Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Ellenőrzés és engedélyezés Sok a feladat a tisztiföorvosi szolgálatnál Tavaly október l-től műkö­dik Pásztóit a városi tisztifőor­vosi szolgálat, amelynek a veze­tője dr. Thassy Gábor főorvos. A közegészségügyi és járvá­nyügyi tevékenység mellett az egészségügyi igazgatási és ösz- szehangoló feladatokat is az új szervezet látja el. A pásztói polgármesteri hivatalban hét­főn. szerdán és pénteken fo­gadja a szolgálat azokat a pol­gárokat, akiknek ügyeik inté­zéshez szükségük van a tiszti­főorvosi szolgálat tevékenysé­gére. Ilyenek például az üzlet­nyitási és kialakítási kérelmek és tervek engedélyezése, élel­miszerek és italok előállításá­val, tárolásával és árusításával kapcsolatos igények és tervek jóváhagyása. De a szolgálat hatáskörébe tartozik az élelmezésegészség­ügyi, közegészségügyi, telepü­lés- és munkaegészségügyi ve­szélyt jelentő észrevételek, pa­naszok, bejelentések kivizsgá­lása és esetleges szabálysértési eljárás indítása. Ezekkel a feladatokkal még nem ért véget tevékenységi köre. Az ivóvizek minősítésével és vizsgálatával kapcsolatos ügyek intézését is elvégzik. En­gedélyezik, vagy nem egész­ségügyi magántevékenység in­dítását. Elbírálja a halottham- vasztási és sírnyitási kérelme­ket. Ellenőrzi a mérgekkel és mérgező anyagokkal való tevé­kenységet és az erre vonatkozó kérelmeket elbírálja. Továbbá az egészségkárosodások kiala­kulásának a megelőzése is a pásztói tisztifőorvosi szolgálat feladatai közé tartozik. Már közöltük a fogadónapo­kat. ám legalább olyan fontos megemelíteni, hogy a szolgálat a pásztói polgármesteri hivatal II. emeleti szobájában várja a pásztói és Pásztó környéki pol­gárokat. Nekem mindig nehéz életem volt Lehet, hogy a mai fiataloknak sem könnyebb? Özvegy Zagy/ Kálmánná, 64 éves béri téesznyugdíjas szerint, nem lenne itt semmi baj, ha a kevéske járandósága több volna, mert akkor meg tudna élni belőle. Dehát, ők mindig szegények voltak, már kicsi ko­rától a földet művelte, járt szán­tani, takarmányt hordani, s ta­vasztól őszig, reggeltől estig a földön dolgoztak, kapálták a krumplit, a kukoricát. Nem lusta népek ők. hogy nem sze­retnek dolgozni. S így van ez ma is. A hozzá hasonló szegé­nyeknek nincs más támaszuk, mint a saját két kezük, s az a kis föld, az a fél hold háztáji, amiért 2700 forintot fizetnek a szövet­kezetnek, a dupláját, mint ta­valy. Segélyt nem kapott ő soha, még tíz fillért sem, egy­szer ugyan kért. évekkel ezelőtt a tanácstól, de hiába. Úgy hiszi, azt gondolták, mivel egyedül él, nincs annyira rászorulva/?/. Igaz, vannak gyerekei, de azok­nak is van családjuk, s a mai nehéz világban, hogy támasz­kodhatna rájuk? Nekik is nehéz. És nehéz özvegy Zagyi Kál- mánnénak is, aki korán maradt árván testvéreivel, s korán lett özvegy, s akinek oly nagy örö­met jelent, hogy egyik tyúkocs- kája, milyen kitartóan tojja a 10 forintos tojásokat. (vallus) Ha egészségem engedne, akkor szn esen maradnék meg a paly an. El kellett hitetnünk, hogy érdemes tanulni Nyugdíjba megy az alsótoldi néptanító Nyugdíjba vonul Sándor György tanító, az elmúlt 37 év minden alsó- és felsőtoldi álta­lános iskolai nebulójának Gyuri bácsija, aki szíve szerint ugyan még tanítana, egészségi állapota azonban ideje korán leparan­csolja a katedráról. A Sárospa­takon tanítói oklevelet szerzett pedagógusra, mint kollégái mondják, mindig lehetett számí­tani, bárki is hiányzott, ő idejét, energiáját nem kímélve aján­lotta fel segítségét. Amikor kis beszélgetésre kértem.szívesen hajlott a szóra.- A sárospataki diákévek után, hogyan kezdődött pó­lyája?- Az alaptétel az volt, hogy lévén vidék, falu, ahová kerü­lünk, a munkás-paraszt, prole­tár szülők gyerekeit kellően ké­szítsük fel az életre, hogy az. is­kolát elvégezve, legyenek meg­felelő tagjai a társadalomnak. A pályakezdés első 4-5 éve nehéz volt, de az elképzeléseinket si­került megvalósítani. Kezdet­ben csak egy tanteremben taní­tottunk, petróleummal világítot­tunk, mivel a villanyt csak "57- ben vezették be. Ez idő tájt, - "54-55-öt írtunk -, a szülők 70 százalékának csak 3-4 elemije volt, s nem volt könnyű elhi­tetni. beplántálni azt, hogy a gyerekeiknek kell, szükséges az iskola, a nyolc osztály, hogy ez már a jövő zenéje ...- Lelki szemei elölt lebegett- e valamilyen nevelői hitvallás?- Pályámon gyerekcentrikus- ságra törekedtem, mindig az ő érdeküket tartottam szem előtt. Fontosnak tartottam azt is, hogy a testület mindig egységes le­gyen, s bár adódtak problémák a tanári karon belül, mindig si­került a gondokat közös neve­zőre hozni. Természetesen a di­ákjaink érdekében. Arra is vigyáztam, hogy a testület tagjait ne lehessen ki­kezdeni, s a szülők szemében összekovácsolt, felkészült, in­telligens csapatnak tűnjön. Mindenkoron az új felé való orientálódás, az új megélése, a korszerű megérzése volt a cé­lom.- Ar élet töhh tanítványát is magas polcra helyezte, akad köztük töhh polgármester, sőt államtitkár is.- Gyönyörű érzés az ember­nek, hogy ilyen pozícióba került a volt tanítványa, de a legmé­lyebb nyomot mégis azok a gyerekek hagyták bennem, akik családi, anyagi körülményeik folytán szociálisan igen eleset­tek voltak, s mégis sikerült ve­lük elvégeztetni a nyolc osz­tályt. Ezek az esetek voltak a legnemesebbek, legszebbek pá­lyám során. Amire pedig a leg­büszkébb vagyok: összes tanít­ványom közül, csak egynek kel­lett osztályt ismételnie. Ez per­sze az egész kollektíva érdeme.-Jutott-e ideje a tanításon kívül másra itt?- A mai napig nagyon szere­tem a sportot. Fiatal koromban magam is aktív sportoló voltam, atletizáltam, sakkoztam, asztali­teniszeztem, s 16 évesen. Tali­gával, Vertiggel együtt voltam megyei ifi-válogatott kerettag labdarúgásban, igaz én nem ju­tottam magasabb szintre a to­vábbiakban. csak a járási baj­nokságban. a Cserhát-völgye /.öld gyepeinek leheltem ismert alakja. De az számomra dicső­séget és megbecsülést jelentett, s ezt én akkor és most is nagy értéknek, mindennél fontosabb­nak tartok. Később az iskolában, már pedagógusként, sportvonatko­zásban, igényes munkával elér­tük, hogy körülbelül 15 éven át, országos szintű versenyzőket sikerült kimívelnünk sakkban - itt országos bajnokunk is volt. De említhetem még az asztali­teniszt és leány kézilabda csapa­tunkat is, akik sok örömet sze­reztek nekünk.- Úgy érzi, sikerült megvaló­sítania elképzeléseit az elmúlt 37 év alatt?- Ha számvetést készítenék, azt mondanám, az indíttatást, amivel mim* - kezdő tanítót utánira bocsátottak, azt globáli­san sikerült" 'Megvalósítanom. Persze voltak olyan korlátok, dogmatikus meghatározások, amelyek ellen a tanári kar nem tehetett. Mindent összevetve, ha a jelenlegi helyzetet nézem, re­mek testület alakult most ki Toldon. s minden feltétel adott, hogy jobb munkát végezzenek, mint mi. -vallus— Közmeghallgatás • Erdőtarcsa. Decemberben közmeghallgatáson vehettek részt a település lakói. Az el­múlt év értékelése során megál­lapították, hogy szép eredmé­nyeket ért el a falu. Szilárd bur­kolatot kapott a Kossuth és a Petőfi, valamint a Rákóczi út je­lentős része. Megkezdték a közvilágítás felújítását. A köz­meghallgatáson megtárgyalták a meglevő intézmények működ­tetésének feltételeit és lehetősé­geit is. Mindenki fája • Cserhátszentiván. A közel­múltban megáldott és felavatott hősi emlékmű mellett állították fel a szeretet ünnepén a falu ka­rácsonyfáját. Az ünnep alkal­mából nem maradtak ajándék nélkül a rászorulók. Az elmúlt évről maradt nevelési segélyből kaptak támogatást a szentiváni kisgyerekes családok. Zenélő Kisbojtár • Szurdokpüspöki. A FIDESZ helyi csoportja karácsony más­napján zenés, játékos vetélke­dővel összekötött rendezvényt tartott a művelődési házban, amelyen műsort adott a gyer­mekűtekből ajakul! Kisbojtár népi zenekar. Ok kísérik muzsi­kájukkal a nemrégen született Táncház-klub ügyeslábú fiatal­jait is. Szervezett program idén , szilveszterkor nem volt a falu­ban, de a helyi vendéglátóipari egységekben szórakozhattak kivilágos kivirradtig az óévbú- csuztató püspökiek. Eredményes bériek Az elmúlt év végére befeje­ződött a folyamat és teljes egé­szében önállóvá vált a Bér köz­ségi önkormányzat, s megszűnt a Szirákkal közös körjegyző­sége. Jelentősen korszerűsödött a falu közvilágítása, s talán ez­zel is összefüggésben, javult a kis falu közbiztonsága. De talán nagyobb szerepe volt ebben a megyében elsők között alakult önvédelmi csoportjuknak. Az önkormányzat segíti munkáju­kat. Négy új adóvevő-készülé­ket vásárolt számukra és to­vábbi két rádió beszerzése van folyamatba. Éppen ezért, volt okuk az óév- búcsuztatóra. A fiatalok az ifjú­sági klubban tartottak „bulit”. „Csinálom, mert más kiutat nem látok” Szebb jövőt remél a káliói gazda Ha Kallóra Erdőtarcsa felől érkezünk, az utazónak azonnal szembeszökik, hogy a faluszéle első házában gazdaember lakik. Az udvar hátulsó traktusában szénakazlak magasodnak, ku- koricaszár-gúlák terpeszked­nek. míg mellettük néma tétlen­ségre ítélt szekerek várják, hogy lovakat fogjanak elibük. A porta másik szegletében a gazda, Fogarasi László, épp az ötéves csikót, Csibészt futtatja hosszú fékre erisztve. Amikor közelebb érünk, jöttünkre ku­tyák szaladnak elő csaholva, az istállóból tehénbőgés hallik, Csibész pedig barátságosan el­nyeríti magát. A szimpatikus, közvetlen, fiatalember, kérdé­semre - hogyan lett egyéni gaz­dálkodó? - így válaszolt:- Borsodból 14 éve érkez­tünk családommal, s a helyi té- eszben kerestem a kenyerem, mint gépkocsivezető, egészen három évvel ezelőttig, amikor gondoltam egy merészet, s a községben az elsők között, be­lefogtam a gazdálkodásba. Szarvasmarhákkal kezdtem el foglalkozni. Eleinte nem tudták mire vélni az emberek, mit is akarok kihozni az egészből. Az­tán, amikor kezdtek alakulni a dolgok, találkozhattam az irigy­ség egyes megnyilvánulásaival is. Például megmérgezték az egyik kutyámat. Az emberek csak azt hajlamosak meglátni, hogy ennek ez is van. az is van. de azt nem, hogy mennyi min­dent fel kell áldozni azért, hogy előbbre lehessen lépni, s meny­nyi munka testesül meg mind­ebben. S arra sem gondolnak, hogy minden fillérnyi haszonért rengeteget kell gürizni szinte hajnaltól napestig.- „Hajnaltól napestig". Megéri állattartással foglal­kozni?- Jelenleg négy tehén, két vemhes üsző, négy ló és egy csikó van az istállóban, s nem éri meg foglalkozni velük. Mi­vel azonban nem látok más kiu­tat, csinálom. Szórnám széjjel, adnám vágóhídra az állományt? Kapnék a tehenek darabjáért 20-22 ezret? A lovakat meg ad­nám oda olyan kupecnek, mint amilyen legutóbb is itt volt? Ahogy az a lóhoz hozzányúlt. . . Még ha tisztességes vevő jönne. A lovakkal is más elkép­zelésem volt. mint ahol most tartok. Eleinte, egy utazási iroda szervezésében jártam velük lo- vagoltalni, hintóztatni, de abba­hagytam. mert reggel menni, este jönni fárasztó volt, s anya­gilag sem valami fényes.- Ennyi jószágot elég ellátni, takarmány ózni.- Két hold lucernásom van, s a téesztől is bériek 3—4 hektár kaszálót. Három éve erre tettem fel az életemet, egyedül csiná­lom az egészet, magam körniö- löm. patkolom a jószágot. Per­sze azért jut idő a családomra is. Nős vagyok, s három szép gyermekem közül, a két na­Nem kupecet, vevőt varok gyobbik már ügyesen megüli ma lovat.- Müven jövőnek néz elébe? Bízom benne, hogy a jelen­legi helyzettől csak jobb jöhet. Gondjaim voltak a tej értékesí­tésével is, de ahogy azt is meg­oldottam, más problémáimra is találok majd megoldást. Csak egészségem legyen! V.T. Százszoros véradó a püspöki futballbíró A megyei véradóünnep al­kalmából adták át a közelmúlt­ban Salgótarjánban, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezető­sége nevében. Albert József 36 éves szurdokpüspöki lakosnak, a Budai Téglaipari Vállalat szurdokpüspöki üzemegysége dolgozójának, százszoros térí­tésmentes véradása erkölcsi el­ismeréseként, a Kiváló véradó kitüntetést. A kitüntetettet ott­honában kérdeztem arról, hon­nan ez a napjainkban oly ritka­ságnak számító önzetlenség és segítőkészség?- Örülök, ha segíthetek az embereken. Én is szorulhatok még a más segítségére.- Miként került kapcsolatba a véradó mozgalommal? 1974-ben kezdődött. Egy hónapja dolgozhattam a nagy- bátonyi Fűtőberben, amikor egy napon a munkatársaim azzal jöt­tek, véradás van, ők mennek, ha akarok, tartsak velük. Gondol­kodás nélkül indultam én is, s azóta még 99 más alkalommal feküdtem le a hófehér hor­dágyra, hogy vért adjak rászo­ruló embertársaimnak.- Nem merült fel esetleg a munkahelyén, azért jár ilyen gyakran vért adni, hogy addig sem kelljen dolgoznia?- Voltak ilyen hangok, mire azt mondtam, bárki mehet, aki akar. Egyébként pedig én tu­dom a legjobban, hogy azért adok a véremből, hogy ezáltal segítsem mások életét.- A családja nem mondja: elég már?- Szokták mondani, de én úgy gondolom, amíg bírom csi­nálom. Szeretnék 125-szörös véradó lenni. Mivel foglalkozik szabadide­jében? — kérdeztem, s az eddig visszafogottnak, túlzottan is szerénynek tűnő Albert József szemei felcsillantak, gyorsan felpattant, kiment a szobából, s három nagy nylonzacskóval tért vissza, amelyek telis-tele vol­tak különféle, színesebbnél- szinesebb sportzászlókkal. Le­tette, hogy nézegessem őket, amíg beszél.- Már általános iskolás ko­romban nagyon szerettem a sportot, különösen a focit. Bár igazolt labdarúgó sohasem let­tem, mégiscsak sikerült köze­lebb kerülnöm kedvenc sportá­gamhoz. Egyik tanárom javasla­tára, letettem a játékvezetői vizsgát, s így 1976 óta vezetek focimeccseket a megyei máso­dik vonalban. Korábban vezet­tem női kézilabda mérkőzéseket is, de ezt időegyeztetési gondok miatt abba kellett hagynom. Sajnos úgy néz ki, 2-3 éven be­lül a focimeccsek vezetéséről is le kell mondanom, mivel igen szűkösen rendelkezem az utóbbi hónapokban szabadidő­vel. Albert József emberségével példát mutat mindannyiunknak. Azt kívánom, legyen több ha­sonlóan gondolkodó közöttünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom