Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
1992. január 24., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE wfriTzmt'ä 5 A fórum vendége: Schamschula • Bátonyterenye. Lakossági fórumot rendeznek január 28- án, kedden 16 órától a bányász művelődési házban. A fórum témája Bátonyterenye és körzetének foglalkoztatási helyzete, vendég dr. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Szintentartás a cél • Szuha-Mátraalmás. Január 27-én, hétfőn 17 órakor ülésezik a községházán a képviselő—testület. Kiemelt napirendi pontként terjesztik elő az éves költségvetést, amelyet első olvasatban tárgyalnak a testületi képviselők. Mivel a tavalyinál nem lesz több pénze a településnek, a cél csak a szintentartás lehet. Nagyobb beruházásként a középületek (az iskola, az óvoda, a polgármesteri hivatal és a tűzoltószertár) felújítását, valamint a mátraalmási Rákóczi út építésének befejezését tervezik. Az adónak nincs itt az ideje Az Országgyűlés, immár menetrend szerint, ezúttal is késve döntött az ország költségvetéséről. A települési ön- kormányzatok ennek függvényében hozzák meg saját költségvetési rendeleteiket. Hogy jogalapjuk legyen a kifizetéseknek és a finanszírozásoknak, Bátonyterenyén a város első negyedéves (ideiglenes) költségvetését dolgozták ki. December 28—i ülésükön szó esett a helyi adórendeletekről is. A képviselők úgy döntöttek, hogy azok előkészítetten megmaradnak, de nincs itt az ideje, hogy lakossági adót vessenek ki. Valamennyi bevételre szert tehet az önkormányzat, ám ennek ellenpontja a lakosság ellenállása, és a. két dolog nem arányos! Az első negyedévi finanszírozás során néhány korlátozó intézkedést vettek figyelembe a képviselők. így például nem lehet bérfejlesztést végrehajtani a végleges költségvetésig, nem lehet intézményi szakmai, fejlesztési eszközöket beszerezni, személyi jellegű kiadásoknál csak a kötelező kifizetéseket teljesíthetik, mint például a jubileumi jutalom. Nem vállalhatók tartós -az 1991. évet meghaladó szintű- kötelezettségek, a fejlesztési kiadásoknál nem lehet új beruházásokat indítani. A fenti intézkedések nem korlátozzák a tavalyi évről áthúzódó feladatok (például az elmaradt beruházások terhére teljesített kiadások) teljesítését. A pénzügyi helyzetet az állami támogatások rendje határozza meg. Változatlan finanszírozást feltételezve 25,9 millió forintos hiánnyal számolnak Bátonyterenyén. —dió— Nézzük csak, mi újság? A találmány hülyeség, ha nem tudjuk, miért van! Mögötte csak mi voltunk. Sajtótájékoztatóra hívtak bennünket. Sajtótájékoztatóra gyakran járunk, de magánszemélynél első ízben tettünk efféle látogatást. A nagybátonyi lakótelepen tartott rendezvény tárgya: találmány. Rajtunk kívül más nem jött el, és Budai Lászlótól azt sem sikerült megtudnunk, kit hívott még meg. Fotós kollégám hiába akart közreműködni, a házigazda leintette: — Az a baj Magyarországon, hogy mindig azt nézik, ki beszél, és nem azt, hogy mit mond. Most pedig rátérünk látogatásunk céljára, amit Budai úr így jellemez: — Találmány? Nem találmány? Kitalálmány, az biztos. Egy részvénytársaság fog vállalkozásba, aminek a lényege, hogy az ország különböző pontjain információs egységek lesznek, egymással szerves kapcsolatban. Az egységek összehozzák a keresletet és a kínálatot, vonatkozzon az árura, társra, munkára. Budai László hangsúlyozta, ezek az egységek nem jelentenek konkurenciát sem az újságok hirdetési rovatai, sem például a munkaerőközvetítő irodák számára - és egyúttal itt jön be az irányított információ. Mert Budai László azt is kiemelte, ez nem hirdetés, hanem információ. Megtudtuk, hogy sokan jelentkeztek már az egységek vezetésére. De kell (többek között) számítógépes hálózat. A fedezet? — A részvénytársaság nyitott, még várom a befektetőket. De nem az számít, hogy ki ad és mennyit, hanem az, hogy milyen feltételekkel? Volt, aki egészen nagy összeget ajánlott fel, de olyasmit kért érte, amivel nem tudtam azonosulni. Mindent elkövetek, hogy a hálózat semleges legyen. A további működésről: Az egységek vezetői egyéni vállalkozók lesznek (mert az alkalmazottaknak nem mindig érdekük, hogy jól működjön a vállalkozás). Ezek a vállalkozók névhasználati jogot, és kidolgozott rendszert kapnak. A tudósító még akadékoskodik, ezért azt kéri, győzze meg őt Budai úr, hogy jobb lesz neki, ha nem a társközvetítő irodát, hanem az információs egységet keresi fel. A válasz: — Önt (is) gyereknek nézik nap mint nap. Higyjük el, hogy a felnőttek felnőttek, és el tudják dönteni, mi jobb nekik. Senkit nem akarok győzködni, és nem biztos, hogy mindenki él majd ezzel a lehetőséggel. — Egy találmány hülyeség, ha nem jövünk rá, miért van! - jelenti ki Budai László, és ennek apropóján ismertet meg bennünket gyerekkori találmányával, a savanyú szaloncukorral. Amiből egy normális szaloncukrot tartalmazó dobozba elég elhelyezni néhányat, és úgy intézni, hogy a gyerekek éppen azokkal kezdjék a pusztítást. Az eredmény egyértelmű: a karácsonyfa a legteljesebb épségben pompázhat, amíg le nem bontják. Dudellai I. Gyurkó P. Ettől "áttekinthetőbb" még sohasem volt a nagybátonyi hirdető- tábla. —gyurkó— Testületi ülés előtt Január 30-án, csütörtökön 15 órakor találkoznak legközelebb Bátonyterenye képviselői, a kis- terenyei házasságkötő teremben. A testületi ülés tervezett napirendje szerint Tóth Tibor őrsparancsnok számol be Bátonyterenye közrend- közbiztonsági helyzetérőfr Romhányi Gyula jegyző pedig a polgármesteri hivatal munkájáról ad tájékoztatást. / t / • Ao Ezután Nagy Mihály polgár- mester számol be a testületi határozatok végrehajtásáról. A további pontokban a vásárok és piacok tartásáról szóló rendelet-tervezetet vitatják meg a képviselők, Majoros Sándor városfejlesztési és műszaki osz- tályvezetp előterjesztésé ben? majd VitícőCzi Márta igazgatási osztályvezető tesz javaslatot az önkormányzati tulajdonban lévő házak elidegenítésére. Kinek fütyül a nagybárkányi fülemüle? Talán még emlékeznek, volt egyszer egy fa. Annak volt egy ága, ami nem átallott átnyúlni a szomszéd telkére. Volt aztán nemulass, amikor az ominózus gallyra rászállt egy fülemüle, sőt, mi több - fütyült! Kinek is fütyül akkor voltaképpen a fülemüle? Nagy kérdés ez manapság is, bár történetünkben nem lesz szó madarakról és fákról. Nagybárkány, 1992. Institó- risz Pál körülbelül 500 négyszögöl nagyságú telkén vagyunk, amelyet a felesége örökölt az édesapjától. 1970-ben. A szó most az övé: — A szomszéd beleegyezésével elkerítettük a földet, vettünk határköveket is. Azokat már kiszedték, kibontották a kerítést. Ez '90. április 30-án történt. Május elején kimentünk, hogy megjavítsuk, - lelocsoltak ,bennünket vízzel! (Az ajándékozási szerződés megkötésének és a tulajdonjog bejegyzésének tehát már 22 éve. A másik fél még rokon is: Balogh Pál Institórisz Pál unokaöccse.) — Néhány évig békesség volt, azóta ez megy! Mi nem szeretünk veszekedni, azért adtuk bíróságra az ügyet. (Több kiló papír halmozódott fel a birtok- illetve határvita ügyében.)-— Húsz év óta ezzel foglalkozik a nagybárkányi, a nagybátonyi, a megyei tanács, meg a bíróság! Hogyne lennék már mérges! A sok papír között találunk egy '89. júliusi dátumozásút, amelyben a helyi tanács kötelezi Balogh Pált, hogy a leszedett kerítésdrótot állítsa helyre. Ő erre "rá se’ hederített”, a kerítés pedig "azóta is ott van szanaszét". Most már mindenki a bíróság döntésére vár. Talán már senki nem emlékszik, hogyan is kezdődött? A legutóbbi konkrét sérelem viszont abból áll, hogy Baloghék elszedték a kerítés támaszát. Ezt Institóriszék visszatették, de Baloghék szerint nem oda, ahol korábban volt. (Körülbelül 30 centiméter.) Vita van továbbá azon is, a kerítés bal vagy jobb oldalára kerüljön-e a drót? (Körülbelül hat centiméter.) Institóriszné 1989-ben írt leveléből idézünk, amelyben régi panasza kivizsgálását kérte a községi tanácstól (ebben az is szerepel, soha nem szeretett a magánügyből közügyet csinálni, de rákényszerült). Előzmény: Insitóriszék beállították a betonoszlopokat, a szomszéddal megegyeztek, és ezzel az ügyet befejezték. "De a múlt nyáron baj ütött ki. A szomszédasszony hirtelen megharagudott, átjött a telkemre, és ledobta a drótot az oszlopról. így a kerítés a levegőben lóg. Mint írtam, több, mint tív éve így kell élnem. A sok problémának, és a szomszéd magatartásának van egy fő oka. Kijelentette, idegileg ki fog készíteni, és otthagyom a telket, mert ő azt a magáénak szeretné, minden ellenszolgáltatás nélkül." A teljes képhez hozzátartozik, hogy látogatásunk idején Institóriszné kórházban volt. Balogh Pállal is sikerült beszélnünk, bár a találkozás nem volt megnyugtató. O azt mondta, nincs itt vita a földről, a föld Institóriszéké. És mi történt a kerítéssel? Semmi. Ezután a fülünk hallatára vesztek össze (ismét) a szomszédok. Beszéltünk továbbá Institóri- szék ügyvédjével, aki elmondta, több hónapja megkifogásolták a szakértői véleményt, de nem tudta pontosan, mikorra tűzték ki a peres felek tárgyalását. Áprilisra - ezt már a bírónőtől tudtuk meg. Papírforma szerint tehát végre-valahára néhány hónap múlva lezárják az úgynevezett „hatcentis” ügyet. Félő viszont, hogy a bíróság bárminemű ítélete ezúttal semmit sem old meg Nagybárkányban. Dudellai I. Fotó: Gvurkó P. „Ez a föld, melyen annyiszor...’’ Adományból újították fel Az 1735-ben épült bátonyte- renyei (maconkai) műemlék templom belsejében kisebb átalakításokat végeztek az elmúlt évben. A költségek legnagyobb részét a hívek adományai fedezték, de hozzájárult a városi ön- kormányzat is. A festésen kívül megoldódott a templom fűtése, elvégezték a harangok villamosítási munkálatait, ezek a kiadások szintén komoly összegeket jelentettek. Külföldi adományból új oltárt kapott az egyházközség. Az új oltár felszentelésére tavaly novemberben került sor. A szentmisét Seregély István egri érsek celebrálta. (dudellai) (fotó: gyurkó) Traktor már van, kábeltévé nem lesz Mátraterenye. Az önkormányzat több, mint egymillió forintért vásárolt új MTZ-trak- tort, annak tartozékaival, futólappal, három tonnás pótkocsival, és sószóróval együtt. Ezzel el tudják végezni a téli csúszásmentesítést, hókotrást, illetve megoldják az összes télinyári szállítást. Eddig ezekért a munkákért több százezer forintot fizetett évente a termelőszövetkezetnek. Más jellegű, de szintén mát- raterenyei hír: az önkormányzat elnyerte azt a pályázatot, aminek értelmében úgy foglalkoztathatnak munkanélkülieket, hogy tíz fő munkabérét fedezi az állam. A feltétel: az alkalmazottaknak a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélkülieknek kell lenniük. A dolgozók az útkörnyezet-karbantar- tási tevékenység mellett például építkezési segédmunkákat is végeznek majd. Beszámoltunk már a terenyei kábeltelevíziós hálózat kiépítési tervéről. Tízsávos adást tudtak volna biztosítani az igénylőknek, akik emellett a helyi falutévét is nézhették volna. Az igények felmérése még tart, de úgy tűnik, nem valósul meg az önkormányzat elképzelése. vf/y Bátonyterenye és környéke
