Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

%.*, mi»*, NAGYVÁRAD PÜSPÖKE A LÉLEKÉPÍTÉSRŐL — 6. oldal II. ÉVF., 287. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 1991. DECEMBER 7., SZOMBAT SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA kaKUKTOYOW-KMUÍTOYOia december 6-7-8-án mm mow a tóstrandon Salgótarjánban a teljes TOYOTA kínálat! íj Ml Dszhetl és Megtä Ezt ne hagyja ki! Antall és Gorbacsov aláírta az új államszerződést Moszkvában péntek délelőtt Antall József magyar kor­mányfő és Mihail Gorbacsov szovjet elnök aláírta a két or­szág államszerződését, amely új kereteket teremt az átalakuló Unió és Magyarország kapcso­latai számára. Az ünnepélyes aláírásra a tervezett félóra he­lyett nyolcvan percig tartó ma­gyar-szovjet tárgyalások után került sor. Bécs jegyzi Nógrádot Bécs önkormányzata és a Nógrád Megyei Közgyűlés kö­zötti együttműködés és munka- kapcsolat felvétele alkalmából tartottak tanácskozást pénteken délután Salgótarjánban. Ezen részt vett dr. Friedrich Brunner szenátusi főtanácsos, aki tájé­koztatót tartott a bécsi önkor­mányzat működéséről, gazdál­kodásáról, és a megyei közgyű­léssel való együttműködésről. Friedrich Brunner, aki a bécsi önkormányzatban a közigazga­tás decentralizálásáért felelős részleg vezetője, egyben felelős az együttműködési javaslat ki­dolgozásáért, és ő teremti meg megyei kapcsolatainkat a bécsi közigazgatás és gazdasági élet releváns személyiségeivel. A szenátusi főtanácsos ma reggel 9 órakor Béren ismerke­dik a privát gazdasággal. 11 órától Hollókőn találkozik a ré­gió 12 polgármesterével, ahol már a konkrét fejlesztési prog­ramról is szó esik. Nem feledjük mártírjainkat! A/ 1956. decent bér K-aisalgotarjanisortü/áldozatainak emlekere pénteken a megy eszek hely két xalliilutanulnx at lak emléktáblát. Az ünnepségsorozat a szomorú évforduló napján - vasárnap-a városi önkormányzat szervezésében folytatódik. A pénteki eseményekről szóló tudósításunk a 2. oldalon. Fotó: Gyurkó Péter Kinevezték Bőd Péter Ákost • Budapest. Göncz Árpád köz- társági elnök december 9-ei ha­tállyal kinevezte Bőd Péter Ákost a Magyar Nemzeti Bank elnökévé hat évre. Az alelnöki teendők ellátásával Czirják Sándort és Hárshegyi Frigyest 3 évre, Bódy Lászlót és Tarafás Imrét 2 évre bízta meg. Lottószámok 8,61,73,74,84 Nyitottabb politizálást! • Budapest.A szabaddemokra­ták új ügyvivő testületé közért­hetőbb, nyitottabb politizálásra törekszik, amely megújult poli­tikai mondanivalójával képes a magyar társadalmat megszólí­tani - hangsúlyozták a testület pénteki bemutatkozásán. A ha­tározott és markáns politikai irányvonal képviselete mellett a kompromisszumos lehetőségek­től sem zárkóznak el. Tiltakozás • Budapest.A végkielégítést hároméves munkaviszonyhoz kötő törvény életkor szerint hát­rányos megkülönböztetést tesz a dolgozók között, ezért az Al­kotmánybírósághoz fordul a Baloldali Ifjúsági Társulás. Elfogták a taxisgyilkosokat • Nyíregyháza.Elfogták a nyí­regyházi taxisgyilkosokat pén­tekre virradóan: Dudás Mihály 18 éves és T. Attila 16 éves fog- lálkozásnélküli nyíregyházi la­kosokat. akik november 25-én ölték meg a taxist. Demszkyt kirabolták • Budapest.Kirabolták Buda­pest főpolgármesterének. Demszky Gábornak ideiglenes lakását a III. kerületben. Az igazságtételi vagy más­ként elévülési törvény egyér­telműen fogalmaz. A politikai okból eddig nem üldözött és 1944 decembere va­lamint 1990 májusa között el­követett gyilkosság, tömegmé­szárlás és hazaárulás tettesei­nek, megfelelő jogi keretek kö­zötti felelősségre vonásáról van szó! Ezek mindig, mindenhol bűnnek számítanak. Ehhez ké­pest nagy vitát vált ki az elfoga­dott ésjelenleg Alkotmánybíró­ság elOtt fekvő törvény. Dr.Bilecz Endre országgyű­lési képviselő(SZDSZ) egyike azoknak, akik IGEN-nel sza­vaztak. A törvény körüli véle­ményekről kérdeztem egy tele­víziós vita előtt Salgótarjánban. — Az SZDSZ-frakció tar­tózkodott. Milyen a visszhangja ott és más körökben az ön igen-jének? — Jóval többen akaratak hozzám hasonlóan szavazni, nem csak öten. Nem volt meg­felelően előkészítve frakción belül a kérdés. A társadalomban vegyes a fogadtatás a kimondott igenemről. Néhányan a közvet­len közelemben ellene vannak, talán tartanak valamitől, szerin­tem nem ok nélkül. — A jogi szakemberek nem mondanak véleményt. Ez ter­mészetes? — A vélemény jogállamban mindenki számra adott. A beve­zetése előtt is. A jogalkalmazók felelőssége azonban fokozot­tabb, számukra ez valóban más kérdés, nem vitaalap. — Igaz-e, hogy az embere­ket nem érdekli az igazságtételi törvény, s ha igen, akkor miért a sok vita? A sajtó a hibás? — Meggyőződésem, hogy nem a sajtó az oka a vitának. Az embereket az eltelt negyven év is érdekli, abból nőtt ki vala­mennyi mostani problémánk ugyanis. A jövőt is szeretnék látni, de a jövő a múltból nő ki. — Ön, aki megszavazta a törvényt - politikai kalandor­nak, gyujtogatónak, bosszúál­lónak érzi-e most magát? Kik gerjesztik a félelmet és miért? — A magyar parlamentben ilyen szélsőséges csoportosulás nem létezik. Vita van és gondos mérlegelés. A félelmet érdek­vezéreltek gerjesztik. — Lehet-e egy lapon emlí­teni a szóbanforgó törvényt és a fasizmust, sztálinizmust? — Ez megdöbbentő meg­gondolatlanság. Vagy szándé­kos tájékozatlanság. Bárki mondjon is ilyet - sértő minősí­tés. A Zétényi-Takács féle tör­vényről nem lehet bebizonyí­tani, hogy mint a fasizmus vagy sztálinizmus - tekintélyelvű, diktatórikus vagy terorisztikus (Folytatás a 3. oldalon) Hírlik, hogy a gyulai városi képviselő-testület tanulmányt állít össze a megyei közgyűlés számára a város történelmi jo­gairól, arról, hogy 1950 előtt - mielőtt a rangját elvesztette volna - két ízben is hosszú ideig vármegyeszékhely volt. Más városok -így Balassagyarmat, Nagykanizsa, Sopron - polgárai körében is felötlött hasonló el­képzelés szűkebb pátriájukat il­letően. A Belügyminisztérium­ban dr. Kara Páltól, az önkor­mányzati helyettes államtitkárá­tól tudakoltuk: van-e lehetőség ilyen elkézelések megtárgyalá­sára.- Érkezett már Önökhöz hiva­talos kérelem ez ügyben?- Még nem, de a sajtóból és magánbeszélgetésekből tudo­mást szereztem magam is arról, hogy néhány város honatyái ilyen szándékot forgatnak a fe­jükben. Információim szerint az a legnyomósabb érvük, hogy városuknak a történelem során kiérdemelt jogaiat az elmúlt rendszerben a hatalom politikai döntéssel vette el tőlük, s ennek a politikai döntésnek ma már nincs talaja. Talán egyedül Sop­ron helyzete más. Ez a városunk egyes elképzelések szerint akár egy új megye székhelye is le­hetne.- Lát-e törvényes akadályt az előtt, hogy ilyen kérdéseket ko­molyan megvitassanak ?- Egyet sem. De egy ilyen szintű közigazgatási változás igen gondos előkészítést kíván, nagy körültekintést igényel, hi­szen egy egész megye lakossá­gát érinti. Feltehetően az ilyen döntést megyei népszavazásnak kell megelőznie, hiszen az ön- kormányzati törvényben is van ilyen rendelkezés. Ám a megyei népszavazás pontos és részletes szabályai meghatározásához. beleértve azt is, hogy kiírásához a helyi lakosság milyen arányú támogatása szükséges, külön rendeletet kell alkotni.-Elvi akadálya tehát nines a megyeszékhelyek megváltozta­tásának. Milyennek ítéli meg a gyakorlati megvalósítás lehető­ségeit?-Cseppet sem találom egy­szerűnek egy ilyen elgondolás végrehajtását. És nemcsak a vonatkozó rendeletek pillanat­nyi hiánya miatt, hanem azért sem, mert az egész megyerend­szer kérdése évtizedek óta ké­nyes, majdhogynem tabukér­dés. A rendezés igénye, teljesen reális indokokkal alátámasztva is sokszor fölvetődött, de va­lami miatt mindig elodázták a megtárgyalását. Pedig a honi megyerendszerről azt el kell ismerni, hogy tényleg óriási aránytalanságok hordozója. (Folytatás a 2. oldalon) Törvény nélkül nincs bűntett Tizenháromszor egy IGEN-ről Gyorsított beszélgetés dr.Bilecz Endre képviselővel A pénz nem tűnt el, csak nem folyt be Mint tudjuk, a decemberi, egyszeri nyugdíjkiegészítéshez szük­séges hatmilliárdot a TB bankhitelből fedezi majd. A miértről Fe­kete Sándort, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőhelyettesét kérdeztük. — Úgy tudjuk, e célra a költségvetés 7,5 milliárdot eleve elkü­lönített! Hová tűnt ez a hatalmas összeg? ' — Pontosítsunk: az ön által említett összeg a nyugdíjkiadások össz-előirányzatában szerepelt! — De ez most nincs sehol. Valamire csak elköltötték . . — Nem volt mit! A bevételeink ugyanis csak csordogálnak, a hiányt időről időre pótolni kell! A bankból ... Ötmilliárd forintig a mindenkori jegybanki alapkamatra vehetünk fel hitelt (ez most 22 százalék), efölött pedig a költségvetés nyújt kamatmentes, nyugdíjmegelőlegezési hitelt. — Ón szerint ez az állapot mennyire nevezhető normálisnak? — Semennyire. De ez a tény: hiába vannak (azaz lennének) be­vételeink, amiből elméletileg stabilan kifizethetnénk például az előirányzatban beígért milliárdokat -, az Országgyűlés által meg­szavazott összeget ezen az áron is biztosítani kell! Azt csak remél­jük, hogy a jövőben bevételeink meghaladják a kiadásainkat, s helyreáll az egyensúly. Hogy legyen mire ígérni a nyugdíjasok­nak! Balázs József Meddig titkos a kormányülés jegyzőkönyve? Szellemi tulajdonunk védelme a világban (Tudósítónktól) Miből fogunk megélni, mit fogunk eladni a világnak, ha nem védjük szellemi értékein­ket?! így vetődött föl a kérdés a szakemberekben, miután Össze­gezték az addatokat. Egyáltalán nem biztató ugyanis az a jelen­ség, hogy csökkent a külföldön bejelentett magyar találmányok száma. Mégpedig felére - 1985. óta. A tegnap megtartott kor­mányszóvivői tájékoztatón er­ről beszélt Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyettese. A csü­törtöki kormányülésnek ugyanis egyik fő témája volt szellemi tulajdonunk védelme a világban. A kormány a feltalá­lók ösztönzésére úgy döntött, hogy felvállalja a külföldi beje­lentés költségét, amelyet majd csak a találmány megvalósítása után kell visszafizetni - kama­tok nélkül! Az Új Nógrád arról kérdezte Bottka Sándort, hogy az anya­giak hiányán túl még mivel ma­gyarázható a találmlányok nagy mértékű megfogyatkozása? — Az egész gazdaság, a piac. a vagyoni formák átalakulása szintén szerepet játszik ebben - válaszolta -. Ugyanakkor to­vábbra is gátló tényező a helyte­len szemlélet. Az alkotást, az alkotó munkát a társadalom még mindig nem méri valódi ér­tékén. Pedig eredményeinknek jó a nemzetközi visszhangja. A COST - az európai kutatási és kutatásfejlesztési szervezet- szellemi erkölcsi támaszt jelent számunkra. Az ehhez történt csatlakozásunk nem kis lépés a jövőépítésében. — Az ipar. a mezőgazdaság eddigi szerkezete teljesen szét­esett. az átformálódásnak még csak a kezdetén vagyunk. Ebben a helyzetben milyen irányba te­relheti az OMFB az újító gon­dolatokat? — A kutató-teremtő tö- rek(Folytatás a 2. oldalon) Üj megyeszékhely, népszavazással?

Next

/
Oldalképek
Tartalom