Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

1992. február 28., péntek MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Bujákon, az 1932-ben épült I. világháborús emlékművön kapott helyet a II. világháborúban elhunyt katonák és civilek nevét tar­talmazó emléktábla. A község kegyhelye a templom parkjában található, melyet a település lakói ápolnak. -RT­Rendkívüli megyei közgyűlés Előterjesztés a kormánynak a Nógrádot segítő programról Rendkívüli ülésen vettek részt tegnap a Nógrád Megyei Közgyűlés tagjai. Egyetlen na­pirendi pontot vitattak meg: elő­terjesztés a kormány részére Nógrád megye gazdasági-társa­dalmi helyzetének javítását elő­segítő programról. A program több hónapig ké­szült, a kihelyezett kormányülés óta. Azt célozza a megyei ön- kormányzat munkája, hogy a kormány elé kerüljön a részlete­sen tanulmány, s konkrét anyagi támogatást kapjon Nógrád a lét- fontosságú területeken elvége­zendő munkálatokra, mint pél­dául többek között az ivóvízhá­lózat, a telefonellátottság, az út­hálózat, vagy a gázprogram fej­lesztése. A programot Szabó Iván ipari miniszter a tervek szerint márciusban a kormány elé terjeszti. Tűz, tűz, tűz! Még csak februárt írunk, de a korábbi évekhez hason­lóan már megkezdődtek az avarégetések, és sajnos megszaporodtak a bozót-, il­letve legelőtüzek. A megye tűzoltóinak átlagosan na­ponta kétszer kell vonul­niuk ilyen eseményekhez.S hol van még a tavaszi eső­zés, mely véget szokott vetni a „tüzes” nagytakarításnak. A megelőzéshez mindössze egy kis figyelem, előrelátás kellene: szeles időben ke­rülni kell a gaz elégetését, s ha erre sor kerül, a tűzol­táshoz szükséges víz, lapát, s természetesen a gondos fel­ügyelet se hiányozzon. Fon­tos, hogy épületektől, fáktól legalább 200 méter távol­ságban gyújtsanak tüzet. Intő példaként álljon itt egy korábbi romhányi tra­gédia: egy idős bácsi az ösz- szegyűjtött szőlő és málna­vesszőket akarta elégetni. De a lángok átterjedtek a legelőre. O oltás közben ele­sett és olyan súlyos égési sé­rülést, füstmérgezést szen­vedett, hogy meghalt. Egyébként csütörtökön, azaz tegnap - amikor hét­szer kellett kivonulniuk me­gyénk tűzoltóinak - hasonló körülmények között égett le Lucfalván egy nyolc eszten­dős fenyveserdő. Az anyagi kár meghaladja a 300 ezer forintot. Önkormányzati ülés Pásztón Új költségvetés, régi polgármesterrel Az ülés, Konkoly-Thege De­zsőnek a Kelet-Nógrád Tele­com RT. ügyvezető igatzgató- jának igen alapos, mindenre ki­terjedő tájékoztatásával kezdő­dött, Pásztó telefonvonal ellá­tottságának jövőjét illetőn, amely kapcsán a testület tagjai kérdéseket tettek fel, majd a polgármester részéről korábbi interpellációk megválaszolására került sor. A nap legfontosabb napirendi pontja, az 1992. évi költségve­tés és a helyi adók koncepciója tárgyalása előtt, dr. Dobro- voczky István polgármester ki­tért az 1992. február 11-i ülésén történtekre, emlékeztetve, hogy akkor, az SZDSZ és FIDESZ képviselői, őt lemondásra szólí­tották fel. Bejelentette, nem mond le tisztéről. A bejelentést követően, a lemondását köve­telő képviselők kivételével, a testület többi tagja, s az ülésen megjelent vendégek és érdeklő­dők, „nyíltszíni” tapssal hono­rálták a polgármester döntését. Szünet után a költségvetés és az adókoncepció tárgyalásával folytatódott az ülés. A testület meghallgatta valamennyi szak- bizottság értékelését, vélemé­nyét a költségvetési előterjesz­tést illetően, amelyet azok elemző vizsgálat után, ki- sebb-nagyobb módosításokkal elfogadtak, majd vitára került sor, amely végén, este nyolc kö­rül megszületett az idei év költ­ségvetése. Ez olyan újdonságot is tartalmaz, mint az egyéni vá­lasztókerületekben jelentkező, megalapozott közérdekű beje­lentések, jogorvoslatok megva­lósítására, a települési képvise­lők részére létre hozott, 100 ezer forint/képviselő összegű választókerületi alap. Az össze­gek felhasználásáról a féléves és az éves zárszámadás kereté­ben kell tájékoztatást adni a tes­tület számára. A továbbiakban a képviselők asztalára került, a helyi adó koncepció alapján bevezethető adókról, s a bevezetés esetén al­kalmazható rendeletről szóló tervezet, amely kapcsán, kisebb vita után, az a döntés született, hogy áprilisban térjenek vissza a tervezetre, s akkor tárgyalják meg, bevezetik-e vagy sem, hisz csak alapos megfontolás után lehet határozni ilyen, a vá­ros egész lakosságát érintő ügy­ben.-Vallus­Civakodás helyett összefogni kellene (Folytatás a 1. oldalról) lönböző ügyek maradéktalan egy helyben intézése. Mert a fá­radságos és főleg költséges ide-oda utazgatásnak ők sem hívei. A gyarmati polgármester el­igazítása azonban olyan meg­győzőnek bizonyult, hogy a tíz­fős testület 9:1 arányban az át­helyezést látja előnyösnek. Az egyetlen ellenvéleményt Besz- kid Andor, a falu polgármestere képviselte, aki nem titkolta vé­leményét:-Jó lett volna ellenérveket felsorakoztatni az elhangzot­takkal szemben, csakhogy ezek nem voltak kéznél ... S én ma is úgy látom, hogy az egyik ol­dal minden követ megmozgat a saját érdekében, de nem értem, hogy a másik miért nem tesz lé­péseket? A „költöztetést” helyeslők táborához tartozik Nógrádsipek, Ludányhalászi és Magyargéc is. A ludányiak egyebek mellett - Gyarmat javára - elismeréssel adóztak a város egyik képvise­lőjének, dr. Bilecz Endrének,aki még arra is ígéretet tett,hogy a felmerülő kérdések megvála­szolásában szívesen eljár. A sa­ját - szécsényi — képviselőjük­től mindeddig hiába vártak ha­sonló gesztust. . . Szerémi Nándor, Magyargéc polgármestere a testülettel szemben magára maradt néző­pontjával, miszerint Tarján kö­zelebb van a községhez, S csakis egy átfogó vizsgálat deríthetné fel, hogy valójában mibe ke­rülne az áthelyezés. Másrészt szerinte a Balassagyarmatot ért igazságtalanságot nem most és nem így kell lerendezni. A kép­viselők szimpátiája viszont a (salgótarjáni) városi és megyei vezetés közötti valósnak állított összefonódás hírére átpártolt a másik félhez. Nógrádmegyerben két ülésen vitatkoztak a témáról, s a máso­dik alkalommal kimondták: ma­radjon meg a mostani megye- székhely. Ezt tartja saját szem­szögéből is helyesnek Litke, Endrefalva, Ipolytamóc és Szé- csényfelfalu is. A leglényege­sebb szempont: a földrajzi elhe­lyezkedés. Ságujfalun is tárgyaltak már­néhány menetben erről, de még nem született egyértelmű állás- foglalás. A helybeliek közül- Szentes Attila polgármester egy sokatmondó megjegyzéssel szolgált: az igazán kedvező megoldás az lenne, ha a két vá­ros a civakodás helyett össze­fogna. Nagylócon napokon belül fa­lugyűlésen kérik ki a helybeliek javaslatát, s csakis ezek alapján nyilatkoznak. Hollókő pedig egy sajátos kategóriát képvisel a tartózkodásával. Szécsény és „csibéinek” már megejtett és még most várható eljárásai közül számomra a nagylóciaké a legkörültekin­tőbb. Igaz, őket egy helyi, sar­kalatos probléma nemrégiben lezajlott tanulságos esete is ösz­tönzi a valóban komoly meg­fontolásra. Ők tisztában vannak azzal, hogy a képviselő-testület nem egy test egy lélek a faluval, te­hát számolnak azzal, hogy a gondolkodásmódjuk erősen kü­lönbözhet is a választópolgárai­kétól. Mihalik-Faragó Restellkedtem Megkért az egyik ismerősöm, ha a szécsényi Skála Áruház felé járok, váltsam be a négy da­rab száz forintos vásárlási utalványát. Hozzak neki egy kilogramm Pick szalámit, a különbö- zetet majd kifizeti. A minap Szécsényen át utaztam, s betértem a Skálába. Miközben vártam soromra a húsos részleg előtt, óhatatlanul is fültanúja voltam, ki, mit kért. Reszketeg, kopottas télikabátot viselő né­niké, félszegen:- Kedveském, adjon tíz deka parízert! Viseltes öltözékű idős asszony, halkan:- Drága, nekem húsz dekát adjon! Majd jómagam, határozottan:- Kérek szépen egy kiló Pick szalámit! Mire a mögöttem álló, szemmel láthatóan a jólétben ugyancsak nem dúskáló házaspár, aki egyébként harminc dekagramm parízert vásá­rolt, olyan csodálkozón nézett rám, mintha a Marsról szálltam volna alá a Földre. Összeszorult szívvel, furcsán érezve magam, restellkedve távoztam. Holott talán azoknak volna szégyenkezni valójuk, akik átgondolatlan intézkedéseikkel felszabadították az árakat, megalázó szegénységbe taszítva ezáltal a kis­pénzű embereket. (kóla. j) Népi farsang • Salgótarján. Népi farsangot rendeznek február 29-én a J. A. Gagarin Általános Iskolában. A programban népi lakodalmas és vásári játékok is szerepelnek. Az iskola 13 osztálya, mintegy 400 gyerek farsangol majd ezen a napon. Nem lesz egyházi • Balassagyarmat. A képvi­selő-testület legutóbbi ülésén a testület elé került határozati ja­vaslatot, amely az Ifjúság úti is­kola meghatározott részének egyházi iskola céljára történő használatba adását szorgal­mazta, a testület elutasította. Visszakérik a kántorlakást • Csécse. A római katolikus egyház visszakéri az állami tu­lajdonú és az önkormányzat ke­zelésében lévő volt kántorla­kást. Az épületben kettő két­szobás, különbejáratú lakás ta­lálható. Az egyház az egyiket kántorlakásnak kívánja haszno­sítani, míg a másikban egyházi szertartásokra kerülne sor. Mulatság a Szántóban • Balassagyarmat. A már ha­gyományos vidám farsangi mu­latságot február 28-án tartják a Szántó Kovács János Gimná­zium és Egészségügyi Szakkö­zépiskolában, melyre a város valamennyi középiskolása hiva­talos. Délután 3 órától jelmezes bevonulással kezdődik a prog­ram, amely tanári meglepetéstől sem lesz mentes. Ezt követően a Szántósok színdarabot mutat­nak be a nagyérdeműnek. A díjkiosztást fél 5-től rendezik. Ez után a Szántós Dreher-Fir- hang és a Balassis Esso Qtya együttesek adnak koncertet. A mulatozó ifjúság éjszaka 10-ig a discoban és a rocktáncházban rophatja a táncot. Hosszabbított ügyfélfogadás • Varsány. A személyi jövede­lemadóval, az adóbevallás elké­szítésével kapcsolatos eligazítás céljából meghosszabbította az ügyfélfogadás idejét a község polgármesteri hivatala. A tájé­koztatást igénylők hétfői és szerdai napokon délután 16 óra helyett 18 óráig kereshetik meg a hivatal dolgozóit. Adóügyelet • Salgótarján. A város ön- kormányzatának adócsoportja február 29-én, szombaton ügye­letet tart, hogy a helyi- és gép­jármű adóbevallásokat időben átadhassák az érintettek. Az ügyelet a városháza földszinti ügyfélszolgálati irodáján lesz, reggel 8 és déli 12 óra között. Aktív véleménycsere az Értelmiségi Fórumon Az ütközet aligha kerülhető el Kíváncsiskodó Fél évig senki nem reklamált Főügyészi pályázatok Balassagyarmat. Mint arról már hírt adtunk, a jövőben a megyei főügyészi állást pályá­zat útján töltik be. Nógrád megyében a megyei főügyészi állásra hat pályázat érkezett, amelyeket a közel­múltban a Balassagyarmaton megtartott összügyészi értekez­leten bíráltak el. Ä tanácskozá­son tizenöt ügyész vett részt és mondta el véleményét a benyúj­tott pályázatokról, illetve az ál­lásra pályázó emberek szemé­lyéről. Az elhangzott véleményeket megküldték Budapestre a leg­főbb ügyészségre, ahol ezeknek ismeretében hoz döntést a leg­főbb ügyész és nevezi ki a me­gyei főügyészt. 1991. december 17-én Salgó­tarján önkormányzatának kép­viselői hivatalosan is állást fog­laltak a megyeszékhely áthelye­zés ügyében: „A képviselő-tes­tület nem ért egyet Nógrád me­gye székhelyének Salgótarján­ból Balassagyarmatra történő áthelyezésével. Visszautasítja azt az egyes körökből nyilváno­san is hangot kapott megközelí­tést, amely Salgótarján önkor­mányzatának, a város polgára­inak alaptalan elítélésén keresz­tül próbálja elérni a megye- székhely áthelyezését. A képvi­selőtestület határozottan kije­lenti, hogy Salgótarjánt - figye­lembe véve a város földrajzi helyzetét, gazdasági potenciál­ját és kulturális fejlettségét, ­továbbra is alkalmasnak tartja megyeszékhely szerepkör ellá­tására.” Erről is tájékoztatta Ercsényi Ferenc Salgótarján alpolgár­mestere a helyi Értelmiségi Fó­rum megtartott összejövetelen a jelenlévőket, majd a saját véle­ményét is hozzáfűzte:-A megyeszékhely áthelye­zése példaértékű lenne, s a többi volt megyeszékhely ilyen ké­relmét is hasonlóan kellene el­bírálni. Ennek a döntéssorozat­nak az óriási költségvonzatát nem bírná el az ország. Szerin­tem ezt a honatyák is világosan látják, ezért Balassagyarmatnak nincs reális esélye. Erre reagálva dr. Balogh Miklós közgazdász kiemelte:- Ez már politikai ügy, és ta­pasztalhattuk, ilyen esetekben 1 -2 milliárd forint nem tétel, te­hát a szakmai érvek mellett a politikai harcot is fel kell venni! Az ütközetet a város vezetése aligha tudja elkerülni! Felmerült a kérdés, mi a tár­sadalmi célja ennek a már-már mozgalommá bővülő ügynek. Dr. Petercsák Zsolt jogász, a székhely áthelyezésével kap­csolatos egyértelmű gazdasági következményekre hívta fel a figyelmet. Többek között arra, hogy ebben a hiánygazdálko­dási miliőben nem mindegy, hol van egy megye központja, mert az a mai magyar viszonyok kö­zött jelentős gazdasági vonzóe­rőt jelenthet. (fenyvesi) Olvasónk legutóbbi kér­dése: miért szűntették meg a Nógrádmegyerből Salgótar­jánba induló 19.45-ös buszjá­ratot, amikor korábbi idő­pontban egymás után indul­nak kihasználatlan buszok? A választ Bucsek Lajostól, a Nógrád Volán személyfor­galmi üzletágvezetőjétől kap­tuk meg:- 1991-ben a Közlekedéstu­dományi Intézet bevonásával felülvizsgáltuk az egész me­gyére vonatkozóan a buszjára­tok rendszerét, kihasználtságát. Ennek alapján megállapítottuk, hogy az említett, - Nógrádme­gyerből induló - járat rendsze­resen alig négy-öt utast szállí­tott, s ez a statisztika önmagáért beszél. Miként az is, hogy - noha a járatot múlt év szeptem­ber 2—ától megszűntettük, - ed­dig egyetlen bejelentés sem ér­kezett hozzánk ebben az ügy­ben, csak most, közel fél év el­teltével. Következő kérdésünket Pál Józsefné, karancsaljai olva­sónk tette fel: hanyagság vagy hozzá nem értés okozta, hogy a megadott leletek ellenére nem a tényleges állapot sze­rint töltötték ki számára a mozgáskorlátozottak közle­kedési képességének megálla­pítására vonatkozó adatla­pot? Miért kell az igazságért felsőbb fórumhoz fordulni?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom