Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 13., hétfő A köztársasági elnök szerint: Magyarország sikerre van ítélve A demokrácia magyarországi helyzetének megítéléséről, a gazdasági lehetőségek kibontakoztatásáról, a rendszerváltás óta elért eredmények létrehozóiról fejtette ki véleményét Göncz Árpád. A köztársasági elnöknek a rádió vasárnap sugárzott Névjegy című sorozatában Wisinger István volt a beszélgető partnere. A személyes jellegű kérdések megválaszolását követően a hazánkkal kapcsolatos kedvező tengerentúli megítélésekre reagálva Göncz Árpád kijelentette: Magyarország sikerre van ítélve. Állítását kifejtve Európa egyes térségeinek fejlődését bemutatva'vonta le azt a következtetést, hogy Skandinávia és a mediterránum előre rukkolása után csak Közép-Európa következhet. Bányászoknak a bányákat! A márkushegyi munkásta- lapított mennyiségű szenet. Ez a nács nem kíván cinkos lenni újabb infláció hullám gerjesztésében - hangoztatta Dómján Mihály, a munkástanács jogtanácsosa, szombati sajtótájékoztatóján. Kifogásolta, hogy a márkushegyi munkástanács megkérdezése nélkül kötötte meg a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége azt a megállapodást, amely szerint a Magyar Villamos Művek 10 százalékkal magasabb termelői áron vásárolja meg a megálköltségnövekedés érvényesül majd a villamosenergia árában. El kell kerülni, hogy a bányák bezárásával 40 ezer bányász munkanélkülivé váljék. Álláspontjuk szerint a bányászat állami monopóliumának megszüntetése lehet a megoldás. Szükséges, hogy ahol ez lehetséges, megkezdjék a bányaüzemek munkásprivatizációját. Adják a bányászok tulajdonába a bányákat. Ok határozzák meg a kitermelés módját, mértékét, költségeit. Hírek röviden • Varsó. Hétfőtől lép érvénybe Lengyelországban az az új szabályozás, amelynek értelmében a bankok maguk állapíthatják meg a valuták napi árfolyamát. E szabadságuk azonban korlátozott - a Lengyel Nemzeti Bank árfolyamától lefelé és felfelé legfeljebb két százalékkal térhetnek el. A szabályozás voltaképp a már fél éve kialakult gyakorlatot szentesíti, s elsősorban a bankközi valutapiac szempontjából van jelentősége. • Detroit. Áram- és benzinüzemű hibrid gépkocsival rukkolt elő a német Volkswagen cég a detroiti autókiállításon. Az autó a nagyvárosok kedvelt gépkocsija lehet akár már a közeljövőben. Áram- és benzin- meghajásra teljesen automatikusan kapcsol át és vissza. Utóbbival főképp akkor él, amikor vezetője gyorsít, vagy 60 kilométeres sebességnél gyorsabban halad. • Tokió. Japán 45 tonnányi élelmiszerszállítmányt indított el vasájputp .az, úgynevezett északi szigetekre, hogy enyhítse az ottani élelmiszerhiányt. A japán kormány és a Vöröskereszt szállítmánya tejporból, vajból, cukorból, egyéb élelmiszerből áll. A segélyt Tokió Kunasiri, Etorofu, Sikotan és Habomai lakóinak szánja - Japán e területeket már a második világháború vége ótá követeli vissza a Szovjetuniótól. • Algír. Öt nappal az első demokratikus parlamenti válaszfások második fordulója előtt, szombaton éjjel lemondott tisztéről Sadli Bendzsedid algériai elnök. Bár az alkotmány értelmében az ideiglenes elnökséget a nemzetgyűlés elnökének kellett volna átvennie, s az első közlések ezt erősítették meg, a késő éjszakai órákban közölték, hogy a törvényhozást korábban titokban feloszlatták, így az államfői tisztet az alkotmány értelmében az alkotmánytanács elnöke, Abdelmalek Benhabi- lesz tölti be. • Vatikánváros. II. János Pál pápa értékelése szerint az 1991- es év „szomorúságot és csalódást keltett: háborúk fémjelezték, először az Öbölben, majd Jugoszláviában, és olyan konfliktusok, mint a volt Szovjetunió széthullása”. - Mindennek arra kell ösztökélnie a nemzetközi közösséget, hogy erősítse az együttműködés szálait, keresse a párbeszédet. Európában a politikai együttműködés új mechanizmusait kell kialakítani, mert Európa népei csakis együtt menekülhetnek meg, vagy együtt buknak el. • Moszkva. A kommunista hatalom, a Szovjetunió, a rend helyreállítása mellett tüntettek vasárnap - rendőrségi közlés szerint - ötvenezren Moszkva központjában. A résztvevők az eddigieknél határozottabb, ám egyelőre békés lépéseket helyeztek kilátásba törekvéseik alátámasztása érdekében. Szakítani kell a bűntudattal! Antall József a Hadtörténeti Múzeum emlékülésén Hazánk magatartása a második világháború éveiben, józan öszevetés alapján semmivel sem kifogásolhatóbb, mint Európa más országaié, éppen ezért szakítani kell végre az évtizedek óta kívülről és belülről egyaránt ránk kényszerített bűntudattal - jelentette ki Antall József a doni áttörés évfordulója . alkalmából rendezett szombati emlékülésen a Hadtörténeti Múzeumban. A kormányfő az emlékező összejövetelt megelőzően részt vett a Mátyás templomban azon a szentmisén, amelyet Tabódy István főesperes cerebrált a Don Kanyarban odaveszett második magyar hadsereg katonáira emlékezve. Az 1943 januári voronyezsi offenzívát, a második magyar hadsereg pusztulását felidézve Antall József részletesen szólt arról a kényszerhelyzetről, amelybe Magyarország került a világháború idején. Hazánk földrajzi fekvésére utalva rámutatott, hogy ebben a térségben lehetetlen kimaradni egy európai méretű konfrontációból, és - mint mondotta - Magyarország ekkor csupán a német vagy a szovjet alternatíva között választhatott. Emlékeztetett arra, hogy a legjózanabb politikai erők mindvégig reménykedtek az angolszász csapatok magyarországi bevonulásában, s éppen ezért próbálták meg minél tovább halogatni a háborúba való belépést. A második világháborút követően kialakult és immár felbomlott szovjet típusú kelet-európai rendszert értékelve Antall József megállapította: a térség államai megérdemlik, hogy végre ne úgy kezeljék őket, mint Európa „hátsó baromfiudvarát”. Ezek az országok mindvégig egyoldalú szerelemmel szerették a nyugati demokráciákat, és voltaképpen egyetlen puskalövés nélkül megnyerték a Nyugatnak a harmadik világháborút - tette hozzá a miniszter- elnök. A doni eseményekhez visszatérve a kormányfő példaértékűnek, a jelen számára is továbbviendő útmutatásnak nevezte azt a morális nemzeti összetartást, amely a Don-kanyarban harcolt második magyar hads- reget jellemezte. Antall József úgy vélekedett: napjainkban a gazdasági jólét vágya, a kilábalás igénye mellett legalább ilyen igény műt akozik a nemzetet újra összetartani képes hitre. Mint beszédét zárva leszögezte: ezt az erőt adó hitet, hazafiságot kell újraéleszteni. Halálbüntetések Kubában (MTI-PanörátnaúVasámapi jelentés szerint !á Havanna megyei népbíróság szombaton halálra ítélte azt a három kubai származású személyt, akik múlt év december 29-én illegálisan behatoltak az ország területére, robbanószerkezetekkel és fegyverekkel felszerelve. Ugyancsak szombaton a kubai rendőrség elfogta azt a hét személyt, akik csütörtökön a Havannától keletre lévő Tarará haditengerészeti támaszponton megpróbáltak hatalmukba keríteni egy hajót, hogy az Egyesült Államokba szökhessenek, s meggyilkolták a belügyminisztérium három katonáját. Mindkét esetről a Granma adott hírt, ergy közleményben, amelyhez hasonló írás a hetvenes évek óta nem jelent meg a lapban. Az utóbbi három nap eseményei híven tükrözik a szigetországban uralkodó hangulatot és politikai hangsúlyváltást. Ennek első jelei már tavaly megmutatkoztak, amikor a baráti hangnem már nem a kelet-európai volt testvérországokat, hanem Kínát és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot illette meg. A volt szocialista országokban történt változásokat a tömegtájékoztatási eszközök csaknem mindig negatív hangnemben kommentálták, míg a Szovjetunió életéről szóló tudósítások semleges tónusban láttak napvilágot. A nagyhatalom végleges felbomlása után azonban a helyzet megváltozott. A karibi szigetországnak most már egyedül kell farkasszemet néznie a szomszédos óriással, amely a nemzetközi nyomás-ellenére sem kívánja enyhíteni a Kuba ellen bevezetett gazdasági blokádot. Az amerikai embargó és a szovjet kőolajszállítások immár elkerülhetetlennek látszó drasztikus csökkenése okozta gazdasági problémák hatására a szigetországban hirtelen nagyon megnőttek a társadalmi feszültségek Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy az utóbbi hetekben folydogálni kezdett az Egyesült Államokba menekülők mindig csepegő, vékony erecskéje. Az elmúlt évben több mint kétezren jutottak át - életüket kozkáztatva - Floridába , az elmúlt két hét alatt pedig mintegy hetven személy talált magának új hazát az USÁ-ban. Hét végi jugoszláv helyzetkép Jelentéktelen lövöldözések Az olasz védelmi minisztérium vizsgálóbizottsága a helyszínen kezdett vizsgálatot szombaton az EK-megfigyelő- ket szállító helikopter horvátországi lelövésének ügyében. A Tanjug jelentése szerint a testület vezetője, Lucciano Massetti ezredes újságíróknak elmondta, hogy a bizottság elsősorban a repülésirányítás szerepét kívánja felderíteni. Az olasz szakértő szerint egyelőre nem tudják, hogy a helikoptert lelövő jugoszláv pilóta tisztában volt-e azzal, hogy mire tüzel. A jugoszláv hadsereg októberi támadása nyomán Dubrovnik történelmi óvárosának hetven százaléka szenvedett károsodást. A pusztításról készült előzetes jelentésről a zágrábi rádió számolt be. Becslések szerint az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított történelmi épületek közé kétezer tüzérségi lövedék csapódott be. Szintén a rádió jelentette, hogy a vasárnapra virradó éjszaka a jugoszláviai polgárháború kitörése óta az egyik legnyugodtabb volt. A tűzszünetet a felek betartották, csupán jelentéktelen lövöldözések történtek.- Ausztria kész arra, hogy jövő héten, január tizenötödikével elismerje Horvátország és Szlovénia függetlenségét, valamint a Független Államok Közösségét - közölte vasárnap Alois Mock osztrák külügyminiszter. Franz Vranitzky kancellár a televízióban nyilatkozva megerősítette a bécsi szándékot. Közölte, hogy tudomása szerint Németországon kívül Olaszország, Belgium, Hollandia, Dánia és Luxemburg is az elismerés mellett vannak. (Az APA osztrák hírügynökség külügy- minisztériumi forrásokat idézve azt jelentette, hogy Belgium, Dánia és Portugália rövidesen szintén elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét.) Alois Mock az APA hírügynökségnek nyilatkozott. Macedónia és Bosznia-Hercegovina (osztrák) elismeréséről azt mondta, hogy az még nyitott kérdés. Kompromisszum a flotta sorsáról Oroszország és Ukrajna kompromisszumos megállapodásra jutott a vitatott feketetengeri flotta sorsáról. Szombaton éjjel közös közlemény aláírásával értek véget az ukrán fővárosban a katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó tárgyalások. Az ukrán küldöttséget Viktor Antonov nemzetvédelmi állarrtmjrűszter vezette, az orosz delegáció élén Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes állt. Az okmány értelmében a felek kötelezettséget vállaltak, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek egy olyan mechanizmus kidolgozásáról, mely biztosítja a nemzetközi biztonságra, leszerelésre és fegyverzetellenőrzésre vonatkozó szerződések végrehajtását. Megerősítették készségüket, hogy a közeljövőben konkrét intézkedéseket hoznak a stratégiai támadófegyverek csökkentéséről kötött szovjet-amerikai megállapodás, valamint az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó megállapodás ratifikálásáról. Egyetértésre jutottak abban, hogy az Ukrajna területén található stratégiai fegyverek a Független Államok Közösségének egységes irányítása alatt maradnak a feketetengeri flotta egy részének kivételével, amely az ukrán fegyveres erők kötelékébe megy át. * * * A belorusz parlament kétnapos vita után szombat este a köztársaság területén állomásozó valamennyi fegyveres alakulatot a belorusz miniszterta-. nács hatáskörébe rendelte. Kivételt csupán azok a stratégiai erők képeznek, amelyek a Független Államok Közössége tagországainak egységes parancsnoksága alá tartoznak. Ezek listáját az államközösség főparancsnokságával együtt fogják meghatározni és megfelelő megállapodásban rögzíteni. * * * A brit védelmi minisztériumban egy olyan javaslatot fontolgatnak. amelynek alapján kifizetnék a volt szovjet köztársaságokban atomfegyver-telepeket őrző katonák zsoldját, cserébe viszont megkapnák a fegyverek listáját, a szovjet atomprogramban dolgozó tudósok, szakemberek és tecnikusok névsorát - jelentette vasárnap a The Sunday Telegraph. (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik általánosítható tapasztalat, hogy a külföldi tőkések nagy többsége alaposan tájékozódik, mielőtt közös vállalat alapításába kezd. S nem csupán a korábbi magyar cég vagyoni helyzete, adósságállománya, banki értékélése érdekli, hanem például a cég első három vezetőjének a személye: kora, szakképzettsége, iskolai végzettsége, korábbi munkahelye, stb. Gyakori az a kérdés is, hogy a magyar állam felelősséget vállal-e a cég működéséért, felgyülemlett adósságaiért? Egy másik tapasztalat: a külföldi befektetők körében markánsan kirajzolódik két csoport. Az egyikbe a viszonylag kisebb tőkét befektető, elsősorban az infrastruktúra létrehozásában közreműködő tőkések tartoznak. A másodikba a nagy tőkével, Európa vagy világszerte ismert márkanévvel rendelkező ipari és kereskedelmi nagy vállalatok, amelyek egymással versengve igyekeznek megvetni lábukat térségünkben. Az első csoportba tartozó - s néhány ezer-tízezer schillinget, márkát befektető - tőkések jelentős része marketing, bróker, Gyorsfénykép a külföldi befektetőkről tanácsadó, adószakértő, oktatótovábbképző közös vállalatot létesít, tehát a hiányzó piaci infrastruktúra kialakításához járul hozzá. Ehhez szerencsésen igazodik a hazai joggyakorlat, bár még vannak jogi fehér foltok, például a későn megszületett csődtörvény, vagy a még érvényes számviteli szabályozás. A zömmel kis- vagy részben középméretű vállalkozások a külföldi tőkés számára a belépőt jelentik a magyar piacra. Többségük azt igényli, hogy a vállalkozás több mint fele az ő birtokába jusson. Általában nem várnak a közös vállalkozástól az első egy-két évben nyereséget. Elvárják viszont, hogy az itt létrejött vállalkozások teljes mértékben vegyék át azt a működési formát, amelyet saját hazájukban megszoktak. Az igény ugyan érthető és jogos, de gyakran ütközik a hazai piac fejletlenségének vagy éppen a hazai partnerek egy részének értetlenségébe. A jelentős tőkével rendelkező befektetők óvatosabbak. Egy részük kivár, más részük kemény feltételeket szab a vételhez vagy a társuláshoz. A tapasztalatok szerint elsősorban a szellemi tőkét, a szakértelmet és ezzel együtt a hazai közeget jól ismerő, jó kapcsolatokkal rendelkező menedzsereket, vezető munkatársakat keresik. Igénylik a gyár vagy üzlethálózat területét, de kevésbé vagy egyáltalán nem igénylik a berendezéseket, a gépeket, a munkaeszközöket. Más szóval: a vállalkozás magját, a korszerű technikát, az ismeretanyagot, maguk hozzák, sőt a szakmai képzést, továbbképzést is maguk valósítják meg. Rendszerint nem tartanak igényt a hazai vállalat jóléti, szociális, kultúrális intézményeire sem. A külföldi nagyvállalatok másik értékes „hozadéka” a minőségi munka iránti igény, amelyet a betanított és szakmunkásoktól a vezető beosztású dolgozókig mindenkivel szemben támasztanak. Ez pedig olyan új szemléletet, felfogást követel, amelyre a fejlődő piac építése során múlhatatlanul szüksége van gazdaságunknak. A nagy befektetők zöme hosszú távon érdekelt. Olyan vállalkozásba fektet be tehát szívesen, amely nemcsak a szűk magyar piacot képes ellátni, hanem - részben vagy egészben - az egész régiót. Ez magyarázza, hogy a megtermelt nyereséget általában visszaforgatják a vállalkozásba, alaptőkét emelnek, bővítenék ott, ahol perspektívát látnak - de csak ott... A befektetők között - szerencsére elvétve - vannak csupán rövid távra tekintő szerencselovagok is, akik kihasználják a magyar piac fejletlenségét, a hazai vállalkozók naivitását, tájékozatlanságát. Végül még egy általánosítható tapasztalat: a külföldi partnerek hozzászoktak a kiszámítható érdekeltséghez, igénylik - teljes joggal - a viszonylag stabil adózási, elvonási feltételeket, a még meglévő joghézagok mielőbbi kiiktatását. Ha ez biztosított, akkor vállalkozásaik számukra és a magyar gazdaság számára egyaránt sikeresek leszne'k. Nyitrai Ferenené dr. Befejeződött a háromoldalú találkozó Eredményesnek minősítette a Pécsett tartott szombati háromoldalú találkozót az Európai Közösség jugoszláviai missziójának szóvivője. Joao Mida Gomez a késő esti órákban befejezett több mint hatórás tárgyalásról tartott sajtó- tájékoztatón közölte, hogy az Imre Agotic vezette horvát és az Andrija Raseta vezette jugoszláv delegáció között megállapodás született arról, hogy január tizennegyedikétől, jövő keddtől semleges helyszínen heti rendszerességgel folytatják a Pécsett megkezdett megbeszéléseiket, s a jugoszláv néphadsereg Zágrábban, a horvát nemzeti gárda pedig Belgrádban nyit képviseletet, hogy ezzel is előbbre vigye a vitás ügyek közös tisztázását. Diplomáciai megfigyelők véleménye szerint ez a megegyezés jelentős előrelépést jelent Zágráb egyenjogú partnerségének Belgrád általi elismerése felé.
