek meghatározott tartalmú nyilvántartást is vezetniük kell. A tárolásra, fel- használásra, átvételre, kiszállításra vonatkozó adatokat azonnal be kell jegyezni, a nyilvántartás nem selejtezhető. 1993. január 1-jétől — amennyiben a különféle hatóságok ennél rövidebb időt nem állapítanak meg — csak egy év alatt keletkező veszélyeshulladék-mennyiség tárolható az üzemi gyűjtőhelyeken. A termelő feladata a tulajdonában lévő veszélyes hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő ártalmatlanítása vagy hasznosítása. Ha ez nem megoldható, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett átmeneti tárolóban kell elhelyezni a veszélyes hulladékot. Még nem tudjuk pontosan, mennyi az elhurcolt műkincs Kutatás a visszaszerzésükért
