Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-09 / 288. szám

1991. december 9., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 A képviselők rosszabbak, mint az öregasszonyok! Őrizetben a betörő Múlt hét szerdáján fogták el, csütörtökön vették őrizetbe a bátonyi rendőrök azt a többszö­rösen büntetett előéletű hajdú­nánási lakost, aki a múlt hónap végén elsősorban Mátravere- bélyben végezte tevékenységét. November 18-ára virradóra az iparcikk üzletben észleltek be­törést. A betörő a tetőn keresz­tül érkezett, és műszaki cikke­ket vitt magával. Két nappal ké­sőbb az általános iskolát sze­melte ki. innen magnósrádiót lopott. Felfeszítette még a helyi büfét is, de az igazi hőstettet Kisterenyén követte el: térítőkét lopott a 2-es bölcsődéből. Nézd már, itt van Mari néni fürdővize! Meg kell győzni a vevőt! Annyi más ünnepünkkel együtt valahogy a karácsony is átértékelődött. Még a szere­tet ünnepének nevezzük, de egyre inkább csak az "ünnep" kifejezés állja meg a helyét, már ami a naptári színezetet jelenti. Meg aztán van, akinek az "otthon" is mást jelent: a szociális otthont. Szentkűti lá­togatásunk során nem csak arra voltunk kíváncsiak, mi­lyen ott a karácsony - beszél­getőtársaink a mindennapi életet is bemutatták. Hárman laknak a földszinti szobában, mindannyian öz­vegy-asszonyok; A 68 éves Galcsik Pálné, Manci néni las­san két éve lakik itt. A lánya Pásztón él. Fodor Sándorné, Pi­ros néni öt évvel ezelőtt költö­llarman az otthonból zött ide. A férje már 16 éve meghalt. — Könnyű itt megszokni? ■— Hát, mit mondjak, mu­száj! Négy gyerekem van, de mindegyik szanaszét lakik. Ha legalább egy a faluban maradt volna, nem lennék itt. — Nekem mindenütt nehéz volna az élet! — mondja a har­madik szobatárs, Kaszás Gá- borné. — Húsz éve járok fűző­ben, egyedül már nem tudtam ellátni magamat. Örülök, hogy itt van mellettünk a templom, nagyon szeretek odajárni. Min­den reggel elmegyek a 9 órás misére, el is telik a délelőtt. — Nagyon szép itt a kará­csony, ebben mindannyian megegyeznek. Szentestén van egy kis ünnepély, és a vacsora sem olyan, mint máskor. Kis csomagot is kapnak, ami egyébként más ünnepekkor is jár. — Mikor volt legjobb az éle­tük? — Nekem még soha — vála­szolja hirtelen Manci néni, de hozzáteszi: — Akkor, amikor még tudtam dolgozni. Piros néni azon morfondíro­zik, azt szokták mondani az öregek, "amikor 16 éves vol­tam". De neki az sem volt ara­nyélet. 11 éves volt, amikor meghalt az anyja, öt évvel ké­sőbb a bátyja is, és az apja sem volt hosszú életű. — Mivel töltik az időt nap­közben? Jó társa a szobában a kisrá- dió. Sok idejük jut olvasásra, tévénézésre, és meglepően jól tájékozottak, a politikai, a gaz­dasági életben. — Nagyon örültünk a Bánk bán előadásának. Kár, hogy ke­vés az irodalmi műsor. Mi már nem szeretjük a szexes filmeket és a diszkót - a cigányzenét szí­vesebben vennénk. — A parlamenti közvetítést is figyelik? — Azt mindig. A kisgazda Torgyán Józsefet még ki is tap­soljuk! Szeretjük, amikor-job­ban, mint az öregasszonyok - vitáznak... (dudellai) fotó: gyurián Samsonha/an meg ma is üzemel az a kút. melyet a uegwenes években építettek a falu lakói. A 83 méter mely kút \iz.ét ivásra, főzésre használják. Sokan érkeznek a környékbeli falvakból, Salgótarjánból is kisebb-nagyobb kannákkal, hogy igazi forrás­vizet vigyenek haza - mondták a falubeli asszonyok. megy, senki nem vásárol. Ugyanez van év végén: decem­ber közepétől január közepéig megáll az élet. — Előfordult, hogy le kellett állniuk? — Soha. Előre lekötöttük a piacokat, és a megkötött szer­ződéseknek megfelelően dol­goztunk. Az üzletkötéseket a budapesti külkereskedelmi iro­dánk bonyolítja. — Ez az év tehát a külföld éve volt... — Figyelembe kell venni, hogy viszonylag új a cégünk, nem voltak évekre visszanyúló piaci kapcsolataink. Ennek el­lenére az idén megvetettük lá­bunkat a külföldi piacon. Meg kell mondanom, igen kemény munka volt! — M egtudhatjuk, mennyit költenek reklámra. marke­tingre? — Idén másfél-kétmilliót. Tudjuk, hogy ez nem elég, de a kereteink adottak. Viszont azt is tudjuk, hogy külföldön min­denhol jelen kell lennünk. — Említette a konkurenciát. A papírforma azt mutatja, hogy önök jobban állnak, mint az SKÜ. Mivel érik ezt el? — Árban, és ami nagyon fon­tos, szállítási határidőben előt­tük vagyunk. A piacok adottak, és ezek a piacok régebben jegy­zik a SKÜ-t. Meg kell győzni a vevőt, hogy mi vagyunk a job­bak! — Hallottunk már negatívu­mot és pozitívumot is az idei év­ről. Összességében hogyan ér­tékeli 1991-et? — A lekötött szerződések alapján mondhatom, minden reményünk megvan rá. hogy a '92-es év már jobb lesz. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány által ígért gaz­dasági segítségek nem jönnek! A gazdaság nem élénkült, és jö­vőre még keményebb szankció­kat rónak a vállalatokra. Másik kérdés a privatizáció. Másfél éve van már vételajánla­tunk az SKÜ egyes gyáregysé­geire. Rettentő hátrány, hogy semmi előrelépés nem történt ez idő alatt! — Dudellai — Jobb a kút vize I.mas/i I amas A Ficsor Ferenc nevével fém­jelzett nagybátonyi METAL- COOP még káeftéként él so­kunk tudatában, pedig az 1991- es év már a részvénytársaság jegyében telt. A változások mel­lett állandóságot jelent, hogy a cég továbbra is magántulajdon­ban van. — Mit terveztek erre az évre, és mi valósult meg az elképzelé­sekből? Lovászi Tamás, a METAL- COOP Rt. ügyvezető igazga­tója: ,-— Év végére befejezzük a nagy volumenű beruházásokat. Ez két év alatt 260 millió forin­tos befektetést jelent. Ismerve a hazai gondokat (nincs felvevő piac és nincs fizetőképes keres­let) az export jelentős növelését terveztük - ez megvalósult. Összegben eléri a 160 milliót. — Es mennyit jelent pénzben a kieső hazai piac? — 60-80 milliós árbevétel esett ki. Az export kényszerlé­pés volt, de egyúttal biztonságot is ad a vállalatnak. A legkemé­nyebb konkurenciaharcot a szomszéd várral, a salgótarjáni SKÜ-vel vívjuk. — Igaz a híresztelés, hogy időnként raktárra termel szöget és huzaltermékeket a METAL- COOP? — Igaz. Nyáron Nyugat-Eu- rópában mindenki szabadságra Ha a lakok vodro/.nek... nem műszaki vonzatokat vizs­gálunk. Sőt, az elképzelés sze­rint a mátraterenyei térséget is érintené a kistérségi vízrendszer kiépítése. A térség a mátraszelei kútsorról kapja a vizet, de a víz­bázis minősége egyre romlik. Ha kutakat kell leállítani, akkor a tarjáni rendszeren keresztül kell megoldani a vízmennyiség pótlását. Ez kikerülhető, ha ösz- szeköljük a nemti és a mátrate­renyei térséget. Ez esetben kié­pítési költségben nem, de üze- meltési költségben az utóbbi te­lepülések is érintettek lennének. — Dudellai — Randevú a választókkal Bátonyterenye. Vilcsek Sándor szabaddemokrata ön- kormányzati képviselőt decem­ber 9-én, hétfőn 17-től 19 óráig kereshetik fel a nagybátonyi mozgalmi hdzbafi1,1 ahol fogadó­napot tart. Nagy Mihály polgármester december 11-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig a városhá­zán fogad, majd délután 13-tól 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfészolgálati irodán várja a választópolgárokat. Nyolc kivitelező pályázik • Dorogháza. Régóta vajúdik a község az új orvosi rendelő építésével. Mint ismeretes, egy­szer már lerakták az alapokat a főtéren, de a lakók a falugyűlé­sen úgy foglaltak állást, hogy az a hely nem jó. Azóta kijelölték a rendelő új, a lakosság többsé­gének akarata szerint való he­lyét a szobor fö- lőtt. Nyolc ki­vitelező jelentkezett a verseny- tárgyalásra, de a képviselők még nem döntöttek. Ma este fél 7-től újra ez a téma kerül napi­rendre a testületi ülésen. Tanszersegély • Mátrámnak. Nagy tetszést aratott a szülők körében az ön- kormányzat közelmúltbeli, tá­mogatásra vonatkozó döntése. Valamennyi Mátranovákon élő általános, illetve középiskolá­ban tanuló gyereknek 1000 fo­rintot utaltak ki tanszersegély címén. A kiosztott pénz összege meghaladja a kétszázezer forin­tot. Vagyonátadás? • Szuha-Mátraalmás. Dr. Várkonyi József elnökletével ma tárgyal a vagyonátadó bi­zottság a megyei múzeumi szervezet által használt, de a szuhai önkormányzat tulajdo­nában lévő épület tulajdonjogá­ról. A kérdés az, hogy a község tulajdona maradjon-e az épít­mény, vagy a megyei önkor­mányzaté legyen. Azokon a településeken, ahol nincs közüzemi vízellátás, és a la­kók vödröznek, a kiöntött és beszívódott (néhány lavórnyi) szenny­víz hatására megemelkedik a talajvíz, és ez előbb-utóbb jelentkezik a kút vizében. Aztán egy-két helyre bekötik a vizet. Mari néni pan- csikolhat a fürdőkádban, aminek a vize a nem teljesen zárt (mert ol­csóbb) derítőbe kerül. Innen szintén tovább a talajba (ez már nem néhány lavórnyi). A szomszéd, amikor kihúzza a vödröt a kútból. már szennyezett vizet kap, csak éppen nem annyira, hogy felkiált­son: — Nézd már, itt van a Mari néni fürdővize! Mátramindszent, Szuha (Mátraalmás), Dorogháza és Nemti polgármesterei még ok­tóberben folytattak megbeszé­lést a salgótarjáni Computerv Gazdasági Munkaközösség képviselőivel. Téma: a vezeté­kes ivóvíz kiépítése. A KÖVI- ZIG 1988-89-ben készített át­fogó koncepciójából kiderült, hogy helyi vízbázisokról nem oldható meg a térség ellátása. Nincs olyan és annyi kút, ami minőségileg és mennyiségileg hosszútávon kielégítené a víz­igényeket. A megoldás a kistér­ségi rendszer. Február 15—éig erre dolgoz ki tanulmánytervet a Computerv GM, és erről be­szélgettünk Bózvári Józseffel, a cég képviselőjével. — Biztosan tárgyalható al­ternatíva, hogy a Hasznos - Salgótarján közötti gerincveze­tékről ágazna le a kistérségi rendszer. Ehhez, a helyi vízbá­zissal szemben, nem kell telepü­lésenként egy-egy tárolót épí­teni. Elképzelhető, hogy egyik településhez sem tartozóan talá­lunk olyan magas pontot, ahová felépítjük a közös tárolót. — Mit jelent részleteiben a "közös"? — Mi az üzemeltetési és épí­tési költségek osztóarányával számolunk, hiszen a települések nem egyformák, és vízigényük sem azonos. Februárban — ami­kor beterjesztjük a költségekkel ellátott tervet - derül ki, hogyan fogadják ezt az önkormányza­tok. — Milyen stádiumban van most a terv? — Február 15-éhez vissza­számolva: ott tartunk, ahol tar­tanunk kell. A szükséges adatok begyűjtését és a helyi felméré­seket december közepéig befe­jezzük. — Mennyiben befolyásolja a tervet, ha valamelyik önkor­mányzat visszalép? — Ezzel most nem számo­lunk. Nem akarat és pénz, ha­Az adók még várnak Szerdán ülésezett Nemtiben a község önkormányzatának kép- viselő-testülete. Az elhangzott javaslatokról és a döntésekről kérdeztük a polgármestert, Tá­borba Sándort. — Három fő napirendi pon­tot tárgyaltunk. Elsőként az ide­iglenes szervezeti és működési szabályzat módosításának szük­ségessége merült fel. A szabá­lyozás alapvetően megállta a helyét, de úgy látjuk, néhány ponton változtatnunk kell rajta. — Konkrétan miről volt szó ezzel kapcsolatban? — Át kell gondolnunk a közmeghallgatás szisztémáját - ez, úgy tűnik, nem jött be. Va­lamennyi rendezvény iránt gyér volt a lakossági érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, másképpen kell szabályozni a tanácskozási rendet. Itt az indít­ványokra, az interpellációkra gondolok. Ezek eddig egyaránt helyet kaptak a napirend előtti felszólalásokban, és az ülés vé­gén sorra kerülő "egyebek" ka­tegóriában is. Igen fontosnak tartom annak kiemelését, hogy a jegyző a mi­nősített többséget igénylő dön­tések körének bővítését java­solta. A testület elfogadta az ön- kormányzati vagyon helyzeté­ről szóló határozati javaslatot. Szükségesnek tartjuk a Dorog- házával való (újbóli) kapcsolat- felvételt, hiszen velük még nem rendeztük az önkormányzati vagyonok tulajdonjogának a sorsát. A vagyonmegosztásnak legkésőbb jövő év február 15-éig meg kell történnie. Harmadik pontként a helyi adók témakörével foglalkoz-. tunk. Ezeknek a bevezetésére az önkormányzatok egyre inkább rákényszerülnek. Nemtiben el­sősorban építmény-, illetve kommunális adóban lehet gon­dolkodni. Kiszámoltuk mind­ezek anyagi vonzatúit, de dön­tés még nem született. A testü­let felhatalmazása alapján az ügyrendi bizottság február 25- éig dolgozza ki a helyi adókról szóló javaslatot. (dudellai) Bútonyterenye és környéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom