Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

Épületromboló bomba Odzac városában, Bosznia- Hercegovinában legkevesebb ti- zenketten megsérültek, amikor keddre virradó éjszaka a horvát határ közelében lévő településen egy egyelőre ismeretlen eredetű robbanás romba döntötte a Hor­vát Kulturális Társaság épületét. A palesztinoknak elfogadhatatlan A palesztin delegáció elfogad­hatatlannak minősítette azt a munkaokmányt, amelyet az izra­eli küldöttség teijesztett be Was­hingtonban, a közel-keleti béke- konferencia hétfőn kezdődött újabb fordulóján a megszállt te­rületeken élő araboknak felkí­nált autonómiáról. Riadókészültségben A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) főparancsnoksága hét­főn riadókészültségbe helyezte fegyveres egységeit, miután a kormánycsapatok légiereje be­hatolt a gerillák számára kijelölt övezet légterébe. Prágai tüntetők Mintegy hétezer ember gyűlt össze hétfőn este Prága központ­jában, hogy a néhány nap múlva aláírandó német—csehszlovák szerződés ellen tüntessen. Újabb dunai erőmű Bécs és Pozsony között Csehszlovákia Ausztriával közösen egy újabb dunai erőmű felépí­tését tervezi a folyó Bécs és Pozsony közti szakaszán. A Národná Ob- roda tegnapi számának közlése szerint a csehszlovák energetikai vál­lalat most levélben fordult az osztrákokhoz, s azt kezdeményezi, hogy hozzák létre az erőmű koncepciós terveinek kidolgozását végző kö­zös munkacsoportot. A nagy megajándékozott... Kim ír Szén fia a közelmúltban ünne­pelte ötvenedik szü­letésnapját, s ennek kapcsán a phenjani lapok beszámolnak róla, hogy Kim Dzsong Il-t „állam­fők, kormányfők a világ számos orszá­gának parlamentjei, pártok vezetői, társa­dalmi szervezetek, il­letve nemzetközi szervezetek” ajándé­kozták meg. Az ajándékokról beszámoló ITAR- TASZSZ ugyanak­kor nem részletezi, hogy Kim ír Szén hi­vatalos utóda konk­rétan honnan, meny­nyi és milyen ajándé­kokat kapott. A saj­tóméltatásokra hi­vatkozó jelentésből annyi derül ki, hogy „drága ajándékok­ról” van szó, amelyek „a világ összes népe által Kim Dzsong II irányában tanúsított határtalan bizalom megnyilvánulásai.” Az ország vezető pártja, a Koreai Munkapárt központi orgánuma egyebek közt így fogalmaz: „az öt kontinens or­szágaiból érkezett ajándékok azt tanú­sítják, hogy a koreai nép szeretett vezető­jének elmélete a he­lyes irány biztos iránytűje korunkban, s eszméi a filozófiai igazság győzelmével érnek fel. A világ ha­ladó népeinek aján­dékai a kivételes szellemi képességek­kel megáldott ta­pasztalt vezető, a kor és az emberiség előtt múlhatatlan érdeme­ket szerzett Kim Dzsong II irányában tanúsított bizalom, tisztelet és dicsőség jelei”. Az ITAR­TASZSZ phenjani tudósítója emlékez­tet rá, hogy az utóbbi évtizedben 140 or­szágból 20 ezer aján­dékot kapott Kim Dzsong II. A hírügy­nökség ugyanakkor nem tesz említést az első számú phenjani vezető, Kim ír Szén több évtizedes tevé­kenységét kísérő ajándékokról... Ursikló Japán és Nyugat-Európa ab­ban állapodtak meg, hogy ai lenek ki űrsiklót. Az Aszabi Simbun című japán lap a hír kapcsán megjegyezte: Japán ezzel megtette az elsű lépést az űriparban meglévő amerikai függőségének enyhítése felé. A japán tudományos és technoló­giai ügynökség, illetve a 13 tag­országot tömörítő Európai Ha­józási Ügynökség (ESA) írta alá a megállapodást: 2000-rc közös firsiklót fejlesztenek ki, továbbá űrhajósok kiképzésé­ben is együttműködnek. A mostani megállapodás csak elvi jellegű, a két szervezetnek még további megbeszéléseket kell folytatnia a fejlesztési költsé­<»gl) Magyar—ukrán kapcsolatok Élénkülnek a kapcsolatok a magyar és a volt szovjet köztár­saságok vállalatai, vállalkozói között, nem utolsó sorban azok­nak a programoknak az eredmé­nyeként, amelyeket a Vállalko­zók Klubja Egyesület szervez a partnerköztársaságok testvér­szervezeteivel — hangzott el az egyesület tegnapi sajtótájékozta­tóján. A tájékoztatón elmondták: az alig három hónapja önállósult Ukrajna vállalkozóival nemrégi­ben szerveztek Kijevben egy ta­lálkozót, ahol kitűnt: mind kö­zös vállalatok létesítésére, mind magyar exportra bőséges lehető­ség kínálkozik. Előzetes megál­lapodás született például szem­üveglencsék és keretek ukrajnai gyártására, faipari kombinát lé­tesítésére, élelmiszerek és gyógy­szerek, valamint buszalkatrészek szállítására, mezőgazdasági fel­dolgozó üzemek ukrajnai építé­sére. Gondot okoz viszont, hogy az ukrán partnerek — jogi szabá­lyozás hiányában — a külföldi tőke bevonásáról egyelőre csak beszélnek. A magyar üzletembe­rek és vállalkozók mindazonáltal úgy látják, hogy jó esélyeik van­nak az ukrán piacon, különösen, ha elsőként tudják megvetni lá­bukat. Az egyesület további köztár­saságokkal szervezi a kapcsola­tok felvételét. Márciusban az Orosz Föderáció gazdasági és pénzügyi szakemberei érkeznek Budapestre, hogy tárgyaljanak Magyarország és az Orosz Köz­társaság közötti együttműködés lehetőségeiről. (MTI) 15 milliárd az IMF-től Több mint tizenöt milliárd dollárnyi kölcsönt kaphatnak az elkö­vetkezendő három évben a volt szovjet köztársaságok a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) egy, a fejlett országok által nemrégiben kidolgo­zott titkos megállapodás alapján. A hét legfejlettebb ország ugyanis a színfalak mögött arra a következtetésre jutott, hogy a volt szovjet köztársaságoknak összesen 4,25 százalékos szavazati részesedés jut­hat a nemzetközi szervezetben. Mivel pedig a Hetek összesen több mint 40 százaléknyi szavazattal rendelkeznek a Valutaalapban, csak­nem bizonyos, hogy a megállapodás IMF-szinten ratifikálásra is ke­rül. Külügyi konferencia a Bem téren „Politikánkban a Deák-i fehér lap. 95 Jeszenszky Géza külügymi­niszter és mások - így például Csurka István alelnök volt az előadója az első országos kül­ügyi konferenciának, amelyet a Magyar Demokrata Fórum ren­dezett a napokban a Bem téri székházban. A miniszter megemlékezett arról, hogy az MDF már a kez­detekkor kialakította azt a ki­sebbségi politikát például, amely egyként védi a hazánk­ban élő és a határainkon túli ki­sebbségek s így a magyarság érdekeit. Ez összhangban van az európai ideálokkal. Az MDF mint hatékony, kormányzásra alkalmas párt és külpolitikája is ezt az ideált követi, ezért érthe­tetlen az a hirtelen változás, amely korábban a nyugati sajtó egy részéről az elismerést jelen­tette mostanában viszont anti­szemitizmusról, feudalizmusról kezdett cikkezni. A külügyminiszter rámutatott arra, hogy minden magyar dip­lomata is egyben, ha külföldön jár, ha külföldiekkel találkozik idehaza - nem mindegy tehát, milyen képet alakíthatnak ki ró­lunk mások. Ausztriában, ahol az idegenforgalom a gazdálko­dás fontos eleme és ezt min­denki tudatosan segíti - az oszt­rákok viselkedésében ez meg­nyilvánul, amikor mindenütt arra törekednek, hogy jó be­nyomás legyen róluk és orszá­gukról. Nálunk ez még koránt- sincs így, sokan nem ismerték fel ennek jelentőségét és az is gyakori, hogy a gyors meggaz­dagodás reményében visszatet­szőén fogadják a külföldieket. Jeszenszky Géza szólt az ál­lampolgári kapcsolatok fontos­ságáról is hazánk és a más or­szágbeliek között, külpolitikánk számít e területen is a hatékony­ságra, eredményességre, kultu­ráltságra. A magyar sorskérdésekről szólva kiemelte, hogy történel­münkben a balsors és a balítélet egyként jelen volt szinte min­den korban. Sok minden történt valóban elhelyezkedésünk nyomán is velünk ebben a tér­ségben — ám egy békés Európá­ban éppen a gyakorta balsorsot hozó „tengelyben-élés” nagyon előnyös számunkra! Földrajzi helyzetünk óriási erőforrás lehet már a közeli jövőben. Nem vé­letlen, hogy például a közleke­dés távlati -kétezerig szóló- koncepciói „véletlenül” sok mindenben egyeznek a külpoli­tikai tervekkel. Nem csupán át­utaztató állomása, hanem tevé­keny közreműködői lehetünk egy Nyugat-Kelet kapcsolat fej­lesztésének, ahonnan könnyeb­ben elérhetők mások részére is a távolabb fekvő országok, célok. Ezen felül rendelkezünk olyan tapasztalatokkal, amelyeket az utóbbi évtizedekben kényszerű­ségből szereztünk, de ame­lyekre szüksége van a keleti irányultságot felvevő nyugati piacnak. Tanácsainkat eddig is szívesen vették és ez az igény várhatóan tovább növekszik, mélyül már a közeli jövőben. Mátyás király óta nem volt olyan lehetősége az országnak, hogy teljes szabadsággal, való­ban függetlenül alakítsa saját életét, kapcsolatait környezeté­vel, a világgal. Az valóban nagy kérdés, hogy mire jutunk mi magunk ezzel a lehetőséggel! Mire, hogyan használjuk. Valamennyi szomszédunkkal a jóviszonyra törekszünk - hangsúlyozta a magyar kül­ügyminiszter. Félretéve sérel­meinket ezt a viszonyt tekintjük fontosnak. Deák Ferenccel vall­juk, hogy fehér lapot kell nyúj­tani szomszédainknak - írják rá kívánságaikat. Sajnos, nem sok eredménnyel. Politikánkban a fehér lap s bár nincs más alter­natíva nagy kérdés, hogy elfo- gadják-e és hogy mit írnak rá. Ma úgy tűnik, hogy erősebb a tolerancia hiánya, mint remél­hető volt a rendszerváltoztatá­sok kezdetén. Térségünkben két kultúra keveredése, ütközése vonalában élünk. Az azonban bíztató, hogy egyre nyilvánva­lóbb: a nyugati modellnek nincs semmilyen használható alterna­tívája és ez önmagában véve is rendező erő éppen e térségben mások számára is. Jó, vagy rossz népek nincse­nek, legfeljebb pártszempontból lehet ilyeneket állítani, nem le­hetnek soviniszta és demokrati­kus nemzetek. Legfeljebb a pár­tok választóvonalai mentén vagy a fejekben! Arra van szük­ségünk, hogy ezek a választó- vonalak a periféria szoruljanak a pártok között és a fejekben, a gondolkodásban is. Jeszenszky Géza kitért Für Lajos vitatott beszédére is. Azoknak, akik esetleg kétel­kednének: még a nem túl barát­ságos hazai sajtó sem látott be­szédében semmi kivetnivalót, mégis lehetett alkalom a kira­gadott részletekkel manupu- lálva a küföldi sajtóban egy újabb vád hangoztatására. Mi a magyar kisebbséget támogat­juk, de ugyanígy szót emelünk bármilyen kisebbségért a világ­ban, ha helyzete drámaira for­dul. A magyar kisebbség jövője nem csupán magyar nemzetbi­zottsági, hanem európai bizton­sági kérdés is, ennek összefüg­géseire mutat az is, ami ma Dé­len történik a kisebbségekkel - mindaz nem lehet Európa biz­tonságára nézve sem közömbös. Részletesen elemezte azt a kérdést is, amely a magyar kül­politika és a sajtó, a nagy nyu­gati médiák viszonyát illeti. Ebben törekedni szükséges a valóságot folyamatosan tükröző jobb gyakorlat kialakítására. De ma az a helyzet, hogy ez a sajtó főként a szenzációra figyel ter­mészetéből következve és nem hálás, vagy különösen nem kifi­zető dolog a magyar kormány- politikát, külpolitikát a maga valóságában közvetíteni. A bot­rányokra, a kérdések kifordítá­sára és kiélezésére mindig kész sajtóval azonban ki kell egyezni. Meg kell találni a mód­ját annak, hogy a nagy külföldi médiák a magyar külpolitikát a valóságnak megfelelően közve­títsék és ne a hazai sajtó időn­kénti képtelenségeire figyelje­nek csak - e kapcsolatok hiánya miatt. T.Pataki László Jugoszlávia Területi önkormányzatot a Vajdaságnak A polgárháború elől elmenekültek bántódás nélkül visszatérhessenek „A VMDK-nak szerintünk olyanok a céljai, amelyeket Eu­rópában is megértenek, és el is fogadják őket: éppen ezért útja­im során mindig hangsúlyozom, hogy nem kívánunk erőszakkal határokat módosítani, hanem a hágai békedokumentum alapján a minket megillető jogokat akar­juk. Nevezetesen a területi ön- kormányzatot a Vajdaságra, il­letve Szerbiára vonatkozóan há­rom területen: az oktatásban, a művelődésben és a tájékoztatás­ban, és a magyar többségű kis te­lepüléseken a különleges kisebb­ségi, helyi autonómiát” — jelen­tette ki az újvidéki Napló szerdai számában megjelenő nyilatkoza­tában Ágoston András. A VMDK elnöke elmondta: a közelmúltban tett körutazása so­rán két kéréssel ment Ameriká­ba, illetve Londonba és Brüsz- szelbe. — Az egyik az, hogy mi­után betelepítik a kéksisakosokat Horvátországba, ügyeljenek arra is, hogyan és hova távoznak ezekről a területekről az ott har­colófélkatonai alakulatok. Attól félünk, hogy esetleg a 25 000 vaj­dasági magyar által otthagyott üres házakba költöznek be, és ez­zel véglegessé válik a terület etni­kai összetételének megbomlása. Kértük azt is, segítsék elő, hogy a polgárháború elől elmenekültek minden bántódás nélkül vissza­térhessenek. A másik kérés a vajdasági magyarok alkotmány- jogi helyzetére vonatkozott: kér­tük, hogy a már vázolt elképzelé­sekkel mi is részt vehessünk a brüsszeli békeértekezleten. A válaszok általános, de egyöntetű formája bátorító számunkra, hi­szen sehol nem mondták, hogy ezek a követelések irreálisak len­nének. Összeverhették a tévéseket? Az újvidéki rendőrség megerősítette, hogy Vuity Tvrtko eszéki tudósítót és a Magyar Televízió két másik munkatársát a közleke­dési rendőrség őrizetbe vette, s azt is elismerte, hogy az újságírót és két társát a fogdában a cellatársak összeverhették. — Lehetséges, hogy egy részeggel, vagy részegekkel egy cellába zárták, s valami miatt összevesztek, ez igen gyakran megtörténik — nyilatkozta a Magyar Szó című újvidéki lap munkatársának a rendőrség illetéke­se. A szerkesztőség — mint a lapban kedden megjelent jegyzet hangsúlyozza — reméli, hogy az illetekésektől választ kap majd ar­ra a kérdésre, miért kísérték be Vuity Tvrtkot és két társát, s hogy miként bántak velük a rendőrök. A katonai megrendelésekről Kína „átállt" A China Daily című kínai lap állítása szerint a kínai atomenergetikai iparban túlsúlyba került a polgári cé­lú termelés a katonaival szemben. Az angol nyelvű napilap azt írta kedden az atom- energetikai ágazat vezető tisztségviselőire hivatkozva, hogy míg néhány éve szinte kizárólag katonai megren­deléseket kapott az államtól ez az iparág, az utóbbi évek­ben fokozatosan nőtt a pol­gári célú termelés részará­nya, s tavaly átbillent a mér­leg nyelve. (MTI) A kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója Február 29-én lesz a kassai kormányprogram kárvallottjai­nak találkozója a fővárosi Mar- czibányi Művelődési Központban — jelentették be a Rákóczi Szö­vetség keddi sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: ez az 1945-ben készült program a Csehszlováki­ában élő magyar és német nem­zetiségűeket megfosztotta egyé­ni és kollektív jogaiktól, a végre­hajtása során csaknem 80 ezer szlovákiai magyart telepítettek át Magyarországra. A Rákóczi Szövetség megala­kulása óta kötelességének érez­te, hogy törődjön azokkal, akiket elüldöztek szülőföldjükről és el­kobozták javaikat. A szervezet elvárja a csehszlovák kormány­zattól, hogy ünnepélyesen meg­tagadja a kassai kormányprogra­mot, ahogy a magyar kormány tette ugyanezt az 1968-as kato­nai beavatkozással kapcsolat­ban. A szövetség szerint: a kite­lepítések következményei mind­máig érződnek. A február 29-i találkozón elő­adást tart Balogh Sándor egyete­mi tanár és Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. Meddig ellenőrizheti a fehér ember? Francia stratéga 20 évi káoszt jósol Meg vannak számlálva a napok, ameddig a nukleáris fegyver birto­kában levő fehér ember ellenőrizheti a világot — vélekedik Pierre Lellouche, az ismert francia stratéga és politikai kommentátor, Jac­ques Chirac konzervatív politikus tanácsadója. Most megjelent könyvében, „Az Új Világ”-ban Lellouche azt fejtegeti, hogy a hidegháború be­fejeztével nemhogy az amerikai uralom kora köszöntött volna be, hanem sokkal ingatagabb ta­lajon álló, sokhatalmú világ jött létre, amelyben a harmadik vi­lágbeli országok egyre nagyobb hangsúllyal fenyegetőznek majd az atombombával és a demográ­fiai népességbombával. A hideg­háború vége egyúttal végét jelen­ti a világ fölötti 500 éves európai uralomnak is — írja. „A jaltai rendtől a nemzetek rendetlenségéig” alcímet viselő könyv 20 évi káoszt jósol, amely­ben az Egyesült Államok ereje meggyengül a gazdasági hanyat­lás és az elszigetelődés következ­tében, miközben Európát a naci­onalizmus és a tömeges elván­dorlás sújtja. Lellouche szerint Japán egyre nagyobb katonai és gazdasági hatalomra tesz szert Ázsiában, miközben a népességrobbanás Afrikában és az azsiai szubkonti- nensen új globális veszélyek elő­idézője lesz. Az „új világrendetlenség” lel- louche-i látomása — állapítja meg a könyvet ismertető elemzé­sében a Reuter brit hírszolgálati iroda párizsi tudósítója — szöges ellentétben áll a demokrácia nyugati értékein, a törvények uralmán és a piacgazdaságon alapuló „új világrenddel”, ame­lyet George Bush elnök az Öböl­háború utáni korszakra meg­ígért. Lellouche szkeptikusan ítéli meg az Európai Közösségek erőfeszítéseit, csakúgy, mint azt a lehetőséget, hogy az ÉNSZ na­gyobb szerephez juthasson világ­méretű konfliktusok békés ren­dezésében. Lellouche szerint a kapitaliz­musnak a kommunizmus felett aratott diadala egyáltalában nem biztosítja sem a béke, sem a de­mokrácia fennmaradását. Ép­pen ellenkezőleg, növekvő ve­szélyt lát a radikális nacionaliz­musban, az etnikai küzdelmek­ben, a vallási fundamentalizmus­ban, amelyeket a második világ­háború óta eltelt évtizedekben a kelet-nyugati konfliktus és a nukleáris terror egyensúlya rész­ben féken tartott. A szerző megnevez 15 orszá­f ot, amelyek vagy már rendel- eznek atomfegyverrel, vagy azon vannak, hogy előállítsak azt. Ezek az országok: Izrael, In­dia, Pakisztán, Dél-Afrika, Al­géria, Argentína, Brazília, Észak- és Dél-Korea, Szíria, Egyiptom, Irak, Líbia, Irán és esetleg Tajvan. Úgyanakkor fel­hívja a figyelmet a vegyi fegyve­rek, a „szegény ember atom­bombája” elterjedésének veszé­lyére is. Külön kitér Lellouche a terro­rizmus kérdésére, és megállapít­ja: „minden jel arra mutat, hogy a harmadik világban és Nyuga­ton egyaránt fokozott mértek­ben fogják alkalmazni a terroriz­must azok, akik nacionalista vagy forradalmi ügyet akarnak védelmezni”. A szerző szorgalmazza, hogy egy kibővített Európai Közösség terjedjen ki minden államra az Atlanti-óceántól Lengyelország­ig, közös védelemmel, francia­brit nukleáris haderővel és űrtá­maszpontra épülő európai stra­tégiát védelemmel rakéták ellen. (A Reuter alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom