Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

1991. december 24., kedd

ÜNNEPI GYERTYAFÉNYEK

7

„Nem volt sok álmom Szentkútról”

Nagyszalontai ünnepek

Az Adria egyik tenyérnyi szigete apró, hófehér kolostort ringat. Az egész olyan, mint egy titokzatos ékszer, s mintha csupán karnyújtásnyi távolságra lenne a part menti országúttól. Madártávlatból azonban látszik: a tenger erődítményként veszi körül. - Szentkút, a kegyhely, a lélek szigete a csend tengerében. Hosszú évtizedek után ismét itt kötött ki a régi tulajdonosok, a Ferences-szerzetesek bárkája.

Aurél és Lénárd atyának már két éve lakhelye a rendház.

— A bíboros úr hivatalosan 1989. augusztus 15-én jelentette be, hogy a kegyhelyet visszaadja a rendnek. Így soksok vargabetű, kacskaringó után próbálunk mi is itt helyet találni, újra indulni, «j mondja kissé rekszketeg hangján Aurél atya, világi nevén. P Tarcza József Aurél, házfőnök. Panaszosan megjegyzi: átmeneti ideig társa, Lénárd atya nélkül, egy civil kisegítővel látja el teendőit.

Magas, melegbarna csuhával elfedett alakja ma is méltóság- teljes, nem törték meg az elmúlt évtizedek. Tízéves korában lépett a rendbe. Életének ezt a

meghatározó mozzanatát inkább sokgyermekes családja szegénysége, mintsem az átgondoltság motiválta:

— Nem volt abban tudatosság - hárítja el a neki tulajdonított előrelátást az atya. - Az úristen adott egy kis értelmet, és a jó ismerősök sem akarták, hogy csak úgy használjam, mint a legtöbb ember. De Szentkútról nem volt sok álmom.

Pécsett érettségizett, s 1944— ben szentelték pappá. Szé- csényben öltötte magára a szerzetesruhát, s - a mély elhivatottság parancsára - innen in- *dult a pályája. A háború alatt kiképezték tábori lelkésznek, behívót is kapott, de a bevonulására már nem került sor. 1945-ben egy 700 fős csapatot vezetett S/,ontkútra< Gyalogr szerrel jöttek hálát mondani azért, hogy végét értek a Hitr- cok.

1950-et írtak, amikor az ávó- sok - koholt vádak alapján - tíz évre börtönbe juttatták. Gyöngyös volt életének következő állomása, innen került a már ismert módon Nógrádba.

Temérdek dolguk lesz, amíg az elhanyagolt, leromlott állapotú búcsújáró hely visszanyeri

régi szépségét. Tavaly 4,6 milliót költöttek rá. és kétkezi munkával tűntették el a gyomok dzsungelét.

— Egy-egy búcsús nap után, elborzaszt, amit a szemközti domboldalon látok: a bokrok alján szemét és üres pénztárcák . . . A semmirekellők már arra vetemednek, hogy kifosszák, meglopják a szegény, jóhiszemű időseket. Nem ember, aki ilyet tesz! - háborog a szerzetes.

Advent csendjében is elragadja a hév, ha felidézi az elfajzott rosszindulat megnyilvánulásait. Nyugodt perceit viszont teljes figyelemmel az ünnepi készülődésnek szenteli.- írtam a tartományfőnökünknek, kértem, küldjön két klerikust. Karácsony vigíliáján - a szentestén " ha megvalósul, amit szeretnék - a két kispap énekli majd él rá Márty'rológiü- mot a Vértanúk Könyvéből.

Ezt követi a gyertyagyújtás szertartása, majd a könyörgés, a fohászkodás.

A messiásvárás idején Aurél atya azt kívánta, azért imádkozott, hogy a Krisztus a szívében is megszülessen.

Mihalik Júlia Kép:Gvurkó Péter

Karácsony - a béke és a szeretet ünnepe, s hogy az utóbbi évtizedekben a totalitárius ke- let-közép-európai rezsimektől milyen messze is kerülhetett ez a két fogalomkör, bizonyítja az a tény, mely szerint Romániában az évszázados hagyományokat is cenzúrázó pártállam a karácsonyt tabuként kezelte.

Már advent heteiben jelentősen megnőtt a „belügyi jegyze- telők” munkája, így aztán a felsőbb utasításra szokásosan megemelt havi fejadag mellé valószínűleg papírt és írószert is osztottak nekik. Egyeseknek súlyosan hömpölygő modatokban kellett megörökíteniük, hogy X vagy Y a kommunista szabványmorált megbecstelenítve, az utóbbi négy hétben már másodszorra lépett isten szent házába, s az ott töltött idő alatt, minden bizonnyal, nem a „Kárpátok géniuszának" dicsőségét susogta. Mások a karácsonyi egyházi műsor próbáira járó gyerekek névsorát rendezget1946-47 tele december eleje. Ülök az iskolapadban, gondolataim elkalandoznak a múlton. Még csak tíz éves vagyok. Eszembe jutnak a légiriadók, az éjszakai rohanások az óvóhelyre, heteken át. Majd a lebombázott otthonaink látványa. Semmink sem maradt, csak a családunk és a magyarságunk, amit az anyaországba hoztunk.

Édesapám munka nélkül, édesanyám éjjel-nappal kötött a falu tehetősebb embereinek, hogy néha egy kis étel kerüljön az asztalra. Előfordult, hogy napokig nem jutott más csak pattogatott kukorica, vagy még áz‘ serit. Ésjöh á kárácsöny, a legszebb ünnep. A szünetet jelző csengő mintha egy rossz álomból ébresztett volna fel. Nem mentem ki a többiekkel, mert nem akartam látni a tíz- órais csomagokat.

A következő óra hit és erkölcstan. Egy fiatal, körülbelül 26 éves pap lépett az osztályba. Magas, tekintete tiszta, sugárzó.

ték, sehogyan sem akart összejönni az újévi előléptetéshez ildomos létszám.

Aztán elérkezett karácsony szombatja, Jézuska helyett pártgyűlések, munkahelyi értekezletek születtek. Az elnöklő pártitkár vagy a letelepedett dé- zsásból lett munkavezető hosz- szan bábáskodott, nehogy valamiképp még a tervezett időben hazaérjenek az emberek, mert még a nagy otthoni sürgés-forgásban, véletlenül már ma fel találják díszíteni azt a fránya fenyőfát, amelyet ugyebár csak december 30-án volna szabad, hisz a Scornicesti-i vezér a köztársaság évfordulója mellé illesztette a télifa ünnepét. Majd este kiderült: az elvtársak fáradozása hiábavaló volt, a fenyőfa lerázta magáról a ráhintett dogmákat, s felállt a szoba sarkában. Mivel a szabad asszociációkat ellenőrizni még a tökéletesen működő államgépezet sem tudta, sokak gondolatai keringtek Betlehem körül.

Előadásával, ami természetesen a kis Jézus eljöveteléről szólt, teljesen lekötötte az osztály figyelmét. Mi gyermeki lélekkel úgy néztünk fel rá, mintha valami apostol lett volna. Az órának a végére értünk.

Ekkor azt mondta a káplán úr: gyerekek, ki szeretné, hogy elmenjek családlátogatásra?

Minden kéz a levegőbe emelkedett. Egy helybéli kislány rámripakodott, mondván: te miért jelentkeztél? Ti menekültek vagytok, mivel kínáljátok meg a tisztelendő urat?

Leborultam a padra és keserves zokogásban törtem ki. A tisztelendő csak a többi gyerek elmondása alapján tudta meg, hogy mi is történt. Azt mondta: gyerekek, ma este Klárikáékhoz megyek látogatóba.

A faluban egy kicsi szobát béreltünk. Elérkezett az este, eljött a tisztelendő. Látván a mérhetetlen szegénységet, azonnal elment, mondván, hogy nemsokára visszajön. Egy kis idő múlCsaládi körökben, viszonlag csendben telt az ünnep, de ahol hangosabbá vált a bibliai ének, ott a falakon kívül könnyen megtörténhetett, hogy idézeteket jegyzetelt egy-egy lelkes besúgó.

Végül ’89 adventján megmozdult a színpad, a diktátor leszédült a porondról, s Csipkerózsika álmából feltámadt Románia szabad karácsonya.

Tavaly ismér ünnepeltek; egy véres karácsony után, vértele- nül, könnyes szemekkel, szorongó reményekkel. Az idén ugyanazok a remények talán még szorongatóbbak.

Jézus egyszerre születik magyarnak, románnak. Higgyjük: a szentestei hangulat humanizmusában megtisztuló lelkekben nem csupán ez az ünnep jelenti a békét és a szeretetet, hanem Erdélyben e két nép holnap s holnapután is kölcsönösen tolerálni tudja majd a másik nemzeti etnikumát!

Magyari Barna

tán, mint egy molnárlegény, a hátán egy fél zsákot cipelt, amiből előkerült a rég nem látott kenyér, kolbász, szalonna, stb. Ez ismétlődött hetenként.

Antii a gazdagabb családoktól kapott ajándékba, azt este a hátán cipelte a menekülteknek. Mirajtunk kívül még volt a faluban három család. Eljött a karácsony, s a szoba közepén boróka díszlett, fehér selyempapírba csomagolt kockacukor, ami a szaloncukrot helyettesítette.

A kistestvéreimmel együtt énekeltünk, örültünk a kalács illatú szentestének. Elmentünk az éjféli misére, ahol újból megcsodálhattuk azt az embert, aki igazán az Isten szolgálója volt. A határszéli kis magyar faluba, melynek neve Lajta. A pici templomba karácsony éjszakáján megkondultak a harangok és a falu népével eggyütt énekeltük: „Kisdedként az édes Úr jászolába megsimul, szentkarácsony éjjel.” Németh Lászlóné

Életem legszebb decembere

Gyermeklánc

Palóc karácsony

Nagy Zoltán az ünnep dalairól

E meghitt hangulatú, kedves magyar szó a bátonyterenyei Ádám Zsigmond nevelőotthon kiadványának - saját megnevezés szerint folyóiratának - címére utal. Csak elismeréssel lehet - szabad - szólni erről a havonta megjelenő fórumról, amely - az intézmény egészéhez hasonlóan - nemes célokat szolgál. Lehetőséget nyújt az otthon gyermek lakóinak ahhoz, hogy - „némi” tanári segítséggel - megismerkedjenek az újságkészítés fogásaival - nem egyszer fortélyaival kipróbálják íráskészségüket és megörökítsék egymásra utalt életük néhány, számukra fontos pillanatát. Eddig kizárólag az intézmény falai között történtekre reagáltak, a januári számban a riporter szakkör tagjainak „kül- világi” témákra hangszerelt írásai is szerepelnek majd.

A Gyermeklánc természetesen karácsonyra is megjelent. Ezúttal azonban nem a gyermekek készítették, hanem kizárólag a nevelők, a felnőttek szerkesztették, állították össze, mintegy plusz ajándékként a közös - szimbolikus és valóságos - fenyőfa alá az otthon valamennyi lakójának.

Babits Mihály. Dsida Jenő, József Attila örökbecsű, ünnepköszöntő sorai adják meg e szám alaphangját. „Jó gyermekek mind örülnek,/ kályha mellett körben ülnek,/ aranymese, áhítat/ minden szívet átitat/ - írta Dsida, s csak remélni lehet, hogy a - sok-sok segítség, jó

szándék ellenére - nehéz körülmények közepette, mázsás lelki terhekkel nevelkedő gyermekek legalább egy részének lesz ehhez hasonló élménye a karácsony semmihez nem hasonlítható óráiban, napjain.

Helyet kaptak az ünnepi számban a Stille Nacht! és az O Tannenbaum címen világszerte így ismert dalok kottái, természetesen az elmaradhatatlan Mennyből az angyal és a Pásztorok, pásztorok. . . társaságában. Jól kamatozhat bárki számára a karácsonyi üdvözlet tucatnyi nyelvű változata.

Külön említésre, kiemelésre érdemes- hisz valójában ez jelenti a Gyermeklánc specifikumát - az a számos hasznos tanács, amely a Borbála-ág vágásától kezdve, az adventi koszorúfonáson, a gyertyaöntésen át a házilag elkészíthető ajándékok, karácsonyfadíszek leírásáig, rajzáig, az ünnepi asztalra szánt apró sütemények receptjéig terjed. Nem véletlen, hogy Gyermeklánc ezekre az ügyes ötletekre helyezi a hangsúlyt, hiszen a nevelőotthoni gyermekek közegében különös jelentősége van a saját kezűleg megformált, egy másik ember örömére tudatosan készített, forintálisan csekély értékű, de annál becsesebb tárgyaknak.

A Gyermeklánc illusztratív, képi anyagát különböző karácsonyi kiadványokból, könyvekből kifényképezett bibliai jelenetek, stílusukban idevágó rajzok képezik. - csongrádv Palóc karácsony — Népi énekek és betlehemes játék címmel látott napvilágot az a kis kötet Salgótarjánban, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár kiadásában, amely az ünnep dalait tartalmazza Nagy Zoltán szerkesztésében és ösz- szeállításában. A kis füzetben található dallamok legnagyobb része megtalálható a Palóc karácsony című, tavaly kiadott lemezen. Nagy Zoltánnal erről a szép karácsonyi csokorról beszélgetünk.

— Van-e palóc karácsony? Mit jelent a palóc jelzi) ebben az összefüggésben ?

— Ez a kis kötet palóc karácsonyi énekeket tartalmaz, a legtágabb értelemben vett palóc tájegység énekeit, amely Nyit- rától Miskolcig, Losonctól a Galgavidékig, Mezőkövesdig terjed, azaz magában foglalja Nógrád, Heves, Gömör, Bars, Borsod, Hont megyéket, továbbá Pest megye északi és Nyitra egy részét is. Az énekcsokor tehát egyrészt annyiban palóc, hogy e tájegység legszebb karácsonyi énekeit válogattam ki mások és a saját gyűjtésemből. Lényegében az egész magyar nyelvterületen gyűjtött anyagot ismerem, így a kérdésre nyugodtan válaszolhatom azt, hogy ez az anyag valóban palóc. Továbbá, vannak benne olyan énekek, amelyeket csak a palócok énekelnek, például a Hajtsd, juhász, hajtsd, a Karácsony estéjén szépen vigadjanak, a Repülj szellő lágyan, lágyan, az O, szerencsés éjszaka, az Aranyszárnyú angyal, és így tovább. Ez a többség.

A kisebb rész ugyan országosan ismert, de mind dallamban, mind pedig szövegben némileg eltér más tájak énekeitől, például a Csordapásztorok, a Nagykarácsony éjszakája, a Midőn a Szűz bepolyálja, A kis Jézus aranyalma.

— Milyen jellegzetes csoportokat alkotnak a karácsonyi énekek?

— Először említem a betlehemi pásztorénekeket. Mivel csaknem kétezer évvel ezelőtt Betlehem környékén a lenézett egyszerű pásztorok üdvözölték először a a megszületett messiást, és örömükben dalokat énekeltek neki, azóta is a pásztorénekek a leggyakoribbak. Témájuk hasonló. A juhászok meglátogatják a kisdedet, ajándékot visznek neki, és dicsérő szavakkal köszöntik az újszölöttet. A másik csoportot a Mária-böl- csődalok alkotják. Ezeket bármelyik édesanya énekelheti kisgyermekének, mert hiszen minden sorukból az anyai szeretet árad. Ez annyira túlcsordul, hogy ezekben az énekekben illeti a legszebb metaforákkal Mária a gyermekét, szinte halmozza azokat, például „kinyílt rózsám”, „szép virágom”, „gyöngyöm”, „aranyágam”, és a többi. Ezeket szokták is énekelni az édesanyák gyermekeiknek, nemcsak karácsonykor.

— Az embernek az az érzése, mintha nem is karácsonyi

énekeket, hanem magyar böl- csődalokat hallana.

— Valóban, hiszen a Mária- és a magyar bölcsődalok többször át is fedik egymást.

— Mik a további csoportok?

— Az énekek harmadik csoportjába a kántálók’ tartoznak, amelyeket szentestén az ablakok alatt énekelnek á falusiak rokonaiknak, ismerőseiknek. Ezekkel köszöntik őket a karácsony alkalmából.

— Az énekek egy része hangszereken is megszólalt. Milyen hangszereken szólaltatták meg őket legszívesebben a palóc tájakon?

— Vannak énekek, amelyek különösen szépen szólnak furulyán. Több helyen a szöveg is megemlíti, hogy hajdanában furulyán is megszólaltak. Ezért szerepel a kis kötetben két furulyacsokor is. Ezeket olyan hangnembe tettem, amelyek a legkönnyebben játszhatók pásztorfurulyán. Dudákon is megszólaltak régebben karácsonyi énekek, különösen a palócoknál, ahol a duda volt a legnépszerűbb hangszer. Vannak ilyen csokraim, de ebből a kötetből kimaradtak, mivel a hangszer ma már lényegében ismeretlen a vidéken.

— Kinek ajánlja a kötetet?

—- Tiszta szívvel tudom

ajánlani óvónőknek, tanítónőknek, énektanároknak, népdalkörök vezetőinek. Nem fognak

csalódni, mert valóban a legszebb és a legkevésbé ismert karácsonyi énekeket találhatják meg benne, csokrokba szedve. Szükségük lesz rá, hiszen ez az énekanyag eddig teljesen hiányzott a tankönyvekből, a népszerűsítő kiadványokból. Újszerű, mert eltér az általánosan ismert magyar népdaloktól szövegben és dallamban is. Tele vannak gyermeki áhihattal. népi jószívűséggel („hoztam neked édes sajtocskát, túrócskát”), ünnepélyességgel, a népi vallásosság minden bájával. Kedves, szép maga a könyvecske is. A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár adta közre a Palóc karácsonyt. csinosan, zöld színy- nyomással, szép elrendezésben. Számomra meglepő, hogy egy intézménynek ilyen remek nyomdája van, amely ennyire mutatós kiadványokkal tudja meglepni az olvasókat. Mindenképpen köszönöm Kojnok Nándor munkáját, aki sajtó alá rendezte a kötetet, s minden könyvtári dolgozónak, aki segített megjelentetésében.

— Hol kapható?

— Nagyobb példányszámban is megrendelhető és megvásárolható a salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban, de hozzá lehet jutni a városi könyvtárakban is. Összesen 36 éneket tartalmaz, s van benne egy szép szátoki betlehemes is, ennek gyűjtési ideje 1982. Félszáz évvel ezelőtt még fehér bő gatyákban, fehér pamutingben, püspöki süveggel és csörgős bottal járták a betlehe- mesek a falut.

—mér

A szentkúti búcsújáróhely