Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

1992. január 4., szombat MAGAZIN 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Hozzávalók (kb. 12 szelet­hez): 12 dkg vaj vagy margarin. 15 dkg liszt, 5 dkg darált dió, 3 dkg cukor, 1 csipet só, 4 alma, kb. 80 dkg, 4 tojás, 3 dl tejszín, 1 evőkanál cukor. 1 csomag va­níliacukor, 2 evőkanál darált dió. 20 dkg sárgarépa. A zsiradékot, a lisztet, sót, cukrot, 3 evőkanál hideg vizet elkeverjük és levét kinyomkod­Receptötletek: Almatorta juk. Az almát meghámozzuk, félbevágjuk és kimagozzuk. A tojás sárgáját, tejszínt, cukrot és vaníliacukrot elkeverjük. A tésztát a sütőformánál kissé na­gyobbra kinyújtjuk, a maradék tésztát a széléről levágjuk. A tésztát villával megszurkáljuk, a fél almadarabokat rátesszük, és darált dióval megszórjuk. A reszelt sárgarépát és a tojá­sos keveréket összekeverjük, és a sütemény tetejére kenjük. Di­óval megszórjuk, majd előme­legített sütőben kb. 30 percig sütjük. De mindenképpen egészítsük ki a fekete-fehér-szürke színekben pompázó viseletűnket egy egy­színű piros szelyemsállal, kitű­zővel, virággal, diszzsebkendő- vel, bizsuval. Jól mutatnak a piros paszpo- lozások is a kockás kabáton, blúzon. A kockás kiskabát jó időben önálló életet élhet. Azaz hord­ható blézerként, kiegészítő ka­bátkaként. Ha hűvösre fordul, akkor szobakosztümöt, kardi­gánt helyettesít, és természete­sen a nagykabát alatt viselhető. Praktikussága abban áll, hogy rétegessé teszi öltözékünket, amellett, hogy elegáns megjele­nést kölcsönöz. Éppen ezért, mert a kockás kiskabát az egész téli, meg a ta­vaszi és az őszi szezonban használatban van, érdemes jó minőségű anyagból elkészíteni, vásárolni. És érdemes a kopás­nak kitett részeit - a gallért, a kézelőt, és a harmónia okán a zsebpántokat is - fekete szövet­ből, bársonyból csináltatni. Ezek az úgynevezett tükörgallé­rok, tükörpántok igen alkalma­sak arra, hogy a megúnt, el­használt kabátkánkat felújítsuk, újra gallérozzuk. Nem kell hozzá sok anyag, csak némi le­leményesség. A régi gallért le­fejtve, annak , alapján kiszabva passzíthatjuk helyére a tükör­gallért. A kézelővel egyszerűen megtoldjuk a kabátka ujját, a zsebekre keskeny plasztront il­lesztünk. Ha nincs zseb, hamisí­tunk egyet. Azaz a zseb helyére illesztjük a zsebpántot. Meggondoltan PUBLIANUS SYRUS LATIN AFORIZMA- KÖLTŐ GONDOLATA A SZÁMOZOTT SO­NÉPSZE­RŰ DAL V“ Ízetlen V­NYERGES LÓ LÁNGOL ÁRÚT KÍNÁLÓ v~ KÖZÖSBE VISZ PETROV IRÓ­TARSA ERNYEDT ...LISA: LEONAR­DO KÉPE RAKPART NÉMETÜL JUPITER HOLDJA FFINÉV ROKBAN OLVAS­HATÓ 1 2 ► V V V V V N —i— JÓZSEF ATTILA VERSE _ NŐI NÉV ▼ > ÓRIÁSI EMLŐS PAMUT SZÖVET > i |> IDEGEN NŐI NÉV LÁBBELI RÉSZE \ v > INDIAI POLI­TIKUS > JÁROM FEJLŐ­DÉSI IRÁNYZAT > MILÁNÓI OPERA DOKTOR RÖVIDEN > HEKTÁR SZÓBAN KÖZÖL > LITER MŰSZÁL > !> FRANCE ELEMÉR BECÉZVE > V KUTYA FAJTA L KIS VÍZ­FOLYÁS > V STRÁZSA KÉS LÉNYEGE > SZÁLLNI KÉSZTET HAJNAL SZÍNE > SOK FOKA VAN > V \> ERED­MÉNYES V TASZÍTÓ TAPOLCA BARLANG JELZŐJE > MISTER RÖVIDEN TÖMÖR DARAB > TÁVIRAT ÖBLÍTÉS VÍZZEL > CSENDE­SÍTŐ > V-"1 ....V" MOTOR EGYSÉG! r CHANEY >v DTÚLI KÖZSÉG ÁTMÉRŐ JELE j FENYŐFA TERMÉSE l> BÖRTÖN­BE CSUK 3 [ V ► V AAAA! SZÁNTÓ­ESZKÖZ RÉSZE > CSONT BELSŐ / MALÁJ­ZIAI VÁROS SZÉKES EGYHÁZ NÉVELŐ OLASZ FILM RENDEZŐ > ALAK TÁLÁN ...IN HUNGARY b> V LÁM Mutató szó > V MENYÉT FÉLE VÖRÖS NÉMETÜL > V GÖRÖG SZERE­LEM ISTEN \ INDUSZT­RIALI­ZÁL ELEK! V K I ÁBRÁN DOZÁS KÉRDŐ SZÓCSKA > V SUGÁR JELE HEVES MEGYE SZÉK­HELYE yL-► ANGOL NEMESI CÍM > V Kockás kiskabát Aligha lehet női ruhatár egy lélekmelegítő, de elegáns, önál­lóan és plusz rétegként is visel­hető kiskabát nélkül. A tél di­vatja meghozta a fekete-fehér kockás kiskabátokat. Kis és nagy léptékű pepita, tyúkláb- mintás és óriás kockás változat­ban. Mivel a fekete és fehér az idei tél divatszínei, ezek a koc­kás kiskabátok jól illeszkednek a divatáramlatba. Ám nem elég a kabát, kell hozzá egy fekete, szürke, krém színű szoknya, egy fehér, esetleg ködszürke blúz, pulóver. É.s akkor már kosztümöt is helyettesít az ösz- szeállítás. Csakhogy társul még egy szín is az idei fekete-fehér ele­ganciához. Ez pedig a piros. Az égő tűzpiros, esetleg a cinóber. Ebből lehet a szoknia, a blúz is. Beküldési határidő: január 10. December 24—i rejtvényünk helyes megfejtése: „Sorsunk ná­lunk nagyobb hatalmak kezében van. de jellemünk a magunké-, ban.” Könyvjutalmat nyertek: Kri- zsanyik Észter Balassagyarmat, Madách-liget 15/B„ Szabó Jó­zsef Szuha, Kossuth u. 205., Pé­ter István Érsekvadkert, Rá­kóczi u. 16. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Edényfogók a konyhában Nagyon tud fájni a megégetett kéz, és sokáig használhatatlan. Ézért is fontos, hogy a konyhá­ban legyen egy-két fazékfogó kesztyű, és néhány praktikus, jó vastag anyagból készült edényfogó. Kesztyű. Megfelelő anyag hozzá a nyers színű posztó, filc, a döszötéshez apró kis filc-, vagy vá­szondarabok. valamint tű és színes himzőfonal, gyapjúszál. Az anyagra rárajzoljuk a kesztyű kör­vonalait és kiszabjuk (1 kocka=lcm2). Pauszpa­pírra felnagyítjuk a díszítő virágmintákat, és indi­góval átmásoljuk az anyag egyik oldalára, majd a papírt darabokra vágjuk és a színes kis filc vagy vászon maradékból kiszabjuk a virág részeit. A szárát láncöltéssel hímezzük középre, majd he­lyére illesztve a virágot, a leveleket, apró öltések­kel rávarrjuk. (Akinek a varrógépén cikcakköltés van, sűrű léptékű öltésekkel varrhatja oda.) Éz- után a kesztyűt pelenkaöltésekkel varrjuk össze. Szögletes edényfogó. Hozzávalók: 36x18 cm-es maradék vászon, 18x18 cm-es flanell vagy filcdarab, 90 cm hosszú, 3 cm széles elütő színű szegélypánt és a bögremintához másszínű vá­szondarabkák. A bögre műhelyrajzán 1 kocka=0,5 cm2. Az elkészített bögremintát a rá­varrt szívvel gépi cikcakköltéssel (vagy nagyon szorosan egymás mellé hurkolt apró pelenkaöl­téssel) a vászon egyik felére felvarrjuk. Majd a kettéhajtott vászon belső oldalához dolgozzuk a flanel-, illetve a filcdarabot, de a mintás résszel el­lenkező, belső oldalra. Utánna a kettéhajtott edényfogó három oldalát a szegélypánttal egybe­fogva összevarrjuk, úgy, hogy az egyik felső sar­kán 7 cm-es akasztót készítünk a paszpólpántból, alul pedig nyitva marad, ennek a nyílásnak mind­két végét beszegjük. B.K. Mit kell tudni a koszorúérbetegségekröl? Legnagyobb veszélyben a 40-60 év közötti férfiak Helyes élmetmóddal védekezhetünk ellene A szív és épendszer betegsé­gei az utóbbi évtizedekben fo­lyamatosan szaporodnak, külö­nösen az iparilag fejlettebb or­szágokban. Egyre fiatalabb em­bereket fenyeget. A legnagyobb veszélyben a 40-60 év közötti férfi lakosság van. Megdöb­bentő ennek a betegségcsoport­nak a veszélyessége. Élen áll a halálozási statisztikákban (az összhalálozás 55 százaléka). A szív és keringési rendszer okozta halálozásorf belül a ko- ronária-betegségek vezetnek, míg a második helyen az agyi érkatasztrófák állnak. De mit is értünk koronária- betegségen? A szívizmot a koszorúereken áramló vér látja el oxigénnel és tápanyagokkal. Ha a koszorúsér átjárhatósága csökken, a szívi- zomzat kevesebb oxigénhez jut. A szűkületért legtöbbször az ar- terioszklerozis a felelős. (Arte- rioszklerózis: az érfalban zsír­szerű anyagok és mész rakódik le és beszűkítik az eret.) Minél jelentősebb a szűkület, annál nagyobb az oxigénhiány. Sú­lyos esetben a szívizomzat egy része elhal, ilyenkor szívizom infarktusról beszélünk. Enyhébb esetekben szívizompusztulás ugyan nem jön létre, de az anyagcserezavar angina pekto- riszhoz vezet. Az angina pekto- risz és az infarktus tehát a koro- náriabetegség kétféle megnyil­vánulása. Az egészségügy - szerte a vi­lágon - komoly erőfeszítéseket tett a koszorúérbetegségek mi­atti halálozás csökkentésére. In­tenzív koronária ápolási egysé­geket alakítottak ki. Erőteljesen fejlesztették a szívsebészeti centrumokat. A kórházi halálozást sikerült is csökkenteni, azonban a statisz­tikai felmérések azt bizonyítják, hogy a megbetegedések száma tovább nőtt, de tovább emelke­dett a halálos kimenetelű esetek aránya is. Ezek a megfigyelések a kezdeti tünetek és a kórházba érkezés között eltelt idő veszé­lyességére hívják fel a figyel­met. Korrekt és nagyszámú vizsgálat azt bizonyította, hogy a koronáriabetegségek miatt meghaltak fele! az első fél órá­ban hal meg. Gyakori a hirtelen, azonnali elhalálozás. Ez azt je­lenti, hogy az esetek nagyobbik részében nincs is lehetőség or­vosi beavatkozásra. Az elmondottak alapján ért­hető és talán nem túlzás a meg­állapítás: Életypszélv! Vigyá­zat! iiC A betegség támadásával szemben - jogosan - kiszolgál­tatottnak érezhetjük magunkat. Dehát valóban így van ez? Szó sincs erről. A „Vigyázat” azt jelenti, hogy van védekezés. Az Egyesült Államokban, több nyugat- és észak-európai or­szágban máris jelentős eredmé­nyeket értek el. Világszerte a megelőzés felé fordult a figyelem. Tisztázni kellett, mi is okozza ezt a beteg­séget? Kiderült, hogy koszorú­érbetegség — és általában az érelmeszesedés - több okra is visszavezethető. Ezeket közö­sen rizikófaktoroknak nevez­zük. A legfontosabbak a követ­kezők: a dohányzás, az egész­ségtelen táplálkozás, a magas vérnyomás, a fizikai aktivitás hiánya, a cukorbetegség, az el­hízás, stressz-szituációk, és örökletes tényezők. Fennállásuk nem jelent feltét­lenül megbetegedést, hanem azt. hogy koszorúérbetegségre. infarktusra, hirtelen halálra ri­zikó növekszik. A rizikó hatvá­nyozottan nő, ha a felsoroltak kombinálódnak. A dohányzás, az egészségte­len táplálkozás, a tunya - moz­gásszegény életvitel, stressz- szituációk társadalmi rizikófak­toroknak is nevezhetők. A ma­gas vérnyomás, a cukorbeteg­ség, az elhízás néhány formája belgyógyászati megbetegedés. Ez utóbbiakról - beleértve a ge­netikai öröklés eseteit is - az egyén nem tehet, de hogy do- hányzik-e, mit és mennyit eszik, mennyit mozog; általá­ban szabad akaratából dönt az ember. E döntést befolyásolhat­ják társadalmi tényezők, pl. az egészségre káros és egészségre előnyös élelmiszerek árarányai - mégis az egyén felelőssége döntő. A helyes életmód megvá­lasztásával, szabályainak betar­tásával nemcsak saját egészsé­günket, hanem - a példamutatás erejével - környezetünk, főleg gyermekeink, unokáink egész­ségét is óvjuk. Összefoglalva: A koronária- betegséget nyugodtan tekinthet­jük századunk legfontosabb be­tegségének. A legtöbben beteg­szenek meg és a legtöbben hal­nak meg miatta. A védekezés­nek egyetlen lehetősége, a meg­előzés. Ismerjük a betegséghez vezető nagyszámú kórokat, a ri­zikótényezőket. A hatékony megelőzést e rizikófaktorok el­leni közös küzdelem jelenti. Szándékunk, hogy segítsünk a kedves olvasónak az egészsé­ges életmód kialakításában. So­rozatunk következő számaiban sorra vesszük a legfontosabb ri­zikófaktorokat. Dr. Végh György kardiológus főorvos i « )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom