Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

helyismeret MÁR RÉTSÁGON IS EREZZÜK A NEMZETKÖZI BŰNÖZÉS JELEIT — 5. oldal III. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1992. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA ÖN TUDJA MAR ? a TVREXTRA 60.000 példányban jelenik meg Heves és Nógrád megyében. Negyedmillióan olvassák. HASZNÁLJA KI EZT A KIVÁLÓ HIRDETÉSI LEHETŐSÉGET! U ____ G yanútlan ügyfelek: tizenkétezer márka cserélt gazdát Pénzhamisítók után nyomoznak Több mint tizenkétezer márka összegű száz márkás címletű hamis bankjegy cserélt gazdát az elmúlt két hónap leforgása alat Somogy megyé­ben. Az ügyben két kaposvári férfit a hamis pén­zek árusításán tetten ért és őrizetbe is vett a rend­őrség, ám a nagy kérdést: hogy kitől és miként ju­tottak hozzá az avatatlan szemnek megtévesztően igazinak látszó márkához, nem sikerült tisztázni a kihallgatásuk során. Vallomásaik alapján annyi vált bizonyossá, tudják, hogy gyanútlan ügyfele­iknek hamis pénzt kínálnak. A meglehetősen jó minőségű hamisítv ányokat a rendőrségi szakértők szerint - minden bizonnyal Canon vagy Olivetti típusú fénymásoló gépen készítették. Olcsóbb benzin diplomatáknak • Február elsején lép hatályba az a pénzügyminisztériumi ren­delet, amelynek alapján a dip­lomatáknak visszatérítik az álta­luk vásárolt moforbenzin fo­gyasztói árának 20 százalékát, vagyis a benzin árában megál­lapított fogyasztási adó egy ré­szét. A fogyasztási adó meghatá­rozott részének visszaigénylé­sére elsősorban viszonosság alapján lesz lehetősége a kül­földi diplomatáknak a hivatalos és a személyes célra vásárolt üzemanyagok után. Személyes célú használat esetén azonban évenként legfeljebb 30 ezer fo­rint összegű adót lehet vissza­igényelni. Mozgalom Eszékért • Építészek, építési vállalko­zók, műemlékvédők, környe­zetvédők fogtak össze, hogy mozgalmat indítsanak a horvát­országi háborúban elpusztult épületek, műemlékek, lakóhá­zak helyreállításáért. A mozga­lom védnökségét Surján László népjóléti miniszter, a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnöke vállalta el. További angolnatelepítés • A balatoni angolnák nem a növényvédőszerek és a környe­zetszennyezés miatt pusztultak el, hanem állategészségügyi okokból. Ezért további angolna­telepítést nem terveznek a Bala­tonba. Tavaly négyszáz tonna angolnatetemet takarítottak el, ez negyvenöt millió forintba ke­rült - közölték egyebek között a Parlament környezetvédelmi bizottságának szerdai ülésén a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium illeté­kes vezetői. Hotel Medves: új bérlő, régi személyzet A világ végén is lehet jó üzletet ■MM mmmmmammmmmsm csinálni Futótűzként terjedt a hír: új bérlője van a salgóbányai Hotel Medvesnek. A szálló dolgozóinak felmondanak, mehet min­denki a saját útjára. Az utcán keringő hírek szerint a „Nógrád Ifjúságáért Alapítvány” kuratóriuma nem a legszerencsésebbet lépte ezzel a szerződéssel, csöbörből vödörbe került. Eddig a szóbeszéd, ám hogy valójában mi is történt, arról a leginkább érintetteket kérdeztük meg, akik minden pletykát eloszlatandó, az ügy valódi hátterét mondták el érdeklődésünkre. Szabó József karancskeszi plébános, a kuratórium elnöke kissé fáradtan, ám nyugodtan hallgatja, amikor a fenti infor­mációkat közlöm vele. Az el­múlt hetekben szabad energiá­jának jelentős részét a Medves- sel kapcsolatos ügy, a szerződés előkészítése kötötte le. S ahogy mondja, volt is mit aprítani abba a bizonyos levesbe.-Az emberek érzelmeire, a mendemondákra nem alapozott sosem alapítványunk kuratóri­uma. A Medves Hotel bérbea­dásának ügyében sem ezek dön­töttek, hanem az a szándékunk, hogy olyan bérlőnek adjuk oda a létesítményt, aki garanciákat vállal az üzemeltetésre, s ezt fe- ketén-fehéren bizonyítani tudja.-Azaz e tekintetben a közel­múltban problémáik voltak?- Ne bolygassuk most telje­sen a múltat, mert a hotel üze­meltetésének, bérlőinek törté­nete már-már folytatásos re­gényt érdemelne. A legfonto­sabb az, hogy a kuratórium által elképzelt és elkészített szerző­désre vártuk a jelentkezőket, s mivel az idő sürgetett - no és je­lentkező is akadt néhány - gyorsan kellett döntenünk. Az ajánlkozó vállalkozók közül az Uj-Újlak Kft. lett a befutó, ve­lük kötöttünk három évre szóló bérleti szerződést, 1992. január 16—ától.- A cég tehát mindent letett az asztalra!- Amit mi kértünk, azt igen. Kifizette előre az első negyed­évi bérleti díjat, bankgaranciá­juk van, vállalták a kauciót is. Tehát minden olyan követel­ménynek megfeleltek, amelyek a mi „kívánságlistánkon” szere­peltek.- Ön hallott-e arról, hogy a bérlő cég felmond a hotel sze­mélyzetének?- Erről nem, de ez nem a ku­ratórium dolga. Azt hiszem ar­ról nem kell hosszadalmasan beszélnem, hogy ma már olyan világot élünk, amikor a tulajdo­nos maga választhatja ki azokat az embereket, akikkel hajlandó együtt dolgozni. Hogy az Új- Ujlak Kft. mit lép ez ügyben, nem a mi dolgunk. (Folytatás a 3. oldalon) Szécsényben a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanműhelyében a má­sodikos mezőgazdasági gépszerelő tanulók az intézmény erőgépeit javítják. Képünkön Karóczkai Krisztián, Vadas Tamás és Kovács Róbert a téli nagyjavításon MTZ traktort szerelnek. -RT­A szív- és érrendszeri megbetegedésekben hazánk világelső A romló tendencia töretlen A világ valamennyi országa közül Magyarországon a leg­magasabb a szívbetegségek kö­vetkeztében elhunytak aránya. E statisztikát nemrégiben hozta nyilvánosságra egy amerikai, szívbetegségekkel foglalkozó társaság, de adataikat sajnos a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) is megerősíti - tudta meg az MTI tudósítója Kökény Mihálytól, az Országos Kardiológiai Intézet főigaz­gató-helyettesétől. Az 1989-es adatokat ismer­tető, idén januárban közzétett tanulmány szerint hazánkat az „élmezőnyben” a többi kelet­európai ország és az egykori Szovjetunió köztársaságai kö­vetik. Magyarországon a szak­emberek már az 1960-as évek­ben felfigyeltek a romló ten­denciára, ám a 70-es évek vé­gére szinte tragikus méreteket öltött a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálo­zás - mutatott rá a főorvos. És bár az 1980-as évek második felétől e folyamat lelassult, vi­A falusi turizmus kilátásai Az idén tovább bővülnek a falusi turizmus lehető­ségei - tájékoz­tatta az MTI-t Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendégfo­gadók Szövetsé­gének elnöke. Mint ismeretes, tavaly év végén az Országgyűlés megszavazta, hogy a falusi tu­rizmusban részt­vevő vállalkozók továbbra is meg­kapják a jövede­lemadó-mentes­séget - maximum 10 ágyig - 300 ezer forint bruttó bevételig. Emellett tovább bővül a támogatási rend­szer is, hiszen a fa­lusi turizmusban résztvevő vállal­kozók pályázhat­nak a foglalkozta­tási és az idegen- forgalmi ala­pokra, továbbá az elmaradott térsé­gek fejlesztésére szánt pénzekre. Ezekből a tanyai és falusi turizmust fejleszthetik azokban a térsé­gekben, ahol je­lenleg sokan van­nak munka nél­kül. A szövetség ebben az évben is megjelenteti azt a katalógust, mely­ben a vállalkozók ajánlhatják ma­gukat az üdülni szándékozóknak. A kiadvány kül­földre is eljut. Gázolaj helyett bioolaj Tízszázalékos megtakarítás érhető el A hazai üzem- anyagárak soroza­tos emelése ismét felélénkítette azokat a próbálkozásokat amelyek a növényi eredetű energiafor­rást célozzák meg. Ezek sorában min­den eddiginél köze­lebbinek tűnik a repce bioolajként történő hasznosí­tása, legalábbis több bácskai gazdaság számára. Nemrégi­ben ugyanis bajai székhellyel meg­alakult az a vállal­kozás, amely egye­bek között, főként egy szabadalmazta­tásra benyújtott magyar találmány nagybani kikísérle­tezésére és az eljá­rás szélesebb körű elterjesztésére jött létre. A vetéstől az olajnyerésig, illetve a melléktermékek asznosításáig kiter­jedő új technológiai eljárás feltalálója Kovács Ambrus, a bajai Nova-Energia Kft. ügyvezetője. Kísérletei igen ked­vező számokat mu­tatnak az üzem­anyagfogyasztást il­letően is: a növény­olajjal átlagosan le­galább tíz százalé­kos megtakarítás érhető el, alkalma­zásának környezet­kímélő hatása pedig közismert, mint ahogy az is, hogy a dízelmotorok esetén minden különösebb átalakítás nélkül felhasználható. Külkereskedelmünk tavalyi tizenegy hónapja Mennyiségileg csökkent az áruforgalom A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint külkereskedelmi áruforgalmunkban 105,3 milli­árd forint passzívum keletkezett 1991. első tizen­egy hónapjában. 624,0 milliárd forintért exportál­tunk árukat, az import értéke pedig 729,3 milliárd forint volt. A tizenegy havi exportbevétel 17,8 százalékkal, az import bevétel 49,3 százalékkal volt több az előző év hasonló időszakához képest. Mennnyiségét tekintve azonban csökkent az áru­forgalom, a behozatal mintegy 6 százalékkal, a kivitel valamivel nagyobb mértékben, körülbelül egytizedével volt kevesebb. A passzívum túlnyomó része - 95 százaléka - a konvertibilis elszámolásokban keletkezett, össz­hangban azzal, hogy a volt KGST országokkal folytatott kereskedelmünkben dollárelszámolásra tértünk át. A konvertibilis passzívum 1316 millió US dollár volt, a töredékére zsugorodott rubelel­számolású forgalomban pedig 197 millió rubeles többlet keletkezett. 1991-ben külgazdasági kap­csolatainkban a kelet-európai térség szerepe csökkent, erősödött viszont a piaci gazdálkodást folytató országok jelentősége. 46,5 százalékkal nagyobb értékben szállítottunk árukat az Európai Közösségbe és 41,8 százalékkal többet az EFTA országaiba. A kelet-európai országokba irányuló kivitel forintértékben 14,1 százalékkal, mennyi­ségében pedig jóval nagyobb arányban esett visz- sza. Az anyagjellegű termékek exportjából 51,7 milliárd forinttal, a mezőgazdasági-élelmiszeri­pari termékek kiviteléből 40 milliárd forinttal na­gyobb • bevétel származott 1991-ben, mint az előző év első tizenegy hónapjában. lágelsőségünk azóta is töretlen: míg Japánban 100 ezer ember­ből 250-nél kevesebb hal meg keringési megbetegedésekben. Magyarországon 100 ezer em­berből nyolcszázzal végez va­lamilyen szívbetegség. Az ijesztő statisztika mögött a valódi okok a társadalmi-gaz­dasági átalakulás folyamatában, rejlenek. Ezek hozzák felszínre azokat a kockázati tényezőket, amelyek azután közvetlen elői­dézői lehetnek a szív- és ér­rendszeri megbetegedéseknek. Új iparpolitikai koncepció A koncepció alapelve, hogy a magyar ipar igazodjék az Euró­pában, a világgazdaságban ta­pasztalt folyamatokhoz. Ennek jegyében mihamarabb fel kell tárni a magyar ipar piacképes részeit. Állást kell foglalni arról is, hogy mely területeken vár­ható visszafejlesztés, illetőleg milyen finanszírozási prioritá­soknak kell érvényesülniük. Mindezek azért is sürgetők, mert már rövid távra is infor­mációt adnak a hazai és külföldi befektetőknek, valamint az ál­lami tulajdonban lévő vagyon kezelőinek. Napokon belül a kormány elé kerül a privatizációs törvény- csomag. Parlamenti elfogadá­sával lehetővé válik, hogy a privatizációs, illetőleg az állam vállalkozói vagyonának kezelé­sével kapcsolatos feladatok el­különüljenek. A fejlesztendő ágazatok közé tartozik az autóipar is, hiszen az idén két jelentős beruházás: a Suzuki, valamint a General Mo­tors is befejeződik és megkez­dődik a gyártás. A cél e terüle­teken az, hogy a műszaki fej­lesztés révén lehetővé váljék a magyar háttéripar, a beszállítók részarányának jelentős - 60 esetleg 70 százalékra - emelése. A kohászatot és az acélipar területén az idén csődeljárá­sokra, felszámolásokra és az ezzel sajnos együttjáró munka- nélküliségre lehet számítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom