Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

1991. december 12., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Munkanélküli segélyt, vagy tiszteletdíjat? A közösség ügyeinek inté­zése, képviselete mellett tiszte­letdíjas polgármesterként - ez a nagy dilemmám mostaná­ban. Ugyanis bekövetkezett az, amire nem mertem gondolni. Más sorstársaimmal együtt volt munkahelyemen engem is lapátra tettek, kezünkbe nyomva a munkakönyvét. A vállalatok, szövetkezetek, kft-ék alakulnak sorra. Dolgo­zóiktól teljes erőbedobást és munkaidőkihasználást várnak el. Egyetértek vele. De úgy ér­zem mi, tiszteletdíjas polgár­mesterek - biztosan van sok ki­vétel, lehet munkahelye is vá­logatja - nem illünk bele ebbe a képbe. Ugyanis a választók bizalma kötelezettségeket is ró az emberre. Ezek intézése, ta­nácskozásokon való részvétel, - ahová nem csak meghívják, hanem el is várják az embert - fittyet hány a munkaidőre. En­nek egyik eredménye, hogy havonta esetleg több napot is hiányozhatunk a munkahe­lyünkről. Véleményem szerint ennek köszönhetően szaporo­dik azoknak a tiszteletdíjas polgármestereknek a száma, akik munkanélkülivé válhat­nak, függetlenül attól, hogy többéves munkaviszonnyal rendelkező jól képzett szakem­berek. Ami az egészben a leg­szomorúbb, hogy még a tiszte­letdíjról is le kell mondani, ahhoz, hogy munkanélküli se­gélyre jogosultak legyünk. Az pedig nem lenne megoldás és tisztességes, hogy egy 300-400 lelkes kis településnek főállású polgármestere legyen, amikor a választáskor tiszteletdíjas­ként indult. Úgy érzem vála­szút előtt állunk olyanok, akik hasonlóan bizonytalan hely­zetbe kerültünk: döntenünk kell társadalmi tisztség és a megélhetés között. Lehet, hogy máshol nincs a kettő között el­lentét, de a tiszteletdíjas pol­gármesterek esetében érzek ilyet. Magam is azokhoz tarto­zom, akik OTP-kölcsön segít­ségével őrizték meg „életszín­vonalukat". Azon középréteg közé sorolom magam, amely megszűnőben van, hiszen a bérből és fizetésből élőknek a nagy százaléka létminimum alatt él. Elszomorítónak tar­tom ezt a folyamatot és elité­lem, hogy azokat a dolgozókat, akiket a kényszer a falvakból a városokba sodort - mert ott volt számukra munkalehetőség - elsőként teszik az utcára. Az ingázók népes, vagy már egyáltalán nem is olyan népes táboráról van szó, akik közül sokan élnek bizonytalanság­ban itt, a Cserhát völgyi kis falvakban is. Azok a vállalati vezetők, pedig, akik az évek hosszú so­rán a vállalatokat csődbe jut­tatták, továbbra is ott ülnek a bársonyszékekben. Azok a dolgozók, akik az évek folyamán a vállalati va­gyon gyarapították, ők nem jogosultak arra, hogy valamit kapjanak is vissza ebből a va­gyonból? Rájuk csak addig volt szükség, míg a vezetés el­képzeléseit megvalósították. —Jó lenne elgondolkodni azon illetékes megyei vezetők­nek, hogy azt a bizonyos átvi­lágítást szeretett megyénkben is meg kellene kezdeni, hogy még a meglévő és átalakulás előtt álló megyei vállalatok vagyona ne kerülhessen el­adásra, vagy bontott alkat­részként értékesítésre. Felül kellene vizsgálni azt is, hogy egy vállalat átszervezésének az első lépcsője valóban a lét­szám leépítése, s a vállalat első számú vezetőn megvizs­gáltak-e minden olyan lehető­séget, amellyel a dolgozókat meg lehetne tartani. Tartok tőle, hogy nem. Mi, dolgozók a rendszerváltást nem így kép­zeltük, mi ott is váltásra gon­doltunk, ahol a kenyérrevalót megkerestük. Mert igaz, köz­tünk is voltak és vannak al­kalmatlan dolgozók, de veze­tők között is, akik, hogy a dol­gozóktól most már megszaba­dulnak, maradnak megszokott helyükön, és ők fogják holnap az orrod elé tenni a szondát, igaz, néhány nappal azelőtt a restiben őt nem szolgálták ki­mert totálkáros volt. Abban reménykedem, hogy ez a szon­dázás végig meg a megyén és a munkaügyi hivatalnál azok­kal is találkozom, akik a válla­latok sorát tették tönkre,a kik miatt több százezer munkanél­küli fogja 1991-év karácso­nyát szomorúan tölteni. Noskó Sándor Cserhátszentiván Szüret után Hasznoson a pásztói Béke Termelőszövetkezet pincésze­tében nem régen fejezték be a szőlőpréselést. Markó Pál pin­cemester elmondta, hogy mennyiségben sok, minőségben közepes volt az idei termés. A téesz 100 hektárnyi szőlőültet­vényén irsai olivér, oportó, zöld veltelényi és rizlingszilváni termett a tőkéken. Döntő részét leszedték, de még a napokban is hirdették a „szedd magad" lehe­tőségét. A gond, hogy nehezen tudják elhelyezni a mustot. En­nek egyik oka, hogy jelenleg is a hosszú pince mélyén 1500 hektónyi bor érlelődik, nemese­dik a hordókban és a hatalmas műanyag tartályokban. De,miként a gondterhelt pin­cemester szavaiból kitűnik: jobb lenne, ha nem lenne ideje érlelődni, nemesedni a régi bor­nak, hanem vinnék a kis és nagy felvásárlók, ezzel is hordókat szabadíthatnának fel az új ter­més fogadására. Markó Pál bemutatva a pin­cészetet elmondta, hogy 1968-ban hozták létre. Az „ős­időkben,, még nem volt ritka a f kézi sotolás, de azóta a szőlőp- réseléstől a fejtésig szinte min­dent sikerült gépesíteni. Ezért kevés, csupán 2-3 ember dolgo­zik itt. Képünkön a kipréselt szőlőből származó törköly kon­téneres szállítását készítik elő. Pásztó és környéke Muzsla-gála • Pásztó. Ismét színpadra lép a sikeres Muzsla Néptáncegyüt­tes, mely december 13-án, pén­teken este este fél hétkor várja közönségét a városi művelődési házba. A gálaest vendégei lesza helybeli Rozmaring Népdalkor és az ecsegi gyermek tánccso­port. Kísér az ESZTAM zene­kar. Emléktáblaavatás # Szurdokpüspöki. Ritka az olyan falu, amelyben két katoli­kus templom is van. Püspöki ezek közé tartozik, ugyanis 1925-ben két községből, Zagy- vaszentjakabból és Szurdok- püspökiből jött létre a mostani „nadrágszíjfalu”. Mindkét templomban ezen a hét végén szentelik fel azokat az emlék­táblákat, amelyekkel a második világháborúban elesett, vagy meghurcolt helybeliknek állíta­nak örök emléket. Répavállalkozás ♦ Alsótold. Anyagi kényszer­ből, átmeneti időre, fizetésük csökkentésével egyidőben csökkentették az irodai dolgo­zók munkaidejét is a Cserhát vidéke téeszben. Ebből azonban nem lehet megélni. így gondol­ták az alkalmazottak, amikor munka és pénz után nézve elvál­lalták nyolc hold cukorrépa megművelését. Azóta a répai­dény befejeződött és a kényszer szülte vállalkozás szép termést hozott. A munkában részt vett családok egyenként 40 ezer fo­rint körüli összeget kasszíroz­hatnak. Az is megnyugtató hír, hogy a két és fél hónapig tartó munkaidő- és bércsökkentés­nek is vége már. Nyugdíjasok köszöntése • Csécse. December 20-án, szerdán a községi művelődési házban karácsonyi köszöntőt rendeznek a falu nyugdíjasai­nak. Ebből az alkalomból az ünnepi műsoron kívül szerény ajándékcsomaggal is köszöntik az eseményen megjelenő idős embereket. Fából faragott örömkalács Csécse már a salát életét éli Nemcsak követelnek, tesznek is A termés már betakarítva, most a tel eleji gazégetés, kertrendezés \an soron a csécsii portákon. A Cserhát dombjai közé ágyazódva terül el az 1100 la­kost számláló község, Csécse, amely Barna István polgármes­terrel az élen, jelentős lépéseket tett az idén, hogy behozza mindazokat a hátrányokat, ame­lyeket a dicstelen falukörzetesí- tési politika miatt elszenvedett. Csécse lakossága 1991. január­jától éli saját életét. A polgármester szerint jelen­tős eredményként kell értékelni a lakosság jószándékát, a teen­dőkhöz való kedvező hozzáállá­sát, amely igazán a közmeg­hallgatáson derült ki, ahol a község polgárai már nem csak követeltek, hanem kinyilvání­tották segítőkészségüket is, a jövőt illetően. 1991. megmu­tatta, hogy a községnek van lét- jogosultsága az önálló műkö­déshez. Ebben az évben annyi fejlesztést tudtak megvalósítani, amennyit korábban 2-3 év alatt lehetett volna. Nagy előrelépés, hogy minden, nap van már or­vosi rendelés, sőt sikerült napi négy órában egy ápolónőt is al­kalmazni, aki így ügyeletet tud ellátni a rendelésen túli időben. A csécsei önkormányzat se­gíti a fiatalok lakáshoz jutását is: öten kaptak e célból 50-50 ezer forint egyszeri támogatást, 17-en pedig havi 500-1500 fo­rint kamatemelési támogatást élveznek. A fiatalokra egyéb­ként mindig lehet számítani. Tudják, ha valamit tenniük kell, nem csak másért, de önmagu­kért is cselekszik. Ami a község vállakozásbarát-politikáját il­leti, pezsgés tapasztalható e té­ren is. Elelmiszer-üzelet, virág­bolt, palackozott italok boltja nyílt, egy kft-én keresztül ipar­cikkeket lehet rendelni, van zöldséges, varrónő, teherfuva­rozó, s mindezek a lakosságot segítik. Jelentős lépés, hogy karnyújtásnyira vannak a cross­bar telefonrendszer megvalósí­tásától, mivel a község rész­vényt jegyeztet a Telecom Rt.-nél, s így két éven belül le­hetővé válik, hogy délután 4 óra után. ne csak az egyetlen se­gélyhívó készülék kösse össze a külvilággal a települést. A község vezetői már javá­ban tárgyalják a legfontosabb jövő évi feladatokat, mint pél­dául az útépítés folytatását, munkahelyek létrehozását a község mintegy 70 munkanél­külije számára, s a legfontosabb program megvalósítását: be­kapcsolni Csecsét a vezetékes ivóvíz-rendszerbe, mivel a köz­ség vize nitrátos, s a kutak ho­zama is ingadozó. Megoldás­ként kelet-nógrádi gerincveze­tékre való rákapcsolódás kínál­kozik, de az ehhez szükséges támogatás még nincs meg.-Vallus­Élet és szomorúság. A béri Csömör Jánosnénak mindkettő­ből bőven kijutott. Ahogy ő mondja, nincs ideje levetni a feketét, mert alig telik le a gyászidő, máris meghal valaki a rokonságból. Meg aztán az ilyen idős asszonyok már ne hordjanak cifraságokat, marad- jonak a fekete ruha mellett, vallja a béri menyasszonyöltöz­tető. Erzsi néni nagyon boldog, most érkezett második déduno­kája, s kell ennél nagyobb öröm? így aztán a béri lakodal­mas születése is jó téma. — Vendégségkor, lakada- lomba gyakran jöttek rokonok Szlovákiából. Kellene valamit csinálnotok, olyat amivel bemu­tathatjátok régi hagyományai­tokat - adták a tanácsot. így alakítottuk meg a béri lakodal­mast. Aki kezdte az egészet az Molnárné, a tanácselnökhelyet­tes volt. meg Rúgóné Sinkó Megszűnt a klub A sziráki gyerekek nagy bá­natára megszűnt működni a kis helytörténészeket, honismerő­ket tömörítő iskolai Teleki László Klub. Adorján Attila tör­ténelemtanár, aki a klubot létre­hozta és vezette távozott az is­kolából és jelenleg a tanárok szakmai tanulmányi elfoglalt­sága miatt nincs lehetőség a munka folytatására. De a kö­vetkező tanévtől - ígérte az is­kola igazgatónője - újra élhet a Teleki-klub. Építőanyag van, de nem kell, tüzelőből lesz elég Ezt ígéri á vásárlóknak a pásztói tüzéptelep vezetője. Je­lenleg 3500 mázsányi a tüzelő­anyag-készlet, amelyet a hirte­len ránktört zimankó miatt a duplájára is tudnak emelni. Je­lenleg 3 fajta brikett kapható, s nagyon jó kalóriatartalmú cseh szén érkezett. A hazai brikett mázsájáért 650-750 forintot kérnek, a német brikett mázsá­ját 1032 forintért, a cseh szenet mázsánkénti 694 forintért árul­ják. Elég nagy területet lát el a pásztói telep építő- és tüzelő­anyaggal. Felsőtoldtól Szur­dokpüspökiig, Hasznostol Szarvasgedéig terjed a vásárlók köre. Mindenesetre a megemel­kedett árak miatt a korábbi 30-40 mázsás megrendelések helyett, - csupán ahogyan a pénztárcák engedik- 5-10 má­zsás tételeket visznek a vásár­lók. December végére várják a csúcsidényt. Erre az időszakra már biztosított a kellő mennyi­ségű szén - közötte olcsó hazai is - megérkezése. Tűzifából hi­ány mutatkozott, mert a csapa­dékos időjárás miatt a kiterme­lőhelyeket az erdészetek szállí­tógépei nem tudták megközelí­teni. A mostani fagyok bekö- szöntével biztosan változik a helyzet. Néhány szót az építő­anyag-kínálatról. Szinte minde­nük van, csupán a megfelelő ke­reslet hiányzik. Idei forgalmuk a tavalyi hasonló időszakhoz, képest mintegy 60 százalékos. Mindennek vélhetően az építési kedv visszaesése áz Oka, illetve az, hogy szinte mirtden építési anyag sokszorosára emelkedett. Erzsi néni ünnepi fökotoben. Maga is készíti a béri nep\ iseletet. Mária. Hogy miben volt más, mint a többi lakodalom? Abban, hogy mindenki színpompás béri népviseletben táncolt, mulatott. A menyasszony hófehérben, ti­zenöt alsószoknyában olyan volt mint a hattyú. Mindenkinek megvolt a megszabott mondan­dója a hívogatóknak, az öröm- szülőknek egyaránt. Csak a dí­szes örömkalács nem volt az igazi, mert azt apjukom tészta helyett fából készítette. Belea­dott apait, anyait ezért gyö­nyörű is lett, nemhiába díszeleg olt a béri képeslapokon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom