Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
Épületromboló bomba Odzac városában, Bosznia- Hercegovinában legkevesebb ti- zenketten megsérültek, amikor keddre virradó éjszaka a horvát határ közelében lévő településen egy egyelőre ismeretlen eredetű robbanás romba döntötte a Horvát Kulturális Társaság épületét. A palesztinoknak elfogadhatatlan A palesztin delegáció elfogadhatatlannak minősítette azt a munkaokmányt, amelyet az izraeli küldöttség teijesztett be Washingtonban, a közel-keleti béke- konferencia hétfőn kezdődött újabb fordulóján a megszállt területeken élő araboknak felkínált autonómiáról. Riadókészültségben A salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) főparancsnoksága hétfőn riadókészültségbe helyezte fegyveres egységeit, miután a kormánycsapatok légiereje behatolt a gerillák számára kijelölt övezet légterébe. Prágai tüntetők Mintegy hétezer ember gyűlt össze hétfőn este Prága központjában, hogy a néhány nap múlva aláírandó német—csehszlovák szerződés ellen tüntessen. Újabb dunai erőmű Bécs és Pozsony között Csehszlovákia Ausztriával közösen egy újabb dunai erőmű felépítését tervezi a folyó Bécs és Pozsony közti szakaszán. A Národná Ob- roda tegnapi számának közlése szerint a csehszlovák energetikai vállalat most levélben fordult az osztrákokhoz, s azt kezdeményezi, hogy hozzák létre az erőmű koncepciós terveinek kidolgozását végző közös munkacsoportot. A nagy megajándékozott... Kim ír Szén fia a közelmúltban ünnepelte ötvenedik születésnapját, s ennek kapcsán a phenjani lapok beszámolnak róla, hogy Kim Dzsong Il-t „államfők, kormányfők a világ számos országának parlamentjei, pártok vezetői, társadalmi szervezetek, illetve nemzetközi szervezetek” ajándékozták meg. Az ajándékokról beszámoló ITAR- TASZSZ ugyanakkor nem részletezi, hogy Kim ír Szén hivatalos utóda konkrétan honnan, menynyi és milyen ajándékokat kapott. A sajtóméltatásokra hivatkozó jelentésből annyi derül ki, hogy „drága ajándékokról” van szó, amelyek „a világ összes népe által Kim Dzsong II irányában tanúsított határtalan bizalom megnyilvánulásai.” Az ország vezető pártja, a Koreai Munkapárt központi orgánuma egyebek közt így fogalmaz: „az öt kontinens országaiból érkezett ajándékok azt tanúsítják, hogy a koreai nép szeretett vezetőjének elmélete a helyes irány biztos iránytűje korunkban, s eszméi a filozófiai igazság győzelmével érnek fel. A világ haladó népeinek ajándékai a kivételes szellemi képességekkel megáldott tapasztalt vezető, a kor és az emberiség előtt múlhatatlan érdemeket szerzett Kim Dzsong II irányában tanúsított bizalom, tisztelet és dicsőség jelei”. Az ITARTASZSZ phenjani tudósítója emlékeztet rá, hogy az utóbbi évtizedben 140 országból 20 ezer ajándékot kapott Kim Dzsong II. A hírügynökség ugyanakkor nem tesz említést az első számú phenjani vezető, Kim ír Szén több évtizedes tevékenységét kísérő ajándékokról... Ursikló Japán és Nyugat-Európa abban állapodtak meg, hogy ai lenek ki űrsiklót. Az Aszabi Simbun című japán lap a hír kapcsán megjegyezte: Japán ezzel megtette az elsű lépést az űriparban meglévő amerikai függőségének enyhítése felé. A japán tudományos és technológiai ügynökség, illetve a 13 tagországot tömörítő Európai Hajózási Ügynökség (ESA) írta alá a megállapodást: 2000-rc közös firsiklót fejlesztenek ki, továbbá űrhajósok kiképzésében is együttműködnek. A mostani megállapodás csak elvi jellegű, a két szervezetnek még további megbeszéléseket kell folytatnia a fejlesztési költsé<»gl) Magyar—ukrán kapcsolatok Élénkülnek a kapcsolatok a magyar és a volt szovjet köztársaságok vállalatai, vállalkozói között, nem utolsó sorban azoknak a programoknak az eredményeként, amelyeket a Vállalkozók Klubja Egyesület szervez a partnerköztársaságok testvérszervezeteivel — hangzott el az egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón elmondták: az alig három hónapja önállósult Ukrajna vállalkozóival nemrégiben szerveztek Kijevben egy találkozót, ahol kitűnt: mind közös vállalatok létesítésére, mind magyar exportra bőséges lehetőség kínálkozik. Előzetes megállapodás született például szemüveglencsék és keretek ukrajnai gyártására, faipari kombinát létesítésére, élelmiszerek és gyógyszerek, valamint buszalkatrészek szállítására, mezőgazdasági feldolgozó üzemek ukrajnai építésére. Gondot okoz viszont, hogy az ukrán partnerek — jogi szabályozás hiányában — a külföldi tőke bevonásáról egyelőre csak beszélnek. A magyar üzletemberek és vállalkozók mindazonáltal úgy látják, hogy jó esélyeik vannak az ukrán piacon, különösen, ha elsőként tudják megvetni lábukat. Az egyesület további köztársaságokkal szervezi a kapcsolatok felvételét. Márciusban az Orosz Föderáció gazdasági és pénzügyi szakemberei érkeznek Budapestre, hogy tárgyaljanak Magyarország és az Orosz Köztársaság közötti együttműködés lehetőségeiről. (MTI) 15 milliárd az IMF-től Több mint tizenöt milliárd dollárnyi kölcsönt kaphatnak az elkövetkezendő három évben a volt szovjet köztársaságok a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) egy, a fejlett országok által nemrégiben kidolgozott titkos megállapodás alapján. A hét legfejlettebb ország ugyanis a színfalak mögött arra a következtetésre jutott, hogy a volt szovjet köztársaságoknak összesen 4,25 százalékos szavazati részesedés juthat a nemzetközi szervezetben. Mivel pedig a Hetek összesen több mint 40 százaléknyi szavazattal rendelkeznek a Valutaalapban, csaknem bizonyos, hogy a megállapodás IMF-szinten ratifikálásra is kerül. Külügyi konferencia a Bem téren „Politikánkban a Deák-i fehér lap. 95 Jeszenszky Géza külügyminiszter és mások - így például Csurka István alelnök volt az előadója az első országos külügyi konferenciának, amelyet a Magyar Demokrata Fórum rendezett a napokban a Bem téri székházban. A miniszter megemlékezett arról, hogy az MDF már a kezdetekkor kialakította azt a kisebbségi politikát például, amely egyként védi a hazánkban élő és a határainkon túli kisebbségek s így a magyarság érdekeit. Ez összhangban van az európai ideálokkal. Az MDF mint hatékony, kormányzásra alkalmas párt és külpolitikája is ezt az ideált követi, ezért érthetetlen az a hirtelen változás, amely korábban a nyugati sajtó egy részéről az elismerést jelentette mostanában viszont antiszemitizmusról, feudalizmusról kezdett cikkezni. A külügyminiszter rámutatott arra, hogy minden magyar diplomata is egyben, ha külföldön jár, ha külföldiekkel találkozik idehaza - nem mindegy tehát, milyen képet alakíthatnak ki rólunk mások. Ausztriában, ahol az idegenforgalom a gazdálkodás fontos eleme és ezt mindenki tudatosan segíti - az osztrákok viselkedésében ez megnyilvánul, amikor mindenütt arra törekednek, hogy jó benyomás legyen róluk és országukról. Nálunk ez még koránt- sincs így, sokan nem ismerték fel ennek jelentőségét és az is gyakori, hogy a gyors meggazdagodás reményében visszatetszőén fogadják a külföldieket. Jeszenszky Géza szólt az állampolgári kapcsolatok fontosságáról is hazánk és a más országbeliek között, külpolitikánk számít e területen is a hatékonyságra, eredményességre, kulturáltságra. A magyar sorskérdésekről szólva kiemelte, hogy történelmünkben a balsors és a balítélet egyként jelen volt szinte minden korban. Sok minden történt valóban elhelyezkedésünk nyomán is velünk ebben a térségben — ám egy békés Európában éppen a gyakorta balsorsot hozó „tengelyben-élés” nagyon előnyös számunkra! Földrajzi helyzetünk óriási erőforrás lehet már a közeli jövőben. Nem véletlen, hogy például a közlekedés távlati -kétezerig szóló- koncepciói „véletlenül” sok mindenben egyeznek a külpolitikai tervekkel. Nem csupán átutaztató állomása, hanem tevékeny közreműködői lehetünk egy Nyugat-Kelet kapcsolat fejlesztésének, ahonnan könnyebben elérhetők mások részére is a távolabb fekvő országok, célok. Ezen felül rendelkezünk olyan tapasztalatokkal, amelyeket az utóbbi évtizedekben kényszerűségből szereztünk, de amelyekre szüksége van a keleti irányultságot felvevő nyugati piacnak. Tanácsainkat eddig is szívesen vették és ez az igény várhatóan tovább növekszik, mélyül már a közeli jövőben. Mátyás király óta nem volt olyan lehetősége az országnak, hogy teljes szabadsággal, valóban függetlenül alakítsa saját életét, kapcsolatait környezetével, a világgal. Az valóban nagy kérdés, hogy mire jutunk mi magunk ezzel a lehetőséggel! Mire, hogyan használjuk. Valamennyi szomszédunkkal a jóviszonyra törekszünk - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Félretéve sérelmeinket ezt a viszonyt tekintjük fontosnak. Deák Ferenccel valljuk, hogy fehér lapot kell nyújtani szomszédainknak - írják rá kívánságaikat. Sajnos, nem sok eredménnyel. Politikánkban a fehér lap s bár nincs más alternatíva nagy kérdés, hogy elfo- gadják-e és hogy mit írnak rá. Ma úgy tűnik, hogy erősebb a tolerancia hiánya, mint remélhető volt a rendszerváltoztatások kezdetén. Térségünkben két kultúra keveredése, ütközése vonalában élünk. Az azonban bíztató, hogy egyre nyilvánvalóbb: a nyugati modellnek nincs semmilyen használható alternatívája és ez önmagában véve is rendező erő éppen e térségben mások számára is. Jó, vagy rossz népek nincsenek, legfeljebb pártszempontból lehet ilyeneket állítani, nem lehetnek soviniszta és demokratikus nemzetek. Legfeljebb a pártok választóvonalai mentén vagy a fejekben! Arra van szükségünk, hogy ezek a választó- vonalak a periféria szoruljanak a pártok között és a fejekben, a gondolkodásban is. Jeszenszky Géza kitért Für Lajos vitatott beszédére is. Azoknak, akik esetleg kételkednének: még a nem túl barátságos hazai sajtó sem látott beszédében semmi kivetnivalót, mégis lehetett alkalom a kiragadott részletekkel manupu- lálva a küföldi sajtóban egy újabb vád hangoztatására. Mi a magyar kisebbséget támogatjuk, de ugyanígy szót emelünk bármilyen kisebbségért a világban, ha helyzete drámaira fordul. A magyar kisebbség jövője nem csupán magyar nemzetbizottsági, hanem európai biztonsági kérdés is, ennek összefüggéseire mutat az is, ami ma Délen történik a kisebbségekkel - mindaz nem lehet Európa biztonságára nézve sem közömbös. Részletesen elemezte azt a kérdést is, amely a magyar külpolitika és a sajtó, a nagy nyugati médiák viszonyát illeti. Ebben törekedni szükséges a valóságot folyamatosan tükröző jobb gyakorlat kialakítására. De ma az a helyzet, hogy ez a sajtó főként a szenzációra figyel természetéből következve és nem hálás, vagy különösen nem kifizető dolog a magyar kormány- politikát, külpolitikát a maga valóságában közvetíteni. A botrányokra, a kérdések kifordítására és kiélezésére mindig kész sajtóval azonban ki kell egyezni. Meg kell találni a módját annak, hogy a nagy külföldi médiák a magyar külpolitikát a valóságnak megfelelően közvetítsék és ne a hazai sajtó időnkénti képtelenségeire figyeljenek csak - e kapcsolatok hiánya miatt. T.Pataki László Jugoszlávia Területi önkormányzatot a Vajdaságnak A polgárháború elől elmenekültek bántódás nélkül visszatérhessenek „A VMDK-nak szerintünk olyanok a céljai, amelyeket Európában is megértenek, és el is fogadják őket: éppen ezért útjaim során mindig hangsúlyozom, hogy nem kívánunk erőszakkal határokat módosítani, hanem a hágai békedokumentum alapján a minket megillető jogokat akarjuk. Nevezetesen a területi ön- kormányzatot a Vajdaságra, illetve Szerbiára vonatkozóan három területen: az oktatásban, a művelődésben és a tájékoztatásban, és a magyar többségű kis településeken a különleges kisebbségi, helyi autonómiát” — jelentette ki az újvidéki Napló szerdai számában megjelenő nyilatkozatában Ágoston András. A VMDK elnöke elmondta: a közelmúltban tett körutazása során két kéréssel ment Amerikába, illetve Londonba és Brüsz- szelbe. — Az egyik az, hogy miután betelepítik a kéksisakosokat Horvátországba, ügyeljenek arra is, hogyan és hova távoznak ezekről a területekről az ott harcolófélkatonai alakulatok. Attól félünk, hogy esetleg a 25 000 vajdasági magyar által otthagyott üres házakba költöznek be, és ezzel véglegessé válik a terület etnikai összetételének megbomlása. Kértük azt is, segítsék elő, hogy a polgárháború elől elmenekültek minden bántódás nélkül visszatérhessenek. A másik kérés a vajdasági magyarok alkotmány- jogi helyzetére vonatkozott: kértük, hogy a már vázolt elképzelésekkel mi is részt vehessünk a brüsszeli békeértekezleten. A válaszok általános, de egyöntetű formája bátorító számunkra, hiszen sehol nem mondták, hogy ezek a követelések irreálisak lennének. Összeverhették a tévéseket? Az újvidéki rendőrség megerősítette, hogy Vuity Tvrtko eszéki tudósítót és a Magyar Televízió két másik munkatársát a közlekedési rendőrség őrizetbe vette, s azt is elismerte, hogy az újságírót és két társát a fogdában a cellatársak összeverhették. — Lehetséges, hogy egy részeggel, vagy részegekkel egy cellába zárták, s valami miatt összevesztek, ez igen gyakran megtörténik — nyilatkozta a Magyar Szó című újvidéki lap munkatársának a rendőrség illetékese. A szerkesztőség — mint a lapban kedden megjelent jegyzet hangsúlyozza — reméli, hogy az illetekésektől választ kap majd arra a kérdésre, miért kísérték be Vuity Tvrtkot és két társát, s hogy miként bántak velük a rendőrök. A katonai megrendelésekről Kína „átállt" A China Daily című kínai lap állítása szerint a kínai atomenergetikai iparban túlsúlyba került a polgári célú termelés a katonaival szemben. Az angol nyelvű napilap azt írta kedden az atom- energetikai ágazat vezető tisztségviselőire hivatkozva, hogy míg néhány éve szinte kizárólag katonai megrendeléseket kapott az államtól ez az iparág, az utóbbi években fokozatosan nőtt a polgári célú termelés részaránya, s tavaly átbillent a mérleg nyelve. (MTI) A kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója Február 29-én lesz a kassai kormányprogram kárvallottjainak találkozója a fővárosi Mar- czibányi Művelődési Központban — jelentették be a Rákóczi Szövetség keddi sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: ez az 1945-ben készült program a Csehszlovákiában élő magyar és német nemzetiségűeket megfosztotta egyéni és kollektív jogaiktól, a végrehajtása során csaknem 80 ezer szlovákiai magyart telepítettek át Magyarországra. A Rákóczi Szövetség megalakulása óta kötelességének érezte, hogy törődjön azokkal, akiket elüldöztek szülőföldjükről és elkobozták javaikat. A szervezet elvárja a csehszlovák kormányzattól, hogy ünnepélyesen megtagadja a kassai kormányprogramot, ahogy a magyar kormány tette ugyanezt az 1968-as katonai beavatkozással kapcsolatban. A szövetség szerint: a kitelepítések következményei mindmáig érződnek. A február 29-i találkozón előadást tart Balogh Sándor egyetemi tanár és Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. Meddig ellenőrizheti a fehér ember? Francia stratéga 20 évi káoszt jósol Meg vannak számlálva a napok, ameddig a nukleáris fegyver birtokában levő fehér ember ellenőrizheti a világot — vélekedik Pierre Lellouche, az ismert francia stratéga és politikai kommentátor, Jacques Chirac konzervatív politikus tanácsadója. Most megjelent könyvében, „Az Új Világ”-ban Lellouche azt fejtegeti, hogy a hidegháború befejeztével nemhogy az amerikai uralom kora köszöntött volna be, hanem sokkal ingatagabb talajon álló, sokhatalmú világ jött létre, amelyben a harmadik világbeli országok egyre nagyobb hangsúllyal fenyegetőznek majd az atombombával és a demográfiai népességbombával. A hidegháború vége egyúttal végét jelenti a világ fölötti 500 éves európai uralomnak is — írja. „A jaltai rendtől a nemzetek rendetlenségéig” alcímet viselő könyv 20 évi káoszt jósol, amelyben az Egyesült Államok ereje meggyengül a gazdasági hanyatlás és az elszigetelődés következtében, miközben Európát a nacionalizmus és a tömeges elvándorlás sújtja. Lellouche szerint Japán egyre nagyobb katonai és gazdasági hatalomra tesz szert Ázsiában, miközben a népességrobbanás Afrikában és az azsiai szubkonti- nensen új globális veszélyek előidézője lesz. Az „új világrendetlenség” lel- louche-i látomása — állapítja meg a könyvet ismertető elemzésében a Reuter brit hírszolgálati iroda párizsi tudósítója — szöges ellentétben áll a demokrácia nyugati értékein, a törvények uralmán és a piacgazdaságon alapuló „új világrenddel”, amelyet George Bush elnök az Öbölháború utáni korszakra megígért. Lellouche szkeptikusan ítéli meg az Európai Közösségek erőfeszítéseit, csakúgy, mint azt a lehetőséget, hogy az ÉNSZ nagyobb szerephez juthasson világméretű konfliktusok békés rendezésében. Lellouche szerint a kapitalizmusnak a kommunizmus felett aratott diadala egyáltalában nem biztosítja sem a béke, sem a demokrácia fennmaradását. Éppen ellenkezőleg, növekvő veszélyt lát a radikális nacionalizmusban, az etnikai küzdelmekben, a vallási fundamentalizmusban, amelyeket a második világháború óta eltelt évtizedekben a kelet-nyugati konfliktus és a nukleáris terror egyensúlya részben féken tartott. A szerző megnevez 15 orszáf ot, amelyek vagy már rendel- eznek atomfegyverrel, vagy azon vannak, hogy előállítsak azt. Ezek az országok: Izrael, India, Pakisztán, Dél-Afrika, Algéria, Argentína, Brazília, Észak- és Dél-Korea, Szíria, Egyiptom, Irak, Líbia, Irán és esetleg Tajvan. Úgyanakkor felhívja a figyelmet a vegyi fegyverek, a „szegény ember atombombája” elterjedésének veszélyére is. Külön kitér Lellouche a terrorizmus kérdésére, és megállapítja: „minden jel arra mutat, hogy a harmadik világban és Nyugaton egyaránt fokozott mértekben fogják alkalmazni a terrorizmust azok, akik nacionalista vagy forradalmi ügyet akarnak védelmezni”. A szerző szorgalmazza, hogy egy kibővített Európai Közösség terjedjen ki minden államra az Atlanti-óceántól Lengyelországig, közös védelemmel, franciabrit nukleáris haderővel és űrtámaszpontra épülő európai stratégiát védelemmel rakéták ellen. (A Reuter alapján)
