Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
1992. január 23., csütörtök RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Az egészség érdekében Dr. Nagy Ivánná hetedik éve tart gyógytestnevelés órákat a rétsági és a diósjenői általános iskolában. A két településen több, mint száz tanulónak segít a tartáshibák megelőzésében s neveli őket a helyes életvitelre. Foto:Gyurkó Értjük, beszélni nem tudunk Második éve, hogy ellátja a szendehelyi általános iskola igazgatói teendőit Germanné Várnái Anna, aki az iskola egykori tanulója volt. Két évvel ezelőtt kezdődött kapcsolatuk a budapesti Goethe intézettel. Erre a feladatra Mé- ‘száros Mihályné igazgató-helyettes és Götzné Germann Mónika német tariáfó'k ’Vállalkoztak. Mindketten berkenyeiek. Legutóbb 30 tankönyvhöz és segédeszközhöz jutottak, amiért nem kellett fizetniük. Az iskolai tankönyvek mellett irodalmi kiadványokat is magukénak vallhatnak. A német nyelv tanítását segítő segédeszközöket a pedagógusok, a nyelvi laborban elhelyezett nyelvkönyvet pedig a tanulni vágyók veszik le bármikor a polcról. — Mielőtt a nyelvi labort beindítottuk, tapasztalatszerzés céljából felhívtunk néhány német nemzetiségi iskolát - meséli az igazgatónő. Nem tudtak tanácsot adni, mert nem volt nyelvi laboratóriumuk. A nyelvi labor nemcsak a gyerekek német nyelvtanulását szolgálja. A kihasználtság fokozása érdekében az iskolából kikerült német nemzetiségű; de a német nyelvet nem tudó fel- ' riöttfeknfe’k' ‘ rendeznék11 títriföly a- mokat. — A mi korosztályunk, annak idején az iskolában nem tanulta a német nyelvet, az egyetemen pedig szakszövegeket követeltek tőlünk, a helyett, hogy heszédcentrikusságra törekedtek volna - panaszolja Germanné Várnai Anna. Szüleim otthon németül beszéltek, de nem követelték meg, hogy én is ugyanígy válaszoljak. A mi korosztályunk érti mit mondanak szüléink, beszélni viszont nem tudunk. V.K. Vállalkozók a porondon Próféták lehetnének saját megyéjükben is Az élet nehézségei, a megélhetési körülmények súlyosbodása sok családban felveti a "vállalkozni kellene" gondolatát. Nagyon sokan csak a gondolatig jutnak el, de mind többen — a mérlegelés és az esélyek latolgatása után — anyagi erejüknek és képességeiknek megfelelően bele is vágnak a vállalkozásba. El nem tudtam képzelni hogyan boldogul a romhányi illetékességű Tóth GMK, amely kiállítások és bemutatók szervezésével és kivitelezésével foglalkozik, amíg vezetőjével, Tóth Sándorral nem beszélgettem. Ugyanis az Építési Kerámiagyár önálló dekorációs részleggel rendelkezik, ahol szakszerűen és gyorsan elvégzik a számukra szükséges munkát. Ez igaz is, de nem egészen - tudtam meg. A bemutatók és kiállítások szervezése, kivitelezése szigorú határidőkhöz kötött, precíz feladat. Egy közepes termelésű gyárnak az ehhez szükséges nagy létszámot folyamatosan fenntartani nem érdemes, tehát szükség van bedolgozókra. Ha ezt történetesen egy olyan vállalkozó, aki ismeri e szakma fortélyait, mint Tóth Sándor — és csapata —, akkor hosszú távra is megalapozott lehet a jövő. A gmk. többek között az Építési Kerámiagyár, az Alföldi Porcelángyár, az Alföldi és az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat részére rendez kiállításokat. A múlt év utolsó munkája az IDEAL-STANDARD cég részére 200 négyzetméteres fürdőszoba szalon felépítése volt, ami egyben üzletként is funkcionál. Erre már lehet azt mondani, hogy nem semmi! Jelenleg a Construma kiállításra készülnek, amit április 7-10 között rendeznek Budapesten. A legközelebbi terveikben szerepel a megyei kapcsolatok kiépítése, bekapcsolódás a nógrádi gazdasági élet vérkeringésébe. Bizonyára sikerül, mert ha megtalálták a kapcsolatokat az ország távolabbi részeivel, akkor esélyük lehet Nógrád megyében is. Kelemen A főváros és Vác vonzásában Már Rétságon is érezzük a nemzetközi bűnözés jeleit A bűncselekmények alakulásában a megyei azonosságok mellett olyan sajátosságok is fellelhetők, amelyektől eltekinteni nem szabad, meit jól érzékeltetik és kifejezik az egyes rendőrkapitányságok tevékenységének sokrétűségét. A sajátosságok kutatásának, bemutatásának igényével kértem meg Machács Mihály alezredest a rétsági rendőrkapitányság vezetőjét, hogy ossza meg lapunk olvasóival a közérdeklődésre számot tartó tapasztalatait, azok tanúságait. — A bűnözés alakulásában Budapest és Vác közelsége miként és miben érezhető? — Az intenzív növekedés az utóbbi 3-4 évben következett be, bár az elmúlt 10 esztendőt is a bűnözés emelkedése jellemezte. Az 1980. évi 35 százalékos jelentős növekedéshez viszonyítva az elmúlt évben a folyamat lelassult: 12 százalékos emelkedést jelez. A felderített bűncselekmények alapján tudok csak következtetéseket levonni. Ezek azt bizonyítják, hogy a budapesti és a Pest megyei elkövetők hajtják végre a vagyon elleni bűncselekmények 50 százalékát. Az utóbbi két évben erősen érezzük, a bűnözők Budapestről és Vácról való kiáramlását. Mivel a vagyon elleni bűncselekmények 65 százalékában ők jeleskednek, folyamatos a munkakapcsolatunk a váci a dunakeszi a gödöllői, megyénkben a balassagyarmati és a szécsényi rendőrkapitányságokkal. A betörések 65-70 százaléka a csábító élelmiszerekre: - a drága külföldi italok, dohányáruk - megszerzésére irányul, a gázpalackok eltulajdonítása mellett. — Az önök területének jellegzetes sajátossága, hogy jelentős az átmenő forgalom. Ez ugyancsak kedvez a bűnözésnek. — Nemcsak Cseh-szlováki- ába, Lengyelországba, hanem a nyugat és az Észak-európai országokba is rajtunk keresztül bonyolódik le az átmenő teher és személyforgalom. A paras- sapusztai átkelőhelyen évenként 3-4 millió utas, 350-400 ezer személygékocsi, 150 ezer autóbusz és kamion halad át. Előfordul olyan nap is, hogy 300 kamion jön hazánkba, halad Budapest felé. Érezhető jeleit tapasztaljuk a külföldi bűnözésnek, ami gépkocsilopásban, a gépjárműből való tárgyak eltulajdonításában üzlet betörésben nyilvánul meg. Ezek felderítésében jól együttműködünk, a szomszédos Cseh-és Szlovák köztársaság Lévai rendőrkapitányságával. — A külföldről érkező jelzések arra figyelmeztetnek, hogy hazánk lesz, vagy már talán részben az is - a kábítószerkereskedelem tranzit útja. — Területünkön ilyen eljárás még nem indult. — A közvéleményben egyre gyakrabban halljuk, hogy a nemzetközi gépkocsitolvajok igyekeznek kiépíteni hálózatukat az ország különböző területein. — A Vám és Pénzügyőrség jelzése alapján, a mi segítségünkkel, a budapesti kollegák közreműködésével sikerült lefülelnünk egy régóta működő, kizárólag külföldi kocsik elrablására szakosodott társaságot. — A megnövekedett feladatokkal miként tudott megbirkózni az állomány? — Egyrészt belső átszervezésekkel, túlórákkal, ami hosz- szabb távon nem tartható fenn. Az elmúlt másfél évben sokat segített az intenzív technikai fejlesztés, a számítógépes rendszer kialakítása, az új járművek, az eredményesebb helyszínelő munkát garantáló készülékek eszközök beszerzése. Ennek ellenére is szükség van a létszám emelésére'is. De olyan jogszabályra is szükség volna, amely előírja, hogy a vállalkozók hivatalos, hitelt érdemlő számlával igazolják az általuk kínált áru eredetét, ha a színesfémet átvevők nem elégednének meg egy olyan gumibélyegzővel, amelynek tulajdonosa a benne foglalt nyilatkozat alapján kijelenti, hogy nem lopott áruról van szó, s neve helyett ne egy keresztet keljen oda tenni. — Az állampolgárokat ért sérelmek rádöbbentik őket arra, hogy csak akkor lehet vagyonuk, életük nagyobb biztonságban, ha egyrészt megalakítják önvédelmi szervezetüket, ugyanakkor más módon is segítenek a rendőrségnek. — A települések 50 százalékában megalakultak a vagyonvédelmi csoportok, akik zömében éjszakai szolgálatot látnak el. Sok támogatást kapunk az önkormányzatoktól is, akik vállalják egy-egy rendőr éves bérének kifizetését. Venesz Károly A térség összefogásával próbálják meg a telefonhálózat bővítését Egy ország életszínvonala megítélésének egyik jellemzője az ezer lakosra jutó távbeszélő- készülékek száma. Európai viszonylatban meglehetősen hátul kullogunk a listán és Nógrád megye sem tartozik az ország legjobban ellátott területei közé. A múlt esztendőben jelentős előre lépés történt a telefonellátás javításában Kelet-Nógrád térségében. A megye nyugati része azonban valamilyen oknál fogva kimaradt a telefonhálózat fejlesztéséből. Ezért történt az, hogy e terület polgármesterei a múlt év őszén elhatározták: részvénytársaság alapításával próbálnak segíteni. Szegner László, Nőtincs polgármestere, a részvénytársaság megalapításának egyik megbízott vezetője ezt mondja: — Nyugat-Nógrád telefonellátása meglehetősen szegényes. A települések széttagoltsága, kis létszáma egyéni megvalósulás esetén nagyon megnöveli a költségeket. Éppen ezért terveztük, hogy a térség összefogásával próbáljuk a telefonhálózat bővítését gazdaságossá tenni, a megvalósítás költségeit elfogadható határon tartani.-— Hogyan kezdtek munkához? — Felvettük a kapcsolatot a Műszertechnika Vállalattal. A cég húszezer fővonal esetén tizenötezer forintért vállalná egy állomás kiépítését. — A hálózat csak a telefonálása tenné lehetővé? — A fejlesztés lehetővé teszi a kábeltévé bevezetését, a riasztás és a számítógépes csatlakozás lehetőségét is. Eddig 33 község elöljárója írt alá szándéknyilatkozatot. Pillanatnyilag hatezer fővonal képítésére van igény körzetünkben. — Innen hogyan tovább? — Most már a konkrét igények ismeretében felkérjük a Műszertechnika Vállalatot a pontos árajánlatra, hogy a megvalósításra még az idén sor kerülhessen. Persze más ajánlattevőktől sem zárkózunk el. Kelemen Tibor Rétsóig és környéke Váratlan kiadás • Alsópetéy. A Nógrád Megyei Víz és Csatornamű Vállalat tavaly októberben bejelentte, hogy nem tudja tovább dotálni a csecsemőknek biztosított üveges, egészséges ivóvizet. A bejelentés váratlanul érte az ön- kormányzatot, mivel ezt a kiadást nem tervezték be a költségvetésbe. Ennek ellenére előteremtették a csecsemők ellátásához szükséges pénzt. Vezetékes ivóvíz • Felsőpetény. A képviselők saját választókerületükben ösz- szegyűjtötte azokat a nyilatkozatokat, amelyek a víz bevezetésével kapcsolatos anyagi köte- lezetségek vállalására vonatkoznak. Mivel a törvényben előírt kétharmados többség meg van, sor kerül a víztársulás megalakulására. A közintézményeken kívül a településen 220 lakásba juthat el a vezetékes ivóvíz. Plusz búzavetés • Nőtincs. A helyi termelőszövetkezet tavaly ősszel búzából többet vetett, mint 1990-ben. Ezt azért tehette meg, mert a Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalat váci malma olyan kedvezményt adott, mely szerint az elvetett, fémzárolt másodosztályú vetőmagot visszavásárolja, és a vetőmag árát csak az aratás után kell kifizetni. Élve ezzel a lehetőséggel, a nagyüzem az általa tervezett 200 hektáron kívül, az akció révén újabb 260 hektáron helyezte földbe az életet adó magot. Közgyógyellátás • Alsópetény. Az idén kétszer annyian adták be kérelmüket a méltányossági alapon történő közgyógyellátó igazolvány megszerzéséhez, mint egy éve. A képviselő-testület felülvizsgálja a kérelmeket, és dönt a támogatásról. Ugyanis a jogosultság megadása után egy évre személyenként 1340 forintot kell befizetni a társadalombiztosítási igazgatóságnak. A városok is megirigyelhetnék A Nagyoroszit átszelő 2-es közlekedési főútvonal mellett magánvállalkozásban felépült egy butiksor, ami a település kereskedelmi ellátásának és különféle szolgáltatásainak színvonalát növeli. Az új helyiségeket most foglal ják el tulajdonosaik.
