Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

8 SPORTTUKOR 1992. január 23., csütörtök A negyedik csúcs • Az újonnan feltűnt finn ve­gyesúszó csillag, Jani Sievinen néhány napon belül negyedik Európa-csúcsát úszta a malmöi Világ Kupa-versenyen. A 25 m-es medencében folyó soroza­ton ezúttal a 400 m-es vegyesú­szás rövidpályás kontinensre­kordját javította 4:11.69 percre. Sievinen saját, mindössze há­rom nappal előbb, Kuopióban elért csúcsát (4:11.86 p) adta át a múltnak. Vegyesúszó kirá­lyunk, Darnyi Tamás ellenfele a jelek szerint nagyon készül az olimpiára. Andersen meséje • Vissza kell adnia a tavalyi at­létikai világbajnokságon szer­zett ezüstérmét Georg Ander­sennek. A norvég sportolóról 1991 júliusában egy hazájában végrehajtott teszt során derült ki, hogy doppingot használt. A súlylökő végig tagadta a vétsé­get, s kiutazhatott a VB-re. Most végleg eldőlt, hogy anabo- likát használt, ezért hazája szö­vetsége 1991. szeptember 11-ig visszamenőleg, egy esztendőre eltiltotta a sporttevékenységtől, így Andersen nem lehet ott az olimpián. Engiék helyzete • A lausanne-i műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokságon szerdán jégre léptek a jégtánco­sok is. Az első kötelező táncot, a paso doble-t a Független Ál­lamok Közösségének párosai ropták a legszebben: az első há­rom helyet versenyzőik foglal­ják el. Engi Klára és Tóth Attila az olasz jégtáncos párral holt­versenyben a negyedik helyen áll. Regina Woodward és Szentpétery Csaba a húsz duó közül a tizenharmadik. Várják Maradonát • Carlos Heller, a Boca Juniors (itt tett szert világhírnévre Ma­radona, mielőtt Európába jött játszani) elnöke kijelentette, hogy várják Diego Maradonát - szeretnék szerződtetni. Történelmi esztendő kezdetén a salgótarjáni Viktória Nem vívódnak a vívók Közgyűlést tartott a salgó­tarjáni Viktória Vívó Egyesü­let, ahol értékelték az elmúlt esztendő eredményeit, meg­szabták az idei év feladatait. Köztudott, hogy a klub társa­dalmi elnöke ellen rendőrségi eljárás folyik, az elnökség azonban nem foglalkozik ezzel a témával, mindössze abban döntöttek, hogy az elnöki teen­dőket ideiglenesen dr. Palásthy Tamás látja el. Az egyesület névváltozása napirendre sem került. A mai gazdasági helyzetben cseppet sem elhanyagolható tény, hogy a Viktória fizetőké­pes. Nincsenek adósságaik, fi­zetési kötelezettségeiknek ele­get tettek és tesznek. A tavalyi esztendőben - egészen ponto­san hét hónapban, hiszen '91 májusában alakult a vívóklub - 1 millió 250 ezer forintból gaz­dálkodhattak. Ez a minimális feltételekhez volt elegendő, en­nek ellenére nem panaszkod­hatnak eredménytelenségre. A folyamatos fejlődés, a hazai bajnokságok sikerei mellett a viktóriások kiléptek a nemzet­közi porondra is: összesen nyolc vívó vett részt a junior és felnőtt világ kupa versenyein. Az iskolákkal jó kapcsolatot sikerült kiépíteniük, a Rákóczi, a Kodály, a Gagarin és a pálfal­Perényi László vai körzeti általános iskola megértő és készséges partner a gyerekek sportolásában. A Beszterce-lakótelep eddig kie­sett a Viktória "hatósugarából", a jövőben nagy hangsúlyt fek­tetnek ennek orvoslására is. Az eddigi három fegyvernem- női és férfi tőr, férfi párbajtőr- mellett napokon belül meg­kezdődik a női párbajtőrcsapat kialakítása, s a hölgyek a szep­temberben kezdődő bajnoksá­gokban már pástra állnak. A holnapot tervezve legfon­tosabb kérdés (természetesen) a pénz. Annál is inkább, mert a négy fegyvernemmel a Viktória szeretne felzárkózni a vezető Az egyesület a múlt esztendőben kilépett a nemzetközi porondra hazai vívóegyesületek mögé. Az sem elhanyagolható, hogy az edzők egzisztenciája jóval át­lagon aluli. Mintegy 13 ezer fo­rintot keresnek a szakemberek. Bruttóban. A klub bízik a városi önkor­mányzat támogatásában, amit Ercsényi Ferenc alpolgármester tolmácsolt a minap. A megyei sportigazgatóság biztosítja az egyesület két idei versenyének költségeit, ez nagy terhet levesz a klub válláról. A fő szponzor pedig a KAS RT., melynek ügyvezető igaz­gatója, Perényi László a megyei vívószövetség elnöke is egyben. A salgótarjáni férfiú 1987-ben hozta létre fővárosi székhellyel vállalkozását, mely épületek legkülönfélébb, mindenre kiter­jedő szigetelésével foglalkozik. A vívókkal Pintér András tech­nikái vezető, korábbi munka­társa révén került kapcsolatba, majd az ismerettségből lassan- lassan barátság szövődött. Igaz ugyan, hogy Perényi úr életében nem fogott kardot vagy tőrt a kezében, azonban ma már meg sem tudna lenni a sportág nél­kül. Jó reklámhordozónak tartja a tarjáni pengeforgatókat. Évente minimum 50 ezer fo­rinttal támogatja az rt. a klubot, azzal a kitétellel, hogy az ösz- szeg felét kizárólag a gyermek vívókra lehet költeni. A társaság nem akármilyen munkával, vagy ajándékkal is segíti ezentúl a Viktóriát. Elké­szültek egy új vívócentrum ter­vei, melyek szerint az ősszel már egy teljesen átalakított, megváltozott-megszépült, va­lóban európai komplexum áll a mai, régi épület helyén. A mun­kálatok várhatóan 1 millió fo­rintba kerülnek. Természetesen a költségeket a KAS állja, s af­féle ellentételként a részvény- társaság tíz évig lelakja az épü­letegyüttes egy részét. A Viktó­ria Vívó Egyesület történetében túlzás nélkül mérföldkőnek ígérkezik 1992. -szino­Veszélyben Európa erőfölénye?! Nem kedvelem most a szenegáliakat; nem faji vagy vallási előítéletek folytán; azért, mert éppen a napokban olvastam Márai Sándor kiváló müvét, melyben az első világháború befejezése után a franciáktól megszállt Ruhr-vidéken „bajonettes Szenegál négerek” őrizték az esseni pályaudvart, s regulázták a német vasutasokat; ezekben a sze­negáli négerekben én egy pillanatra a müveit Eu­rópára rátörő és kultúráját szétzúzni készülő bar­bár hordákat véltem felfedezni telki szemeim előtt; ezért hát ez a pillanatnyi ellenszenvem, melyről tudom, hogy egyébként teljesen méltány­talan, hiszen azok a feketék sem úri jókedvükben markolászták hatalmas bajonettjeiket a számukra idegen és érthetetlen világ, s a szigorú, fagyos tél kellős közepén, hanem azért, mert a franciák őket még előbb és még erőszakosabban megszállták, mint a Ruhr-vidéket. Szenegál és a Ruhr-vidék között az eltelt het- venegynéhány esztendő alatt sem szakadt meg a kapcsolat, legfeljebb a viszony és a szándék válto­zott meg: egy Suleyman Sane nevezetű labdarúgó ugyanis a Wattenscheid színeiben termeli a gólo­kat már jó ideje a német szövetségi ligában, s az öreg kontinens számos szegletében tanyát vert fe­ketebőrű társaival egyetemben ő uralja a terepet ezekben a napokban az éppen Szenegálban zajló Afrikai Nemzetek Kupáján. Számosán akadnak bizonyára, akik még most is némi előítélettel ülnek le a Screensport élőadásai elé, mondván, a meleg kontinensen még kocka a labda és kézzel görgetik előre. A fekete sportolók­ról persze mindig tudni lehetett, hogy remek fizi­kai adottságokkal rendelkeznek; számos sportág­ban - atéltikában, kosárlabdában - ők a legjob­bak a világon, de ne feledkezzünk el Pelérőd, s a többi dél-amerikai színesbőrü labdarúgóról sem. Az afrikai földrész futballjával eleddig az volt a baj, hogy szervezettség, harcosság, speciális álló­képesség, s mindenekelőtt taktika tekintetében el­maradt Európa és Dél-Amerika mögött. Mára azonban nyilvánvaló lett, hogy az afrikai labdarúgás végleg levetette gyermekcipőjét; a fe­kete földrész legjobbjai ellen többé a világ egyet­len válogatottja sem állhat ki a győzelem biztos tudatában. Kamerun és Egyiptom a legutóbbi vi­lágbajnokságon borsot tört a legnagyobb csilla­gok orra alá is, Ghana pedig megnyerte a ju­nior-világbajnokságot. Ez nem véletlen, hiszen újabban már a legtöbb afrikai együttessel európai edzők foglalkoznak, megtanítván őket a legkor­szerűbb labdarúgásra; a legjobb afrikai játéko­sok - Abedi Pété. Lamptey, Omam-Biyik, Fofana, Bwalia, stb. - ma már valódi európai sztárcsapa­tokban is helyet követelnek maguknak. S pillant­sunk a képernyőre: mennyi szellemes, látványos jelenet! Ezek a fiúk még játszanak, a szó valódi ér­telmében. Nem ragadnak bele a középpályás ál­lóháborúba, hanem mennek, bátran passzolnak előre. Arrafelé még nem akármi a tét: azoknak a legényeknek talán csak a foci révén van esélyük kilábalni a hallatlan méreteket öltő szegénység­ből. Európa dekadens, hanyatló, túlüzletiesedett, szakmai válságban vergődő, elúnalmasodó lab­darúgása számára hamarosan komoly kihívás ér­kezhet onnan, dél felől. Nem, egyáltalán nem cselekszünk oktalanul, ha vigyázó szemeinket Szenegálra vetjük ezekben a napokban. Akkor is, ha én az esseni vasútállomás miatt most néhány napig még nem kedvelem őket. Lehet azonban, hogy oktalannak látszó ellenszen­vem hamarosan mélyebben fog gyökerezni. Tartani, félni fogok, fogunk a fekete földrészről érkezőktől. Látom lelki szemeim előtt... rátörnek Európára... elragadják az öreg kontinenstől a ve­zető szerepet - már legalábbis ami legnépszerűbb játékunkat, a labdarúgást illeti. . . Balás Róbert SKSE: 8. hely Kosárlabda NB I, férfiak, B-csoport: PVSK—Nyíregyh. 66-64, Vásárhely—D. Kőolaj 90-108, Nagykőrös—Kaposvár 124-90, SKSE— TFSE 97-69, Falco—Kecskemét 117-88, PPTSE—Pilar 106-102. 1. Nagykőrös 15 1 1555-1246 31 2. PVSK 13 3 1392-1307 29 3. Falco 13 3 1572-1408 29 4. 1).Kőolaj 11 5 1505-1409 27 5. Vásárhely 10 6 1472-1368 26 6. Nyíregyh. 7 9 1309-1381 23 7. Kecskemét 7 9 1285-1338 23 8. SKSE 7 9 1297-1282 23 9. Kaposvár 6 10 1419-1555 22 10. Pécsi P. 4 12 1316-1530 20 11. Pilar 3 13 1217-1438 19 12. TFSE 0 16 1194-1540 16 A "szálloda olimpia" 1948. St, Moritz Végétért a há­ború, az olimpiai mozgalom is újjá­született. J. S. Edström, a NOB új elnöke felhívást intézett a világ népeihez az olimpiai játékok újraindítása kapcsán: "A világ ifjúsága is­mét találkozik, hogy baráti küz­delemben mérje össze erejét. Erre ma nagyobb szükség van, mint valaha. Tizenkét esztendős kény­szerű szünet után 1948. január 30-án nyitották meg az V. Téli Olimpiai Játékokat. A svájciak tanultak korábbi hibáikból, így már szervezettebben bonyolítot­ták le a műsort. Bár az olimpiát sport szempontból kiválóan megrendezték, ezúttal is közbe­szólt az üzletszellem. Németország és Japán ver­senyzői, mint vesztes nagyhata­lom képviselői, nem állhatták rajthoz. így is 28 ország 713 versenyzője vett részt a küz­delmekben. A jégkorongtoma botrányok­tól volt hangos. Történt ugyanis, hogy az amerikaiak két csapatot is neveztek: egyet a nemzeti olimpiai bizottság, egyet pedig az önálló amerikai jégkorongszövetség. A hosz- szúra vitában hol az egyik, hol a másik együttest zárták ki a ver­senyből, végül a szövetség csa­pata vett részt a tornán, még­hozzá negyedik lett, de helyezé­sét utólag érvénytelenítették. A sífutószámokban a svédek utcahosszal nyertek minden számot. A norvégoknak csak a síugrásban sikerült a hagyomá­nyápolás. Az alpesi számokat önállóan rendezték meg. A férfiaknál az amerikai Button, a nőknél a ka­nadai Scott győzött. A magyar sportolók újabb nagyszerű sikereket arattak. A Király Ede-Kékessy Andrea kettős a Szollás-Rotter duót felváltva a dobogóra lépett. Ám ami az elődöknek nem sikerült, azt az utódok elérték: ezüstér­met szereztek. Gyorskorcsolyá­zásban Pajor Kornél a bravúros negyedik helyen végzett. Hegedűs A testépítők a kokszkirályok Manfred Donike professzor, a kölni doppinglaboratórium vezetője szerint csökken a tiltott teljesítménynövelő szerek használata. A Német Atlétikai Szövetség megbízásából elvég­zett próbák mindegyike negatív volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert labora­tóriumban 1991-ben 10639, bel- és külföldről származó vi­zeletmintát vizsgáltak meg. A tiltott segítséghez folyamodó sportolók „toplistáját" a body- buildingesek vezetik, ők azok, akik továbbra is előszeretettel nyúlnak meg nem engedett sze­rekhez. A testépítőktől vett vizsgálati anyag közül minden negyedik volt pozitív. Petőfis sífutósikerek A biatlon után mintegy szá­zötven sífutó mérte össze tudá­sát a Galyatetőn rendezett or­szágos szabadstílusú viadalon. A Petőfi DSE sportolói a ha­gyományoknak megfelelően szerepelte: ezúttalöten állhatták fel a dobogó legmagasabb fo­kára. Eredmények: Férfiak: Ifi (12 km.): 3. Horváth P. 36,35. Ifi II. (9 km.): 1. Wendler B. 27,00, 3. Kancsulik Á. 29,13. 7. Czene Cs. 30,18. 10. Csáki K. 32,18. Serdülő I. (5,5 km.): 1. Jeney Gy. 18,17, 2. Bartha Cs. 19,09, 3. Lovász K. 19,47. 10. Feny­vesi Sz. 24,06. Serdülő II. (3 km.): 2. Szabó K. 9.54, 4 Nagypál Zs. 11,25, 7. Sipeki P 12,19. Nők: Ifi I. (6 km.): 2. Vadas M. 20,48, 6. Horváth Á. 25,30 Ifi II. (6 km.): 1. Bekecs Zs 21,25. Serdülő I. (5,5 km.): 1 Wendler Béla Kimer E. 20,22, 3. Földi K. 23,12. Serdülő II. (3 km.): 1. Czene Zs. 11,37, 5. Kancsulik V. 13,32, 6. Gulyás Sz. 13,33, 8. Hegyi A. 14,32. Kadlót-siker: hétezerből negyedik Kadlót Zoltán, a népszerű salgótarjáni hosszútávfutó a na­pokban tért haza Hollandiából. Nem üdülni volt a huszonkilenc esztendős sportoló tulipánor­szágban: a Pickwick Kupa, hét viadalból álló versenysorozat ötödik állomásán, egy tenger­parti kisvárosban, Egmond An See-ben állt rajthoz. A félmaratoni táv (21 km.) alapos erőpróba elé állította a résztvevőket, az utolsó hét ki­lométert a tengerparti homok­ban, gyakran bokáig érő vízben kellett megtenniük. Kadlót re­mekelt: a kiválóságokkal tele­tűzdelt mezőnyben, hétezer (!) induló közül, a negyedik helyen ért célba (időeredménye: 1:04:20). Ha már Hollandiában járt, el­indult a Breda városában rende­zett 11,6 kilométeres mezei ver­senyen is. A pálya ezúttal sem volt könnyű: a viadal előtti na­pok esőzése alaposan feláztatta a talajt, így a táv nagy részét sárban csúszkálták végig a ver­senyzők. Kadlót el is esett, sze­rencsére megúszta sérülés nél­kül a kis balesetet. Második lett. Legközelebb március 8-án, a Pickwick viadalsorozat újabb versenyén, a szintén hollandiai Alpenben áll rajthoz a tarjáni futó. Elmondása szerint jó formá­ban van mostanság, minden esé­lye megvan arra, hogy az össze­tettben a rangos kupa harma­dik-negyedik helyén végezzen. Most teljes erőbedobással erre készül, minden más viadalt alá­rendel ennek a célnek. Március 28-án, az utolsó versenyen minden eldől. /eszen/ / "7 P T# 7 '}2 71 I Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Föszerkesztö-helyettes:KELEMEN GABOR. Kiadó: Axel Springer-Magyarország Li i i * i Kft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet (volt Palócz Imre) tér 4. Postafiók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 229109. Főszerkesztő 32/10-589. Sportro- vat:32/14-596. Esti nyomdai szerkesztői ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 32/11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest XIII., Lehel út 10/a. 1900 — köz­vetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219—98636 021—02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 245 forint, negyedévre 735 forint, egy évre 2940 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Erzsébet tér 4. Telefon: 32/I7-I77, 10-379,10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865—9095. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Dr. Jakabházy a vendég Dr. Jakabházy László, az Or­szágos Testnevelési és Sporthi­vatal elnökhelyettese pénteken délután három órától a magyar sport aktuális kérdéseiről, az olimpiai felkészülésről tart elő­adást a salgótarjáni városi sportcsarnok nagytermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom