Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

1992. január 11szombat

TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA

7

Mindennapi grafológia

Nem a kezünkkel, hanem az agyunkkal írunk

— Mikor „fedezték fel" az íráselemzést, vagyis azt, hogy az illető kézírásából jellemére, tulajdonságaira lehet következtetni - kérdeztük Füzesi Máriát, napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott grafológusát.

— Még két évszázada sincs, hogy 1802-ben Mii hon abbé lefektette az íráselemzés alapjait. Gyakorlatilag a latin betűt használók jellemrajzának elkészítéséhez ma is az abbé által rögzítetteket fogadjuk el kiindulópontnak.

Magyarországon Bíró József írta a témával kapcsolatos egyik legátfogóbb művét. Egyébként még a gyerek Füzesi Máriát is az ő könyve csábította a grafológia mélyebb megismerésére.

— Ami pedig a grafológia túlságosan is rövidnek tűnő történetét illeti: a művészek, írók alkotásaikban mindig kifejezésre juttatták, hogy milyen sokat árul el az ember kéztartása. Elég csak Leonardo de Vinci híres festményére, az Utolsó vacsorára utalni. Az örökbecsű műről mondta Geothe: „a rajta lévő alakok kezéről le lehet a

szavakat olvasni, szinte tudni lehet, mit mondanak az apostolok”.

Érdekes és szemléletes Napóleon különböző időben született aláírás-sorozata. Amikor császár lett, erősen, magabiztosan és olvashatóan írta le a nevét. A nagy győzelmek idején kiadott parancsait lendületesen, fölfelé ívelően hitelesítette. A moszkvai vereség és még inkább a számára végzetes lipcsei csata után bosszús, lefelé hajló, dühös lett aláírása. Szent Ilona-szige- tén, a száműzetésben pedig már a teljes összeomlást jelzi a kiismerhetetlen kézjegy.

Füzes Mária szerint az igazi, alapos íráselemzéshez nyugodt körülmények között készült kézírásra van szükség, és legalább annyi szövegre, hogy abban kétszer előforduljon az abc minden betűje. A korra, a nemre, a jobb vagy bal kéz használatára vonatkozó adatok teszik teljessé az elengedhetetlen tudnivalókat.

— Mit árul el tehát néhány soros kézírás?

— Az illető karakterét. Mert

valójában nem is a kezünkkel, hanem az agyunkkal írunk. Határozott-e vagy ingadozó, hiú-e vagy szerény? Árulkodik a pénzhez való viszonyról is: aki skót, az általában kevés helyet használ fel az aláíráshoz, a nagyvonalú, tehetős ember pedig jól láthatóan kanyarintja alá a nevét.

— Jónéhányan foglalkoznak a jövő lehetőségeivel, megmondják ki, mire számíthat, milyen betegség fenyegeti.

— Nos, ez az, amit a grafológus sohasem csinál. Egyáltalán ehhez a munkához rengeteg türelem, jó beleérző képesség, empátia szükséges. És mindenekelőtt az ember tisztelete. Magam például nem szoktam betegségekről beszélni, nem vagyok orvos. De azt meg tudom mondani, hogy például magának most érzékeny a válla. Lehet, hogy megrántotta vagy megfázott, tehát azt tudom, hogy ez a testfelület érzékeny, de a tényleges bajt nem ismerem. Grafológus soha nem jósolhat.

Szabó Margit

Groteszk politikai arcképcsarnok

A sportoló múltjáról is ismert szentesi orvos dr.Csiky László új oldaláról mutatkozott be: groteszk szobrokkal lépett a közönség elé. Korábbi egyetemi évei alatt is készített karikatúrákat, szobrokat. Aztán hosszú ideig hallgatott. Ezt így indokolta: nem akartam kipróbálni a Kádár rendszer humorérzékét. Kellett a mostani szabadabb légkör az alkotások létrejöttéhez. Nem színekben, pártokban látom a világot. A „világrengető” gondolatok helyett beszéljenek a szobrok. (MTI Fotó)

Valami forró...

Mi ez a forró?

Hát természetesen a szerelem. Legalábbis ez derül ki a közismert énekesnő Szűcs Judit legújabb nagylemezéről. Nemcsak a szakma, hanem a közönség is a művésznő eddigi egyik legjobb albumának tartja a most megjelent korongot. Lehet is jó, hiszen oly sokan bábáskodtak születése körül. A szerzők között találhatjuk Voga Jánost, a neves parodista kettős „egyik felét”, Fülöp Csabát, aki a lemez borítóját is tervezte, Jankai Bélát, aki a zeneszerzésen kívül a hangmérnöki munkákat is ellátta, s még több ismert zenészt, zeneszerzőt, szövegírót.

Az album címadó daláról az elmúlt év tavaszán nagyszerű videoklip készült. Ez a mű látványosságán túl azért is figyelemreméltó, mert elkészítése a máskor megszokott sokszemélyes stáb helyett csupán két emberre hárult: Szűcs Juditra és az

operatőr- rendező-fő v ilágo- sító-mindenesre: Fülöp Csabára. A kész klip ismeretében bátran elmondhatjuk: kiváló munkát végeztek. Szűcs Judit most is sokat foglalkoztatott és elfoglalt előadó. Nem könnyű megtalálni, de „összejött” a randevú, amelyen a művésznő kedves és oldott volt, örömmel válaszolt a kérdésekre.

— Megjelent az új nagylemez, amelynek volt is reklámja meg nem is. Tényleg csend van Szűcs Judit körül?

— Á, dehogy! Most lett kész a Valami forró... című album második klipje. A stáb ugyanaz, vagyis Fülöp Csabával ketten készítettük. A címe: Neked csak annyi kell.. .

— Élő fellépéseken lehet-e mostanában hallani?

— Önálló koncertturnét mostanában nem szervezünk, de természetesen a közönséggel megmarad így is a kapcsolatom. Most például egy chilei fesztiválra készülök .. .(A beszélgetés óta a vendégszereplés valószínű már realizálódott: a szerk.)

— Chile igen messze van. Hogyan sikerült ilyen meghívásra szert tenni?

— Ez egy Patricio nevű barátunknak köszönhető, aki chilei, de itt él Magyarországon. Ő zeneszerző, de szövegíró is, s egyik frissen írt dalával megkeresett: elénekelném-e a dalát egy latin-amerikai fesztiválon, ahol olyan világsztárok is fellépnek, mint Carlos Santana, vagy Gloria Estefan.

— Milyen nyelven kell ott énekelni?

— Na, igen, ez egy jó kérdés! Spanyolul! Az az igazság, hogy énekeltem már magyarul, angolul, oroszul, németül, franciául. Ezeken a nyelveken jól-rosszul beszélek is, de a spanyol mindeddig kimaradt. Most mindenesetre megpróbálom, szerencsére Patricio ebben is segítségemre van.

— Az ottani közönség igazán szerencsés, hogy ilyen sztárok mellett Szűcs Judittal is találkozhat: de mikor láthatja a hazai publikum?

— November közepén volt egy önálló showműsorom tévé felvétele az Arizona Színházban. Egy ilyen hosszabb programban természetesen nem egyedül voltam látható, hanem több hazai sztárvendégem is

Szűcs Judit

volt. Az újabb fellépés egyelőre bizonytalan.

— Végezetül egy személyesebb kérdés: hogyan éli át, hogy minduntalan megismerik, megszólítják, autogramot kérnek. Zavarja, vagy örömet okoz?

— Természetesen örülök neki, ha személyes találkozások alkalmával is érezhetem a közönség szeretetét, emellett azonban néha furcsa szituációkat is teremt ez a dolog. Egyszer - még régebben - egy alkalommal autogramokat osztogattam. Eléggé szorosan körbeálltak az emberek, én pedig az alá- írogatások közben arra lettem figyelmes, hogy egy elég csendesnek tűnő, kissé megszeppent lány végig a többiek mögött áll. Megpróbáltam a tömegben utat találni hozzá, ami végül sikerült is, és megkérdeztem tőle, ő mire kéri az autogramot. A lány végigmért, majd kissé felháborodott hangon közölte: nekem nem kell autogram, én akkor szerettem meg Szűcs Juditot, amikor még a Ki mit tud?-ban énekelt a Tavasz '67 kórussal!

Többnej űség az arizonai sivatagban

Milyen az élet kilenc feleséggel? - ezzel az ígéretes címmel tervez tévésorozatot egy amerikai prducer. A Corri- ere della Sera tudósítója a helyszínen kereste fel a szereplőket, akik mintegy 50 ezren élnek Arizona állam egyik eldugott szegletében. Minthogy a mormon vallás hivatalosan szakított a többnejűséggel, ők inkább a sivatagba költöztek, csak hogy zavartalanul élvezhessék a több feleség - egy férj kapcsolatot.

„Mit lehet kezdeni, ennyi feleséggel?” - kérdezte az újságíró a település polgármester asszonyát. „A békés együttélés kulcsa a harmadik feleség. Mert az

első úgy érzi, hogy ő a legfonto- sab. Következésképpen állandó feszültségben él a második asz- szonnyal, mert úgy gondolja, hogy az ki akarja szorítani. A harmadik lehet az, aki őket is, meg a továbbiakat összebékíti. És ha a harmadik feleség képes erre, ha rendelkezik a közvetítő és a diplomata képességével, akkor nincs baj. Ha nem? Dehát hol nincsenek viták? Én magam is többnejű családban nőttem fel, és emlékszem, kislányként is már arról ábrándoztam, hogy harmadik feleség lehessek.”

A férfi szempontból paradicsominak tűnő állapotot némiképpen beárnyékolja a párválasztás nem éppen írígyésre méltó módja. Á feleségeket nem a férfi választja, hanem a szekta vénei jelölik ki. Amikor egy fiatalember érett a házasságra, megmondják, hogy kivel kell együtt élnie. S ha jól viselkedik, további feleségeket kap.

A helyszíni tapasztalatok nyilván nem hatottak lelkesítőén a feltehetően monogám házasságban élő újságíróra, mert megkérdezte: mi az előnye a többnejűségnek. „Az - válaszolták,- hogy lehetővé teszi a férfi számára a férfigőgtől való megszabadulást, a nő számára pedig a szexuális rabszolgaság elkerülését.”

Megyeszékhely-vita (helyett)

Ipari segédmunkás lett a számvevő főtanácsos

Vékony testalkatú, szíjember. Hajlik, de nem törik. Most jár a 88-ik életévében. A fővárosban él, nógrádszakáli születésű, de rendre feltűnik Balassagyarmaton, akkor sorra járja a régieket, barátokat, első útja talán Kamarás Józsefhez, a város doyenjéhez vezet. Ha levelet ír - mindig tesz bele egy-két verset is a sajátjaiból. Diákkora óta írja a verseket. Boldizsár Menyhértnek hívják, örök öregcserkész, legfőképpen erkölcseiben, élelelveiben.

* * *

Működési bizonyítványai kiváló munkáját tanúsítják. Segédmunkásként 1954-ben sztahanovista oklevelet kapott a fővárosi hajtóműgyárban. Rá egy évre kiváló dolgozó lett, ugyanezt a kitüntetést megkapta 1964-ben is. Békében cserkésztisztként, háborúban tartalékos főhadnagyként mentette mások életét. Két kedves emléktárgya van. Az egyik a Nemzetvédelmi Kereszt, amelyet az 1919 januári csehkiverésben való részvételéért kapott, a másik egy ólomkristály váza, amit hajtóműgyári munkatársaitól kapott az 1964-es búcsúva- csorán, amikor nyugdíjba ment. Kétszer veszített el mindent, lakást, ruhát. A háború alatt a balassagyarmati, ötvenhatban a

pesti lakását, gyermekeinek mégis újra teremtette fizikai munkával ugyanúgy, ahogy magának is.

„Egyedül a haza sorsa aggaszt. Negyven évig a vezetők a munkásosztály megteremtéséért fáradoztak, a mostani vezetők a felső osztály meggazdagodásáért tesznek meg mindent, közben nő a munkanélküliek száma és a drágaság. Fogy az emberek élet- és munkakedve. Fogy a lakosság is, évente százezerrel vagyunk kevesebben... De lesz még szőlő..

* * *

Részletek Kazári Gyula megyei vb elnök-helyettes beszédeiből, amelyek a Nógrád megyei Tanács ülésein hangzottak el (megjelenés a Szabad Nógrád című lapban).

„A pénzügyi osztályon többnyire régi tisztviselők dolgoznak, akik úgy tekintik magukat, mint egy különálló szerv. Nem adják át szakmai tudásukat, még erősen él bennük a szakmai sovinizmus.” (1950. március 10.)

„A legnagyobb hiányosság

az, hogy az ellenség bent dolgozik a tanácsban, kulcspozíciókat betöltve. Változtatni kell az eddigi helytelen munkamódszereken is. Itt elsősorban a megyei tanács munkájára gondolok”.) 1951. április 7.)

„ A megyei tanács volt titkárának hozzátartozói kulá- kok, ő maga is ellensége volt a munkáskádereknek és akta- gyártással akadályozta a munkát. De beférkőztek a tanácsba volt SS-katonák is.” (1951. junius 9.)

* * *

A volt megyei tanács alkalmazottai közül 1951 tavaszán soknak egyszerűen felmondtak, mint létszámfelettinek. Valójában, hogy megszabaduljanak az „ellenségtől”. A balassagyarmati megyeházáról örökre kitiltották! Boldizsár Menyhértet.

— Ez úgy történt, hogy ötven elején a közalkalmazottak fizetési osztálytól függő előlépése és fizetése megszűnt. Helyette kulcsszám szerinti fizetést kaptunk. Jómagam huszonnyolc évi közszolgálat után a VII. fizetési osztályba sorolt számvevőségi

főtanácsosból a 29. kulcsszámú könyvelési csoportvezetővé „léptem elő”. A fizetés 1050 forint volt. A tanácsrendszer elejétől, ötven májusától a vármegyei számvevőség a belügytől a pénzügyhöz került és a megyei tanács pénzügyi osztályává alakult át, beolvadva a pénzügyi igazgatóságba.

— Még az évben novemberben Gerst János alispán, aki akkor már a tanács-vb elnöke tisztét töltötte be, hirtelen elhúnyt. A hatalmat a vb-elnökhelyette- sei vették át. Név szerint Balga Jánosné és Kazári Gyula.

— A pénzügyigazgatóság épületéből visszakerültünk a megyeházára a földszintre, nagyon zsúfolt körülmények közé. Munkakezdéskor közös újság- olvasással kellett foglalkoznunk, az ebédszünet előtt pedig minden ügyiratot, bélyegzőt gondosan el kellett zárnunk. Munkaidő után Rákosi életéről szóló szemináriumokat hallgattunk. Az érdemi munka nehezen haladt, hiszen a csoportom tizenöt tagja közül nyolcnak volt csak számvevőségi képesítése. Felettesünk a pénzügyi osztályvezető, illetve később

pénzügyi igazgató. Kinevezése előtt bányászkodott és egyre több megoldhatatlan pénzügyi tervvel állt elő. Olyankor hiába hivatkoztam a rendeletekre és a minisztériumra, amely a felterjesztett pótköltségvetéseket nem hagyhatta jóvá, mert azok nem voltak végrehajthatók. . .

— Utolsó tiltakozásom az 1950. április 4-diki ünnepségek után egy számla kiegyenlítésével függött össze. Az államosított étterem vezetője az ünnepség utáni vezetői bankett számla kiegyenlítését kérte tőlem, én ennek kifizetését szakszerűen megtagadtam.

— Hívatott a kádercsoport vezetője és közölte: áthelyeztek a vágóhídhoz könyvelőnek. Az áthelyezést nem fogadtam el, mert mint megyei bérfelelőst csak a minisztérium helyezhetett át.

— Mégis, 1951. április 17-dikén Földi B. István pénzügyi osztályvezető szóban elrendelte munkaköröm azonnali átadását helyettesemnek és örökre kiutasítottak a megyeházáról. Azt sem engedték meg, hogy munkatársaimtól elbúcsúzzam.

— Kazári Gyula elnökhelyettes aláírásával később arról értesített, hogy munkakörömet 1951. május 9. napjától felmondja a rendeletek alapján, mint létszámfelettiét! Akkor Budapestre mentem és az építőiparban helyezkedtem el segédmunkásként.

— A korabeli lapidézeteket olvasva, s a körülményt ismerve, ahogy a megyeszékhely Salgótarjánba átkerült - biztosan tudom, hogy bárhogy viselkedtem volna, sorsom ugyanúgy alakul. Ellenségek voltunk, befurakodtunk a tanácsi szervekbe, aktagyártással akadályoztuk a munkát, még azt is ránk fogták, hogy SS-katonák voltunk, de ezt írásba soha nem adták. Csak azt, hogy létszámfelettiek vagyunk. Tőlünk mindenképpen meg kellett szabadulni.

❖ * *

A megyei tanács 1951. november 30-án tartotta első ülését Salgótarjánban. A helyzet (talán) továbbra is felemás, hiszen - amiként egy tanulmány megállapítja több mint tíz évvel ezelőtt (de ma is helytálló) — mindennek ellenére kilenc! fontos megyei intézmény működött Balassagyarmaton.

T.Pataki László

i