Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

1992. január 14., kedd SZECSENY ES KORNYÉKÉ Munkanélküliség: az országos mélypont alatt Szécsényben és környékén 2567 a regisztrált munkanélkü­liek száma, ez a keresőképes la­kosság mintegy huszonöt száza­léka. Megdöbbentő helyzetre utal ez az adat. Eszerint a város és vonzáskörzete negatív rekor­dot állított fel: mélyen alulmúlja a tizennégy százalékos Nógrád megyei átlagot, ami pedig or­szágos viszonylatban a legrosz- szabb.. . Varga Lászlót, a város mun­kaerő-szolgálati irodájának he­lyettes vezetőjét kérdeztük meg a részletekről: —A helyzet rosszabbodott, de mégis miben reménykedhet­nek a helybeli, környékbeli munkanélküliek? — Sajnos nem lehetünk op­timisták. Talán majd a BRG he­lyére lépő új vállalatnál nyílik lehetőség néhány száz ember elhelyezésére. Hozzá kell ten­nem. hogy mióta megszűnt a más településeken dolgozók utazási térítése, sajnos, még sú­lyosabbá vált a helyzet. Ma már ingázni sem érdemes - mondta Varga László, majd a követke­zőkkel folytatta: — Tőlünk telhetőén próbá­lunk segíteni az állástalanokon, például átképzési tanfolyamok beindításával. Ezeknél a hiány­szakmákra, a felénk jelzett igé­nyekre koncentrálunk. Ezek szervezése, és a jelentkezések felmérése folyamatban van je­lenleg. — Igaz nem újkeletű a do­log. de sokat hallani mostaná­ban a közhasznú munkavégzés­ről. A kistelepülések igyekeznek számon tartani a munkát kere­sőket, s próbálnak hasznos el­foglaltságot nyújtani saját há­zuk táján számukra. Van itt igény ilyenre? — Igen, több önkormányzat kérte már ilyen célból tőlünk a hatáskörébe tartozó munkanél­küliek listáját, ami a közhiede­lemmel ellentétben nem titkos. Magánszemélyeknek azonban nem szolgáltathatunk ki adato­kat. — A munkanélküli járadék­ban részesülők vajon vállalhat­nak-e munkát? • — Amennyiben a jövedel­mük nem haladja meg a min­denkori minimálbér összegét, - ami jelenleg 8000 forint - s nin­csen munkakönyves állásuk, igen. Azonban sokan nem tud­ják, hogy január 1-től, ezt az al­kalmi munkavégzést be kell je­lenteni a munkaerő szolgálati irodánál. — Sokakat irritál a fekete munkavégzés, illetve az, hogy egyesek a segély mellett még je­lentős jövedelemre tesznek szert. Ellenük mit lehet, mit tud­nak tenni? — Salgótarjánban éppen en­nek kiszűrésére megalakult a megyei ellenőrzési csoport, de az igazság az. hogy érdemben is tenni vajamit az ügyeskedők el­len nagyon nehéz - mondta be­szélgetésünk végén Varga László. F.Z. Postások fohásza Akit kergettek már meg vicsorgó, idegen ebek, hosszú ideig, sőt talán már soha nem tud szabadulni a kellemetlen élmény utó­hatásától. Különösen a mostanában igen kedvelt nagytestű álla­tok láttán száll inába a bátorsága a telénkebb természetiteknek, és másoknak. A legbékésebb négylábúak láttán is folyton a sar­kában lihegő falka jut az eszükbe, s kiveri őket a hideg verejték, ha valamelyik a nadrágjuk szárához merészkedve, elkezd szima­tolni. Úgy hiszem, nincs miért irigyelni azokat, akik sűrűn kény­telenek bebizonyítani: szégyen a futás, de milyen hasznos! S ha napi munkájuk miatt gyakran keverednek ilyen és ehhez hasonló meleg helyzetekbe, bizonyára azokkal értenek egyet, akik szerint a vagyonvédelem céljából vagy hobbiból tartott kedvencek örö­kös szabadon tartása hagy némi kívánnivalót maga után. Karancsságon „találkoztunk” a Magyar Posta kis szórólapjá­val, melyen egy láncra kötött, megtermett eb illusztrálja a mon­dandó lényegét. Kutyaharapásoknak a leginkább kiszolgáltatot­tak talán a kézbesítők, falun és városon egyaránt. Az életüket ke­serítő, egyre gyakoribb harapásos sérülések miatt orvosi keze­lésre szorulnak, minek következtében fennakadások jelentkez­nek a szolgálat ellátásában is - írják az érintettek abban a re­ményben, hogy soraik eljutnak a kutyatartókhoz, s azok elfogad­ják érveiket. S mit tehetnének, minthogy udvariasan próbálják megérteni a gazdákat. A postások ennek reményében kérik, hogy legalább a kézbesítés idejére kössék pórázra a házőrzőket, (m.j.) Vége az elvándorlásnak? Megszűnt a közös j egyezőség Szécsényfelfalu. Kedves, isme­rős arc fogad a falu polgármes­teri hivatalában. Bartus Sán- dorné, Erzsiké itt? De hiszen ő már hosszú évek óta Endrefal- vához tartozott! Csak nem tör­tént valami kellemetlenség? - találgat magában az ember, de aggályait derűs, magabiztos mosoly hárítja el. S hamarosan kiderül: nincs semmi baj, csak január elsején megszűnt a közös jegyzőség, és önálló hivatalt ál­lítottak fel. Erzsiké tehát Felfa­lut választotta. — Egyszerűen arról van szó, hogy ide húzott a szívem, mert itt - mivel most indul be a saját gépezet - nagyon sok még a tennivaló. Endrefalváró! nyu­godt lelkiismerettel jöttem el, hiszen ott már olajozottan mű­ködött a kerék. Mondhatom, nagyon nehéz döntés volt: húsz év után otthagytam egy jó he­lyet, azokat az embereket, akik­kel igazán jól éreztem magam. De azt hiszem, az ember már csak ilyen: oda vágyik, ahol is­mét megmutathatja, hogy mit tud. Mostani állását annak kö­szönheti, hogy a település la­kossága egy év után egy ember­ként a teljes önállóságot szor­galmazta. A miért okait Bartus Sándorné így látja: — Mindennap fogadtunk Felfaluban ügyfeleket, de két­ségtelen, hogy például az ügyin­tézési határidő kitolódott, mert az iratokat nem helyben tartot­tuk. Azonban szerintem az ér­zelmi indítékok sem hiányoz­tak: úgy hiszem, az emberek szeretik a maguk útját járni. Meghánytuk-vetettük, mit te­gyünk, mi lenne a legjobb meg­oldás. S végül tudatában annak, hogy bizonyos területeket - ok­tatást, egészségügyet - nem le­Kuris Zoltán, a polgármester szünk képesek egyedül ellátni, erre a lépésre határoztuk el ma­gunkat. S ma már a közeli és távo­labbi jövőt tervezgetik. Az is­kola továbbra is közös fenntar­tású marad, viszont tavaly szep­tembertől az óvoda, illetve a könyvtár is saját intézményük. Ráfér mindegyikre a felújítás, s ezt idén szeretnék elvégezni. Az orvosi rendelő is változás előtt áll: valószínűleg elköltöztetik a klubkönyvtárba. Négy utat pe­dig aszfaltburkolattal fognak el­látni. Kuris Zoltán társadalmi megbízatású polgármester egyéni vállalkozó. Vallja, hogy csak úgy tud dolgozni a közsé­gért, ha mindig elérhető. Szíve­sen gondol vissza az elmúlt idő­szakra, de aminek még inkább örül, az a nemrégiben életbe lé­pett teljes különválás. Most különösen fontos szá­mukra, hogy jó eredményeket érjenek el, éppen ezért a gondos előkészítésre helyezik a hang­súlyt. Szerencsére nincsenek hátrányos helyzetben anyagilag sem, 1991 —et ugyanis nyere­séggel zárták. A fenti elhatáro­zások kapcsán az alábbbiakban arról is szót ejt, miből valósítják majd meg a terveket. —- Még a múlt év végén nyertünk 645 ezer forintot pá­lyázaton, s ezt az összeget az in­tézményekre fordítjuk. A többi elképzelésünket majd az ezévi költségvetésből finanszírozzuk. Minden jel arra utal, hogy nincs lámpalázuk. Miért is lenne? Belejöttek már a takarék koskodásba, amit az egyetlen követhető szempontnak tartot­tak. Ebből a meggondolásból született korábban a közös jegyzőség gondolata is, s amint az alábbi felsorolásból kitűnik, mindemellett nem kevés, amit felmutathatnak: — Még tavaly több mint nyolcszázezerért vettünk egy mikrobuszt, hogy a község fel­sős diákjai kényelmesen utaz­hassanak a szomszéd telepü­lésre. A beiskolázáshoz a gye­rekes családoknak adtunk egy­szeri támogatást. Később a het­ven éven éven felülieket leptük meg hasonló ajándékkal. Kiala­kítottunk egy fodrászműhelyt is a településen. A sok időskorú helybeliről való gondoskodásuk egyelőre a szociális étkeztetésben merül ki. — Gondunk, hogy a fiatalok többsége itthagyta a falut, más­hol keresi a boldogulást. Az al­sós iskolánkban mindössze ti­zenegy gyerek tanul. A jelenség nem újkeletű, de bízunk abban, hogy megállítható az elvándor­lás, s ez a korszak lassan lezá­rul. S még annyit: szeretnénk tenni is ezért valamit. Mihalik Júlia Szécsény és környéke Az utak éve • Endrefalva. Amennyiben a helybelieknek sikerül valóra váltaniuk a terveiket, az idei esztendőt bátran nevezhetik az utak évének. A községben ugyanis jelenleg már csak há­rom földút van, s idén ezek is megépülnek, aszfaltburkolatot kapnak. Sűrű garas, ritka forint • Ságújfalu. A szécsényi áfész szokatlan lépésre szánta el ma­gát: helyi egységében ugyanis csökkentette az árakat. A hely­beliek örömmel fogadták a pénztárcakímélő intézkedést, s remélik, hogy a szövetkezet sem fog csalódni a sűrű garas, ritka forint elvének alkalmazá­sában. Adóztatás • Karancsság. A település ve­zetése a kommunális adó kive­tése mellett döntött. A komfort nélküli lakások adója kisebb, mint a komfortosoké. A vállal­kozói adó összege kétezer fo­rint, ez tizenkilenc egyént és a téesz három kft-jét érinti. Nehéz év után kemény esztendő Endrefalva. Obrecsányné Bálint Katalin személyében önálló jegyzője van január 1-jé- től Endrefalvának. A körjegy­zőség megszűnésével, és az új polgármesteri hivatal felállítá­sával kapcsolatos tennivalók el­végzése még folyik a helyi ön- kormányzatnál. A hónap második felében fa­lugyűlésen tájékoztatják a la­kosságot a tavalyi gazdálkodási eredményekről, illetve a költ­ségvetés ezévi tételeiről. Helyi adókat egyelőre nem szándékoznak kivetni, mivel a községben létminimum alatt élő és munkanélküli is bőven akad. A lakosság egyébként is túlter­helt, hiszen az ivóvíz vezeték kiépítése miatti közműfejlesz­tési hozzájárulást már törlesz­tik. Ha kommunális adót nem is kell fizetni, azonban mégis elő­fordulhat, hogy a második fél­évtől egy minimális összegű iparűzési adót kivetnek az érin­tettekre. —f.z.­Tízmilliós bevétel „mokaszinokból” Negyven dolgozót foglalkoz­tat a Karancsságon működő Mokaszin Kft. cipőkészítő mű­helye. A múlt év márciusában alakult a cég. A helyi téesz a 6,5 millió forint értékű üzemépüle­tet apportként vitte be a vállal­kozásba, a szükséges gépeket pedig a kft. biztosította. Nagy Tibort, az üzem vezető­jét megkérdeztük az azóta eltelt közel egy év eredményeiről, és az idei tervekről. — Sikeresnek mondható a tavalyi esztendő, hiszen mint­egy 10 millió forint nettó árbe­vételt értünk el. Folyamatosan volt munkánk, és 1992. első fele is le van már kötve. Bízunk benne, hogy a második félévben sem lesznek gondjaink. —-Milyen termékek készülnek az üzemben, és hol találkozha­tunk velük? — A gyermekcipőktől a női- és férficsizmákig mindenféle lábbelit gyártunk. A termékeink nagy részét Budapesten értéke­sítjük, de Salgótarjánban, a Gorkij-telepen van egy kis min­taboltunk is. — Milyen a munka termelé­kenysége? Berki Mária, Csonka Andrásné a tüzödében — Az a modelltől függ: a munkaigényes nőicsizmákból napi 250, gyermekcipőből akár 300-350 párat is meg tudunk csinálni. — Elégedettek lehetnek a dolgozók a keresetükkel? — Embere válogatja. Egy tű­zőnő átlagos fizetése bruttó 8— 10 ezer forint. A kézi munkások - képességeiktől függően, telje­sítményük szerint - kb. ugyan­annyit vihetnek haza. — Milyen terveik vannak erre az évre? — Szeretnénk részt venni exporttermékek gyártásában, és ha lehetséges, jó lenne önálló­sodni a termelő szövetkezettől. — Divatos és elegáns termé­keiket látva, bizonyára borsos áraik lehetnek . . . — Nem mondhatnám. A termelői ár - áfával együtt is - csak a fele az üzletinek. F.Z. Lesz mozi? A hollókői, több mint egv éve megalakult FIDESZ- csoport tagjai úgy vélik: kevés a közös szórako­zási lehetőség s szeret­nék. ha ismét lenne mo­zija a falunak. Kívánságuk hangozta­tásánál nem álltak meg. \ ufóra váltásáért, vagyis pénzszerzés céljából pá­lyázatot nyújtottak be a Narancs Alapítványhoz. Az első nekifutásuk sike­resnek bizonyult: nyer­tek, s a kapott összeget a szükséges felszerelések beszerzésére költötték. Egyúttal filmklub lét­rehozását is besorolták terveik közé. A szervezés folyik, a belépés minden helybelinek szabad, amennyiben hajtandó fi­zetni a megszabott díjat. Hogy kezdeményezé­sük milyen fogadtatásra talál, az a későbbiekben derül ki, de a lelkes fiata­lok már azt is eltervez­ték, mit vetítenek majd a ..premieren." Egy korszak lezárult Kötéltánc csakis kötélidegekkel Most, hogy az ország költ­ségvetése kész, s a városoké, falvaké is nagyrészt a szentesí­tésre vár, érdemes néhány per­cet szentelni az önkormányzás tanulóidejének rövid áttekinté­sére. Annál inkább, mivel olyan vezetésformával birkóztak, ügyeskedtek a kisebb-nagyobb települések, melyhez előbb járt a jogosítvány, s csak aztán jött a gyakorlat. A hasonlatnál maradva, nem csoda, ha a tanulók többsége azon igyekezett, hogy alapse­bességen járassa a motort, még ha görcsbe ugrott is néha emiatt a lába. A meredek lejtőket csaknem mindenki széles ívben kikerülte. A pálya azonban még így is veszélyesnek mutatko­zott, hiszen jó ideig hiányzott a szabályzás, a KRESZ, vagyis az önkormányzati törvény. Azok, akik korábban is az ál­lamigazgatás kacskaringós, rö­gös útjain jártak, természetesen könnyebben boldogultak. Azért is, mert a kezdet kezdetén alig csordogáltak a változások, más­részt ha jól viselték magukat - már pedig így lehetett, hiszen újra bizalmat kaptak - tekintélyt szereztek az előző korszakban. Az újak dolgát viszont rész­ben az elfogadtatás, illetve a vá­lasztáskor alulmaradt, ám a tes­tületekbe bejutott ambiciózus egyének hozzáállása nehezí­tette, hátráltatta. Régi igazság: veszíteni kevesen tudnak, míg mások sikertelenségén sokan felbuzdulnak. Kötéltánchoz, és nadrágszíj- politikához kötélidegek kelle­nek. A szinten tartáshoz meg­adóztatni a megélhetéssel küsz- ködőket olyan, mint áldást osz­tani veréssel. Némelyek - egyelőre - nem is vállalják, inkább elodázzák az utóbbi szerepet: várnak még egy félévet, s csak aztán próbál­nak pénzt beszedni. Bár indo­kaik ismertek, de ide kívánko­zik a kérdés: miként lehet jövőt alapozni azokkal, akiknek a másnapi kenyérre való meg­szerzése is gondot jelent? (M.J.) Számítanak a téeszre Piliny. Délidőben szinte tel­jesen néptelenek a kis falu ut­cái. A főúton csupán néhány idős asszony ballag óvatosan, botjukkal előbb gondosan kita­pogatják a helyet, ahová a lábu­kat baj nélkül letehetik. Nem­csak a koruk, hanem a csúszós­ság miatt fontolnak meg minden lépést. Számukra télidőben a legve­szélyesebb a sima, takarítatlan úttest. Bezzeg a gyerekeknek igazi szánkópálya a járműforga­lomtól mentes lejtő. Amint ki­szabadulnak az iskolából, elő­veszik a ródlikat, s el sem teszik sötétedésig. Nem félnek: még ha fel is tűnik egy-egy autó, az olyan lassú haladásra kénysze­rül, hogy a játszadozók még időben lehúzódhatnak. A polgármesteri hivatal szemmel tartja a hozzá tartozó utakat, bár idén eddig még nem került sor a hóréteg letakarítá- sára. Nem gondatlanságból ma­radt el ez a munka hanem taka­rékosságból. Tavaly a termelő- szövetkezettől kértek és kaptak segítséget, s erre számítanak most is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom