Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

1991. december 5., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Csodálatos muzsika Mozart halálának 200. év­fordulóján a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola szervezé­sében november 30-án került sor a Szent Lőrinc plébánia- templomban az év elején meg- 'hirdetett hangversenysorozat befejező programjára. A nagy zeneszerző Requiem-jének cso­dálatos muzsikája a Nagybáto- nyi Kamarazenekar és az óbu­dai Albert Schweitzer Kórus előadásában csendült jel.Köz­reműködött: Kálmánhelyi And­rea (szoprán). Kobak’ Lilla (alt). Korondy György (tenor) és Kenessey Gábor (basszus). Rajeczkv Benjamin születé­sének 90. évfordulója december H.-i pásztói megünneplése előtt felcsendült remekmű „hullám­hosszára" kapcsolt hallgatóság felejthetetlen élményben oszto­zott nemcsak a zenét, a nagy Mestert, hanem Tarják Vilmos dirigensi teljesítményét is meg­csodálva. t.i. „Érezzék az emberek, hogy övék ez a város’’ Szeretné dr.Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere — Pásztó mátrakeresztesi városrészében többen azért nem mentek el a két hete volt időközi helyhatósági választásra, mert szerintük, bárki is legyen a kép­viselő, elnyomják azt a pásztó­iak. Mátrakeresztes, ugyanúgy, mint Hasznos, településileg. földrajzilag egy önálló etnikum, de Pásztónak az integráns része. Ha valamelyik városrészben járdát kell építeni, nem azt néz­zük. ez most Hasznos vagy Ke­resztes, hanem azt, hol van rá nagyobb szükség. Ha pásztói képviselő vagyok, akkor egy­ben szolgálom a pásztói, hasz- nosi.és a keresztesi érdekeket. — Keresztesen hangzott el az is. hogy a pásztói városházán nem történt meg a rendszervál­tás. mert ugyanazok az emberek töltik he a funkciókat, akik az előző rendszerben is, csak a be­osztásuk neve lett új, az ügyek elbírálásának módja maradt a régi. — Mondják meg. melyik te­rületen, s mi nem változott meg. Konkrétumok nélkül, én is mondhatom azt. márpedig ala­posan megváltozott minden. Egyedi ügyeknél előfordulhat, hogy nem valakinek a kedvére, javára döntünk, ilyen volt a múltban, s lesz a jövőben is, de jogszabályok alapján dolgo­zunk. — Pásztó tagja a Mátrai Szövetségnek. Mi célból szövet­keznek? — Ez a szövetség egy regio­nális érdekcsoportosulás, egy sajátos összefogás, amelynek nem az a lényege, hogy pénzt kapjunk valahonnan, hanem, hogy óvjuk, védjük mindannyi­unk lakóhelyét, életterét, a Mát­rát. — Említette, hogy a Mátrai Szövetségben nem a pénz domi­nál. Egyéb téren viszont nem elhanyagolható szempont. Mi­lyen a város anyagi helyzete? — A kormány, majd a Par­lament méltányolta Pásztó for­ráshiányát. s így megkaptuk az általunk kért 25,6 millió forin­tot, ami azt jelenti, hogy intéz­ményeink működésében alap­vető fennakadás már nem lehet. Pénzügyileg azzal tudunk gaz­dálkodni, amink van. Egy priva­tizálás alá eső területtel száll be a város apportként egy nyugati tőkés vállalkozásba, s részese­dünk az üzletből. — A nyugati tőke érdeklő­dése, a hőn áhított, s már át­adásra került crossbar-köz­pontnak is köszönhető. Üröm, hogy csak ezer állomással adták át. — Most minőségi fejlesztés volt, a következő lépés viszont a mennyiségé lesz. Tárgyalunk a távközlési vállalattal, hogy az 1993-ban Pásztó mellett elha­ladó ún. optikai szál, vagyis di­gitális rendszerű telefonvonal fogadását a város részéről lehe­tővé tennénk, s az így nyert 4500 telefonállomás segítségé­vel. a város környékének tele­fonellátását is megoldanánk. — Egy év múlva, ugyanitt, mit szeretne megvalósultnak tudni? — Erezzék otthon magukat az emberek a településen, ne ti­zenhat ember irányítsa a várost, hanem tizenkétezer. Legyen mindenkinek munkája, legyen kiépítve a megfelelő úthálózat, s legyen egész Pásztó bekötve a központi szennyvízrendszerbe. Nagy program, de megoldható. Vallus Tibor Pásztó és környéke Rádióriport • Bér. Az Oxigén című kör­nyezetvédelmi rádiósmagazin munkatársnője készített riportot december 2-án a községben. B. Fülöp Katalin arra volt kíván­csi, hogyan fogadják a polgárok az arborétum és a falufásítás tervét, elképzeléseit. A ripor­ternő Maczó László polgármes­tert is megszólaltatta, aki az ön- kormányzat és a lakosság kap­csolatáról beszélt. Táncház • Szurdokpüspöki. Sturman Jenőnének, a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárának kezdeményezésére és vezetésé­vel alig egy hónapja táncházat alakítottak a közsésii fiatalok. Fontos a szakértelem l gye jól csináltam? - varrőnőjelöltek üzemi gyakorlaton A hazai piac mellett külföldi megrendeléseknek is eleget tesz a szarvasgedei varroda. Az alig egyéves múltra visszatekintő könnyűipari üzemecske negy­ven varrónőt foglalkoztat, de a tulajadonosnő Horváthné Vili­nek Edit további tíz dolgozónak akar munkát biztosítani. Csupán egyetlen feltétele van a varró­gép mellé ülésnek: az ügyesség és a többéves szakmai gyakor­lat. Ennek ellenére, ha valakinek nincs meg a szakmunkásbizo­nyítványa, ez nem akadálya az esetleges felvételnek, hiszen a gép mellett szinte percek alatt számot adhat tudásáról a jelölt. Most fele-fele arányban foglal­koztatnak szakmunkásokat és betanított dolgozókat. Kezük alól, a modern masinák segítsé­gével elegáns férfi- és gyermek­ruhák valamint bébiholmik ke­rülnek ki. De ha szükséges, rö­vid idő alatt képesek a gyors és rugalmas termékváltásra. Ott- jártunkkor éppen vadásznadrá­gokat és női divatdzsekiket ké­szítettek. Azt. hogy a tanulás és a sza­kértelem szorosan összatarto- zik, azt a gedei varrodában is el­ismerik, sőt a tulajdonos szívü­gyének tekinti a fiatal varrónők képzését, oktatását. Ennek egyik bizonyítéka, hogy jelenleg is nyolc szak­munkástanuló -helybeliek, de vannak közöttük a környező te­lepülésekről is - tölti szakmai gyakorlatát a varrodában. Kép és szöveg: Gyurién Gyűjtögetés kalákában Könyvhét gyermekeknek Javában tart a pásztói Teleki László Könyvtár gyermek- könyvheti sorozata. Ma, de­cember 5-én 11 órakor a könyv­tár olvasótermében Telizsák címmel vidám Mikulás-várás lesz a Móra Könyvklub foglal­kozásán. A puttonyból egész biztosan előkerül majd a dal,mese és a játék is a várva-várt ajándékosztás mel­lett. December 6-án a régi Dó­zsa Általános Iskola klubtermé­ben Meséről-mesére címmel há­romnegyed 11 -kor rendeznek játékot alsótagozatosok szá­mára. December 7-én 9 órakor a városi könyvtárban „Walt Dis­ney” hívja a gyerekeket, a gyűj­tőket a Lutra várja. Közmeghallgatás # Cserhátszentiván. Decem­ber 5-én délután fél ötkor a köz­ségi művelődési házban köz­meghallgatást tartanak. A kis­község polgáraitól várja hasz­nos tanácsaikat, javaslataikat az önkormányzat a jövő évi költ­ségvetés terveinek elkészítésé­hez. Istentisztelet • Pásztó. A városi kórházban is részt vehetnek a betegek is­tentiszteleten. A nem régen fel­újított ebédlőben alakítottak ki erre a célra alkalmas helyet, ahol minden szombaton 16 óra­kor miséznek a betegeknek. A tari, szurdokpüspöki és pásztói plébánosok megosztva vállalták a betegek szolgálatát. Amíg az (illa be nem szállítható a Bezmaboi. addig jo a rozsé is Valahol Ecseg határában ta­lálkoztunk a furcsa „fogattal”. Mocsári Gedeon és húga Etelka rozsét szedtek az erdőn, s azt húzzák, vonszolják hazafelé jobb időket látott babakocsiból eszkábált taligájukon... — Itt voltunk a pogányvári erdőben. Mit csináljunk, ha van időnk a gallygyűjtésre. Én is a húgom is munkanélküliek va­gyunk - mondja Mocsári Ge­deon, miközben szusszanás- nyira megáll a taligával. — Ez nem lesz elég télre. Be is tenné az ajtót, ha csak az ilyen venyigével tüzelhetnénk. Az nagyon rossz lenne, ezért is fogtunk össze a sógorommal és erdészeti területen a Bézmában vágtuk, gallyaztuk, hordtuk össze a fát. Szóval becsülettel megdolgoztunk, megfizettünk érte. A miénk, lehet vagy három köbméternyi. Csak az a gon­dunk. hogy nehezen megköze­líthető helyen van. Várjuk a fa­gyokat,' hogy beszállíthassuk. Addig a taligányi rőzse is meg­teszi... A hívek adományából... A/. 1984-ben elkezdett,s közben félbehagy ott templomiéinjitasi munkálatok végére mondhattak a közelmúltban örömteli áment a csécsei katolikus hívek. Adományaikból mintegy másfél millió forint gyűlt össze, amelyből elvégezték a templom tetőszerkeze­tének cseréjét, a belső festést és a külső tatarozást. Eletet adó kapcsolatok Alsótoldon, a főúttól nem messze megállva, hangos ének­szót hallok. Sokáig gondolko­dom: honnan jöhetnek a Him­nusz hangjai. Először az jutott eszembe, hogy ünnepség van valahol. Lehetetlen, hiszen egyszerű hétköznap van. Tovább tű­nődve észak-magyarországi népdalokat hallottam. Ekkor jöttem rá, hogy az ének a tőlem pár lépésnyire lévő körzeti is­kolából szól. Maga az épület nagyon egy­szerű és tiszta. Annál is inkább, mivel a szokásos falfirkák he­lyett, csak Antal András ipar­művész által készített emblé­mát és feliratot láttam: Toldi Miklós körzeti Általános Is­kola. Hogy valóban volt-e köze Toldi Miklósnak a vidékhez, nem lehet tudni, állítólag birto­kai voltak errefelé. Az azonban bizonyos, hogy az innen kike­rült gyermekek' méltó utódai lesznek Arany János legendás hősének. Hat község gyermekeit fo­gadja. 101 tanuló és harmincöt óvodás érzi magát otthon ebben az intézményben, a szó legszo­rosabb értelmében. Adorján László az iskola igazgatója nem szívesen beszél. — Miért vonakodik? — Megmondom őszintén, dicsekedni nem szeretek most pedig, ha kérdezni fog. akkor mást nem tehetek. Egyébként holnap lesz nevelési értekezlet. — Mi lesz a fő téma? — Bemutatóórát tart egyik pedagógus társunk a diferenci- ált oktatásról és utána a látotta­kat elemezzük közösen. Szük­ségünk van ilyen megbeszélé­sekre, hiszen jó eredményeket, csak közös munkával lehet el­érni. A képesség fejlesztésére egyébként is nagy súlyt fekte­tünk. Tanáraink egyénileg fog­lalkoznak a nebulókkal. ;— A tantestület létszáma elegendő? — Mindenre megvan a megfelelő ember és az a jó, hogy főleg fiatalokból áll a ne­velőtestület. Elmondhatom azt is. hogy mindenki örömmel jön tanítani és igazán aggódunk a másikért, ha az nincs köztünk. Most is azon törjük a fejünket, hogy az angol nyelvet tanító kolléganő itt lehessen köztünk a Mikulás ünnepségen, ugyanis ő Salgótarjánban magasabb képzést akar megszerezni ebből a nyelvből. — Az önkormányzatok mennyiben támogatják az isko­lát? ’ — Maximálisan, nyugodt lélekkel mondhatom. Hiszen az étkeztetési hozzájárulástól egé­szen a gyerekenként 150 fo­rintnyi Mikulás-csomagra is futja a mi önkormányzataink­nak. A tanulóknak nemcsak az ünnepségek élményszerűek, hanem a sportrendezvények és a délutáni szakkörök is. Olyan­kor azonban, a felnőttek is ösz- szemérik erejüket. A tavalyi Toldi-verseny győztese isko­lánk karbantartója. Már az elő­készületek megkezdődtek a jövő évi megmérettetésre. A sport szeretete ugyanúgy hoz­zátartozik az iskolások életé­hez, mint a tanulás, helyeseb­ben a tudás megszerzése. S ez csak úgy jöhet létre, ha olyan a légkör, mint a mi iskolánkban. Hozzá kell tennem azt is, peda­gógusaink közül nincs alulkép­zett, sőt mi több, van egy egye­temet végzett matematika-ké­mia szakos tanárnőnk is, aki a legmagasabb színvonalon ké­pes oktatni akár a 12 éves kis­diákot is . . . — Ebben az iskolában va­lóban minden ennyire szép? — Én inkább azt monda­nám, ez a természetes. Az okta­tási intézményeinkben ilyen hangulatnak kellene lennie. Ugyan sok tényező van, ami akadályozza e légkör megte­remtését, ám az emberen, a pe­dagóguson, hogy úgy mondjam egy ország sorsa dőlhet el. Mi ezért tartjuk fontosnak a jó lég­kört. Egyébként például tornater­münk nincsen, és egyéb prob­lémákkal, gondokkal is küsz­ködünk. de arra törekszünk ,hogy mindenre találjunk meg­oldást! (szeli)

Next

/
Oldalképek
Tartalom