Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

1992. január 3., péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 Beszélgetés Holles Imre ügyvezető igazgatóval Vállalkozásbarát bankpolitikát! Megyénk­ben a ma- gyarnándori Cserhát vi­déke a leg­nagyobb ta­karékszövet­kezet. A pénzintéz­mény Balas­sagyarmaton kívül 28 te­lepülésen te­vékenykedik, 16 ezer tagot számlál. — Milyen ével zártak? — kérdeztem Holles Imre ügyvezető Holles Imre igazgató terveket. Épí­tőipari rész­legünk saját beruházáso­kat végez. Tavaly tető- térbeépíéssel bővítettük a magyarnán- dori központi üzletházat, felújítottuk a szügyi kiren­deltséget, be­tétgyűjtő pénztárrá alakítottuk át a hugyagi tűzoltóépüle­tet, s számí­tógépre vit­Nem sok jóval biztat a piac Számvetés és előretekintés három nógrádi üzemben igazgatót. — Pontos adatokkal még nem szolgálhatok. Azt viszont kijelenthetem: jobban sikerült 1991. mint azt az első negyed­évi célkitűzés alapján prognosz­tizálhattuk volna. — Hallhatnáli kicsit részle­tesebben a munkájukról? — Éves forgalmunk mint­egy 1,3 milliárd forint, nagyjá­ból megegyezik az 1990. évivel. A nyereségünk előreláthatóan megközelíti az 5 millió forintot, szemben az előző esztendei 3,5 millióval. A gazdasági eredmé­nyünk növekedése elsősorban a vállalkozásoknak köszönhető. — Milyen vállalkozásokról van szó? — Rendelkezünk egy nyom­tatványellátó bolttal. Van egy nyomdaüzemünk. Tervező iro­dánk többek között önkormány­zatoknak, üzemeknek készít tűk az ügyvi­telt a gyarmati kirendeltségen. — Hogyan alakult a betétál­lomány és a hitel? — Hozzávetőlegesen 60 millió forinttal gyarapodott a betétállományunk, s eléri a 400 milliót. Csaknem 220 millió fo­rint hitelt adtunk. Csökkent a hi- teltkérők száma, de az egy igénylő által felvett összeg nö­vekedett. Az új pénzintézeti törvényből adódóan olyan cél­tartalékokat kell képeznünk, amelyek nehezítik a gazdálko­dásunkat. Bankpolitikánk nem vállalkozáspárti. Mi is drágán, 34 százalékos kamatra vesszük a pénzt, s így csak 38 százalé­kos hozamra tudjuk adni a hi- teltkérőknek. Ha a profitráta magasabb volna, mint a taka­rékbetétek utáni kamat, akkor megélénkülhetnének a vállal­kozások. K.L. — R.T. Megkértem néhány termelő­gazdálkodó egység vezetőjét, adjon előzetes tájékoztatást az 1991-es várható eredményeik­ről, valamint a most indult esz­tendő kilátásairól. A PENOMAH balassa­gyarmati gyárában nagyüzem volt a két ünnep között, hiszen 22 tonna virsli legyártása és ki­szállítása volt a feladat. Előre­láthatólag egymilliárd forintos, vagy annál valamivel nagyobb árbevétellel zárja a múlt évet a kollektíva, ám minimális vesz­teséget mutat majd a mérleg. A ráfizetést elsősorban az okozta, hogy a hitelek után 40 millió forint kamatot kellett fi­zetni, s ez elvitte a nyereség nagy részét. A gyár nem teljesí­tette a szovjet exporttal kapcso­latos kötelezettségét, mert a pi­acról eltűnt a sertés. Azzal a ké­vés jószággal, amelyet Nógrád- ban és más megyékben sikerült felvásárolni, a hazai húsigénye­ket elégítették ki. Az óesztendő említésre méltó eseményei közé tartozik, hogy az év végén jelentős kereslet mutatkozott a zsír iránt, még Somogyból és Baranyából is érkeztek megrendelések. A zsír iránti igény növekedéséhez va­lószínűleg hozzájárult a csök­kenő sertésvágás. Az új évben továbbra is a bel­földi fogysztás kielégítése az első számú teendő. Ügy gon­dolkodik a gyár vezetése, hogy 60-70 ezer sertést vágnak le és dolgoznak fel. A darabszám megegyezik a tavalyival. Tehát továbbra is egy műszakban dol­goznak a húsosok. Az igények és a lehetőségek változásának megfelelően lesz olyan hét, amikor csak három­négy napot töltenek termeléssel, a többi műszakban szalonnát készítenek, esetleg marhát vág­nak. Vagyis 1992 állandó kísé­rőjelensége lesz a rendszeres munkaerő-átcsoportosítás. Az Ipoly Bútorgyár és a hozzátartozó gazdasági egy­ségek az 1989. évi 40 millió- és az 1990. évi 22 millió forintos nyereség után az elmúlt eszten­dőt előreláthatólag csak 10 mil­liós eredménnyel zárják. A jelentős eredménycsökke­nés az egyre rosszab piaci érté­kesítési viszonyokat jelzi. Ez a folyamat várhatóan megmarad, a kívánatos jóirányú elmozdulás még várat magára, bár a köz­ponti vezetés bizakodik. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat által nemrég lebonyolí­tott moszkvai bútorbemutatón a gyár is képviseltette magát a termékeivel. Ennek eredmé­nyeként 1991 utolsó hónapjá­ban egymillió forintért szállítot­tak Olaszországba Kolumbia Lux és fehér hálószobabútort. A gyár termékeire nagy az igény. A nagyobb mérvű el­adást viszont akadályozza,’hogy a megrendelő nem tudja előte­remteni a vásárlás ellenértékét. Ilyen előzetes piaci lehetőségek birtokában olyan vezetői elkép­zelés alakult ki, hogy 1992-ben csupán az elmúlt évivel meg­egyező 10 milliós nyereség elő­teremtése lehet a cél. Az őrhalmi termelőszövet­kezetben nem tudtak adatokkal szolgálni a múlt évi gazdálko­dásról, mert most dolgoznak azok összegezésén. A jövővel kapcsolatban el­mondták: amennyiben a Parla­ment elfogadja az átmeneti szö­vetkezeti törvényt, úgy az új esztendő elején megkezdődik a nagyüzem szétdarabolása, il­letve szétválása (Nyugaton ép­pen ennek az ellenkezője törté­nik, méghozzá a hatékonyság javítása érdekében: V.K.). Az eddigi falugyűléseken egyértelművé vált, hogy a tag­ság döntő részének felfogásá­ban igen mély gyökereket eresz­tett a biztonságot, a folyamatos keresetet és a szociális kedvez­ményeket nyújtó szövetekezeti forma, ezért a jövőben is együtt kívánnak maradni. De nem a je­lenlegi többezer hektáros, öt község határát magába foglaló nagyüzemi területen, hanem öt új, kisterületű, magántulajdo­non alapuló szövetkezetben szándékoznak gazdálkodni. Ugyanakkor nagy gondot okoz a meglévő vagyon, gép­park, eszközállomány elosztása. Bár nem lesz könnyű, de meg­próbálják azokat úgy szétporci- ózni, hogy jól segítsék a kisebb területek megművelését, s hoz­zájáruljanak az életképesség fenntartásához. A vagyont az egyesülésekkor bevitt értékek alapján kívánják felosztani. Az utódoknak ter­mészetesen a réájuk jutó hitelek és adósságok törlesztését is vál­lalniuk kell. Venesz Károly Balassagyarmat és környéke Új áfész-büfé • Balassagyarmat. Az egészségügyi előírásokat szem előtt tartva alakítják ki a helyi áfész új büféjét a piacnál, a volt vasraktár helyén. A munkálato­kat három helybeli vállalkozó végzi. Az új büfé egymillió fo­rintba kerül, s január 15-én kí­vánják átadni. Tejszövetkezet • Őrhalom. A község tehén­tartó gazdái megalakították sa­ját érdekvédelmi szervezetüket, a tcjszövetkezetet. Vezetőjévé Hegedűs Istvánt választották. Ünnepelhettek • Hont. A legszegényebb csa­ládoknak is volt miből ünnepel­niük, mert az önkormányzat je­lentős pénzeket utalt ki. Az óvodások 2000. az iskolások 3600 forint étkezési hozzájáru­lást kaptak. Ezen túlmenően az 1-18 év közöttiek szülei gyer­mekenként 1000 forint külön segélyben részesültek. Tisztelt Szerkesztőség! Mihály bácsi, a föld és a csikók Hlacsok Mihály bácsi a kedvelt négylábúak egyikével Az Új Nógrád december 13—i számában megjelent „Múzeum az Ikarusban” című két képhez és cikkhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. A 2. számú Volán balassa­gyarmati telepén található a vál­lalat történetét, munkáját bemu­tató kiállítás az Ikarus 55-ös au­tóbuszban. Ez a bemutató az egész megyében, de talán az or­szágban is egyedülálló. Édesapám, Vojtkó István, aki itt dekoratőrként dolgozott, to­vábbá néhány munkásbrigád hozta létre a kiállítást 1985-ben. Ezek a dokumentumok azonban csak kis részét tükrözik annak az áldozatos munkának, amelyet édesapám az 1991. áprilisában bekövetkezett haláláig a közle­kedési és helytörténeti kutatások terén végzett. Nemcsak családunk, hanem Balassagyarmat és a Volán ér­deke is, hogy ez a kiállítás megmaradjon az utókornak. Tiszteletei egy előfizető: Hugyeczné Vojtkó Ilonái Hugyag A Patvarcon élő Hlacsok Mi- hályban igazi parasztembert tisztelhetünk, akikről köztudott: szeretik a földet és a lovat. A föld termi meg számukra a ke­nyeret, a ló pedig a gépek vilá­gában is hűséges segítőtársuk. — Az őseim egytől-egyig szántóvetők voltak — mesélte otthonukban. —Igaz, nem ezen a tájon, hanem kicsit odább, a mai Szlovákiában. Az asszony miatt hagytam ott a szülőfalu­mat: közel 52 évvel ezelőtt, 1940. április 28-án tartottuk az esküvőnket. János fiúnknak is vérében van a föld szeretcte, nemhiába magángazda. Tíz anyakoca és harminc ma­lac röfög az ólban. Tyúkok ká­rálnak, kacsák hápognak a hátsó udvarban. Mihály bácsi azon­ban a három csikóra a legbüsz­kébb. Kérésünkre kantárvégen elővezette egyiküket az istálló­ból. A kecses jószág minden porcikájában izgett-mozgott, körbe-körbe forgott, rázta szép- tartású fejét, talán kifutott volna a világból. Ám idős gazdája erős kézzel fogta. Mert a 75. életévében járó Hlacsok Mihály ma is kitűnő erőnek és hibátlan egészségnek örvend. Nyáron reggel 4-kor, ilyentájt 7-kor kel, s egész nap szorgoskodik. Őt a munka kon­zerválja, mondta hamiskás mo­sollyal a bajsza alatt, s még hozzátette: amíg él, tenni akar. — Mi a szórakozásom? — nevetetett jóízűt a kérdésen. — Megnézem a tévét, főleg a hír­adót kedvelem. A rádióban a zenét keresem, kiváltképp a ci­gánynótát szívlelem. kolaj — rigó A Civitas Fortissima Kör, Balassagyarmat polgárainak szabad egyesülése, az óév végi ünnepi közgyűlésén újra ki­nyilvánította állásfoglalását a megyeszékhely kérdésében. Erről nyilatkozott lapunknak a kör társelnöke, dr. Rózsa György városi képviselő. — Kihajtani látszik az a mag. amelyet két esztendővel ezelőtt maga a CFK vetett el. — Azt a bizonyos mag- vacskát a megyeszékhely kér­déséről nem mi vetettük el, ha­nem az, aki elorozta Balassa­gyarmatról ezt a rangot és fel­adatot. És mindjárt hozzá kell tennem, hogy a visszavétel eszméje nem csak a balassa­gyarmati — a rétsági, pásztói, szécsényi, érsekvadkerti polgá­rokban is élt és erősödik. A CFK csupán e mag, a szuny- nyadó gondolat újraélesztője. — Maga a CFK is eleve az összefogás, polgári szabad tár­sulás és városérdek kifejezője. — Nem véletlen, hogy a kör éppen a választások körüli pártszületésekben és egymásel- leniségben jött létre és az sem, hogy éppen Balassagyarma­ton! Fő célja a város és körze­tének felvirágoztatására az összefogás révén - a szomszé­daival együtt boldoguló új Ma­gyarországért. Mára kialakult a város önkormányzatával az együttműködés lehetősége. A CFK ezért látta elérkezettnek az idejét, hogy a megyeszék­hely visszaszerzésének kérdé­sét, az ezzel kapcsolatos kq- rábbi, elsőként hangoztatott felhívását megismételje. A kör neve az önfeláldozást is vállaló honmentésre és az otthonte­remtésre figyelmeztet. — Ez így világos, de más­riili elmérgesedő viták tüzében. — A CFK nem kíván be­kapcsolódni a métclyező és késleltető vitákba. Nem fogjuk felemlegetni valamennyi sé­relmünket. Pedig mi is a múlt rendszerben éltünk és nem a napos oldalon. De mi sem va­gyunk tökéletesek és sok a pó­tolni valónk. Itt azonban egy­más szemébe nézve tudnak el­számolni a polgárok, éppen a közös sorsukból következve. Kirajzolódtak az új élet körvo­nalai és elevenek a fejlődés forrásai. Szinte minden szemé­lyi és tárgyi feltétel megma­radt, vagy rövidesen létrehoz­ható. Az értelmiségi város ha­talmas agykapacitással és hé­tezres diákháttérrel rendelke­zik ma is. — Ugrásra kész tehát a szellemi kihívásra, a megye­■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I székhelyi feladatokra ? — Sőt. a társuló települé­sekkel is örömmel megosztjuk tapasztalatainkat. Alkalmasak vagyunk a hétszáz éves ha­gyományok folytatására. Sal­gótarjántól nem irigyeljük az 1949-ben ölébe esett és mind­máig élvezett előjogokat, de a megyei teljhatalom kíméletlen gyakorlásában nem kívánjuk utánozni. Nem Balassagyar­matnak kell magyarázkodnia, hogy miért nem megyeszék­hely már, vagy még! — Mit terevez a CFK a székhelyáthelyezés ügyében ? — Minden tagja, szóval és tettel, síkra száll a visszavéte­lért. Mindent úgy is tervez, mint az örökös megyeszékhely polgára. Január középső har­madában rendezünk egy na­gyobb lélegzetű közületi talál­kozót. Az érdekeltek bevoná­sával. — Köszönöm!-PAT­Gyarmat magyarázkodjon?! ként fest a visszahelyezés kö­Kétmilliós bevétel helyi adóból Drégelypalánk A jövő év­ben a vállalatoknak dolgozón­ként 2 ezer, a lakóknak építmé­nyeik után 1500 forint kommu­nális adót kell fizetniük a tele­pülés közös kasszájába. Utób­biaknak csak abban az esetben kell kétszer leróniuk az adóté­telt, amennyiben építésre köte­lezett telekkel is rendelkeznek. Az önkormányzat a kommu­nális adóból várhatóan 2 millió forint bevételhez jut az év so­rán, melyet kommunális célok megvalósítására fordítanak. Be­fejezik az iskola fűtési rendsze­rének építését, s megoldják a belvíz elvezetését. Január 20-ig látható a balassagyarmati Fráter Erzsébet Leány­kollégium kisgalériájában Molnár Dénes székely grafikus hu­szonnégy fametszetből és grafikából álló Templomok és \árak című kiállítása. A Marosvásárhelyen élő és az ottani képzőművé­szeti főiskolán tanító harmincegy néhány éves művész nem kisebb vállalkozásba kezdett, minthogy megörökítse és az érdeklődők elé tár ja Erdély legjellegzetesebb építményeit, a templomokat és v árakat. Baráti ismeretség révén jutott el a kiállítás Gyarmatra, elsőként a zeneiskolába, s a következő állomás a 217-es ISZI lesz. Templomok és várak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom