Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 7., kedd Kérdőjelek Drága élet A kormányzat az idén 20-26 százalékos áremeléssel számol, s ebből mindjárt 4 százalékot az év elején fel is emészt. Emelkedik a víz- és csatornahasználati díj, drágább lesz az üzemeanyag, a szesz, a cigaretta és a közlekedés. Indokoltak-e az intézkedések? Hivatalosan igen, mert megszűnik egyes cikkek ártámogatása, másoknál pedig emelkednek a ráfordí­tások. Ha azonban a lakosság teherbíróképességét nézzük, akkor-a másfél milliárd forintos „ellentételezés” dacára is - már nehezen fogadhatók el az újabb áremelések. Vajon nem lehetne-e a költségvetés növekvő kiadásait máshol „hehozni". mint a családi költségvetés rovására? Vajon föltétlenül ott kellett emelni az árakat, ahol alig lehet takarékoskodni, például a vízdíj vagy a villamos-autóbuszjegy esetében? Vajon az autósok még mindig olyan tehetősek, hogy kibírják a súlyadó, a drágább biztosítás bevezetése után a benzin árának emelésével ismételten megszigorított adóprést? S lehet-e a közgazdaságilag talán megma­gyarázható áremeléseket végrehajtani a társadalmilag feltétlenül indokolt szociális védőháló szélesre feszítése nélkül? Ezek látszólag tisztán gazdasági kérdések, mélyebbre tekintve azonban erősen politikai és társadalmi problémák. A demokratikus rendszerváltozás tömegbázisa - amelynek növelése első számú fel­adat - nagyban függ attól, mit diktálnak a bázist alkotó tömegek lét- fontosságú érdekei. Magyarul: átéléssel csak akkor vesznek részt a változtatásokban, ha megélhetésük biztosított. Maratoni szavazás a parlamentben A Parlament hétfőn délután folytatta téli, rendkívüli ülész- szakát. Az ülés kezdetén az el­nöklő Szabad György visszatért a december utolsó napjaiban zajlott költségvetési vitára. Mint emlékezetes, a házelnököt egy ellenzéki képviselő ügy­rendi felszólalásban szószegés­sel vádolta meg. Szabad György bejelentette: az eset tisztázása érdekében kész alá­vetni magát az ügyrendi bizott­ság vizsgálatának. Napirend előtt kért szót And- rásfalvy Bertalan. A kultuszmi­niszter hangsúlyozta, hogy nem kormánytagként, hanem hona­tyaként fordul az Országgyű­léshez. Felszólalásában a par­lamenti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és elítélte a köz- bekiabálókat. A szabademokraták frakció- vezetője, Tardos Márton az ülés napirendjén szereplő szövetke­zeti és a szövetkezeti átmeneti törvényjavaslattal kapcsolatban bejelentette: pártja sajnálattal veszi tudomásul, hogy az elfo­gadás előtt álló szövetkezeti törvény nem felel meg a tradi­cionális szövetkezeti mozgalom szabályainak, nem védi kellő­képpen a tagok jogát, nem kap benne kellő teret az oszthatatlan vagyon, ezért az SZDSZ a jog­szabály ellen szavaz majd. Az átmeneti törvényt azonban he­lyeslik. és el is fogadják, amennyiben a T. Ház módosító javaslataikat megszavazza. Ezt követően a honatyák sür­gősséggel napirendre tűzték az üzemanyagok környezetvé­delmi termékdíjáról szóló tör­vényjavaslatot, majd elkezdték a maratoninak ígérkező szava­zást a szövetkezeti törvényja­vaslatról.(MTI) Elmenekült a grúz elnök Hírek röviden • Bagdad. Irak sohasem fogja elfogadni az ENSZ „gyarmato­sító,, határozatait olajeladásai­nak korlátozásáról jelentette ki vasárnap Bagdadban a helyi külügyminisztérium illetékese. Irak és az ENSZ képviselői szerdán Bécsben találkoznak majd, hogy az esetleges bagdadi olajexportról tárgyaljanak, amely továbbra is tilalom alatt áll. • Tokió. Három év óta a leg­mélyebbre zuhant a dollár hét­főn Tokióban, az ünnepek utáni első tőzsdei munkanapon. A piac arra számít, hogy George Bush e heti japáni látogatásán a jen dollárhoz viszonyított to­vábbi drágulása mellett áll ki majd a japán és az amerikai ve­zetés. • Moszkva. Ukrajna már feb­ruárban kész kivonni a forga­lomból és kuponokkal helyette­síteni a volt szovjet fizetőesz­közt. a rubelt. Vlagyimir Matvi­enko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke vasárnap közölte, hogy a forgalomban lévő kuponok mennyisége már most meg­egyezik a rubel mennyiségével. Egy kupon jelenleg 10 rubelt, il­letve tíz kupon egy dollárt ér. • Havanna. Kubában az A fegyveres ellenzéke által már hetek óta szorongatott Zviad Gamszahurdia grúz elnök hétfőn Azerbajdzsánba mene­kült. Távozásával Tbilisziben, amelynek belső részeit a pol­gárháború során rommá lőtték, megszűntek az összecsapások. A kormányszékházat súlyos ká­rosodások érték, az épület egyik szárnya hétfőn lángokban állt. A Tbiliszi központján átve­zető Rusztaveli sugárutat ellen­zéki fegyveresek árasztották el; közülük sokan a levegőbe lö­völdöztek, mások konyakkal koccintva ünnepelték'áZ elnök távozását. Egyelőre nem világos, hogy Zviad Gamszahurdia lemon­dott-e a hatalomról, vagy az el­lenállás új központjának kiépí­tésével próbálkozik. Az azeri hírügynökség azt közölte, hogy külföldre készül, de ez a hír még nem nyert megerrősítést. Az elnök legközelebbi család­tagjaival és híveinek egy cso­portjával két hétig a parlament bunkerében húzta meg magát. Rejtekhelyéről adott nyilatkoza­taiban kijelentette, hogy nem mond le a hatalomról, és az el­lenzéket azzal vádolta, hogy a vezetést államcsínnyel próbálja eltávolítani. Hétfőn nem csak Tbilisziben voltak súlyos harcok, hanem a fővárostól délkeletre lévő Rusz- taviban is heves összetűzések történtek. Az orosz televízió az Interfaxra hivatkozva hétfő haj­nalban közölte, hogy a Zviad Gamszahurdiával szemben álló fegyveres erők rövid küzdelem után elfoglalták Rusztavi pre- fektúráját. ❖ * * Erősen ellentmondásos hírek érkeztek az első információk után is Zviad Gamszahurdja el­űzött grúz elnök hollétéről és terveiről. Az - Interfax—moszkvai—hí­rügynökség az azerbajdzsán i elnök sajtóirodájára hivatkozva azt jelentette, hogy Gamszahur­dia Örményország felé mene­kül. Tengiz Kitovaninak, a grúz Nemzeti Gárda parancsnokának a szóvivője viszont azt mondta az AFP tbiliszi tudósítójának, hogy Azerbajdzsán Kazak nevű városában elfogták Gamsza- hurdiát és most viszik vissza Grúziába. Grúzia moszkvai képviselete nem kapott újabb híreket Gamszahurdia sorsáról, az örmény képviselet viszont közölte, hogy Jerevánban nem ajánlottak fel politikai menedé­ket a bukott politikusnak. Éles elutasítás A Politika című belgrádi lap hétfőn élesen elutasította a Ju­goszláviával kapcsolatos ma­gyar állásfoglalásokat. A cikk szerzője mindamellett megálla­pította: magyarországi látogatá­sai során meggyőződhetett ar­ról, hogy a magyar hadsereg ba- rátian viszonyul Jugoszláviá­hoz, s a magyarok semmilyen bizonytalanságot sem akarnak déli határaiknál. Ez remélhető­leg így is marad - szögezte le Miroslav Lazanski mivel eb­ben a térségben a szomszédok egymásra vannak utalva. Felidézte a cikk a határ jugo- , szláv oldalán .telepített aknák miatti budapesti tiltakozást. „Az.-hogy mcmyire akadályoz­zák ezek az aknák az emberek, az áruk és az eszmék szabad mozgását, s mennyire szolgál­nak védelmül diverziós betöré­sekkel szemben, az hosszabb történet. Figyelemre méltó az, hogy ezek a budapesti közle­mények többségükben nem a honvédelmi minisztériumból érkeznek, hanem más politikai­állami struktúrákból”. Élesen reagált a szerző arra. hogy Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár a Szerbiának nyújtott közlekedési-szállítási szolgálta­tásokért „számlát nyújtott be - meglehetősen epés és cinikus módon". FÉNYMÁSOLÓK, TV-K, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK ^ 1.000-30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL SZAKÜZLET: BP. XIII., VÁCI ÚT6. TEL: 166-7032,166-7449 Akciósorozat kezdődik a közterületek rendjéért Egy hét múlva, január 13—án hétfőn, a közterületek rendje, il­letve a közbiztonság javítása érdekében együttes akciósoro­zatot kezdenek a fővárosi ön- kormányzatok. a BRFK. vala­mint a Vám— és Pénzügyőrség dolgozóinak közreműködésével - jelentette be Szegvári Péter, a Fővárosi Önkormányzat fő­jegyzője, hétfői sajtótájékozta­tóján. Az előre meg nem határozott ideig tartó szigorú ellenőrzések során elsődlegesen az aluljá­rókban engedély nélkül árusítók ellen lépnek fel. A rendőrök, a közterület-felügyelők és a pénzügyőrök annak a hatályos jogszabálynak kívánnak ér­vényt szerezni, amelyek szerint az aluljárókban csak mozgó hír­lapárusok árusíthatnak. Egyút­tal vizsgálják az áruk eredetét is. A Fővárosi Önkormányzat egyidejűleg áttekinti, hogy a jö­vőben mely közterületre adható ki utcai — például virág — árusí­tási engedély. Az aluljárókban kialakult ka­otikús viszonyok felszámolása mellett határozottan eljárnak a tiltott szerencsejátékot űzők és a valutázók ellen is. de tovább tart a hazánkban jogtalanul tar­tózkodó külföldiek kiszűrése is. Emellett az eddigieknél szigo­rúbban járnak el az. engedély nélküli plakátragasztókkal és a szabálytalanul parkoló autó­sokkal szemben is. Közülük a kirívóan durva szabálysértők gépkocsijait elszállítja a BRFK újonnan alakult szállítási iro­dája. A XV. kerületi Ifjú gárda útra viszik majd a rendszám nélküli, elhagyott roncskocsikat s emelletL- a biztosítókkal tör- tént megállapodás alapján - a különböző közlekedési balese­tekben. megsérült kocsik elszál­lításában, és megőrzésében is közreműködnek: majd az. új szervezet dolgozni. Fontos hír lehet az autósok számára, hogy a RREK illetékesei az első kéL alkalommal még csupán a szál­lítási díjat kérik az autósoktól, a harmadik esetben viszont már feljelentést is tesznek. (MTI) Cégalapítási csúcs A Központi Statisztikai Hiva­tal soha nem regisztrált még egy hónap folyamán annyi új gazda­sági társaságot, mint a múlt év utolsó húsz munkanapján. De­cemberben ugyanis az addigi át­lagosan havi 1800 bejelentéssel szemben csaknem 4000 érke­zett. A bejelentések száma a hónap második felében különö­sen megugrott, napi 270-re nö­vekedett. A decemberben regisztrált szervezetek közül 3675 volt új alapítású, mindössze 250 jött létre átalakulás, kiválás, vagy szétválás útján. Az alapítók döntő többsége - az eddigi gya­korlathoz hasonlóan - a korlá­tolt felelősségű társasági, illetve a részvénytársasági működési formát választotta, s legtöbbjük húsznál kisebb létszámmal kí­ván dolgozni. Az új cégek, tár­saságok tervezett tevékenysége elsősorban a szolgáltatási terü­letekre irányul. Jelentős hánya­duk kereskedelemmel, illetve vendéglátással szándékozik foglalkozni. Továbbra is bővül a pénzügyi, adószakértői és va­gyonértékelő tanácsadó cégek köre. Viszonylag alacsony a kife­jezetten termelő szervezetek száma. Elutasított céltámogatások: Nógrád megye valótlan adatokkal pályázott Az 1992-es költségvetés terhére korrigálnak? üzemanyaghiány következtében február 9-ikéig fokozatosan mintegy 30 százalékkal csök­kentik a főváros autóbuszjárata­inak számát. Csökkentették a kubai főváros 164 mozijának műsoridejét is, és a televízió sokkal rövidebb műsort sugároz majd. A szovjet kőolajszállítá­sok elmaradása miatt az ország­ban teljes lendülettel folyik az üzemanyag pótlására szolgáló megoldások keresésének kam­pánya. Havannában az utcákon már félmillió kerékpáros közle­kedik, és az állami szektor gép­kocsijait. úgy hírlik, hamarosan felváltják a triciklik. A földeken több mint 100 ezer ökör dolgo­zik. és néhány halászhajó már vitorlákat kapott az üzemanyag­felhasználás csökkentése érde­kében. • Helsinki. Tíznapos látoga­tásra Helsinkibe érkezett a finn- szovjet háború magyar önkénte­seit képviselő négytagú küldött­ség. A háború után első ízben ke­rült sor ilyen látogatásra. A ma­gyar vendégek házigazdája a Frontharcosok Szövetsége és a Finn Háborús Veteránok Szö­vetsége. A Budapesten decemberben megalapított Magyar-Finn Ve­terán Szövetség elnöke, Rup­recht Antal vezette delegáció megkoszorúzta a Hieteniemi temető Hősi Keresztjét. (FEB)Az Állami Számvevő- szék az országgyűlés felkérésre felülvizsgálta az önkormányza­tok 1991 évi elutasított céltá­mogatási igényeit. S bár a munka már augusztusban befe­jeződött, a vizsgálat eredmé­nyeként született javaslatok mindezeddig nem realizálódtak. A vizsgálatot Nagy József osz­tályvezető főtanácsos vezette. Tőle kérdeztük:-Miért rendelte el az or­szággyűlés az utólagos felülbí­rál at ot? — A bizottságoknak fenn­tartásaik voltak a céltámogatási pályázat kiírását előkészítő munkával kapcsolatban. A Ma­gyar Közlönyben megjelent tá­jékoztató ugyanis nem volt egyértelmű. Ráadásul a feltéte­leket év közben korrigálták: például iskolaépítésnél kezdet­ben a költségek 40 százalékát finanszírozta volna az állam, de ez az arány néhány település esetében 20 százalékra szorult vissza. — Milyen más visszáságokat fedeztek fel munkatársai? — A 2655 pályázatból 1749-et elfogadott a Belügymi­nisztérium. így mi a fennma­radó 906 település elutasított igényeit vizsgáltuk. A helyszíni szemlék alkalmával kiderült, hogy 76 pályázat megfelel a kií­rásoknak, tehát indokolatlanul utasították el. További 144 pá­lyázat elvetését ugyan jogsze­rűnek találtuk, de csupán formai hiányosságok alapján, vagyis tartalmilag ezek is megalapo­zottak voltak. Ezért azt javasol­tuk, hogy elégítse ki ezeket az igényeket is a kormányzat, lehe­tőleg még az. 1992-es költségve­tés terhére. — Miféle formai okok miatt utasították vissza a jogosnak tartott igényeket? — Az elutasítás alapját többnyire a pályázati kiírás fél­reérthető megfogalmazása szolgáltatta. Például a céltámo­gatás felhasználási területét túl tágan körvonalazta: a vízgaz­dálkodási, egészségügyi, szoci­ális és oktatási célokon túl az „egyéb” kategória is szerepelt a kiírásban. Ezért fordulhatott elő, hogy az önkormányzatok ravatalozó építésére, közvilágí­tás fejlesztésére vagy lakóház felújítására kértek támogatást. ami nem tartozik a központilag preferált tevékenységek közé. Még akkor sem, ha ezek a léte­sítmények egy-egy település életében igen fontos szerepet szerepet játszanak. De furcsá­nak találtuk azt is, hogy mond­juk a ravatalozó építésére Be­rekböszörmény igenlő választ kapott. Olcsva nemlegesét. Vagy például kaptak a céltámo­gatásból olyan községek, ame­lyeknek nem is járt volna: a dömsödiek, a ges/.terédiek és a petneháziak. A Nógrád megyei önkormányzat valótlan adatokat tartalmazó pályázatot nyújtott be, ezért javasoltuk, hogy a kiu­talt összegeket - 39 millió 260 ezer forintot - a jövő évben vonják vissza tőle. A bírálati szempontokat sem alkalmazták egységesen, hiszen az öt milli­árd forintból az eredeti szándé­kok szerint juttatni kellett volna a természeti katasztrófát szen­vedő településeknek is. Voltak, akik ezen a címen meg is kapták a „járandóságukat”, mások, mint például a szobiak és a szi- getújfaluiak árvíz utáni segély­kérelmét elutasították. — Mekkora többletkiadást jelentene a 144+76 igény kielé­gítése? — Hozzávetőlegesen 1,7 milliárd forintot. De mivel a költségvetési bizottság a jelen­tésünk elfogadása után sem ja­vasolt változtatni a pályázati el­bírálások eredeti eredményén, így nem lesznek többletkiadá­sok. A javaslatunk szerint a 76 „megfelelt" pályázat is csak 577,7 millió forint többletet je­lentett volna az idei költségve­tésnek. — Ha a bizottság elfogadta a jelentést, miért nem fogadta el az abban szereplő javaslatokat is? — Bizonyos javaslatainkat elfogadták és beépítették a jövő é\ i céltámogatási rendszerbe. Ilyen volt a célok pontosabb meghatározása. A Belügymi­nisztérium szakemberei azon­ban - a mi eredményeünkkel szemben - csupán négy önkor­mányzat igényét találták utólag jogosnak. Ennek ellenére a Számvevő- szék természetesen fenntartja az. eredeti megállapításait és javas­latait. Domi Gyilkos áram a gyümölcsösben A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletet hozott Miklós János sajópetri lakos ügyében, aki villanyvezeték­hálózat kiépítésével próbálta megvédeni gyümölcsös kertjét a tolvajoktól, minek következté­ben a gyilkos áramnak áldozatul esett Hamzók Csaba falubeli kisfiú. A bíróság a gazdát em­berölés bűntette miatt tízévi börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, és 8 évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. 1991. július 26-án Hamzók Csaba beugrott Miklós János Dózsa György utcai kertjébe azzal a szándékkal, hogy ott almát szedjen, azonban meg­csúszott. és ráesett a 220 volt feszültségű, mintegy 50 méter hosszúságú alumínium veze­tékre. s így halálos áramütés érte. A bíróság az eshetőleges em­berölés bűntettét látta megala­pozottnak, mivel a vádlott tuda­tában volt annak, hogy a lopá­sok többnyire nem a nappali órákban következnek be, ami­kor esetleg látható az alumí­nium huzal, hanem este, vagy éjszaka, és így reális a halálos áramütés veszélye. A megyei bíróság ítélete nem jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom