Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
1991. december 11szerda MEGYEI KÖRKÉP 3 Mini arborétum Rútság. A város általános iskolájában V árszegi István igazgató kezdeményezésére közel tíz éve mini arborétumot alakítottak ki az intézmény udvarán. Az északi országrészben honos fajok közül több mint nyolcvan található itt meg, melynek gondozását a gyerekek technika órákon végzik, de emellett a személyzet is besegít. A növények többsége külső támogatásból származik. Felvételünkön a 7. a osztály tanulói a gyakorlatban ismerkednek az erdő növényvilágával. -Gyurkó felv.Jókor jött a segítség Szaimatercs. A magas infláció és a munkanélküliség egyre több állampolgárt késztet arra, hogy anyagi gondjai enyhítése céljából a polgármesteri hivatalhoz forduljon segítségért. A község vezetése anyagi lehetőségéhez mérten a valóban rászorulókat igyekezett, illetve igyekszik különböző formában támogatni. így a sok gyógyszert fogyasztó beteg emberek részére gyógyszerutalványökat vásároltak. Három családnál az OTP- hitelkamat visszafizetésének egy részét átvállalták. Jövedelemmel nem rendelkező, csökkent munkaképességű lakosoknak pedig rendszeres szociális segélyt folyósítanak. Több segélykérelmet elutasított a testület. Az indoklás szerint részben azért, mert a kérelmező családjának anyagi helyzete, kereseti viszonyai nem indokolták a támogatás odaítélését. Csorbul a demokrácia? (Folytatás az 1. oldalról) kai allűröktől, és csak a szakmával foglalkoznak. Nekünk nem feladatunk azt vizsgálni, milyen törvények születnek, és ezekhez ki milyen politikai indokokat fűz. Fölöslegesnek tartom egyes politikai szervek aggódását. A demokráciát sokkal inkább veszélyeztetné az, ha a rendőrségnek nem lennének hathatós fegyverei a bűnözés elleni a harcban. Nem azon kellene meditálni, legyen-e joga a rendőrnek? Legyen, de ellenőrizhető legyen! Egyetlen szervezetnek sem lesz jó, ha az elkövetkezendő években tovább romlik a közbiztonság.-—Azt gondolom, az idézett kijelentés nem annyira a rendőrök jogosítványaival, inkább a rendőrség irányításával nem ért egyet. — Az alapkoncepció az erős központi rendőrség kiépítése, és nem az önkormányzati rendőrségek mellett foglal állást. Ugyanerre a felvetésre Kelemen Pál ezt válaszolta: — Tulajdonképpen arról van szó, hogy a kormányt a belügyminiszter képviseli. Őt ruházták fel a joggal, hogy ellenőrizze a rendőrséget, a polgári védelmet, a kormányőrséget. Thürmer úr nyilván abban látja a hatalom koncentrálódását, hogy egy kézben lesz az irányítás. Rendben van, hogy a rendőrség független, de a kormányt mégiscsak képviselni kell! — Hack Péter parlamenti képviselő szerint a törvénytervezet egyetlen paragrafusban leírható: a rendőr azt tehet, amit akar. Hogyan cáfolja ezt az állítást Kelemen Pál? — Nem kívánok Hack Péterrel vitatkozni. Dr. Nagy Károly, a BM főosztályvezetője, a törvénytervezet fő istápolója sok helyen ismertette már a sarkalatos pontokat. Hosszan lehetne még sorolni az ellenvéleményeket. A Magyarok Hazafias Egyesülete nyílt levélben közölte Antall Józseffel, hogy ez a lehető legrosszabb törvény. Sokan azt hiszik, ha a polgári demokrácia útjára léptünk, szabad a vásár mindenkinek! Bűncselekmények vannak, ezek ellen fel kell lépni. Rendre szükség van egy országban. A rendőrség demokratikus ' alapokon fog működni. Kell, hogy legyen muníciójuk a közrend biztosításához. Ilyen szempontból semmiben sem különbözik például a francia rendőrségtől. —Azt hiszem, a vita nem arról szót, hogy szüksége van-e a rendőrségnek, például elektromos sokkolóeszközre. Arról inkább, hogy a rendőr jogai nemcsak a bűnözők, de az állampolgárok jogait is korlátozzák. Itt arra gondolok, hogy a rendőr akkor és addig tartózkodik a lakásomban, amikor és amíg akar. — Nézze. A rendőr nem azt csinál, amit akar. A törvény nagyon pontosan megfogalmazza a rendőr jogait és kötelességeit. Dudellai Ildikó Három kívánság • Bátonyterenye. A Három kívánság műsorán szórakozhatnak a gyerekek december 17-én délután 2 órától a nagybátonyi Petőfi művelődési házban. A program vendége lesz Kiki, Flipper Öcsi, Szűcs Judit és Dévényi Tibor. Előadás Mozartról • Balassagyarmat. A Mozart jubileum alkalmából december 11-én, szerdán délután 15 órától a Madách Imre Városi Könyvtárban Lukin László zenepedagógus Mozart életéről szólólemez felvételekkel, diákkal illusztrált, átfogó előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Irodalmi teadélután 6 Salgótarján. December 13-án 16 órakor a Frézia cukrászdában teázás közben a Balassi Bálint Asztaltársaság tagjai verseiből és novelláiból hallgathatnak válogatást a betérő vendégek. Kíváncsiskodó Új helyi adók? Bátonyterenyén lesznek-e jövőre újabb helyi adók, és ha igen milyenek? — tettük fel a kíváncsiskodó tegnapi kérdését a bátonyterenyei polgár- mesteri hivatal jegyzőjének, Romhányi Gyulának. Készült egy tervezet, amelyben az eddigi iparűzési és a vállalkozók kommunális adóján kívül, három új, a lakosságot érintő helyi adó bevezetését javasoljuk. így elképzelhető, hogy ’92-től Bátonyterenyén kivethetjük a magánszemélyek kommunális adóját, amelyet a magántulajdonban lévő garázsok után fizetnének a lakók, az építményadót, amely az üzlet- helyiségek, műhelyek, vadászházak, horgásztanyák tulajdonosait terhelné, valamint a telekadót, amit az üresen álló építési telkek birtokosaitól kérnénk. Mindez azonban csak javaslat. Arról, hogy valóban lesznek-e jövőre Bátonyterenyén új helyi adók és hogy milyenek, a testület december 27-28-i ülésén fog dönteni. Újabb kérdésünket szintén Bátonyterenyéről kaptuk: Az eddig állami tulajdonban lévő telkek elidegeníthetőségére vonatkozóan jelenleg milyen törvény van hatályban? Jótékonysági koncert Salgótartján. December 11 -én a József Attila Művelődési Központban, december 12-én Balassagyarmaton, az Oktatási és Művelődési Központban jótékonysági koncertet adnak a Szátoki Általános Iskola és Gyermekotthon javára. A műsorban a balassagyarmati Kinopuskin, a pécsi Kispál és a Borz valamint a Ladánybene 27 nevű együttesek lépnek fel. Útonjáró Egy kiállítás (hiányzó) képei Távol kerülve az Ipoly-part- tól - ismerős hangfoszlányokat hoz a nyugati-északi? szél. Arról, amit Balassagyarmaton élve megtapasztalhat az ember - nem lehet semmilyen történés, sértődés nélkül. Ennek hagyománya, tábora van. A sértődöttségre vehemensen reagáló rétegei léteznek a városnak, istállói (hozzá közel álló csoportjai) a „nagyobb” sértődött személyiségeknek. Az istállótagok azok, akik gellerből is képesek megsértődni, ami akkor esik meg, ha a sértés nem őket érinti közvetlenül. Mégis azt mondom Csem- ninczlcy Zoltánnak, a nemrégiben nyílt balassagyarmati városi képtár cerberusának, aki maga évtizedeken át gyűjtője volt a városi művelődési ház részéről, és szakemberként is. a képtári anyagnak hogy talán nem ártott volna eleve! erre a sértődöttségi indexre tekintettel körültekintőbbnek lenni. - Igen, és? - kérdezi vissza a képtár atyja némely pipaszor- tyogás közepette. Hiába az önuralom rajta, pirosabb, mint annakelőtte volt. Megértem én. Az ember jót akar, kiteszi a lelkét és akkor ez a köszönet. Neki meg mást kellene belátni. Hogy vannak-lehetnek, akik lemérik: ki miért került kiállításra most és ki miért s hogyan nem?! Hogy ki, kihez és hova tartozik. Na, persze az más, ha ezzel a fene sem törődik! — Én azt nem vállalhattam a nyitás előtt sem, meg most sem vállalom, hogy kunyerál- jak képeket minden arra érdemestől, ingyen! - mondja a fényárban úszó szép képtár (korábban könyvtár, korábban kaszinó még az ántivilágban) előterében Csemniczky úr. —Elegem volt ebből! A régi tanácsiak mindenfélére elverték a pénzt, nem jutott vásárlásra akkor sem. Én nem kunyerálok, és a képtárnak senki ne adjon ingyen képeket azért, hogy valamikor bekerüljön. Mert ez is kettő. Van egyfelől a teljes eddig gyűjtögetett anyag, másfelől az adott tér itt, ahova évekre csak egy bizonyos mennyiség kerül fel, a szakmai zsűri alapján. Ami most fent van a falakon - fent lesz feltehetően évekig. Aki arra számít, hogy itt havonta cserélik a képeket, az nem tudja, mit jelent egy városi képtár. Éppenséggel sejtem, de nem ez a téma most. Arról beszélgetünk, hogy miként lehetett volna elkerülni a sértődést és itt már neveket is mondok. Akkor is, ha nem mindahány vállalja a sértődést nyíltan! Mert esetleg számít még valamire, ami később jön(?). Ki a fene haragítaná magára önként a mai helybeli hatalom képviselőit! Ekkor persze nem Cs. úrra gondolok legelsősorban. Hanem a kul-/ túrbizottságiakra az önkormányzatban, amelyről ilyen sorokat olvasok egy levélben: „Z.-től SEMMILYEN anyagot nem kértek, nem vittek el. Még napokkal a nyitás előtt mondta, hogy ő biztos nem lesz a kiállítók között, hát igaza volt! Persze. hogy nem volt benne. A kultúrbizottság szerint, valószínűleg méltatlan a kiállításra valamennyi képe. A kultúrbi- zottságban pedig olyan tagok vannak, akik mindig is egy húron pendítitek.” Hát, magam éppenséggel el tudtam volna képzelni néhány mai-holnapi hiányzótól színvonalas alkotásokat. Ki is mondom ugyanezt Cs.úrnak ott, helyben, névszerint is. Felemás-fura városi képtár, ahonnan olyanok hiányoznak, mint Lengyel Péter képzőművésztanár. Csikász István vagy Nagy Márta, akinek nem sokkal e képtár nélküle történő megnyitása után került fel portréja a Hatvanban megrendezett nyolcadik portré-biennálén, s akinek egymagának volt annyi önálló tárlata, mint a pinty. De említhető további kimaradt szereplő a városból. Kar- mann János például - olyan meggyőző anyaggal a háta mögött, amire nem felfigyelni (akárhogy, akármikor) szerintem vétek. Akkor is, ha másfelől i'an—lehet? ilyen rátarti nézet (ha ugyan kellően követke- ' zetes ez is, mert másfelől meg mindenféle mendemondák szólnak kivételezettekről!) Helyes-e az „én nem kéregetek ingyen képeket” ? Nagy dolog a rendező-elv. Ha néha a békesség-teljesség kedvéért félre lehetne is tenni. Mint célszerűtlent. De akkor nem Balassagyarmatról lenne szó. Ahol az ilyen-olyan elveknek? régi iskolái működnek és ugyanígy a sértődöttségeknek nagy kultúrája virágzik. Inkább értek egyet a polgármesterrel, aki büszke a képtárra (jogosan, időlegesen még a szabálytalanságot is vállalta, hogy létrejöjjön a városi tár), vagy Arató Jánossal, az iparosiskola igazgatójával, aki gyerekeivel az átalakítást végezve ugyanígy csakis a közös eredményt látja benne. O sem volt soha rövidlátó típus. T.Pataki László Varsány eleinte töprengett > Hármas fogat húzza a szekeret Megyeszerte folyik az állatorvosi ellátás átszervezése, s többnyire a változás lényege abban áll, hogy a munkáltató szerepét az önkormányzatok kapják meg. Szó sincs arról, hogy két kézzel kapnának érte, hiszen anyagiak tekintetében nehezíti a helyzetüket ez az újabb kényszerű vállalás. Jól példázza ezt Varsány esete, ahol az elmúlt hetekben alaposan meghányták-vetették, vajon kap-e valamiféle pluszt az esetben a falu, ha az állategészségügyi társulás székhelyközsége megtisztelő címet felveszi. A település vezetői ugyanis kutatták, de nem találták azt a többletet, amelyhez helyzeti előny révén jutottak volna. — Nem láttuk tisztán, mit nyújt az új rendszer cserébe annak, „aki” központ lesz. Annak ellenére,~hogy-többször egyezkedtünk az állatorvosi kamara és az állategészségügyi állomás illetékeseivel, nem nyerte meg a tetszésünket az új elgondolás - mondta Bárányné Biliinger Erzsébet. Nem kell nekünk a társulás - vetették fel néhányan, de hamar el is kellett felejtsék, mert kiderült: a falu ragaszkodik a már jól ismert, megszokott állatorvoshoz. így amikor a szomszéd Rimóc község előállt azzal, hogy ott legyen a társulás székhelye, végeredményben megszabadultak a gyötrő gondoktól. Már csak az volt kérdéses, belépnek-e harmadiknak. Igent mondtak, s ez többek között évi 220-250 ezer forint költségterhet és folyamatos ellátást jelent számukra. Rimóc úgy tűnik, áttekinthetőbbnek, elfogadhatónak tartja ezt a formát, mely Beszkid Andor polgármester szerint helyzeti előnyt nem jelent, és különösebb terhet sem ró rájuk: — Inkább szervezést igényelt a társulás megalakítása. Lakos- ságszánt arányában a költségek a következőképpen oszlanak meg: Nógrádsipekre tizenkilenc, Varsányra-harminckilenc, ránk negyvenkét százalék hárul. Amint az utóbbiak csatlakozása hivatalosan is megtörténik, dr. Renner Károlynak - már mint körzeti állatorvosnak - mindennap, mindenhová el kell jutnia - tájékoztatott a polgármester. (Mihalik) Tartja megemelt árait a gyarmati gyapjúforgalmi Múlt szombati lapszámunkban írtam a Gyapjú és Textil- nyersanyag Forgalmi Vállalat balassagyarmati kirendeltségének bárány és juh felvásárlási árairól, amelyek december 1- től 18-ig érvényesek. Miként Jakus Béla kirendeltségvezető tájékoztatása alapján közreadtam, a tejesbárányt (14—18 kg) 280, a választási bárányt (18-24 kg) 235, a jerkét és a kost (24- 27 kg) 210, a kost (27-30 kg) 200, a jerkét (27-30 kg) 145 forintért veszik át kilogrammonként, s három kamionnal szállítanak nyugati piacra. Ezek után idős kollégámtól meglepetten hallottam több állattartó panaszát, hogy a gyapjúforgalmi felvásárlója nem a cikkünkben szereplő tarifák szerint fizetett. A csalódott kistermelő szidta az Új Nógrádot és annak újságíróját, mondván: már megint milyen hülyeségekkel traktálja az olvasókat! Vétlen lévén az ügyben, magától értetődően azonnal felhívtam a gyarmati kirendeltséget, s elmondtam, miről értesültem. A hallottaktól hozzám hasonlóan ugyancsak meglepődött Horthy István felvásárló, aki cáfolta azt a híresztelést, miszerint ők nem tartják be az adott szavukat. Sorolta. milyen árakon veszik meg a juhot és a birkát, s azok egytől egyig megegyeztek a lapunkban közöltekkel. — Talán arról lehetett szó — vélekedett a szakember —, hogy máshonnan érkezett az a felvásárló, aki a mi árainknál kevesebbet adott az állattartónak. Tudtommal, Pest megyeiek is járják Nógrádot, s eszerint ők olcsóbban szándékoznak az ex- porra menő jószágokhoz hozzájutni. Ám ezért nem lehet felelősségre vonni őket, mert a birka szabadáras. Horthy úrtól még megtudtam: kiemelten magas áraikat december 18-a után mérséklik, hiszen csak a kivitel miatt fizetnek ilyen busásan a juhért és a bárányért. Az elmúlt napokban két vagon állatot indítottak útba Olaszországba, tehát már csak egy vagonnal vásárolnak fel a megemelt árakon. (kolaj)