Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

1992. január 18., szombat MAGAZIN Wtr.TTT&T.á 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Gyorsteszt vesénk állapotáról 1. Rendszeresen szed fájdalomcsillapítót? a) igen 15 b) nem 0 2. Milyen általában a vizelete? a) világos, átlátszó 0 b) zavaros és rossz szagú 20 c) barnás 20 d) vöröses 20 3. Gyakran kell WC-re mennie? Vizeléskor érez fájdalmat? a) nem 0 b) igen, éjjel is 20 c) igen, de csak nappal 15 4. Mennyi folyadékot iszik naponta? a) körülbelül fél litert 10 b) körülbelül egy litert 5 c) több mint másfél litert 0 5. Előfordul-e akara­tán kívüli vizeletürítés? a) nem 0 b) igen, ha köhögök, tüsszentek, vagy nehezet emelek 15 c) állandóan 20 Kiértékelés: 5-10 pontig: Nem kell aggódnia, veséje és hó­lyagja rendben van. 15-20 pont: A legköze­lebbi orvosi ellenőrzéskor vizsgáltassa meg vese­funkcióját. 20 pont fölött: Haladék­talanul vizsgáltassa meg magát urológussal. Egy kis divat: op-art Visszatérnek a hatvanas évek Minden divat, ami a hatvanas években siker volt. A mini­szoknya és a lófarok, a körbe­rajzolt szem és az op-art. Ami az op-artot illeti, a klasszikus fekete-fehér újabb színkombinációkkal bővült. Maradtak ezen alapszínek, de kiegészültek a pirossal, a kék­kel, a sárgával és a zölddel. Meg mindazzal, amit nem so­roltunk fel. Pulóverben legkönnyebb megvalósítani az op-art divatot. Ha eleve úgy kötjük, hogy az eleje nagy négyzetes részekből álljon, az illeszkedésnél elütő színű keretezés adja a hangsú­lyokat. Dekoratív módon használhat­juk fel régi, megúnt pulóverein­ket, kötszövött mellényeinket, bolyhos trikóinkat oly módon, hogy átszabjuk op-art felsőrész- szé. Megoldható úgy is, hogy a régi alapra ráillesztjük az új négyzeteket vagy téglalapokat, s ha vékonyabb alapanyagról van szó, nem is kell kivágni alóla a régit. Amennyiben vág­nunk is kell, alaposan dolgoz­zuk el a szabásvonalak mentén a széleket, nehogy a szál felbo­Kötszövött op-art mini ruha moljon. Ilyenkor ajánlatos a paszpolozás, szegőzés ripsz- vagy bársonyszalaggal, zseníli- ával. Ezek a szegőzések aztán az új holmi dekoratív döszei is lesznek, ha a varrással, tűzéssel, esetleg gyönggyel tovább hang­súlyozzuk. Az op-art jegyében jelentek meg a két- esetleg háromszínű anyagból összeállított szok­nyák. A variációknak se szeri, se száma. Egyenes vonalú szoknyát célszerű kétféle anyagból, négy lapból szabni. A többrészes alj látványos, ha egy szín különböző árnyalatait vari­álja. Op-art szoknyánál is el­képzelhető a szegőzés, de nem kötelező. A hangsúlyt inkább egy elütő színű zseb vagy a szoknya aljára kerülő nagymé­retű diszzseb képviselje. Mon­danom se kell, hogy az op-art nagyszerű lehetőség a kinőtt, kihízott, megúnt, lestrapált szoknya újjávarázsolására. Alapszabály, hogy egy ösz- szeállításban csak az egyik ru­hadarab legyen op-art mintá­zatú. S a kiegészítő blúz, kabát, szoknya legyen egyszínű, egy­szerű, és lehetőség szerint ismé­telje meg az op-art holmi egyik elemének színét. Szerencsés, ha az egyik anyagát is módunk van a kiegészítőben újból szerepel­tetni. (kádár) Házi varróiskola Divatosak az érdekes, geo­metriai formájú foltdarabkákból összeállított párnák. Minden párnához 90 cm széles fekete mosóanyagból (például klott) 45 cm szükséges, valamint kü­lönféle mintás maradék darabok és kartonpapír. Egy kerek pár­nához 48 rombuszalakú karton­darabot szabunk. Az összeválo­gatott mintás textildarabkákat is - megfelelő számban és méretre 1 cm-rel nagyobbra szabjuk, mint a karton-sablon. Az anyag oldalait ráhajtjuk a kartonpa­pírra, rávasaljuk és megfércel- jük. A formák széleit cikkcak- költéssel egymáshoz varrjuk. Kiszabjuk a fekete pámaalapból elejét-hátát. Az elejére rágépel­jük a foltmozaik részét. Ezután színével befelé egymásra fektet­jük a pámalapokat, és a szélétől befelé 1 cm-re legépeljük, kis nyílást hagyva. A párnát hab­szivacs-törmelékkel megtöltjük, majd a nyílást apró kézöltéssel bevarrjuk. Keresztrejtvény: „Érzések” Recept Almás lepény 1 tojásból, 1 evőkanál lisztből, 5 evőkanál sovány tejből tésztát keverünk. Megsózzuk, megsüt­jük. Az almákat felszeleteljük, magházát eltávolítjuk, és egy kávéskanál olajon megsütjük. A tészta tetejére rakjuk. 3 evőka­nál joghurtot fahéjjal és cukor­ral ízesítünk, és az almára önt­jük. Tetejére diót szórunk. ■ Dióval töltött alma Az almát félbevágjuk, mag­házát eltávolítjuk. A magház helyét megtöltjük lekvárral és cukrozott darált dióval, majd és megsütjük. Koleszterin nélkül is A zsirfogyasztás csökkentése ajánlott A túlzott zsírfogyasztás nem­csak a szív-és érrendszeri be­tegségek, valamint az epe- és májbajok okozója, de szerepet játszik a köszvény és az idült izületi gyulladások, azaz moz­gásszervi betegségek kialakulá­sában is. Mindenkinek ajánlható tehát, hogy csökkentse zsírfogyasztá­sát, hogy öregkorára is meg­őrizhesse fiatalos mozgását. Az ellenőrző koleszterin­szintmérés után az orvos megál­lapítja, milyen magas vérünk zsírtartalma, és ha nagyon sok­nak találja, szigorú diétát ír elő. Koleszterint kizárólag állati eredetű termékek tartalmaznak, így egyértelmű, hogy ezeket kell kiiktatni étrendünkből. A zsírt és a vajat olajjal, marga­rinnal helyettesíthetjük. Mivel a húsról is le kell mon­danunk, a fehérjepótlást szójá­val és hüvelyesekkel fedezhet­jük. A diéta első, szigorúbb sza­kában a tej és tejtermékek is ti­losak, később is csak a lefölö­zött joghurt és kefir fogyaszt­ható. A zsíros húsokról, sajtok­ról egyszer és mindenkorra le kell mondanunk, a lebőrözött csirke-és pulykamell, tehát csakis a nagyon száraznak tar­tott húsok fogyaszthatok az­után, hogy koleszterinszintünk megközelítette, vagy elérte a normális értéket. Természetes kozmetika Bor és táplálkozás Nem eléggé közismert, hogy sok bőrpanaszt belső té­nyező - sokszor a helytelen táplálkozás - okoz. A „rossz” bőr gyakran valamiféle belső, rejtett betegség, az emésztő­rendszer, a máj, a gyomor mű­ködési zavarának következ- ménye.Bőrünkre nemcsak kül­sőleg, hanem belsőleg is tu­dunk hatni. A külső bőrápolás­sal krémeket, olajokat, lotio- nokat viszünk be a fehámré- tegbe, míg a belső bőrápolás a tápanyag biztosítása révén tör­ténik. A sejtfalak rugalmassá­gának megőrzését sportolással, a friss levegőn történő moz­gással, szaunával és a helyes táplálkozással érhetjük el. A helyes táplálkozáson tel­jes értékű élelmiszereket, rost­ban és vitaminban gazdag ét­kezést értünk. Minél kevesebb zsiradékot, húst, cukrot és fe­hér kenyeret együnk. Helyette inkább korpás barna kenyeret, zöldségeket, gyümölcsöt, so­vány tejet és túrót fogyasz- szunk. A zsíros és erősen fű­szeres táplálkozás a bőrön is meglátszik: pattanások, fagy- gyúmirigyek és miteszerek csúfítják el arcunkat. A sima feszes bőr elérésé­hez, vagy visszaszerzéséhez megfelelő folyadékkal is el kell látnunk szervezetünket, hiszen a sejtek 80 százalék vi­zet tartalmaznak. Ezért na­ponta másfél-két liter folyadé­kot, elsősorban ásványvizet, természetes úton nyert (kipré­selt, nem édesített és konzer­vált) gyümölcslét, gyógyteát ajánlatos innunk. P.C. A pszichológus válaszol Beteg test, esendő lélek VÍZSZINTES: 1. A politikus Deák Ferenc gondolatának első része (zárt betűk: T,R,1,Z). 14. Esni kezd az eső. 15. Könnyed társalgás. 16. Újhéber nyelv. 18. Szakadék a Visegrád-hegység- ben. 19. Háló, angolul (net). 20. Sakkjátszma vége. 21. Munká­val szerzett jövedelem. 24. Éden egynemű betűi. 25. Bi­zony, ősi szóval. 26. Állatövi jegy. 27. Tiranában fizetnek vele. 29Japán drámai műfaj. 30. Bírósági ügy jelzője. 31.Fe­kete István könyve egy gólyá­ról. 33. Vizitel. 35. Súly, népies szóval. 36„,Csigabiga ........ég a háza d ideki" (mondóka). 38. Kolombusz Kristóf fedezte föl. 40. Alaszka leghosszabb fo­lyója. 41. Ruhát száradni aggat. 43. Tanácskozás. 44. Amerikai gátfutó „Edwin). 45. Heyerdahl egyik hajója. 46. Hosszú pózna. 48. Névsorolvasás a munkahe­lyen. 49. Vietnami holdújév. 50. Őrök darab! 52. Körözött sze­mély kézrekerítése. 54. A zűrjén nép másik neve. 56. Régi tö­megmérték. 58. Fővárosi Ingat­lanközvetítő Vállalat, röv. 59. Húsétel mellé tálalják. 60. Sa­nyarú körülmények között él. 63. Díszes épület. FÜGGŐLEGES. l.Japán, spa­nyol és olasz autók jelzése. 2. Könyvtárlátogató. 3. Női név. 4. Szigetlakó nép tagja. 5. Aromás ital a fordítottja. 6. Gondban van! 7.Mutató darabja! 8. Bo . . .; színésznő. 9.1dőmérők javí­tója. 10. A Nyeman folyó német neve. 11. Finn autók jelzése. 12. A buddhizmus ága. 13. Szárma­zik. 17. Felhevíti. 20. A gondo­lat befejező része (zárt betűk: T,L,I,G). 21. . . .és rendek: megszólítás a régi országgyűlé­sen. 22.Tabula . . .ttiszta lap. 23. Baranya megyei község. 26. .. .mint a gonoszok (szólásha­sonlat).28.Körülvesz. 30. Egy másik jelenséggel együtt nyil­vánul meg. 32. Lásd a 27. sz. sort! 33. Mástól hív táncba. 34. Kopaszra vágás. 35. Nyílvessző tartója. 37. . . .Brynner: ameri­kai színész. 39. Csodálatos. 42. Régi mezőgazdasági gépgyár. 45. Magánykedvelő ember. 47. A Robinson Crusoe c. regény írója. 48. Baltaszerű népi fegy­ver. 49. A nyak elülső része. 51. Amerikai színész (Danny). 53. Csonthó. 54. Rajna-parti német város. 55. Vizet ad at állatok­nak. 57. Taszít. 59. Rakpart, németül. 61. Milliliter, röv. 62. Betű kiejtve. 63. Perui autók jelzése. Nagy Balázs Legutóbbi keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Művésznek lenni annyi, mint soha nem fordítani félre a tekintetünket.” Az Érzések című rejtvény beküldési határideje: január 24. Könyvjutalmat nyertek:Krie- ger Elemémé Salgótarján, Ka- rancs u. 84., Cserényi Gyuláné Luciáivá, Kossuth ut 22., Havaj Jánosné Balassagyarmat, Jószív u. 11. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Az „ép testben ép lélek” közmondás fordítottja is igaz. Ha az ember megbetegszik, rit­kán tud lelkileg kiegyensúlyo­zott és derűs maradni. A testi betegségnek csaknem mindig velejárója - különböző mérték­ben persze- négy igen kelle­metlen érzelem: a fájdalom, a szorongás, a kiszolgáltatottság és a reménytelenség - érzése. A betegségek igen különböző súlyosságúak, így természete­sen nem egyformán viseli meg az embert lelkileg a gyomorron­tás meg a szívinfarktus. Más­képp ér minket egy váratlan, heveny megbetegedés (mint de­rült égből villámcsapás), és megint másféle kellemetlensé­geket kell elviselni egy hosszan tartó, idült kóros folyamatban. A gyógyító környezettől, a kór­házi személyzet viselkedésétől, a hozzátartozók segítségétől is függ, kit mennyire visel meg a betegség és körülményei. Az énerő, a lelki tartás vo­natkozásában is nagy egyéni kü­lönbségek vannak, így a gyen­gébb tűrőképességét, érzéke­nyebb és kevésbé alkalmazko­dóképes személyek ciz infulenzát is nehezen vészelik át, erős aka­ratú emberek pedig hosszadal­mas, súlyos betegségben is tü­relmesen és bátran viselkednek. Ha tehát érzékeny személyiségű ember betegszik meg, vagy ha a betegség komoly és a körülmé­nyek is nehezek, akkor a fent említett négy alapvető érzelmen túl mélyreható lelki változások is bekövetkezhetnek. A beteg embernek általában csökken az ingerküszöbe, be­szűkül a tűrőképessége. Egyre nehezebben viseli el a beavat­kozások kellemetlenségeit és a beteglét korlátozásait. Környe­zetével szemben nagyobb elvá­rásokat támaszt, megnyilvánu­lásaikat hajlamos félreérteni, hamar megsértődik, türelmetle­nül válaszol. Tele van feszült­séggel, elkeseredéssel, könnyen sír, könnyen „robban”. Van, akinél a hangulat kóros irányú változása uralkodik. Szenvedései és reménytelensé­gérzete következtében egyre le- hangoltabbá válik, nincs kedve semmihez, nem érdekli maga körül a külvilág, érdeklődése a bajára szűkül be. Gyenge, fára­dékony és étvágytalan lesz, na­gyobb mértékben, mint testi be­tegsége azt indokolná.Akkor is az ágyba roskad, ha felkelhetne már, nem köti le az olvasás, a beszélgetés sem. Ez a gyógyu­lást mindenképpen hátráltatja, hiszen az életkedv, a lelkierő minden betegség leküzdéséhez elengedhetetlenül fontos. Mások állandóan figyelik magukat, aggódnak az apró vál­tozások láttán is, mindent rossz jeléként értelmeznek, emellett sokat panaszkodnak a környeze­tüknek. Ez a hipochondriás be­állítódás. Előfordul un. regresszív vi­selkedés is. Ez a szó visszacsú- szást jelent, esetünkben korábbi életkornak megfelelő viselke­désformák visszatérését jelenti. A felnőtt beteg néha úgy visel­kedik, mint egy gyerek. Foko­zottan szüksége van más embe­rek közelségére, azt szeretné, ha mindög vele foglalkoznának. Ha ezt nem kapja meg, vagy ha bármi más zavarja, például fél a vizsgálattól, akkor -szintén gyerekes módon- „hisztizik”, hangosan jajgat, elrántja a testét stb. Az ilyenfajta viselkedés sokszor megnehezíti vagy szinte lehetetlenné teszi a ki­vizsgálást, a gyógyötást, és nagyban árt a beteg és a gyógyí­tók (vagy hozzátartozók" kap­csolatának is. A betegek egy része szinte belesüpped a betegszerepbe, be­lerögződik a beteglétbe, mintha csak jól érezné magát abban, mintha valami érdeke fűződne ahhoz, hogy^ tovább beteges­kedhessen. Ők nem tesznek meg mindent (olykor semmit) a gyógyulásukért. Milyen a jó beteg? „Nem pa­naszkodik, nem ellenkezik, azt csinálja, amit előírnak neki, és gyorsan gyógyul'1 - mondhat­nák erre az orvosok. Az ember nem gép (még a gép, mondjuk az elromlott autó sem ennyire „engedelmes”), lelkiállapota és viselkedése feltétlenül bonyo­lítja az egyébként sem egyszerű gyógyítási folyamatot. Annyi bizonyos, hogy jelentősen hát­ráltathatja, de elő is segítheti a gyógyulását, igen sokat tehet saját maga „ellen” és saját érde­kében is. Dr. Ignácz Piroska 60 1 l ► k -sA... T I

Next

/
Oldalképek
Tartalom