Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 19., szerda Videoműhelyek Nógrádban Látogatás a Nógrádi Történeti Múzeum stúdiójában A nyolcvanas évek elején nyílt lehetőség arra, hogy a megyei múzeum tudományos munkájába korszerű eszközt, videotechnikát alkalmazzon. Az új technikát kezdetben szinte kizárólag a kutatómunka dokumentálására használták. Rendkívül jelentős volt az a minőségi váltás, ami például egy-egy ásatásnál, a leletek ré- tegenkénti rögzítésénél történt. A dokumentáción túlmenően már 1983 elején felvetődött a videóban rejlő lehetőségek szélesebb körben való kihasználására. Az első film, Domonkos Alajos ötlete, forgatókönyve alapján Lóránt János alkotó munkáját hozta közelebb a tárlatlátogató nézőhöz. Ugyancsak 1983-ban dr.Szvircsek Ferenc készítette a következő produkciót. Ez a film bemutatta a salgótarjáni Öblösüveggyárat, a technológiai folyamatokat, a dolgozó embereket. Ezzel egy olyan régi hagyományokra alapuló munkakultúrát rögzített, mely szinte csak így őrizhető meg. E filmek operatőre Lő- rincze György volt. 1984-ben Bakos Géza vette át a stafétabotot. Ő forgatta a Salgótarjáni Vasöntöde és ,Tűzhelygyárról szóló filmet. Ő volt az id. Szabó István Kossuth díjas szobrászművészről készült portréfilm szerkesztője, operatőre is. Fél évtizedes kitartó munka után 1988 elejétől beszélhetünk a múzeumban igazi alkotóműhelyről, videostúdióról. Ekkor vette át a feladatokat Kovács Bodor Sándor. Ő az intézmény muzeológusai, művészettörténészei, népművelői segítségével, azok alkotó közreműködésével igazi „mozikat” készített. Ezeket a Salgótarjáni Városi Televízió is bemutatta. 1988-tól napjainkig húsz önálló produkció készült el ebben a szerény felszereltségű múzeumi videostúdióban. A közreműködők névsora is bővült. Az úttörő munkát végző Domonkos Alajos és dr. Szvir- csek Ferenc mellett Halászná Szilasi Ágota, Peák Ildikó művészettörténészek kiállításaihoz kapcsolódó filmeknél pedig dr. Kovács Anna, Balogh Zoltán, Hídvári István, Sebestyén Kálmán és még sokan mások működtek közre. Produkcióik közül különösen emlékezetes a sajnos már el- húnyt Farkas Andrást és fiatalon távozott Hegedűs Morgant bemutató képzőművészeti portréfilm. Földi Péter festőművészről készült alkotásuk Párizsban is sikert aratott. Másik területük is igen értékes. A videoszalagon megőrizték a múzeum időszaki kiállításait. Ezek a filmek a későbbi kutatómunka támaszai lehetnek. Legújabb munkáik sorában lgfontosabbak a közelmúlt történetét feltáró művek. Salgótarján közönsége a Salgótarjáni Városi TV-ből ismerhette meg a „Bennünket leírtak” című, a losonci 23. gyalogezred veteránjait. Régi emlékeket idézett fel az ismeretlen amatőrfilmes, vagy filmesek által készített híradókból összeállított dokumentumfilm, mely bepillantást nyújtott az 1948-1949 évek politikai megmozdulásaiba, a kor hangulatába. Sajnos ennek a stúdiónak is gondja az anyagiak szűkös volta. Technikai felszerelésük napjainkra elavultak. A korszerűsítés lehetővé tenné filmjeiknek a Magyar Televízióban való lejátszását is. Ez azonban csak egy esetleges szponzorálás esetében remélhető. A Nógrádi Történeti Múzeum videodokumentumtárá- ban több mint 26 ezer percnyi anyag található. 1992-ben újabb 15 önálló produkciót kívánnak forgatni. Elkészítik a tragikus hirtelenséggel elhúnyt grafikusművész, Hibó Tamás portréját. Róla a halála előtti hetekben forgattak, most már csak a vágás van hátra. Filmet készítenek a megújult balassagyarmati Palóc Múzeum új kiállításáról. Feldolgoznak egy sajátos néprajzi témát. Videofilmét kívánnak forgatni a salgótarjáni holocaust túlélőiről. Igénylik, kérik azoknak amatőrfilmesek, videósok segítségét, akik megyénkben az elmúlt években- évtizedekben forgattak, hogy a filmfelvételeket adják kölcsön a múzeumnak, hogy azokról a gyűjteménybe másolat készülhessen és a lakosság megismerhesse szűkebb hazája múltját. Nemcsak befejezett filmeket várnak, hanem rövi- debb filmrészleteket is. Az anyagokat tulajdonosaiknak természetesen visszaadják. Azokat csak a szerző hozzájárulásával használják fel nyilvános vetítésen. /veres/ Az AD VALOREM Alapítvány az elmúlt évben májustól az MTV-1 műsorában folyamatosan megjelenő, népszerű MOST kamaszműsor sikerére alapozva újraindította azonos néven a MOST című magazint, a sokoldalú fiatalok lapját, amelynek első száma már olvasható is. A lap egyrészt fóruMOST - ifjúsági lap mot teremt a tehetséges tizenévesek, írók, költők, képzőművészek, riporterek, fotósok stb. alkotásainak bemutatására, másrészt olyan korosztályi magazin kíván lenni, ami a tizenévesek érdeklődésének, érdek- képviseletének is megfelel. A lap első száma mind küllemében, mind pedig tartalmában igen vonzó, megfelel a kitűzött céloknak. Valóban olyan új hangú magazin, amit a tizenévesek örömmel forgathatnak. Ráadásul a MOST egy része angol nyelven olvasható. Mészáros Erzsébet tárlata / Alommá átváltozott költészet (Elhangzott Mészáros Erzsébet iparművész sziráki kiállításának február 15-ei megnyitásán a Kastély Szállóban.) Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a mai nap a Kastély Galéria történetében fordulópontot jelent. Mostantól kezdve önállóan, saját szervezésben működik a galéria. Elsőként Mészáros Erzsébet tűzzománcait mutatjuk be, bár meg kell jegyeznem, hogy a művészt talán jobban ismerik, mint textiltervezőt. Merész lépést vállalt fel, amikor kérésünkre műfajt váltott, hogy elnyerje a közönség tetszését és bizonyítsa sokoldalú talentumát. Mivel nem vagyok se műkritikus, se művészettörténész, csupán azt próbálom meg elmondani, amit éreztem a képekre nézve a kiállítás berendezésekor. Mészáros Erzsébet tűzzománcainak belső világa nem mutat semmiféle szürrealizáló sokkhatást; nincs itt szó látomá- sos művészetről, sem meghökkentő erőszakról, sem zsongó, sem a megfeszült időnek fárasztó, XX. század végi ábrázolásáról; nincs e világnak konzekvenciája, hanem csupán harmónia, csábító, valódi elegancia, kiemelő színek és mozdulatok, amelyek festői világot sugároznak. A képeken frissességükben élethű motívumok láthatók, a pillangók, a madarak, a virágok, freskókról ismert paradicsomi hangulat érzését felkeltve. Maga a rajz stilizált, néha naív interpretációjában, lágy, békés, csendes vonalvezetésével harmonikus melódiát idéz. A költészet átváltoztatva álommá. Flóra és fauna ábrázolásai a szép idők korszakának esztétikai törvényeire emlékeztetnek. A mai nyüzsgő-mozgó világunkból ezek az alkotások elcsalnak minket. Meghívnak egy utazásra, amelynek végső állomása egyfajta oázis, ahol a víz csobogása, az orchidea édes illata, a jeges napok varjú káro- gása elvarázsol minket egy pillanat erejéig. Megköszönöm Mészáros Erzsébetnek, hogy volt kedves megoszatni velünk műterme titkait, és ezt a kiállítást a Kastély Galéria részére összeállította. Félicie de Gérando-Teleki Alapítvány a palócokért A Galka Kultúrcent- rum magánintézmény és a Csemadok Losonci Területi Választmány, Ipoly Menti Palóc Alapítványt hozott létre. Céljuk a régió egységének, örökségének őrzése a történelmi Nógrád területén. Az alapítvány vagyona adományokból áll, melyeket a támogatók az alábbi bankszámla- számra utalhatnak: MHB RT. Salgótarjáni Igazgatósága, 370-97521-7715. Hullámverésben... Az "egytál leve- sesek" meg a "zöldségpiacosok" kezdik magasra tupí- rozni a háborgó tenger hullámait. Nem kímélik a határon túli tengereket sem: ügyet sem vetve arra, hogy azok tajtékai átcsaphatnak a határokon: zűrzavart okozva. . . Lehet, hogy a hit életet jelent, az attól való elrekesztés az élet elvesztését - már akinek! Jobb, biztonságosabb a kenyér meg a tej mellett kitartani: ha még olyan drága is mint amilyen... Az Ember - amióta gondolkodik — küzd a tenger térhódítása ellen. Sokszor eredménnyel, de kudarctól is terhes az erőfeszítése. Ennek ellenére is bízik erejében, tehetségében, mert másban - s ezt jól megtanulta - nem hihet! Az alattomos "ködöt" — amely elhomályosítani próbálja elméjét — nehezen tudja elviselni. Elfedi előle a közel leselkedő veszedelmet. A sűrűsödő ködgomo- lyagban nem érzékeli, hogy a tengerpart mely részére vigye a hullámok erejét megtörő szikladarabokat. . . Az Ember tisztán szereti látni a panorámát: de nem az éter hullámain át, mert az délibáb ker- getéssel, lélekmér- gezéssel is jár. (g-D Hogyan adózzunk? Bevétel, ami nem bevétel Személyi jövedelemadó ügyben a legilletékesebbet - Vámosi Nagy Szabolcsot, az APEH főosztályvezetőjét kérdeztük olyan ismeretekről, melyeket hasznos, ha minden adófizető tud.-Mi az a bevétel, ami mégsem számít bevételnek?- Nem minden bevétel esetében beszélhetünk adófizetési kötelezettségről. Bizonyos megszerzett vagyoni értékek rendelkezésre állhatnak ugyan, a magánszemélynek mégsem kell utána adóznia, ezeket a jogszabály a „nem bevétel” kategóriaként kezeli. Nyilvánvaló, hogy a felvett kölcsön nem adóköteles a magánszemélynél (következésképpen viszont a visszafizetése nem kiadás.) Nem lehet megadóztatni a visz- szatérített személyi jövedelemadó előleget sem. A már adózott pénzből történő befektetés sem adóköteles, ha azt a vállalkozásból kivonják. (Ezek eseteit a törvény nevesítetten fel is sorolja). A bűncselekmény révén megszerzett vagyoni érték sem bevétel, ha azt jogerős bírói ítélettel elvonják. Nem bevétel az úgynevezett ingyenes értékpapír megszerzése sem, és mindaddig nem kell adózni utána, amíg azt a magánszemély el nem idegeníti, illetőleg a kibocsátó jogutód nélkül meg nem szűnik. A nem bevétel kategóriába tartozik az is, ha kifizető az általa foglalkoztatott magánszemélynek a munkavégzéssel ösz- szefüggő költségeit utólag megtéríti. Ilyenkor a magánszemély bizonylattal köteles elszámolni. Ide nem értve azokat a kiadásokat, amelyekről mégis van a magánszemélynek adójogi elszámolási kötelezettsége, például gépkocsi átalány. Bizonyos esetekben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem sem bevétel. Nem számít bevételnek a külföldi fizetőeszközök jogszerű átváltásából származó jövedelem sem. Ökumenikus egyházi naptár 1992 február Lapunk szándéka szerint az elkövetkező hónapokban rendszeresen közöljük az ökumenikus egyházi naptárt. Elsőként a mostani hónapra, a februárra vonatkozót olvashatják, melyből kitűnik, hogy az első nagy ünnep e naptár szerint e hét hétfőjén volt. Február 17. A szervita rend hét szent alapítója Az 1969-ben kiadott új Római Kalendárium február 17-ére egy sajátos ünnepet helyezett: egy kis csoportnak, a szervita rend XIII. században élt hét szent alapítójának az emlékünnepét. Valamennyien (név szerint: Bonfiglio, Bonagiunta, Manetto, Sostegno, Amadio, Ugoccione és Alessio) gazdag és tekintélyes kereskedők, Firenze városának megbecsült polgárai voltak, akik kora ifjúságuktól kitűntek jámborságukkal és Mária-tiszteletükkel. Megütközéssel tapasztalták, hogy az ipar, a kereskedelem és a pénzgazdálkodás rohamos fejlődése anyagiassá, pénzhajhásszá, és a szegénység iránt ér- zéktelenné tette a firenzei polgárok egy részét, ezért elhatározták, hogy bűnbánó életbe kezdenek. 1233-ban szerzetes rendet hoztak létre, amelyet Mária szolgálatára rendeltek (szerviták, Mária szolgái). A gyorsan terjedő rend Magyar- országon a XVII. században telepedett le. Tagjai a rendek 1950-ben történt feloszlatásakor Budapesten, Egerben, Má- riaremetén és Makón végeztek lelkipásztori szolgálatot. A hét alapítót XIII. Leó pápa 1888-ban avatta szentté és tiszteletükre külön ünnepet rendelt. Február 21. Damiani Szent Péter (+1072) Az igen szegény családból származó Péter nagy nehézségek árán, pap bátyja segítségével tudta csak tanulmányait elvégezni. Amikor maga is tanítani kezdett és jobb módba került, nem feledkezett meg korábbi rossz soráról, hanem istá- polta a szegényeket, és mindennap egy vakot látott vendégül. Megismervén a Fonté Avillana környékén lakó remeték életét, maga is csatlakozott hozzájuk, s ők hamarosan elöljárójukká választották. Amikor 1057-ben IX. István pápa parancsára el kellett hagynia remeteségét, hogy bíborosként Rómába költözzék, határozottan bekapcsolódott a reformtörekvésekbe. Legnagyobb tette az volt, hogy a császárok és pártok által állított ellenpápákkal szemben két ízben is sikerült a tön’ényesen megválasztott pápát a székébe juttatnia és így az egyházszakadást megszüntetnie. Ezt követően visszatért szerzetesi magányába. Ünnepét 1823-ban vették fel a Római Kalendáriumba és 1969-ben helyezték február 21-éré. Február 23. Szent Polikárp (+155) Az ősi hagyomány szerint Polikárp több apostolt is ismert, Jánosnak pedig kedves tanítványa volt, aki őt Szmima püspökévé rendelte. Polikárp legfőbb tevékenysége abban állt, hogy igyekezett a püspök tekintélyét előtérbe állítani és megvédelmezni. Részt vett abban a vitában is, amely a húsvét megünneplésének a napja körül bontakozott ki a II. században. Az ázsiai gyülekezetek a húsvétot a zsidókkal együtt - izán hónap 14-én - ünnepelték, míg a többi egyházak a zsidó húsvétot követő vasárnap tartották az ünnepet. Polikárp Anikétosz pápánál próbált közbenjárni az egységes gyakorlat kialakítása érdekében, ez azonban sikertelen maradt. A vita csak a VIII. században zárult le véglegesen. Polikárp szenvedéséről és haláláról a legrégibb vértanú-elbeszélés tudósít, amelyet egy bizonyos Marcion írt, nem sokkal Polikárp halála után. Eszerint Polikárp hazatérése után elrejtőzött és rejtekhelyén éjt nappallá téve imádkozott, hogy ne bukkanjanak a nyomára keresztény- üldözők, de árulás folytán végül mégis megtalálták. Vendégszeretettel fogadta, étellel-itallal kínálta őket, de amikor hitének megtagadására akarták rávenni, nem tette meg. Erre tőrt döftek a mellébe, testét elégették, nehogy a keresztények méltó módon eltemethessék. Mivel a hagyomány szerint vértanúságának napja február 23-a volt, már a IV. századtól ekkor tartották ünnepét. Polikárp emléknapja az anglikán és az észak-amerikai lutheránus kalendáriumban is megtalálható. Február 24. Szent Mátyás apostol Mivel az apostolok száma Judás árulása, illetve öngyilkossága következtében megfogyatkozott, Péter indítványára elhatározták, hogy az áruló helyére új apostolt választanak azok közül, akik kezdettől fogva Jézus tanítványai voltak. Két ilyen személyt jelöltek ki: Józsefet és Mátyást. Kérték Istent, mutassa meg nekik, melyiket fogadja el. Sorsot vetettek, a sors Mátyásnak kedvezett, így őt sorolták az apostolok közé. Az egyik hagyomány szerint Mátyás Júdeábán hirdette az evangéliumot, ahol megkövezték és a fejét vették, más hagyomány szerint Etiópiában keresztre feszítették. A kopt keresztények március 4-én, az ortodox egyház augusztus 9-én tartja ünnepét. Az új egyetemes egyházi naptár május 14-ére helyezte át. A magyar katolikusok február 24-én ünnepük. Gecse Gusztáv
