Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 11., szombat Kérdőjelek Rossz a kotta, hamis a hang Bizonyos szerb körök állásfoglalásai jól kivehető tendenciát mu­tatnak. Lényege: minden alkalmat felhasználni, hogy Magyarorszá­got belekeverjék a jugoszláv belháborúba. Ma már az Európai Kö­zösségek megfigyelőit szállító helikopter lelövéséért is a magya­rokra próbálják hárítani a felelősséget. Mi a céljuk? A régi és a végső soron soha be nem vált módszer alkalmazása: külső ellenség víziójának felvillantásával és fenntartá­sával próbálják egyrészt elterelni a figyelmet a háború belső okai­ról. másrészt a „külső fenyegetéssel" szemben szorosabbra zárni azok sorait, akiket a hazai függetlenségi harc szövevényei erősen megosztanak. Röviden: a szélsőséges nacionalizmus kottája szerint játszanak, így hamis minden hangjuk. Mi a mi érdekünk? Az erre a kérdésre adandó igen válasz a legé­kesebb cáfolata minden belgrádi vádnak. Magyarországnak ugyanis semmilyen érdeke sem fűződik ahhoz, hogy déli szomszédjánál dö­rögjenek a fegyverek, politikai és gazdasági bomlás következzék be, magasra csapjanak a nemzetiségi ellentétek hullámai és a közös határ magyar oldalán is veszélyben legyen a lakosok élete. A mi érdekünk, hogy szomszédságunkban minden irányban bé­kében fejlődő, önálló, független országok éljenek. Mit tehetünk? Amit most: nem avatkozunk be Jugoszlávia belső ügyeibe, kellő önmérsékletet tanúsítunk, de minden erővel megvéd- jiik országunk biztonságát, megfelelő súllyal visszautasítjuk a poli­tikai-propaganda támadásokat és minden nemzetközi fórumon kiál­lunk a jugoszláv helyzet békés és igazságos rendezése mellett. Mert a mi kottánk alaphangját a jószomszédság adja meg. Jelcin New York-ba utazik Borisz Jelcin orosz elnök pénteken elfogadta a szervező John Major brit kormányfő meghívását és január végén New Yorkba utazik a biztonsági tanácsi csúcsértekezletre, ahol 31 -én nagy beszédet is mond. A két vezető telefonon beszélt pénteken. Major azt mondta Jelcinnek, hogy a találkozó jó alkalom lesz megvitatni Orosz­ország problémáit, a biztonsági kérdéseket és ekkor jegyzik majd be ünnepélyesen Oroszor­szág ENSZ és biztonsági taná­csi tagságát is, a Szovjetunió jogutódjaként. A brit kormány egyébként pénteken, Moszkvába és Ki- jevbe küldött üzenetben, ko­moly aggodalmát fejezte ki a Fekete-tengeri flotta és a takti­kai atomfegyverek ügyében folytatódó orosz-ukrán viszály miatt. „Világossá tettük szá­mukra, hogy fontosnak tartjuk az atomfegyverek egyetlen és egységes ellenőrzését” - mondta a brit külügyminiszté­rium szóvivője. EK-külügyminiszterek Az Európai Közösség I2 or­szágának külügyminiszterei, il­letve képviselőik pénteki brüs­szeli munkaebédjükön meg­hallgatták Lord Carringtonnak, a Jugoszlávia-konferencia el­nökének beszámolóját a jugo­szláv felekkel folytatott tárgya­lásairól és a békekonferencia csütörtökön Brüsszelben felújí­tott tanácskozásáról, majd esz­mecserét folytattak a jugoszlá­viai helyzetről, különös tekin­tettel a függetlenségüket igénylő köztársaságok elisme­résének kérdésére. Egyiptom - iszlám fundamentalizmus Hírek inen-onnan Washington. Megérkezett Washingtonba a palesztin és a jordán küldöttség, a libanoni és a szíriai delegációt pedig szom­batra várják az amerikai fővá­rosba. így hétfőtől folytatód­hatnak a közel-keleti béketár­gyalások. ám azoktól továbbra sem várnak érdemi haladást. Az amerikai külügyminisztérium épületében tartott tanácskozá­sokon nyilván folytatódik majd a palesztinok és Izrael közötti huzavona. A palesztinok köz­vetlen tárgyalásokat szeretné­nek. amire Izrael nem hajlandó, arra hivatkozva, hogy a palesz­tinok a megállapodások szerint csak a jordán küldöttség része­ként vannak jelen. Várhatóan a vita még sokáig akadályozza, hogy a felek között érdemi tár­gyalások kezdődjenek. Jeruzsálem. Izraeli vadász­gépek pénteken dél-libanoni palesztin állásokat bombáztak Damur városától keletre - kö­zölte Jeruzsálemben az izraeli hadsereg egyik szóvivője. A támadásnak az AFP szerint tíz halálos áldozata és számos se­besültje van. Belgrad. Egy jugoszláv kor­mánybizottság megkezdte az EK megfigyelői csoportjának helikopterei ellen intézett január 7-i támadás körülményeinek kivizsgálását. A légiközleke­désre vonatkozó chicagói kon­venció előírásainak megfele­lően az EK, valamint Olaszor­szág és Franciaország képvise­lőit is meghívták a vizsgálóbi­zottságba. Az EK megfigyelői kétnapos szünet után péntek délben felújították tevékenysé­güket, melyet a helikopter lelö- vése miatt hazájukba, távoztak más országokba vagy vették fel a jugoszláv állampolgárságot. Zágráb. Az AP jelentése sze­rint a horvátországi harctereken pénteken is nyugalom uralko­dott, de a zágrábi rádió hírt adott arról, hogy a boszniai, túl­nyomórészt muzulmán lakos­ságú Mostar repülőterének kö­zelében a szövetségi hadsereg tartalékosai tüzet nyitottak egy vasúti szerelvényre. A helyi ka­tonai parancsnokság azt állítja, hogy katonái csupán viszonoz­ták a tüzet. Ugyancsak a zágrábi rádió jelentése szerint Mostar­ban az elmúlt éjszaka folyamán három bomba robbant, részle­tekről azonban nem tudott be­számolni. London. Pénteken reggel robbanás történt Londonban a Whitehallban, a brit kormány­negyedben, mintegy 300 mé­terre a miniszterelnöki reziden­ciától, a Downing Street 10—tői. A rendőrség terrorizmusellenes brigádja már előzőleg kivonult és megkezdte a környék lezárá­sát, mert a robbantást előre jelző telefonértesítést kapott. Az iszlamnak a kisebbségek­kel kapcsolatos magatartását Mohamed el-Gazali sejk, fun­damentalista beállítottságú író vette védelmébe, mondván, hogy egyetlen hit sem tanúsít olyan toleranciát a kisebbségek iránt, mint az övé. Az egyiptomi koptok bármilyen posztot be- tölthetnek, amelyre képességük alkalmassá teszi őket, és ez összhangban van az iszlám taní­tásával - hangoztatta. A lelkes hallgatóságtól támo­gatott iszlám politikusok eluta­sították azt a vádat, hogy a Mu­zulmán Testvériség erőszakra buzdít. Hodeibi szerint még csak nem is iszlám államot kí­vánnak alapítani, hanem „az iszlám törvényeknek engedel­meskedő civil társadalmat” megteremteni. Az iszlám irányzatot képvi­selő Mohamed Emara a követ­kező gondolatmenettel agitált a politikai iszlám mellett: „A po­litikai iszlám pragmatikus meg­közelítésben ugyanolyan nem­zeti mozgósító erőt kínálhat, mint amilyent a zsidóság az iz­raeliek számára. Ha az izrae­liek, akár vallásosak, akár nem, egy mítoszt képesek nemzeti céíra felhasználni, miért ne te­hetnék ugyanezt az arabok?” A nyugati kapitalizmussal szem­ben az egyetlen felszabadító al­ternatíva az iszlám ideológia ­datbank) Míg Párizsban meg ma is élénk vita tárgya, hogy bezárják-e éjszakára a prostitu­áltak gyülekező helyét, a Bois de Boulogne-t, addig a zürichi városi elöljáróság már lépett: elhatározta, hogy hétfőtől kezdve este tíz órától reggel hé­tig zárva tartják a híres-hirhedt Platzspitz-et, a narkósok és szállítóik kedvenc tartózkodási helyét, valamint a Centralbahn- hof üzletcsarnokát, ahol a nar­kósok, hajléktalanokkal együtt, éjszakánként menedékre lelnek. A vasúti menetrend által tá­datbank) A berni külügymi­nisztérium csütörtöki közlése szerint egy svájci hölgy azt ál­lítja, hogy a tavaly szeptember­ben az olasz-osztrák határ köze­lében egy gleccserbe fagyva megtalált, az előzetes vizsgála­tok alapján négyezer évesnek nyilvánított „jégember” - az ő édesapjának mumifiált holt­teste. A „jégembert” - további vizsgálatok céljából - jelenleg foglalta össze álláspontját Emara. Az Iszlám algériai politikai diadalán kívül egy közelmúlt­beli kairói bírósági döntés kész­teti ezekben a napokban az egyiptomi sajtót a fundamenta­lizmus taglalására: a rendkívüli állapot jegyében felállított egyik bíróság nyolc évre ítélte Alaa Hamid írót egy istenká- romlónak mondott regényéért, s vele együtt büntetéssel sújtották kiadóját, illetve a könyvet előál­lító nyomda tulajdonosát. Az ítélet a miniszterelnököt külö­nösen kényes dilemma elé ál­lítja: e bíróság állásfoglalásával szemben ugyanis nincs helye fellebbezésnek, a kormányfő jogosult arra, hogy helyben­hagyja, vagy megmásítsa. „Egyiptom lakosságának 95 százaléka muszlint lévén, ter­mészetes, hogy iszlám államot akarnak” - vélekedett Maamun Hodeibi, a féllegális Muzulmán Testvériség szóvivője egy nyil­vános vitán, amelyről csütörtö­kön megjelent számában tudósí­tott az Al-Ahram Weekly című kairói hetilap. A nyilvánosság előtt ritkán fellépő Hodeibi a Kairói Nem­zetközi Könyvvásár alkalmából rendezett egyik szimpóziumon szólalt fél, vitapartnerei éles szembehelyezkedését kiváltva. A „Civil, vagy vallási államot masztott követelményekra való tekintettel ennél rövidebb időre, hajnali egy és négy óra között ugyancsak zárva lesz a „shop- villé” , a zürichi üzleti negyedet a főpályaudvarral összekötő földalatti üzletsor, amelynek be­járataihoz mintegy húsz vasrá­csot szereltek fel a közelmúlt­ban. Ezekkel a kényszerítő intéz­kedésekkel párhuzamosan a vá­rosi hatóságok fokozott segít­ségben kívánják részesíteni a narkósokat és a hajléktalanokat. Egyidejűleg fokozzák az AIDS elleni harcot is. az innsbrucki egyetem hullahá­zában tartják jégkamrában. A meg nem nevezett svájci nő azt írja levelében, hogy újsá­gokban látta a mumifikált holt­testről készült fényképeket és azok alapján azonosította éde­sapját, aki 1970-ben tűnt el azon a vidéken. „Az asszony levelét továbbí­tottuk Ausztria berni nagykö­vetségéhez” - hangzik a svájci külügyminisztérium szűkszavú közleménye. Egyiptomban” témájú, óriási tömegeket vonzó vitához az al­gériai választások eredménye, az ottani iszlám fundamentalista mozgalom elsöprő elsőfordulós győzelme adta az apropót. Ho­deibi egyik fő szellemi ellen­fele, Farag Foda író Irán és Szudán példájával igyekezett il­lusztrálni, mi következik abból, ha az iszlám a politikai hatalom alapjává válik. „Ha most korlá­tok közé szorított vallási vi­szálytól szenvedünk, mi lesz, ha ti veszitek át a hatalmat?” - szegezte a kérdést a muzulmán politikusnak, akinek mozgalmát azzal vádolta, hogy nem ren­delkezik koherens politikai programmal. A köztük zajló vi­tát a demokrácia eredményének nevezte, megkérdezve, vajon egy vallási államban ilyen vitát engedélyeznének-e. Hodeibi válasza szerint az iszlám, ellentétben a keresz­ténységgel, „szellemi hit és tár­sadalmi szerveződési forma”. A baloldali sajtó védelmezi, és a hatóságokat azzal vádolja, hogy az ítélet a félelmüket kiváltó fundamentalistáknak tett en­gedmény. Ennek a nézetnek a hívei alapvetően hibásnak tart­ják az iszlám fundamentalisták­kal szemben megmutatkozó en­gedékenységet. Közöttük a már idézett Al-Ahram Weeklyben Húszéin Amin. Kadijevic (MTI Panoráma-Sajtóa- datbank) A belgrádi katonai vezetésen belül most a rivaldák fényébe lépett az eddigi legfon­tosabb „szürke eminenciás”. A héjaként ismert 60 éves vezér­kari főnök, Blagoje Adzic lega­lábbis átmenetileg átveszi az ál­lítólag egészségi okokból le­mondott Veljko Kadijevic vé­delmi miniszter tisztét. Az APA osztrák hírügynök­ség ezzel kapcsolatban felhívja a figyedmet arra, hogy bár Belgrádban már hosszabb ideje tartja magát a hír, mely szerint a 67 éves horvát Kadijevic gyó­gyíthatatlan beteg - tüdőrákja van - , mégsem kételkedik benne senki, hogy a döntés ösz- szefügg az olasz és francia elle­nőröket szállító helikopter Zág­ráb közelében történt lelövésé- vel. Ezt megelőzően hasonló „gyalogáldozat” formájában kellett megválnia tisztségétől egy másik horvátnak, Zvonko Jurjevicnek, a jugoszláv légierő parancsnokának. Jóllehet Kadijevic vegyeshá­zasságból származik, Belgrád­ban mégis mindig horvátnak számított. Ő az egyetlen magas­rangú jugoszláv katonatiszt, aki nem a Szovjetunióban, hanem Bezár a zürichi park (MTI Panoráma-Sajtóa­A, jégember” lett volna az apja? (MTI Panoráma-Sajtóa­Vilaggazdaság sorokban Prága. Szlovák-magyar vál­lalkozói konferencia kezdődött a Magas-Tátrában, a Csorba-tó mellett. A maga nemében első találkozóra több mint ötven magyar vállalkozó utazott há­rom napra Szlovákiába, hogy ismerkedjék a beruházási lehe­tőségekkel a gazdaság legkü­lönbözőbb területein. A konferenciát Zászlós Gá­bor, a szlovák kormány elnök- helyettese nyitotta meg. Beszé­dében határozottan elutasította a „magyar expanzionizmus” né­melykor elhangzó vádját, és le­szögezte: érthető, hogy Dél- Szlovákiában - ahol jelentős magyar kisebbség él - elsősor­ban a Magyarországgal való együttműködés iránt mutatko­zik érdeklődés. London. Csütörtökön meg­közelítette a nyugat-európai pénzrendszerben engedélyezett legalsó határát az angol font ár­folyama. Londonnak szakértői vélemények szerint gyakporlati- lag két választása maradt: vagy megemeli az alapkamatlábakat, vagy leértékeli a valutát. Csü­törtökön 2,8320 márka/font szinten zárt a brit valuta árfo­lyama, s ez vészesen közel van az európai árfolyammechaniz­musban meghatározott 2,83 márka/font alsó limithez. A brit központi bank máris megpró­bált ugyan beavatkozni, na­gyobb mennyiségű font megvá­sárlásával, ám úgy tűnik, kevés sikerrel. De szakértők szerint tartalékait feltöltvén bármelyik Mennyit (nem) (FEB) Moszkvában felsza­badultak az árak és az árfolya­mok. Hol van már az az idő, amikor a rubel - legalábbis a szovjet piacon - többet ért, mint a dollár. „Aki olyan szerencsés hogy moszkvai létére valutában kapja a fizetését, és egy nyugati válla­latnál akárcsak naponta 5 dol­lárt keres, a havi 100 dollárjával sokkal jobban jár, mint maga a nyugalmazott államelnök, Gor­bacsov” - írja Meg Bortin, a „The New York Times” moszkvai tudósítója. 100 dollár ma már 10.000 rubelt ér, amíg Gorbacsov nyugdíja - amely országos átlagban igen magas­nak számít - csupán 4000 rubel. Meghökkentő példák bizo­nyítják a vörös valuta devalvá­lódását. A kizárólag devizáért kiszolgáló étteremben például pillanatban újra közbeléphet, hogy lendítsen valamit a font helyzetén. Moszkva. Készpénz nélkül maradtak a Moszkvában mű- küdő, külföldi érdekeltségű ve­gyesvállalatok, miután a kül­gazdasági bank velük foglal­kozó fiókja a jelek szerint le­húzta redőnyét. A fiók az orosz karácsony szerdán végétért két­napos munkaszünete óta nem nyitott ki, ennek következtében sok cég moszkvai érdekeltségei nem juthatnak a számlájukon lévő valutához s nem tudják fi­zetni alkalmazottaikat. Tallinn. Az észt kormány el­rendelte az élelmiszerek adago­lását, mivel mind súlyosabb hi­ányok mutatkoznak a főváros­ban. A tallinni kormány szóvi­vője szerint az alapvető élelmi­szerek mindegyikéből akut hi­ány keletkezett, s a városban hamarosan nem lesz kenyér és tej. Bonn. Mágneses gyorsvasú- tat akarnak építeni 2000-re Hamburg és Berlin között. A a kutatási és technológiaügyi mi­niszter, a közlekedési miniszter és a Bundesbahn-főnök által is támogatott tervben szereplő pá­lya 7,5 milliárd márkába ke­rülne. A Transrapid óránként 400 kilométeres sebességgel robogna, szűk egy órára rövi­dítve le a menetidőt Berlin és Hamburg között. Szó esett róla, hogy esetleg Bonn és Berlin kö­zött is építenek pályát a szuper- gyorsvonat számára. ér ma a rubel? az 1990-es évjáratú bordeaux i bor ára 54 dollár. Az átlagos orosz polgár számára ez fekete árfolyamon (100 rubel = 1 dol­lár) annyit jelent, hogy a bor ára tizenháromszorosa az átlagos havi fizetésnek. Összehasonlí­tásul: egy nyugdíjas gimnázi­umi nyelvtanár 250 rubelt kap egy hónapra. A helyzet még ka- tasztrófálisabb, ha a csak devi­záért kapható áruk árát összeha­sonlítjuk az államilag dotált termékek árával. Egy nyugati - azaz csak de­vizáért árusító - pizzásnál egy csésze kávé 2 dollárba kerül, ugyanennyiért kapható repülő­jegy Moszkvából Tallinba, azaz 800 km távolságra.Minden kül­földinek kétszer is meg kell gondolnia, hogy Moszkvában taxiba üljön-e. A taxisok csak dollárt fogadnak el. távozásáról az Egyesült Államokban, a West Point Akadémián kapta magasabb tiszti kiképzését. Már tavaly áprilisban is tör­téntek kísérletek Kadijevic el­mozdítására. A mérsékeltnek számító védelmi miniszternek akkor átmenetileg kórházba kel­lett vonulnia. A szerb Adzic nyomban megragadta a kínál­kozó alkalmat, a védelmi mi­niszter helyettesét, a szlovén Stane Brovet-t „kihajózta” a minisztériumból és a belgrádi kormány hozzájárulása nélkül átvette a minisztérium ügyeinek irányítását. A Vjesnik című te­kintélyes horvát lap már akkor nyomatékosan figyelmeztetett a veszélyes ezmélycserére és nem riadt vissza attól sem, hogy a „lehetséges csendes puccs a hadseregen belül” kifejezést használja. Azóta Kadijevicet, többé kevésbé nyíltan, ismétel­ten azzal vádolták, hogy együttműködik a horvát féllel. Ami áprilisban nem sikerült, de amire Belgrádban már hosz- szú ideje vártak, az most bekö­vetkezett: Adzic személyében olyasvalaki áll a jugoszláv há­borús gépezet élén, akitől elvár­ják, hogy fenntartás nélkül szolgálja a nagyszerb célok megvalósítását, és akinek mel­lesleg alkalma nyílik arra is, hogy egy hosszú ideje esedékes személyes számlát rendezzen. Adzic Bosznia-Hercegovina köztársaságban született. Mint gyermek olyan tragédiát élt át, amely valószínűleg szerepet ját­szik a mostani drámai esemé­nyeknél: szülőfalújának mind a 168 lakosát horvát usztasa ban­diták meggyilkolták. Az Adzic család tagjai közül 68-an estek áldozatául a mészárlásnak, köz­tük a vezérezredes anyja, nő­vére és két fivére. A kis Blagoja véletlenül nem tartózkodott a faluban azon a napon. Adzic meredeken felfelé ívelő katonai karrierjét végigkí­sérte a gyűlölet minden ellen, ami nem szerb. Rövid idő alatt „horvátgyűlölő” és ,jössz szel­lem” jelzőkkel illették. Különös gyűlölettel viseltetik a naciona­lizmussal és a kommunista-el- lenességgel szemben. Amikor Horvátországban és Szlovéniá­ban első ízben ejtették ki a „függetlenség” és az „elszaka­dás” szavakat, Azdic nem rej­tette véka alá, hogy milyen el­lenlépéseket tart szükségesnek: katonai puccs és minden alkot­mányos szerv feloszlatása. Neki tulajdonítják azt a kijelentést, amely szerint a horvát kérdés megoldása: „Tízezer halott és akkor nyugalom lesz”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom