Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. december 12.. csütörtök Kérdőjelek Közös Európa? (FKB)A csúcstalálkozó résztvevői - az eredeti menetrendhez ké­pest - „túlórázásra" kényszerültek, ám az éjszakába nyúló megbe­szélések nyomán a hollandiai Maastrichtból végül rendkívül Ígére­tes hírt röpítettek világgá: megszületett a döntés az Európai Unió létrehozásáról, s ezzel a „Tizenkettek" olyan útra léptek, amely az évezred végéig nemcsak a közös pénzhez és bankrendszerhez, ha­nem az egyeztetett kül-és védelmi politikáig is elvezethet. Európa és az európai integráció győzelme ez? Kissé jelszósze- rűen hangzanak az első, emelkedett hangvételű értékelések, ám úgy tűnik: a Közös Piacot létrehozó 1957-es római szerződés óta való­ban a mostani lépés hozhatja a legfontosabb változást kontinensün­kön. Legalábbis annak nyugati régiójában, hisz a felénk eső térségre manapság sajnos épp a szétesés, a dezintegráció a jellmző. Beleférünk, beleférhetünk-e tehát mi is ebbe a sorait fokozatosan záró Európába? Valóban visszafordíthatatlanná vált a közös konti­nens felé menetelés, amint azt Kohl német kancellár mondta elége­detten? Mennyiben jelent „kiskaput" a Nagy-Britannia ellenállása miatt meghagyott jónéhány kompromisszum? A kérdőjelek száma, látható, Maastrich után sem csökkent, ám egy alapvető tényt ma már nehéz lenne kétségbe vonni: Európa igazi jövője a lassan formálódó egységben rejlik. Szegő Gábor Pártvélemények az 1992-es költségvetésről Az országgyűlés szerdai ülé­sén a frakciók vezérszónokai­nak feszólalásaival folytatódott az 1992-es költségvetés terve­zetének általános vitája. A kor­mánykoalíció pártjai közül az MDF és a KDNP biztosította egyértelmű támogatásáról a költségvetési tervezetet. A kis­gazda frakciók közül az Or­szággyűlés szóhasználatában 33 tagúnak nevezett csoport állás- foglalása volt ilyen tartalmú. Az ellenzéki pártok és a füg­getlen képviselők véleménye megegyezett abban, hogy a ké­sedelmes benyújtás komolyta­lanná teszi a tervezet tárgyalá­sát. A felszólalók elvetették a kormányzat elemzését az idei és a jövő évi várható gazdasági fo­lyamatokról. Szintén egységes kritika érte a költségvetés szer­kezetét: semmi változás az el­múlt évek gyakorlatához ké­pest, nem módosult az állami kiadások szerkezete, s így lehe­tetlen elfogadható költségvetés kidolgozása. Békési László (MSZP) azt javasolta: a kor­mány vonja vissza tervezetét. A jövő év első negyedében mű­ködjön az idei költségvetés, fa­gyasszák be a kiadásokat és csak az oktatás és és a szociál­politika, a munkanélküliség ke­zelése kaphasson több pénzt az ideinél. Tardos Márton (SZDSZ) felhívta a figyelmet a költségvetési intézmények ál­datlan helyzetére, amit az álta­lános korlátozás okoz. Hírek röviden • Tokió. Az Egyesült Államok teljes egészében kivonta nukle­áris fegyvereit a koreai félsziget déli részéről. A hírt a Renhap hírügynökség közölte szerdán, a dél-koreai kormány egy köze­lebbről meg nem nevezett ma­gas rangú képviselőjére hivat­kozva. • Washington. Haladás helyett ügyrendi és politikai vitákat, kölcsönös vádaskodásokat ho­zott kedden a közel-keleti ren­dezésről Washingtonban folyó konferencia első napja. A sza­kértői szinten, amerikai-szovjet védnökség alatt folyó megbe­szélések el sem mozdultak a holtpontról. A keddi ülésen - többórás várakozás után - végül is nem tárgyalt Izrael és a jor- dán-palesztin közös küldöttség: A palesztin képviselők ugyanis azt igényelték, hogy külön bi­zottságban tárgyalhassanak Iz­raellel, amely viszont ezt eluta­sítja - joggal hivatkozva arra, hogy az előkészületek idején megállapodtak: a palesztinok csak a jordán küldöttség tagja­ként lesznek jelen. Szíria és Iz­rael képviselői több órán át tár­gyaltak az amerikai külügymi­nisztérium épületében, ahol a három-három küldöttség kü­lönböző helyszíneken találko­zik, de haladást itt sem értek el. • Moszkva. Az Azerbajdzsán­tól való elszakadás kérdéséről tartottak kedden népszavazást Hegyi Karabah területén. Az eredmények csütörtökön várha­tók. A helyi azeri lakosság boj- kottálta a népszavazást, az ör­mények pedig kilátásba helyez­ték. hogy ők majd december 29-én nem voksolnak, amikor Azerbajdzsán függetlenségéről lesz szó. A szavazás napján hét örmény vesztette életét fegyve­res erőszak miatt a nagyrészt örmények lakta autonóm terüle­ten, amely az Azerbajdzsán köztársaság határain belül fek­szik. Feltehetőleg azeri fegyve­resek az örmény Garov falu kö­zelében megtámadtak egy gép­kocsit. öt embert megöltek, egyet pedig megsebesítettek. Mardakert körzetben szintén azeri milicisták gépfegyverrel támadtak néhány települést. A fegyveres akció következtében kelten meghaltak és több épület is jelentős mértékben megron­gálódott. • Peking. Ötnapos látogatásra indult szerdán reggel Li Peng kínai kormányfő. Fő tárgyaló­partnere Új-Delhiben indiai kollégája, Naraszimha Rao lesz. Kínai miniszterelnök 31 éve nem járt Indiában. A három év­tized során a két szomszéd or­szág viszonya - határvitájuk következtében - ellenséges volt. mi több, ellenségeskedé­sük - mint az ismeretes - 1962 végén háborúvá is fajult. A munkásokkal senki nem törődik (Folytatás az I. oldalról) talmával is megismerkedik. Mindenesetre azt még nem tudni, hogy a december 13-i rendkívüli érdekegyeztető taná­csi ülés eredményei mennyire befolyásolják a december 17-i figyelmeztető sztrájk kimenete­lét. Az egyértelműnek látszik, hogy még a szombati tárgyalá­sok előtt így akarnak a szak- szervezetek nyomást gyako­rolni a kormányra. Vannak, akik szerint meg­érett a helyzet a figyelmeztető sztrájkra, mások az ország gaz­dasági helyzetében felelőtlen­ségnek tartják, akadnak, akik az MSZOSZ pjesterkedését vélik felfedezni akcióban. Vajon hogyan vélekednek minderről Agner Gyula az MSZOSZ Nógrád Megyei Kép­viseletének vezetője. Geiger János a salgótarjáni Vegyépszer gyára független szakszervezeti titkára, Kazinczi István a Liga megyei szervezője és Kovács Pál a hőszolgáltató munkásta­nácsának elnöke: Agner Gyula: — Vélemé­nyem szerint már a Gáspár-féle szakszervezeti vezetés is az or­szág nehéz helyzetére hivat­kozva söpörte szőnyeg alá a dolgozói érdekeket. Ezt most nem lehet megtenni. A kormány beterjesztésére hamarosan olyan a dolgozókat érintő tör­vénytervezeteket tárgyal a par­lament, amelybe ha most nem szólhatnak bele hatékonyan a szakszervezetek, akkor ezeken később már változtatni nagyon nehéz. Most kellene elérni, hogy az adórendszer mérsé­kelje, de legalább ne növelje a bérből és fizetésből élők terheit. A bérek biztosítsanak tisztessé­ges megélhetést. Konkrét intéz­kedések kellenek a munkanél­küliség növekedésének mérsék­lésre és garanciák a dolgozók beleszólására a privatizációba. Ezek nyomatékosítására inkább most egy rövid figyelmezető sztrájk legyen, mintsem január­ban esetleg egy országos sztrájk... Nógrádból eddig a vasasok, a bányászok és az épí­tőmunkások jelezték, hogy részt vesznek a kétórás munkabe­szüntetésben. Geiger János:— Pénteken még tárgyalunk és azután dön­tünk, de minden bizonnyal a fi­gyelmezető sztrájk mellett. En­nek oka, hogy a bérből és a fize­tésből élők terhei rettenetesen megnövekedtek. A Ligához tar­tozunk, mégis az a vélemé­nyem, hogy jogos a demonstrá­ció. Ebben az országban min­denki megvan fizetve, csak ép­pen a kétkezi munkás nincs, azokkal nem törődik senki. Kazinczi István:— Úgy gon­dolom, hogy a tárgyalások kel­lős közepén sztrájkot kezdemé­nyezni kockázatos dolog. De­magógiát érzek az MSZOSZ ezzel kapcsolatos megnyilvánu­lásaiban. Minden vitás kérdést és követelést tárgyalás útján kellene megoldani. Személyes félelmem, hogy politikai töltete van az egésznek: a szakszerve­zeti vagyon kérdésben született törvény miatt revánsot érzek az MSZOSZ részéről. Egyébként a Liga úgy tudom pénteken fogja kialakítani álláspontját a fi­gyelmeztető sztrájkról. Kovács Pál:— Amilyen elté­rőek a vélemények ebben a kér­désben, olyan szétziláltak a nógrádi munkástanácsok is je­lenleg. De abban szerintem mindnyájan egyetértünk, hogy nincs szükség figyelmeztető sztrájkra. Én a kormány és az MSZOSZ tekintélyharcát látom az egészben, amelybe időnként az alulról szervezkedő érdekvé­delmi csoportosulások is be­szállnak nem nagy eredmény­nyel. Egyezzenek meg. Alakuljon ki egy igazi érdekképviseleti rendszer, mert pillanatnyilag a munkásokat nem képviseli senki. Összeállította: Szabó (iv.Sándor Megosztott az orosz parlament Az Oroszországi Föderáció parlamentjében körvonalazódik azoknak a képviselőknek a szö­vetsége, akik ellenzik a három szláv köztársaság államszövet­ségének létrehozásáról határozó vasárnapi breszti megállapo­dást. Az Interfax hírügynökség je­lentése szerint, amelyet az AFP idéz - a szerződést ellenző kép­viselők Borisz Jelcin csütörtöki parlamenti beszéde során meg­kérdezik az orosz elnöktől, hogy ki hatalmazta fel őt a szer­ződés aláírására. A képviselők egy része ugyanis úgy véli, hogy Jelcin rendkívüli jogköre csak a gazdaságpolitika terüle­tére érvényes. A nem orosz nemzetiségű területek képvise­lői arra is megkérik majd Jel­cint, hogy tisztázza, mit ért Oroszország szláv jellegén. SZEPTEMBERI AKCIÓ - HAZHOZSZALLITASSAL! Z—30 FÉNYMÁSOLÓ 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,- +ÁFA) BP. XIII.,VÁCI ÚT6, Tel.VEVŐSZOLGÁLAT: 166-7032; 166-7449 Fegyverarzenál egy mátranováki portán Biztonságban a lefoglalt feg.werar/enál (Folytatás az L oldalról) szekrényéből pisztoly, házi ké­szítési) 22-es kaliberű lőfegy­ver, 100 darab utászgyutacs, robbantózsinórok, kézigráná- tégő-gyújtók, félszáznyi pisz- tolylőszer, géppisztoly- és gép­puskaalkatrészek, rekeszek és tárak kerültek elő. A fegyvergyűjtő fiatalember még nem mondta meg a nyo­mozóknak, hogy honnan lopta a készletet, erre majd később biz­tosan sor kerül, hiszen ellene a megyei rendőrfőkapitányság robbanószerrel, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt folytatja a vizsgá­latot. —szg.vs— Göncz Árpád Kolumbiában Magyarország azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban helyrebillenne az egyensúly a magyar-kolumbiai kereske­delmi kapcsolatokban. Hazánk Kolumbiába irányuló exportja az elmúlt öt évben átlagosan évi 5 millió dollárt tett ki, tavaly némileg megemelkedett, s el­érte a 7,1 millió dollárt. A ma­gyar import ezzel szemben 12 millió dollár volt. illetve tavaly lecsökkent 8.5 millió dollárra. A kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében Magyarország azt javasolja, hogy 1992-ben Budapesten tartsák meg a magyar-kolum­biai gazdasági vegyes bizottság ülését - mindez azon a beszél­getésen hangzott el, amelyet Göncz Árpád köztársasági el­nök folytatott Noemi San in Po­sada kolumbiai külügyminisz­ter-asszonnyal. Mind kolumbiai, mind ma­gyar részről hangsúlyozták, hogy a kapcsolatépítés legfőbb színterének a közvetlen válla­latközi kapcsolatokat tartják. Nagy eseményre készül a Magyarok Világszövetsége Soha ilyen reprezentatív ösz- szejövetele a világ magyarságá­nak még nem volt - mondotta Dohos László pozsonyi magyar író, a Magyarok Világszövetsé­gének társelnöke, az MVSZ csütörtöki rendkívüli közgyűlé­sét előkészítő nyílt fórumon szerdán, a Hotel Agroban. Hangoztatta: a második vi­lágháború óta ez az első alka­lom, hogy egy asztalnál, együtt ülhetnek le a világ különböző részein élő magyarok, félretéve az eddigi egymással szembeni politikai fenntartásokat. Ugyan­akkor - tette hozzá - nagy fel­elősséget ró mindenkire, hogy miként alakítják ki a leendő magyarok világszövetségét ak­kor, amikor „a magyarok szál­láshelyeit" a Kárpát-medence különböző pontjain ténylegés támadások érik. Ezt követően Kondás Attila, a Magyarok Világszövetségé­nek 1990 szeptemberében meg­bízott főtitkára szólt a szövetség eddigi tevékenységéről, jelen­legi helyzetéről, jövőbeni fel­adatairól. Kijelentette, hogy a korábbi pártállami kötöttségek nagyon komoly politikai árnyé­kot vetítenek a Magyarok Vi­lágszövetsége legitimitására, átalakítását ily módon rendkívül megnehezítették. Szükségesnek tartotta a múlt tárgyilagos fel­térképezését. Hangsúlyozta: szervezetük a mindenkori ma­gyar kormány partnereként füg­getlen társadalmi szervezetként az összmagyarság érdekeit kí­vánja képviselni. Szörp minden mennyiségben (Folytatás az I. oldalról) lőszövetkezetével szemben. Ennél is kedvezőbb lenne azon­ban a kép, ha nem dőlt volna össze a szocialista piac. — Tavaly hozzávetőlegesen 9 ezer tonna volt a termelésünk — folytatta a főágazatvezető. Ebben az esztendőben 7500 tonna körül alakul az összterme­lés. A szovjetunióbeli, a cseh­szlovákiai, a lengyelországi ki­vitel megszűnése érzékenyen érint bennünket, hiszen a terme­lés több mint felét ezekbe az or­szágokba exportáltuk. Ma már szinte kizárólag belföldön adjuk el a készítményeinket. Szállítot­tunk ugyan Angliába és Vene­zuelába, ám ez csaknem elha­nyagolható. hiszen mindössze néhány konténeres tételről van szó. Szöipből legalább húszfélét készítenek, s mennyiségük ez évben 5500 tonna lesz. Gyárta­nak ivólevelet, lekvárt, gyü­mölcsvelőt. Sláger a teaszörp, melyet az idén már műanyagf- lakkonban forgalmaznak. Szétnéztünk a meglepően csendesnek tűnő üzemben. Az asszonyok éppen kiwi szörpöt csomagoltak, az árut készítették elő szállításra. — Tizenhat éve dolgozom a gyümölcsfeldolgozóban — vá­laszolta érdeklődésemre Her­cegiJózsefné. — A fizetés? Ha­tezer forint körül viszek haza havonta, bizony lehetne több is. Mert az árak lassacskán a csil­lagos eget súrolják. De már an­nak is örülünk, hogy egyáltalán van munkahelyünk. Az üzemben ezidáig még senkit nem kellett elbocsátani. Sőt, nyáron, tehát a szezonban. diákokat és nyugdíjasokat is felvettek. Ámbár a termelés mérséklődését érzékelik az itt dolgozók, akik a termelőszö­vetkezetek átalakulása előtt ért­hetően tartanak a jövőtől. — Az volna talán a legelő­nyösebb számunkra, ha önálló­sodnánk — fogalmazta meg vé­leményét Csósza Istvánná, majd sietve hozzátette: — De mi ebbe nem szólhatunk bele. Novotni Tihornétól végezetül megtudtam: ha december, akkor béremelés a gyümölcsfeldolgo­zóknál. Egy évvel ezelőtt 15, most 10 százalékkal növelik a béreket, januárig visszamenően. Nekünk, vásárlóknak is tudott jó hírrel szolgálni: karácsonyig 10-20 százalékkal olcsóbban vásárolhatók szörpjeik a pár­száz méterre lévő discont-áru- házukban. kolaj — rigó

Next

/
Oldalképek
Tartalom