Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-05 / 285. szám
1991. december 5., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Csodálatos muzsika Mozart halálának 200. évfordulóján a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola szervezésében november 30-án került sor a Szent Lőrinc plébánia- templomban az év elején meg- 'hirdetett hangversenysorozat befejező programjára. A nagy zeneszerző Requiem-jének csodálatos muzsikája a Nagybáto- nyi Kamarazenekar és az óbudai Albert Schweitzer Kórus előadásában csendült jel.Közreműködött: Kálmánhelyi Andrea (szoprán). Kobak’ Lilla (alt). Korondy György (tenor) és Kenessey Gábor (basszus). Rajeczkv Benjamin születésének 90. évfordulója december H.-i pásztói megünneplése előtt felcsendült remekmű „hullámhosszára" kapcsolt hallgatóság felejthetetlen élményben osztozott nemcsak a zenét, a nagy Mestert, hanem Tarják Vilmos dirigensi teljesítményét is megcsodálva. t.i. „Érezzék az emberek, hogy övék ez a város’’ Szeretné dr.Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere — Pásztó mátrakeresztesi városrészében többen azért nem mentek el a két hete volt időközi helyhatósági választásra, mert szerintük, bárki is legyen a képviselő, elnyomják azt a pásztóiak. Mátrakeresztes, ugyanúgy, mint Hasznos, településileg. földrajzilag egy önálló etnikum, de Pásztónak az integráns része. Ha valamelyik városrészben járdát kell építeni, nem azt nézzük. ez most Hasznos vagy Keresztes, hanem azt, hol van rá nagyobb szükség. Ha pásztói képviselő vagyok, akkor egyben szolgálom a pásztói, hasz- nosi.és a keresztesi érdekeket. — Keresztesen hangzott el az is. hogy a pásztói városházán nem történt meg a rendszerváltás. mert ugyanazok az emberek töltik he a funkciókat, akik az előző rendszerben is, csak a beosztásuk neve lett új, az ügyek elbírálásának módja maradt a régi. — Mondják meg. melyik területen, s mi nem változott meg. Konkrétumok nélkül, én is mondhatom azt. márpedig alaposan megváltozott minden. Egyedi ügyeknél előfordulhat, hogy nem valakinek a kedvére, javára döntünk, ilyen volt a múltban, s lesz a jövőben is, de jogszabályok alapján dolgozunk. — Pásztó tagja a Mátrai Szövetségnek. Mi célból szövetkeznek? — Ez a szövetség egy regionális érdekcsoportosulás, egy sajátos összefogás, amelynek nem az a lényege, hogy pénzt kapjunk valahonnan, hanem, hogy óvjuk, védjük mindannyiunk lakóhelyét, életterét, a Mátrát. — Említette, hogy a Mátrai Szövetségben nem a pénz dominál. Egyéb téren viszont nem elhanyagolható szempont. Milyen a város anyagi helyzete? — A kormány, majd a Parlament méltányolta Pásztó forráshiányát. s így megkaptuk az általunk kért 25,6 millió forintot, ami azt jelenti, hogy intézményeink működésében alapvető fennakadás már nem lehet. Pénzügyileg azzal tudunk gazdálkodni, amink van. Egy privatizálás alá eső területtel száll be a város apportként egy nyugati tőkés vállalkozásba, s részesedünk az üzletből. — A nyugati tőke érdeklődése, a hőn áhított, s már átadásra került crossbar-központnak is köszönhető. Üröm, hogy csak ezer állomással adták át. — Most minőségi fejlesztés volt, a következő lépés viszont a mennyiségé lesz. Tárgyalunk a távközlési vállalattal, hogy az 1993-ban Pásztó mellett elhaladó ún. optikai szál, vagyis digitális rendszerű telefonvonal fogadását a város részéről lehetővé tennénk, s az így nyert 4500 telefonállomás segítségével. a város környékének telefonellátását is megoldanánk. — Egy év múlva, ugyanitt, mit szeretne megvalósultnak tudni? — Erezzék otthon magukat az emberek a településen, ne tizenhat ember irányítsa a várost, hanem tizenkétezer. Legyen mindenkinek munkája, legyen kiépítve a megfelelő úthálózat, s legyen egész Pásztó bekötve a központi szennyvízrendszerbe. Nagy program, de megoldható. Vallus Tibor Pásztó és környéke Rádióriport • Bér. Az Oxigén című környezetvédelmi rádiósmagazin munkatársnője készített riportot december 2-án a községben. B. Fülöp Katalin arra volt kíváncsi, hogyan fogadják a polgárok az arborétum és a falufásítás tervét, elképzeléseit. A riporternő Maczó László polgármestert is megszólaltatta, aki az ön- kormányzat és a lakosság kapcsolatáról beszélt. Táncház • Szurdokpüspöki. Sturman Jenőnének, a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárának kezdeményezésére és vezetésével alig egy hónapja táncházat alakítottak a közsésii fiatalok. Fontos a szakértelem l gye jól csináltam? - varrőnőjelöltek üzemi gyakorlaton A hazai piac mellett külföldi megrendeléseknek is eleget tesz a szarvasgedei varroda. Az alig egyéves múltra visszatekintő könnyűipari üzemecske negyven varrónőt foglalkoztat, de a tulajadonosnő Horváthné Vilinek Edit további tíz dolgozónak akar munkát biztosítani. Csupán egyetlen feltétele van a varrógép mellé ülésnek: az ügyesség és a többéves szakmai gyakorlat. Ennek ellenére, ha valakinek nincs meg a szakmunkásbizonyítványa, ez nem akadálya az esetleges felvételnek, hiszen a gép mellett szinte percek alatt számot adhat tudásáról a jelölt. Most fele-fele arányban foglalkoztatnak szakmunkásokat és betanított dolgozókat. Kezük alól, a modern masinák segítségével elegáns férfi- és gyermekruhák valamint bébiholmik kerülnek ki. De ha szükséges, rövid idő alatt képesek a gyors és rugalmas termékváltásra. Ott- jártunkkor éppen vadásznadrágokat és női divatdzsekiket készítettek. Azt. hogy a tanulás és a szakértelem szorosan összatarto- zik, azt a gedei varrodában is elismerik, sőt a tulajdonos szívügyének tekinti a fiatal varrónők képzését, oktatását. Ennek egyik bizonyítéka, hogy jelenleg is nyolc szakmunkástanuló -helybeliek, de vannak közöttük a környező településekről is - tölti szakmai gyakorlatát a varrodában. Kép és szöveg: Gyurién Gyűjtögetés kalákában Könyvhét gyermekeknek Javában tart a pásztói Teleki László Könyvtár gyermek- könyvheti sorozata. Ma, december 5-én 11 órakor a könyvtár olvasótermében Telizsák címmel vidám Mikulás-várás lesz a Móra Könyvklub foglalkozásán. A puttonyból egész biztosan előkerül majd a dal,mese és a játék is a várva-várt ajándékosztás mellett. December 6-án a régi Dózsa Általános Iskola klubtermében Meséről-mesére címmel háromnegyed 11 -kor rendeznek játékot alsótagozatosok számára. December 7-én 9 órakor a városi könyvtárban „Walt Disney” hívja a gyerekeket, a gyűjtőket a Lutra várja. Közmeghallgatás # Cserhátszentiván. December 5-én délután fél ötkor a községi művelődési házban közmeghallgatást tartanak. A kisközség polgáraitól várja hasznos tanácsaikat, javaslataikat az önkormányzat a jövő évi költségvetés terveinek elkészítéséhez. Istentisztelet • Pásztó. A városi kórházban is részt vehetnek a betegek istentiszteleten. A nem régen felújított ebédlőben alakítottak ki erre a célra alkalmas helyet, ahol minden szombaton 16 órakor miséznek a betegeknek. A tari, szurdokpüspöki és pásztói plébánosok megosztva vállalták a betegek szolgálatát. Amíg az (illa be nem szállítható a Bezmaboi. addig jo a rozsé is Valahol Ecseg határában találkoztunk a furcsa „fogattal”. Mocsári Gedeon és húga Etelka rozsét szedtek az erdőn, s azt húzzák, vonszolják hazafelé jobb időket látott babakocsiból eszkábált taligájukon... — Itt voltunk a pogányvári erdőben. Mit csináljunk, ha van időnk a gallygyűjtésre. Én is a húgom is munkanélküliek vagyunk - mondja Mocsári Gedeon, miközben szusszanás- nyira megáll a taligával. — Ez nem lesz elég télre. Be is tenné az ajtót, ha csak az ilyen venyigével tüzelhetnénk. Az nagyon rossz lenne, ezért is fogtunk össze a sógorommal és erdészeti területen a Bézmában vágtuk, gallyaztuk, hordtuk össze a fát. Szóval becsülettel megdolgoztunk, megfizettünk érte. A miénk, lehet vagy három köbméternyi. Csak az a gondunk. hogy nehezen megközelíthető helyen van. Várjuk a fagyokat,' hogy beszállíthassuk. Addig a taligányi rőzse is megteszi... A hívek adományából... A/. 1984-ben elkezdett,s közben félbehagy ott templomiéinjitasi munkálatok végére mondhattak a közelmúltban örömteli áment a csécsei katolikus hívek. Adományaikból mintegy másfél millió forint gyűlt össze, amelyből elvégezték a templom tetőszerkezetének cseréjét, a belső festést és a külső tatarozást. Eletet adó kapcsolatok Alsótoldon, a főúttól nem messze megállva, hangos énekszót hallok. Sokáig gondolkodom: honnan jöhetnek a Himnusz hangjai. Először az jutott eszembe, hogy ünnepség van valahol. Lehetetlen, hiszen egyszerű hétköznap van. Tovább tűnődve észak-magyarországi népdalokat hallottam. Ekkor jöttem rá, hogy az ének a tőlem pár lépésnyire lévő körzeti iskolából szól. Maga az épület nagyon egyszerű és tiszta. Annál is inkább, mivel a szokásos falfirkák helyett, csak Antal András iparművész által készített emblémát és feliratot láttam: Toldi Miklós körzeti Általános Iskola. Hogy valóban volt-e köze Toldi Miklósnak a vidékhez, nem lehet tudni, állítólag birtokai voltak errefelé. Az azonban bizonyos, hogy az innen kikerült gyermekek' méltó utódai lesznek Arany János legendás hősének. Hat község gyermekeit fogadja. 101 tanuló és harmincöt óvodás érzi magát otthon ebben az intézményben, a szó legszorosabb értelmében. Adorján László az iskola igazgatója nem szívesen beszél. — Miért vonakodik? — Megmondom őszintén, dicsekedni nem szeretek most pedig, ha kérdezni fog. akkor mást nem tehetek. Egyébként holnap lesz nevelési értekezlet. — Mi lesz a fő téma? — Bemutatóórát tart egyik pedagógus társunk a diferenci- ált oktatásról és utána a látottakat elemezzük közösen. Szükségünk van ilyen megbeszélésekre, hiszen jó eredményeket, csak közös munkával lehet elérni. A képesség fejlesztésére egyébként is nagy súlyt fektetünk. Tanáraink egyénileg foglalkoznak a nebulókkal. ;— A tantestület létszáma elegendő? — Mindenre megvan a megfelelő ember és az a jó, hogy főleg fiatalokból áll a nevelőtestület. Elmondhatom azt is. hogy mindenki örömmel jön tanítani és igazán aggódunk a másikért, ha az nincs köztünk. Most is azon törjük a fejünket, hogy az angol nyelvet tanító kolléganő itt lehessen köztünk a Mikulás ünnepségen, ugyanis ő Salgótarjánban magasabb képzést akar megszerezni ebből a nyelvből. — Az önkormányzatok mennyiben támogatják az iskolát? ’ — Maximálisan, nyugodt lélekkel mondhatom. Hiszen az étkeztetési hozzájárulástól egészen a gyerekenként 150 forintnyi Mikulás-csomagra is futja a mi önkormányzatainknak. A tanulóknak nemcsak az ünnepségek élményszerűek, hanem a sportrendezvények és a délutáni szakkörök is. Olyankor azonban, a felnőttek is ösz- szemérik erejüket. A tavalyi Toldi-verseny győztese iskolánk karbantartója. Már az előkészületek megkezdődtek a jövő évi megmérettetésre. A sport szeretete ugyanúgy hozzátartozik az iskolások életéhez, mint a tanulás, helyesebben a tudás megszerzése. S ez csak úgy jöhet létre, ha olyan a légkör, mint a mi iskolánkban. Hozzá kell tennem azt is, pedagógusaink közül nincs alulképzett, sőt mi több, van egy egyetemet végzett matematika-kémia szakos tanárnőnk is, aki a legmagasabb színvonalon képes oktatni akár a 12 éves kisdiákot is . . . — Ebben az iskolában valóban minden ennyire szép? — Én inkább azt mondanám, ez a természetes. Az oktatási intézményeinkben ilyen hangulatnak kellene lennie. Ugyan sok tényező van, ami akadályozza e légkör megteremtését, ám az emberen, a pedagóguson, hogy úgy mondjam egy ország sorsa dőlhet el. Mi ezért tartjuk fontosnak a jó légkört. Egyébként például tornatermünk nincsen, és egyéb problémákkal, gondokkal is küszködünk. de arra törekszünk ,hogy mindenre találjunk megoldást! (szeli)
