Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

1991. december 13., péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 Discont-üzletház Dejtáron Az érsekvadkerti tsz discont-üzletházat nyitott a dejtári tele­pén. Saját savanyúságai és a békéscsabai Konzervgyár tésztái, üdítői, nektárjai, ketchapjai kaphatók itt, csaknem termelői áron A türelem telefont terem Balassagyarmaton már van crossbar. Ez jó. De az már ke­vésbé. hogy a várostól néhány kilométerre lévő nógrádgárdo- nyi tüdőgyógyintézetnek még mindig nincs közvetlen vonala. Nonszensz, hogy ott, ahol több mint százötven betegről gon­doskodnak — akik közül bár­melyiknek szüksége lehet olyan sürgős beavatkozásra, amit csak speciálisan felszerelt kórházban tudnak ellátni —, nincs közvet­len kapcsolat a külvilággal. — Mikor kap az intézet köz­vetlen vonalat? — kérdeztük a Nógrád Megyei Távközlési Vál­lalat üzemvezető-helyettesét, Schoblocher Istvánt. — A balassagyarmati köz­pont átállása és az adódó prob­lémák megoldása után kerülhet sor a városkörnyéki közvetlen összeköttések kiépítésére — mondta a vezetőhelyettes. — A nógrádgárdonyi intézet előre­láthatóan jövő év elején kap közvetlen vonalat. Utálja a sanda embereket Patvarc újsütetű polgármestere 50 éves, mezőgazda- sági technikumot végzett. Tősgyöke­res földművelő csa­ládból származik Korábban a nóg- rádmarcali Arany* kalász Tsz-ben ag- ronómusként, a szügyi Madách Tsz-ben főállatte­nyésztőként kereste a kenyerét, másfél évtizede magán- gazdálkodó. A Balassagyarmat­tól elszakadást célzó helyi vá­lasztáson utcahosszal nyert há­rom ellenfelével szemben. — Itt születtem, rólam tud­ják, kicsoda-micsoda vagyok — mondta Hlacsok János, ami­kor sikerének okairól érdeklőd­tem. — Köpönyegforgató soha nem voltam, kezdettől részt vet­tem a helyi reformfolyamatok­ban. A patvarciak nem felejtik, hogy a „jött-ment” vezetők mi­lyen sok kárt okoztak a falunak, ezért is eshetett rám a választásuk. A kérdésre, hogy lesz-e elegendő ideje és szellemi ereje a polgármes­teri tisztség ellátá­sára, így válaszolt: — Adott a fel­adat, tennem kell a dolgom. Remélhe­tően a képvi­selő-testület hatha­tós segítséget nyújt hozzá. Tudom, lesznek buktatók, gáncsoskodók is akadhatnak. Életben és lélekben akarom tar­tani a népet, hogy ehessenek, lakhassanak, ruházkodhassa- nak. A sanda, az igaztalan em­bereket azonban utálom, elle­nük határozottan és nagyon ke­ményen akarok fellépni. Végezetül azt firtattam: mit igér a földijeinek? — Látványos előrelépést semmiképpen. De legalább em­berség legyen, ha már a pénz kevés. kolaj — rigó Hlacsok János Patikák privatizációja valódi tulajdonos nélkül Sztálini képződmény — tehát szét kell verni? Azzal, hogy nyolc megyei gyógyszertári központ - bele­értve Budapestet is - létrehozta a Fúzió Pharma Kft-ét, amely­nek 25 millió forintos alaptőké­vel tagja a Nógrád Megyei Gógyszertári Központ, beindí­tották a privatizációt. Tovább­folytatását szolgáló különböző elképzelések ugyan forgalom­ban vannak, ennek ellenére nem kellően jóirányú a mozgás. — Nincs egyértelműen tisz­tázva, ki a tulajdonos — utal a legfőbb gondra Kertész Miklós, a Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ igazgatója. — A júni­usi megyei közgyűlés állásfog­lalása szerint az Állami Vagyo­nügynökség hatáskörébe tartoz­tunk. Ennek azonban az ellen­kezője követekezett be, mert a megyei önkormányzat igényt tartott ránk, mint állami alapí­tású intézményre, amely a cég- bejegyzés tanúsága szerint 1986-tól volt a megyei tanács tulajdona. Az önkormányzati törvény szerint a gyógyszertá­rak a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. A Nép­jóléti Minisztérium szerint vi­szont hozzá kapcsolódunk. — Ón szerint mikor lesz vége az előbb érzékeltetett hu­zavonának? — Amikor megszületik az egyértelmű privatizációs tör­vény — válaszolja Kertész Mik­lós, majd kisvártatva így foly­tatja: — A jelenlegi helyzet má­sik kényes, érzékeny területe a kispatikák jövőbeni sorsa. Mindegyikük veszteséges. Az árak emelkedésével a fenntar­tási költségek is növekednek, il­letve nagyobb lesz a veszteség. — Szerintem az ábránd, hogy a veszteséges patikákért hada­koznak majd a vállalkozók. Balassagyarmat. A Szántó Kovács János Gimnáziúm és Szakközépiskola Tehetségért Alapítványának szorgalmazá­sára jött létre az a gálaműsor, melynek bevételét az ifjú „zse­nik” támogatására fordítják. Dr. Bartalné dr. Borszéki Er­zsébet városi ifjúsági orvos, az alapítvány védnöke nyitotta meg az előadást. Közreműköd­tek: Gréczi-Zsoldos Enikő (próza), Polyóka Éva (zongora), Szakembereinknek nincs kellő tőkéje a tulajdon megszerzésé­hez. Bérlet esetén pedig nem biztos, hogy az elérhető forga­lomból ki tudják fizetni a min­denkori díjat. Indokolt az aggo­dalom, mert a Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vissza kí­vánja szorítani a gyógyszerfo­gyasztást, a felesleges házipati­kák kiiktatásával pedig a pazar­lást. Ennek megfelelően szigo­rítja a gyógyszerrendelést és az ellenőrzést. A gyógyszerárak kisebb, vagy nagyobb emelésé­vel tovább csökken a fizetőké­pes kereslet. De számolni kell azzal is, hogy a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság a jelen­legi 100. 90,illetve 80 százalé­kos támogatást 50 százalékra kívánja leszorítani. Forgalom­csökkentő tényezőként jelent­kezik majd az árrés tervezett fokozatosan mérséklése is — ál­lítja Kertész Miklós. — Van-e értelme a fenti in­tézkedéseknek? — A szigorítások révén nem lesz több pénze a társadalom- biztosításnak, mint most. — Mi lesz a veszteséges pa­tikákkal, amelyek a tőke- és a vállalkozók hiánya miatt nem kelnek el? — Jelenleg a közepes és a nagy patikák nyeresége fedezi a kicsiknél jelentkező vesztesé­get, teremti meg a központ mű­ködéséhez szükséges feltétele­ket. Állítom, a központban a szakmailag indokoltnál nincs nagyobb létszám. Azt viszont elismerem, hogy a. magánpati­kus többet keres, de a mostani­nál háromszor több munkával. Ugyanis az éjszakai ügyeletet neki kell vállalnia. — Mivel igen képlékeny a je­lenlegi privatizációs helyzet, ki­Gálaműsor Böhm Zsuzsanna (hegedű), Fenyvesi Józsefié tanárnő (vers), Síró Renáta (zongora), Kis Szölgyémi Katalin (ének), Kis Ildikó (vers), Szénási Árpád (zongora), Tóth Judit (gor­donka), Nagy Gábor (vers), Bé­res Katalin (zongora), Megyeri Gabriella és Ozsvárt Kinga (ének). Befejezésül a IV.D osz­váncsi volnék az önök állás­pontjára. — Az egzisztenciális bi­zonytalanság mérséklése céljá­ból nemcsak nekem, hanem a munkatársaim többségének is az a véleménye, hogy egyelőre maradjunk együtt, egy laza részvénytársasági formában működjünk tovább. Ezáltal ele­jét vehetjük a i szokatlan válto­zással együttjáró egzisztenciális megrázkódtatásnak, elkerüljük a gyógyszerellátási színvonal visszazuhanását. — Elképzeléseink szerint a dolgozók olyan részvényhez jutnának, amelyekkel később megalapozhatják saját tulaj­donú gyógyszertáraikat. Az új gazdálkodási formában a köz­pontra hárul a beszerzés, az ér­tékesítés, az elszámolás. Állás­pontunk teljesen ellentétes a hi­vatalos véleménnyel, illetve az Országos Gyógyszerész Ka­mara álláspontjával. Ez utób­biak drasztikus szétvállást szor­galmaznak, mondván, a mai forma olyan sztálini képződ­mény, ami felesleges, amit szét kell verni. — Ennél sokkal reálisabb a megyei szervezet véleménye és felfogása. Az általuk képvisel­tek többségével mi is egyet ér­tünk. Olyan megoldásra is sor kerülhet, mely szerint mi és a patikák külön-külön, önállóan, kft formájában oldjuk meg fel- adainkat. Szolgáltatásainkért viszont fizetniük kell — mondja Kertész Miklós, majd egy kér­déssel zárja beszélgetésünket: — A megvátesfeolatlan kér­dőjelek sorába tartozik, hogy mi lesz a jövőben a frontvonalban dolgozó gyógyszerészek segítő­társaival, az asszisztensekkel? Venesz Károly tály irodalmi színpada Arany János: A bajusz című művének átdolgozását adta elő. Köszönetét mondunk a Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskolából Ember Csaba igazgató úrnak. Ember Péter és Perneczky Zsolt tanár uraknak. Ember Péterné, Tátimé Lengyel Judit, Kanyoné Réti Emőke és Somogyvári Il­dikó tanárnőknek. Megyeri Gabriella Ozsvárt Kinga Balassagyarmat és környéke Osztrák a vevő • Parassapuszta. A honti ön- kormányzat 450 ezer forintért egy osztrák üzletembernek ér­tékesítette a határátkelőhelyen lévő 2100 négyzetméteres - ed­dig bérbe adott - telkét. A vevő ugyanolyan üzletházat és szál­lodát kíván ott építeni, mint amilyennek a jugoszláv határ­menti Röszkén a tulajdonosa, s ezáltal negyven embernek biz­tosít munkalehetőséget. A kül­földi vállalkozó félmillió forint­tal járul hozzá a víznek a köz­ségbe való bevezetéséhez, melyhez természetesen neki is jól felfogott érdeke fűződik. Hősi emlékmű • Drégelypalánk. Azon nem volt vita hogy a világháborús emlékművet a temetőből, a dré­gelyi-rész Kápolna terére kell áthelyezni. Kezdetben azonban olyan álláspont alakult ki, hogy csak az első világháborúban elesettek nevei kerüljenek fel a/ emléktáblára. Mivel ezt a véle­ményt sokan nem osztották, kölcsönös eszmecsere után megszületett a közös álláspont: mindkét világháborúban eleset­tek nevét véssék fel a márvány­lapra. A kivitelezési munkála­tokat egy dejtári kisiparos vál­lalta el. Erre a célra 150 ezer fo­rintot költenek a községi közös kasszából. Az ünnepélyes át­adás időpontját az emlékmű el­készülte után határozzák meg. Kiállítás • Balassagyarmat. Ma, pénte­ken este 7 órakor a szerbtemp­lomban „A halál élete és sze­relme” címmel nyitják meg Cseh Marcell Gábor kiállítását, amelyet december 31-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők. A tárlatot Mócsán Róbert ajánlja a közönség figyelmébe, közre­működik a Petit Casus Teátrum. Hónapokig hiába járt a bankok nyakára, csak kétmilliós hiteleket kapott Vaszari András a gyarmati PRIMO-bukásróI Feltűnést keltett a balassa­gyarmati PRIMO áruház bezá­rásának híre. Vaszari András, a leginkább érintett nyilatkozott lapunknak: — Két évvel ezelőtt, ami­kor az áruház szervezését kezd­tük - más viszonyok között él­tünk. Sőt, már a nyitáskor is mások voltak a körülmények, mint amelyekre terveinket ala­poztuk. Ez azonban nem min­denben látszott akkor tisztán. Fél év kellett ugyanis csupán a pályázat elbírálásához. — Milyen változásokra gondol? — A gazdasági rendszer- váltásra. A tervgazdálkodásban nem számított igazán sem az ár, sem a minőség. A mostani átmeneti időben mindkettő egyre fontosabb. Az árban pe­dig az alacsony szint! A piac- gazdaságban a minőség lesz a döntő. Es az annak megfelelő ár. Elosztásos piac-árpiac-mi- nőségi piac, szerintem ez a sor­rend. Az árakon csúsztak el? — Nem ilyen egyszerű. A piaci hatásokat, másokhoz ha­sonlóan, ki tudtuk volna vé­deni. A forgóeszköz, vagyis az árúkészlet hiánya miatt nem tudtunk végleg talpon maradni. Időben érzékeltük, hogy vál­tani kell, felvettük Horváth Já­nosáé személyében Győrből az ország egyik legkiválóbb ke­reskedőjét. Akkor áruházunk harminc-negyven százalékkal csökkenteni tudta az árait. A rákövetkező lépést nem sike­rült megtenni. Tízmillió kellett volna készpénzben a forgóesz­köz-állományunk időbeli fel­dúsításához. Az ország egyik legnyereségesebb cége lehet­tünk volna. — Mégsem ez történt. — A rendkívüli képességű kereskedő sem tudott mit kez­deni azzal a helyzettel. Hiába volt képes akármilyen alacsony átvételi árból még tovább al­kudni. — A lényeg az lett volna, hogy azonnali készpénzfize­téssel az esedékes nagykeres­kedelmi ár 35^10 százalékáért kaptunk volna az árut. Ezt még az eredeti ár mellett is érdemes lett volna továbbadni - száz- százalékos nyereséggel. Há­rom ilyen akció megmentett volna bennünket. Meg tudtuk volna teremteni eközben a saját forgóalapot, vagy visszafizet­hettük volna valamennyi épí­tési hitelünket, növelve ezzel rentábilitásunkat. — Nem ez történt. Külön­ben nem feltételes múlt időben fogalmaznánk most. — Való igaz, hogy nem. Nyolc hónapon át hiába jártam a bankok nyakára! Kétmillió­nál nagyobb hitelt soha nem sikerült szerezni. Nem tudtunk sem áttörni, sem időben kipö­rögni. A kereskedőasszony is elment. A visszafejlődés kike- rülhetetlenné vált. — Beszerzési áraink a tíz­milliós háttér nélkül kedveze- tőlenül alakultak. A húszmil­liós árúmennyiséget készpénz­zel megvehettük volna a felé­ért, amint már mondtam. így azonban áráért kellett vásá­rolni. Erre jött még, a késedel­mek miatt, a 44 százalékos ké­sedelmi kamat, ami így együtt majd harmincmilliós beszer­zési árat jelentett. — Most mi a helyzet? — December elsején bezár­tunk, negyedikén kértük a kft. felszámolási eljárásának meg­indítását. — Mit vesztenek ezzel? — Mindent. A PRIMO és az eszközök gyors eladásával a hitelezők majd száz százalékig kielégülhetnek. Ennél roszabb helyzetben ez az arány csök­ken. De velünk veszik a renge­teg kereskedelmi érték, kap­csolat és tapasztalat is. — Pénzügyi bizalom meg­léte esetén, vállalná-e még az úgynevezett válságmenedzselé­sét a PRIMO-nak? — Természetesen. Tőkebe­vonással, hitelekkel. A jó hír­név elérhető lenne még. A Springa ugyanis jól bevezetett, védett név a ruházati kereske­delemben. A mélyrepülésből fel lehetne emelkedni. A buk­dácsolással sem vagyunk egyedül. Partnerkérdés az egész. így azonban nem tu­dom, mi lesz, eddig a PRIMO- mentéssel voltam elfoglalva. Amíg volt remény. — Munkanélküliség - sze­mély szerint is? — Igen, az is lehetséges. (T.Pataki) Múzeum az Ikarusban A gyarmati telephelyen áll az a B V 51-36-os rendszámot viselő Ikarus 55-ös busz, melyben a Nógrád Volán múzeumát 1985-ben berendezte. Eredeti dokumentumok alapján 1912-től kapha­tunk képet megyénk közhasznú közlekedéséről. A hazai iparága­zat értékes darabját érdemes volna megmenteni az enyészettől!

Next

/
Oldalképek
Tartalom