Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-11 / 290. szám

1991. december 11szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Mini arborétum Rútság. A város általános iskolájában V árszegi István igazgató kezdeményezésére közel tíz éve mini arborétumot alakítottak ki az intézmény udvarán. Az északi országrészben honos fajok kö­zül több mint nyolcvan található itt meg, melynek gondozását a gyerekek technika órákon végzik, de emellett a személyzet is be­segít. A növények többsége külső támogatásból származik. Felvé­telünkön a 7. a osztály tanulói a gyakorlatban ismerkednek az erdő növényvilágával. -Gyurkó felv.­Jókor jött a segítség Szaimatercs. A magas infláció és a munkanélküliség egyre több állampolgárt késztet arra, hogy anyagi gondjai enyhítése céljából a polgármesteri hiva­talhoz forduljon segítségért. A község vezetése anyagi lehető­ségéhez mérten a valóban rá­szorulókat igyekezett, illetve igyekszik különböző formában támogatni. így a sok gyógyszert fo­gyasztó beteg emberek részére gyógyszerutalványökat vásárol­tak. Három családnál az OTP- hitelkamat visszafizetésének egy részét átvállalták. Jövede­lemmel nem rendelkező, csök­kent munkaképességű lakosok­nak pedig rendszeres szociális segélyt folyósítanak. Több segélykérelmet elutasí­tott a testület. Az indoklás sze­rint részben azért, mert a kérel­mező családjának anyagi hely­zete, kereseti viszonyai nem in­dokolták a támogatás odaítélé­sét. Csorbul a demokrácia? (Folytatás az 1. oldalról) kai allűröktől, és csak a szak­mával foglalkoznak. Nekünk nem feladatunk azt vizsgálni, milyen törvények születnek, és ezekhez ki milyen politikai in­dokokat fűz. Fölöslegesnek tar­tom egyes politikai szervek ag­gódását. A demokráciát sokkal inkább veszélyeztetné az, ha a rendőrségnek nem lennének hathatós fegyverei a bűnözés el­leni a harcban. Nem azon kel­lene meditálni, legyen-e joga a rendőrnek? Legyen, de ellenő­rizhető legyen! Egyetlen szer­vezetnek sem lesz jó, ha az el­következendő években tovább romlik a közbiztonság.-—Azt gondolom, az idézett kijelentés nem annyira a rend­őrök jogosítványaival, inkább a rendőrség irányításával nem ért egyet. — Az alapkoncepció az erős központi rendőrség kiépítése, és nem az önkormányzati rendőr­ségek mellett foglal állást. Ugyanerre a felvetésre Ke­lemen Pál ezt válaszolta: — Tulajdonképpen arról van szó, hogy a kormányt a bel­ügyminiszter képviseli. Őt ru­házták fel a joggal, hogy ellenő­rizze a rendőrséget, a polgári védelmet, a kormányőrséget. Thürmer úr nyilván abban látja a hatalom koncentrálódását, hogy egy kézben lesz az irányí­tás. Rendben van, hogy a rend­őrség független, de a kormányt mégiscsak képviselni kell! — Hack Péter parlamenti képviselő szerint a törvényter­vezet egyetlen paragrafusban leírható: a rendőr azt tehet, amit akar. Hogyan cáfolja ezt az állítást Kelemen Pál? — Nem kívánok Hack Péter­rel vitatkozni. Dr. Nagy Károly, a BM főosztályvezetője, a tör­vénytervezet fő istápolója sok helyen ismertette már a sarkala­tos pontokat. Hosszan lehetne még sorolni az ellenvéleménye­ket. A Magyarok Hazafias Egyesülete nyílt levélben kö­zölte Antall Józseffel, hogy ez a lehető legrosszabb törvény. So­kan azt hiszik, ha a polgári de­mokrácia útjára léptünk, szabad a vásár mindenkinek! Bűncse­lekmények vannak, ezek ellen fel kell lépni. Rendre szükség van egy országban. A rendőrség demokratikus ' alapokon fog működni. Kell, hogy legyen muníciójuk a közrend biztosítá­sához. Ilyen szempontból sem­miben sem különbözik például a francia rendőrségtől. —Azt hiszem, a vita nem ar­ról szót, hogy szüksége van-e a rendőrségnek, például elektro­mos sokkolóeszközre. Arról in­kább, hogy a rendőr jogai nem­csak a bűnözők, de az állam­polgárok jogait is korlátozzák. Itt arra gondolok, hogy a rendőr akkor és addig tartózko­dik a lakásomban, amikor és amíg akar. — Nézze. A rendőr nem azt csinál, amit akar. A törvény na­gyon pontosan megfogalmazza a rendőr jogait és kötelességeit. Dudellai Ildikó Három kívánság • Bátonyterenye. A Három kívánság műsorán szórakozhat­nak a gyerekek december 17-én délután 2 órától a nagybátonyi Petőfi művelődési házban. A program vendége lesz Kiki, Flipper Öcsi, Szűcs Judit és Dévényi Tibor. Előadás Mozartról • Balassagyarmat. A Mozart jubileum alkalmából december 11-én, szerdán délután 15 órától a Madách Imre Városi Könyv­tárban Lukin László zenepeda­gógus Mozart életéről szólóle­mez felvételekkel, diákkal il­lusztrált, átfogó előadását hall­gathatják meg az érdeklődők. Irodalmi teadélután 6 Salgótarján. December 13-án 16 órakor a Frézia cuk­rászdában teázás közben a Ba­lassi Bálint Asztaltársaság tag­jai verseiből és novelláiból hallgathatnak válogatást a be­térő vendégek. Kíváncsiskodó Új helyi adók? Bátonyterenyén lesznek-e jövőre újabb helyi adók, és ha igen milyenek? — tettük fel a kíváncsiskodó tegnapi kérdé­sét a bátonyterenyei polgár- mesteri hivatal jegyzőjének, Romhányi Gyulának. Készült egy tervezet, amely­ben az eddigi iparűzési és a vál­lalkozók kommunális adóján kívül, három új, a lakosságot érintő helyi adó bevezetését ja­vasoljuk. így elképzelhető, hogy ’92-től Bátonyterenyén kivethetjük a magánszemélyek kommunális adóját, amelyet a magántulajdonban lévő gará­zsok után fizetnének a lakók, az építményadót, amely az üzlet- helyiségek, műhelyek, vadász­házak, horgásztanyák tulajdo­nosait terhelné, valamint a tele­kadót, amit az üresen álló épí­tési telkek birtokosaitól kér­nénk. Mindez azonban csak ja­vaslat. Arról, hogy valóban lesznek-e jövőre Bátonytere­nyén új helyi adók és hogy mi­lyenek, a testület december 27-28-i ülésén fog dönteni. Újabb kérdésünket szintén Bátonyterenyéről kaptuk: Az eddig állami tulajdonban lévő telkek elidegeníthetőségére vonatkozóan jelenleg milyen törvény van hatályban? Jótékonysági koncert Salgótartján. December 11 -én a József Attila Művelő­dési Központban, december 12-én Balassagyarmaton, az Oktatási és Művelődési Köz­pontban jótékonysági koncertet adnak a Szátoki Általános Is­kola és Gyermekotthon javára. A műsorban a balassagyarmati Kinopuskin, a pécsi Kispál és a Borz valamint a Ladánybene 27 nevű együttesek lépnek fel. Útonjáró Egy kiállítás (hiányzó) képei Távol kerülve az Ipoly-part- tól - ismerős hangfoszlányokat hoz a nyugati-északi? szél. Ar­ról, amit Balassagyarmaton élve megtapasztalhat az ember - nem lehet semmilyen törté­nés, sértődés nélkül. Ennek hagyománya, tábora van. A sértődöttségre vehe­mensen reagáló rétegei létez­nek a városnak, istállói (hozzá közel álló csoportjai) a „na­gyobb” sértődött személyisé­geknek. Az istállótagok azok, akik gellerből is képesek meg­sértődni, ami akkor esik meg, ha a sértés nem őket érinti köz­vetlenül. Mégis azt mondom Csem- ninczlcy Zoltánnak, a nemrégi­ben nyílt balassagyarmati vá­rosi képtár cerberusának, aki maga évtizedeken át gyűjtője volt a városi művelődési ház részéről, és szakemberként is. a képtári anyagnak hogy talán nem ártott volna eleve! erre a sértődöttségi indexre tekintet­tel körültekintőbbnek lenni. - Igen, és? - kérdezi vissza a képtár atyja némely pipaszor- tyogás közepette. Hiába az önuralom rajta, pirosabb, mint annakelőtte volt. Megértem én. Az ember jót akar, kiteszi a lel­két és akkor ez a köszönet. Neki meg mást kellene belátni. Hogy vannak-lehetnek, akik lemérik: ki miért került kiállí­tásra most és ki miért s hogyan nem?! Hogy ki, kihez és hova tartozik. Na, persze az más, ha ezzel a fene sem törődik! — Én azt nem vállalhattam a nyitás előtt sem, meg most sem vállalom, hogy kunyerál- jak képeket minden arra érde­mestől, ingyen! - mondja a fé­nyárban úszó szép képtár (ko­rábban könyvtár, korábban ka­szinó még az ántivilágban) elő­terében Csemniczky úr. —Ele­gem volt ebből! A régi taná­csiak mindenfélére elverték a pénzt, nem jutott vásárlásra akkor sem. Én nem kunyerálok, és a képtárnak senki ne adjon ingyen képeket azért, hogy va­lamikor bekerüljön. Mert ez is kettő. Van egyfelől a teljes ed­dig gyűjtögetett anyag, másfe­lől az adott tér itt, ahova évekre csak egy bizonyos mennyiség kerül fel, a szakmai zsűri alap­ján. Ami most fent van a falakon - fent lesz feltehetően évekig. Aki arra számít, hogy itt ha­vonta cserélik a képeket, az nem tudja, mit jelent egy városi képtár. Éppenséggel sejtem, de nem ez a téma most. Arról beszélgetünk, hogy miként lehetett volna elkerülni a sértődést és itt már neveket is mondok. Akkor is, ha nem mindahány vállalja a sértődést nyíltan! Mert esetleg számít még valamire, ami később jön(?). Ki a fene haragítaná magára önként a mai helybeli hatalom képviselőit! Ekkor persze nem Cs. úrra gondolok legelsősorban. Hanem a kul-/ túrbizottságiakra az önkor­mányzatban, amelyről ilyen so­rokat olvasok egy levélben: „Z.-től SEMMILYEN anyagot nem kértek, nem vittek el. Még napokkal a nyitás előtt mondta, hogy ő biztos nem lesz a kiállí­tók között, hát igaza volt! Per­sze. hogy nem volt benne. A kultúrbizottság szerint, való­színűleg méltatlan a kiállításra valamennyi képe. A kultúrbi- zottságban pedig olyan tagok vannak, akik mindig is egy hú­ron pendítitek.” Hát, magam éppenséggel el tudtam volna képzelni néhány mai-holnapi hiányzótól szín­vonalas alkotásokat. Ki is mondom ugyanezt Cs.úrnak ott, helyben, névszerint is. Fel­emás-fura városi képtár, ahon­nan olyanok hiányoznak, mint Lengyel Péter képzőművész­tanár. Csikász István vagy Nagy Márta, akinek nem sok­kal e képtár nélküle történő megnyitása után került fel port­réja a Hatvanban megrendezett nyolcadik portré-biennálén, s akinek egymagának volt annyi önálló tárlata, mint a pinty. De említhető további kima­radt szereplő a városból. Kar- mann János például - olyan meggyőző anyaggal a háta mö­gött, amire nem felfigyelni (akárhogy, akármikor) szerin­tem vétek. Akkor is, ha másfe­lől i'an—lehet? ilyen rátarti né­zet (ha ugyan kellően követke- ' zetes ez is, mert másfelől meg mindenféle mendemondák szólnak kivételezettekről!) He­lyes-e az „én nem kéregetek ingyen képeket” ? Nagy dolog a rendező-elv. Ha néha a békes­ség-teljesség kedvéért félre le­hetne is tenni. Mint célszerűt­lent. De akkor nem Balassagyar­matról lenne szó. Ahol az ilyen-olyan elveknek? régi is­kolái működnek és ugyanígy a sértődöttségeknek nagy kultú­rája virágzik. Inkább értek egyet a pol­gármesterrel, aki büszke a kép­tárra (jogosan, időlegesen még a szabálytalanságot is vállalta, hogy létrejöjjön a városi tár), vagy Arató Jánossal, az iparos­iskola igazgatójával, aki gye­rekeivel az átalakítást végezve ugyanígy csakis a közös ered­ményt látja benne. O sem volt soha rövidlátó típus. T.Pataki László Varsány eleinte töprengett > Hármas fogat húzza a szekeret Megyeszerte folyik az állat­orvosi ellátás átszervezése, s többnyire a változás lényege abban áll, hogy a munkáltató szerepét az önkormányzatok kapják meg. Szó sincs arról, hogy két kézzel kapnának érte, hiszen anyagiak tekintetében nehezíti a helyzetüket ez az újabb kényszerű vállalás. Jól példázza ezt Varsány esete, ahol az elmúlt hetekben alaposan meghányták-vetették, vajon kap-e valamiféle pluszt az esetben a falu, ha az állat­egészségügyi társulás szék­helyközsége megtisztelő címet felveszi. A település vezetői ugyanis kutatták, de nem talál­ták azt a többletet, amelyhez helyzeti előny révén jutottak volna. — Nem láttuk tisztán, mit nyújt az új rendszer cserébe an­nak, „aki” központ lesz. Annak ellenére,~hogy-többször egyez­kedtünk az állatorvosi kamara és az állategészségügyi állomás illetékeseivel, nem nyerte meg a tetszésünket az új elgondolás - mondta Bárányné Biliinger Er­zsébet. Nem kell nekünk a társulás - vetették fel néhányan, de hamar el is kellett felejtsék, mert kide­rült: a falu ragaszkodik a már jól ismert, megszokott állator­voshoz. így amikor a szomszéd Rimóc község előállt azzal, hogy ott legyen a társulás szék­helye, végeredményben meg­szabadultak a gyötrő gondoktól. Már csak az volt kérdéses, be­lépnek-e harmadiknak. Igent mondtak, s ez többek között évi 220-250 ezer forint költségterhet és folyamatos ellá­tást jelent számukra. Rimóc úgy tűnik, áttekinthe­tőbbnek, elfogadhatónak tartja ezt a formát, mely Beszkid An­dor polgármester szerint hely­zeti előnyt nem jelent, és külö­nösebb terhet sem ró rájuk: — Inkább szervezést igényelt a társulás megalakítása. Lakos- ságszánt arányában a költségek a következőképpen oszlanak meg: Nógrádsipekre tizenki­lenc, Varsányra-harminckilenc, ránk negyvenkét százalék hárul. Amint az utóbbiak csatlakozása hivatalosan is megtörténik, dr. Renner Károlynak - már mint körzeti állatorvosnak - minden­nap, mindenhová el kell jutnia - tájékoztatott a polgármester. (Mihalik) Tartja megemelt árait a gyarmati gyapjúforgalmi Múlt szombati lapszámunk­ban írtam a Gyapjú és Textil- nyersanyag Forgalmi Vállalat balassagyarmati kirendeltségé­nek bárány és juh felvásárlási árairól, amelyek december 1- től 18-ig érvényesek. Miként Jakus Béla kirendeltségvezető tájékoztatása alapján közread­tam, a tejesbárányt (14—18 kg) 280, a választási bárányt (18-24 kg) 235, a jerkét és a kost (24- 27 kg) 210, a kost (27-30 kg) 200, a jerkét (27-30 kg) 145 fo­rintért veszik át kilogrammon­ként, s három kamionnal szállí­tanak nyugati piacra. Ezek után idős kollégámtól meglepetten hallottam több ál­lattartó panaszát, hogy a gyap­júforgalmi felvásárlója nem a cikkünkben szereplő tarifák szerint fizetett. A csalódott kis­termelő szidta az Új Nógrádot és annak újságíróját, mondván: már megint milyen hülyeségek­kel traktálja az olvasókat! Vétlen lévén az ügyben, ma­gától értetődően azonnal felhív­tam a gyarmati kirendeltséget, s elmondtam, miről értesültem. A hallottaktól hozzám hasonlóan ugyancsak meglepődött Horthy István felvásárló, aki cáfolta azt a híresztelést, miszerint ők nem tartják be az adott szavukat. So­rolta. milyen árakon veszik meg a juhot és a birkát, s azok egytől egyig megegyeztek a lapunkban közöltekkel. — Talán arról lehetett szó — vélekedett a szakember —, hogy máshonnan érkezett az a felvásárló, aki a mi árainknál kevesebbet adott az állattartó­nak. Tudtommal, Pest megyeiek is járják Nógrádot, s eszerint ők olcsóbban szándékoznak az ex- porra menő jószágokhoz hozzá­jutni. Ám ezért nem lehet fele­lősségre vonni őket, mert a birka szabadáras. Horthy úrtól még megtud­tam: kiemelten magas áraikat december 18-a után mérséklik, hiszen csak a kivitel miatt fizet­nek ilyen busásan a juhért és a bárányért. Az elmúlt napokban két vagon állatot indítottak útba Olaszországba, tehát már csak egy vagonnal vásárolnak fel a megemelt árakon. (kolaj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom