Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. december 24., kedd Kérdőjelek Karácsonyi aggodalmak (FEB)Az ünnepi készülődésnek, a (kinek bőséges, kinek szűkö­sebb) ajándékvásárlásnak vége: ma már a fadíszítés és gyertyagyúj­tás idejét mutatja a naptár. Indokolt átgondolni azt is, mi kerül „kö­zös karácsonyfánk alá”, milyen légkörben ünnepli a világ 1991 utolsó napjait, a családi békességen és összetartozáson túl közelebb jutott-e az emberiség is a békéig és a megnyugvásig? Aggodalom és szaporodó vészjelek? Sajnos úgy tűnik, a politika viharfelhői még az ünnepi napokra is rávetülnek. A Szovjetúnió gyorsuló széthullása, az Alma-Atában kötött megállapodások elle­nére sem ritkuló kérdőjelek özöne arra figyelmeztet: hatalmas keleti szomszédunk a Föld ma valószínűleg legrobbanásveszélyesebb tér­ségévé vált. A futótűzszerűen terjedő helyi válsággócok, a szétzilá­lódott hadsereg, a bizonytalan sorsú atomarzenál mind olyan té­nyező, ami érthetővé teszi a nyugtalan hangnemű washingtoni nyi­latkozatokat is. Menekültek és folytatódó összecsapások? A jelek szerint a ha­zánkhoz közelebbi, másik krízis, a jugoszláv polgárháború, nem sokat csendesült karácsony beköszöntével. Micsoda tragikus, groteszk változás: Míg hajdanán a távoli Viet­namban legalább a nagy ünnepeket (karácsonyt, vagy a buddhista Tét napjait) jelezték ideiglenes fegyvemyugvások, addig most a közvetlen szomszédságban fennáll a veszély, hogy nem hallgat el a lövések zaja karácsony idején sem! Tűzszünet, megegyzési szándék, megvalósuló békevágyak - en­nél szebb ajándékokat ma nem kívánhatunk az emberiség kará­csonyfája alá az aggódás súlyos csomagjai helyett. .. Szegő Gábor Minimálbér-emelés 8 ezer forintra A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szo­lidaritás Szakszervizen Mun­kásszövetség is hozzájárul ah­hoz, hogy január 1-jétől a 7 ezer forintos minimálbért 8 ezer forintra emeljék. A minimálbér emelésére vonatkozó nyilatko­zatokat e két szervezet is eljut­tatta a Munkaügyi Mintésztéri- umhoz. Mint ismeretes, ez a két szö­vetség a pénteki Érdekegyeztető Tanács tárgyaláson még nem fogadta el az ilyen alacsony mértékű emelést, s hétfőre ígér­ték a végleges választ. Azóta konzultáltak a tagszakszerveze­tekkel, s kijelentették, hogy bár továbbra sem értenek egyet az ilyen mértékű minimálbér-eme­léssel, de nem akadályozzák meg az egyezséget. A minisztériumban így elvé­gezhetik a jogszabály január 1­jei megjelentetésének munkáit. Az ÉT egyezség szerint a to­vábbi emelésre a második fél­évben kerülhet sor. A Munkaügyi Minisztérium­ban felhívták a figyelmet arra, hogy bizonyos szakmákban majd csak az első negyedév so­rán kötik meg az emelésről szóló megállapodásokat. Ezek a szakterületek: a kötő, a bőr­szőrme, a cipő, a textilruházat, a kézmű- és házi ipar, a mosás- vegytisztítás ipari szövetkezeti része, a mező- és erdőgazdaság teljes egésze. Amennyiben a megállapodá­sok nem jönnek létre, a kérdés ismét az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése elé kerül. Tudva­lévő ugyanis, hogy ezeken a szakterületeken jelenleg még a 7 ezer forintos minimálbér kifi­zetése is komoly nehézségeket jelent. Világpolitikai hírek Jan Olszewski új lengyel mi­niszterelnök ígéretéhez híven karácsonyra megszületett az új kormány. Hétfőn a Szejm (a lengyel parlament) 235 szava­zattal 60 ellenében, 139 tartóz­kodással elfogadta az új kor­mányfő által beterjesztett prog­ramot és a javasolt öszetételű kormányt. Az új lengyel kabinet külügyminisztere a már előző két kormányban is az e tárca élén álló Krzysztof Skubi- szewski lett. James Baker amerikai kül­ügyminiszter vasárnap a Fehér Házban találkozott George Bush amerikai elnökkel és tájé­koztatta őt a volt Szovjetunió köztársaságaiban tett látogatá­sáról. A találkozóról sem a Fe­hér Ház, sem a külügyminiszté­rium nem közölt részleteket. Politikai megfigyelők azonban biztosra veszik, hogy a megbe­szélés elvi jelentőségű a Szov­jetunió felbomlásával létrejött független államokkal kapcsola­tos amerikai politikai magatar­tás kialakításában, meghatáro­zásában. A végéhez közeledő 1991-es esztendő „nagyon nehéz volt” - jelentette ki George Bush ame­rikai elnök vasárnap a C-Span amerikai kábel-tv-hálózatnak nyilatkozatva. Miközben össze­gezte az év kedvező külpolitikai eseményeit, Bush nyilatkozatá­nak nagyobb részét kénytelen volt a gyengélkkedő amerikai gazdaság állapotának szentelni. Emlékeztetett az amerikai győ­zelemmel befejeződött Öböl­háborúra, a kelet-európai de­mokráciák megerősödésére, va­lamint a Szovjetunióban vég­bement gyökeres változásokra. Ezek az események azonban - összevetve az amerikai gaazda- sági eredményekkel - meglehe­tősen vegyessé teszik az eszten­dőről kialakuló összképet. „Mint elnöknek, vállalnom kell a felelősség arányos részét a gazdasági helyzetért”- jelen­tette ki példamutató önkritiká­val Bush elnök. Oroszország hétfőn tagadta, hogy szándékában állna Chile moszkvai nagykövetségének diplomáciai státuszát felfüg­geszteni annak érdekében, hogy letartóztathassák Erich Honec- kert, a hajdani Német Demokra­tikus Köztársaság első számú vezetőjét. Egy vezető orosz külügyminisztériumi tisztviselő visszautasította azokat a Chilé­ben közölt jelentéseket, ame­lyek tudni vélték: az orosz rendőrség az új esztendő elején be fog hatolni a követségre, hogy kihozza Honeckert, és szükség esetén kitoloncolja Németországba. Törvénykezés ünnep előttig Az Országgyűlés hétfőn dél­előtt befejezte az adózás rendjé­ről szóló törvényjavaslat részle­tes vitáját. A határozathozatalra valószínűleg a következő ülés­napon kerül sor. Varga Mihály, a Fidesz szó­noka a vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyonnyi­latkozat kötelezővé tétele korlá­tozza az állampolgárok infor­mációs önrendelkezési jogát. A törvényjavaslat több más tétele ellentétben áll az Alkotmány előírásaival. Szigethy István (SZDSZ) állí­tása szerint a törvényjavaslat bizonyos vonatkozásaiban sérti a banktitokról, valamint a jog­alkotásról szóló törvényben elő­írtakat. Vékony Miklós (MDF) felszó­lalásában az ellenzéki képvise­lők mondandójával szemben hangsúlyozta: a vagyonnyilat­kozat bevezetésének célja, hogy a láthatatlan jövedelmeket meg lehessen adóztatni. Erre való alkalmassága pedig szoros ösz- szefüggésben van a vagyonnyi­latkozatba vont tételek teljessé­gével. Lényegi módosítás nélkül, mindössze négy apróbb változ­tatással fogadták el a gépjármű­adóról szóló törvényt. Az előterjesztő Kupa Mihály pénzügyminiszter a végső hatá­rozathozatal előtt szólt arról, hogy várakozásuknak megfele­lően heves vita kísérte a terve­zet tárgyalását. Az eredetileg benyújtott számos módosító javaslatból a képviselők a végső szavazás előtt meglehetősen sokat visz- szavontak. így jócskán lerövi­dült a szavazási procedúra, amelynek végén a Ház 155 igen szavazattal 98 ellenében, 7 tar­tózkodással elfogadta a gépjár­műadó-törvényt. Ennek alapján január elsejétől valamennyi ha­zánkban közlekedő - belföldi forgalmi engedéllyel és rend­számmal ellátott, illetőleg kül­földön nyilvántartott - gépjár­művek után adót kell fizetni. Az adófizetés belföldi járművek esetében attól függ, hogy mek­kora a jármű forgalmi enge­délyben feltüntetett saját tö­mege. Kivételt képeznek a tö­megközlekedésben résztvevő járművek, a költségvetési szer­vek és a társadalmi szervezetek autói, az egyházi tulajdonban lévő gépkocsik, valamint azok a járművek, amelyek már muzeá­lis jelleggel bírnak. A fizetendő adó a gépjármű saját tömegének minden megkezdett száz kilo­grammja után 200 forint. Adót kell fizetni lakópótkocsi, lakóa­utó és sátras utánfutó után is, mégpedig évi 1000 forintot. A katalizátorral ellátott gépjármű­vek 50 százalékos adókedvez­ményt élveznek. A járművekről adóbevallásokat 1992.február 29-ig kell adni. A külföldön nyilvántartott járművekre spe­ciális rendelkezések érvénye­sek. Az Országgyűlés plenáris ülése megkezdte a szövetkezeti törvény részletes vitáját is. A felszólaló képviselők egy része olyan módosító indítvá­nyokról számolt be, amelyek határozottabbá kívánják tenni a szövetkezeteknek a társasági gazdálkodási formáktól eltérő arculatát. Teliér Gyula (SZDSZ) szerint korlátozni kell az alkal­mazottak számát, elő kell írni, hogy a szövetkezeteknek közös cél elérése érdekében kell létre­jönni, és hogy ez a cél ne lehes­sen tőkehasznosítás. Többen is kiálltak az egy tag egy szavazat elve mellett, ame­lyet egyes képviselők módosí­tani kívántak a termelőszövet­kezet aktív tagjai érdekének vé­delmében, illetve a tulajdonosi hányad arányában. Több olyan módosító javaslat is elhangzott, amely a szövetkezeti közgyűlé­sek működésében korlátozni kí­vánta a különféle közvetett sza­vazási procedúrák lehetőségét. Mások bizonyos korlátok mel­lett, de mindenképpen szüksé­gesnek tartották a közvetett módszereket is, például az írás­ban történő szavazás lehetősé­gét, hogy ne korlátozzák a szö­vetkezetek működését. Rótt Nándor (KDNP) részle­tes vita címén éles politikai tá­madást intézett a törvény és egyben a Földművelésügyi Mi­nisztérium ellen is. Követelte, hogy a földtörvény mondja ki: csak magyar állampolgár, ter­mészetes személy tulajdonában lehet termőföld. Ezt a követelé­sét az utána felszólalók több­sége a tulajdon korlátozásának minősítette és elvetette. A szo­cialista Lakos Zoltán a szövet­kezetek autonómiájának vé­delmében még arra is javaslatot tett, hogy a szövetkezeteket érintő rendeleteket, de akármi­lyen más itézkedést is csak a Parlament jóváhagyásával hoz­hasson a kormány. Az elnöklő Szűrös Mátyás, miután a felszólalók elfogytak, le kívánta zárni a részletes vitát. Ez ellen azonban Szájer József (Fidesz) tiltakozott. Az ellen­zéki képviselő kijelentette, hogy szerinte addig nem lehet lezárni a vitát, ameddig a mó­dosító indítványokat az alkot­mányügyi bizottság még nem tárgyalta, mert így a képviselők jogai csorbulnának. Az érveket figyelembe véve Szűrös Mátyás a vitát nem zárta le: elnapolta. FÉNYMÁSOLÓK, TV-K, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK 1.000-30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL SZAKÜZLET: BP. XIII., VÁCI ÚT 6. TEL: 166-7032,166-7449 v' rTvfF'TW'S Polgármestert hozott a Jézuska (Folytatás az I. Oldalról) vékenységét az ügyrendi bizott­ság élén. A főállású alpolgár­mester kérdésében szintén szóvá tették, hogy nem is olyan régen még az egy társadalmi fő­állású alpolgármestert is sokal- ták a testületben, most pedig még egy másodikat is választó­nak. Nem véletlen, hogy Gusz- tos István az SZDSZ-frakció vezetője a történteket méltatva utalt arra a december 16-án kelt hárompárti megállapodásra, amelyet az ' MDF-KDNP. SZDSZ és a FIDESZ-frakció képviselői írtak alá a város ér­dekében, s amely nem jelentheti az MSZMP-frakciő kiközösíté­sét az önkormányzati munká­ból. Lényege, hogy minden fon­tos kérdésben a három frakció konszenzusra törekszik. Tulajdonképpen -amint ta­pasztaltuk - a tegnapi választás is e „forgatókönyv” szerint zaj­lott le. Késő este került sor a városi televízió intézményvezetői pá­lyázatának elbírálására, illetve a kinevezésre. A kulturális bizott­ság javaslatára a testület Mészá­ros Zsoltot nevezte ki az intéz­mény vezetőjének, aki január 1 -tői látja el feladatát. Ezután került sor a magán- személyek kommunális adójá­ról és a helyi adórendeletek módosításáról szóló napirend tárgyalására, amelyről a vita lapzártakor még tartott. Szabó Gy. Sándor Közel-keleti aggodalmak A kommunizmust egyetlen közel-keleti rendszer sem si­ratja ugyan, a Szovjetunió szét­esését ellenben nagy többségük aggodalommal szemléli. Szá­mos politikus és a térséget jól ismerő szakalemző véleménye. szerint a fundamentalista áram­latok erősödése és a fegyverke­zési verseny felgyorsulása vár­ható a jelenlegi helyzet követ­kezményeként. A szovjet szuperhatalmi po­zíció elvesztése önmagában is keserűséggel töltötte el az arab világban korábban Moszkvára, mint Washington ellensúlyára tekintő erőket, amelyek közül többen - a leglátványosabban Szíria - az Egyesült Államok­hoz való közeledést választotta kiútként. Damaszkusz, akárcsak a PFSZ - bár az amerikai kez­deményezésű közel-keleti bé­kefolyamatnak csakis ilyen előzmények után válhattak tá­mogatóivá - komolyan aggód­nak, hogy a politikai porond fölötti amerikai egyeduralom Izrael hajthatatlanságát fogja erősíteni. Izrael, felhőtlen öröme után, amellyel a szovjet zsidók ki­vándorlásának engedélyezését nyugtázta, a diplomáciai kap­csolatok idei felújításakor már sajnálkozva állapíthatta meg, hogy az arab világ első számú felfegyverzőjével olyan idő­pontban teremthet újra kötelé­keket, amikor az már nem képes nyomást gyakorolni egykori yédencejre. A Szovjetunió darabokra hui- lása-újabú kockázatokat, de leg­alábbis ismeretlen tényezőket hordoz a Közel-Kelet számára. A közép-ázsiai iszlám köztár­saságok függetlenségét a tér­ségben Teheránon kívül minden főváros aggódva veszi tudomá­sul. Izrael félelmeit e köztársasá­gok katasztrofális gazdasági helyzete okozza - a muzulmán világ többi részével közös ideo­lógián, rokon- és ellenszenve­ken túl. Joseph Alphér, a Tel Aviv-i Egyetem Jaffee Stratégiai Ta­nulmányok Központjának igaz­gatóhelyettese attól tart, hogy e köztársaságok az ellenőrzésük alá kerülő fegyverek arab or­szágoknak, illetve Iránnak való eladásában fognak eszközt ta­lálni a talpraálláshoz,. Ariel Sá­ron lakásügyi miniszter, a kor­mánykoalíciót vezető Likud tömb keményvonalasainak ve­zére a nem hagyományos fegy­verek arab, illetve „terrorista” (értsd: palesztin) kezekbe kerü­lésének veszélyét látja a kiszá­míthatatlan szovjetunióbeli fej­leményekben. A budapesti merénylet visszhangja A világ nagy hírügynökségei hétfőn gyorshírekben, majd részletesebb, tényszerű beszá­molókban adtak hírt a Ferihegyi repülőtér közelében végrehaj­tott merényletről. Közölték, hogy az MTI belügyi közlésre hivatkozva hat sebesültről adott hírt, viszont Izrael budapesti nagykövete szerint csak a két magyar rendőr sebesült meg sú­lyosan, a busz utasai sértetlenek maradtak. A hírügynökségek emlékeztettek arra is, hogy pár napon belül ez volt a második terrorakció Budapesten, hiszen múlt csütörtökön rálőttek a bu­dapesti török nagykövet gépko­csijára. A TASZSZ megjegyezte, hogy az ismeretlen támadók célpontját képező szovjet zsidó emigránsok már egy ideje tran­zitállomásként használják Bu­dapestet. Az AP viszont megál­lapította, hogy a hétfői robban­tás volt az első támadás zsidók ellen két éve, azaz Kelet-Eu- rópa és Izrael kapcsolatainak felújítása óta. A hírügynökségek idézték az izraeli nagykövetség tanácsosát, aki - Antall József miniszterel­nökhöz hasonlóan - keményen elítélte a merényletet, s a történ­teket rendkívül károsnak ne­vezte a közel-keleti béketárgya­lások szempontjából. Az AFP idézte továbbá David Kraus iz­raeli nagykövetet, aki üdvözölte Boross Péter belügyminiszter azon közlését, hogy az Izraelbe tartó zsidók továbbra is átutaz­hatnak Budapesten, s nagyra ér­tékelve a magyar biztonsági szolgálatok intézkedéseit, azt hangoztatta, hogy az ilyen inci­denseket nem lehet kizárni. Hol vehetünk élelmiszert? (Folytatás az I. oldalról) tudtak felvilágosítást adni. Hasonlóan csak a telefon­könyv őrzi már a Palóckert is: az ő egységeik is bekerültek a privatizációba - minden volt üz­letük új tulajdonosa maga dönt arról, hogyan tart nyitva.. Börzsöny és Vidéke ÁFÉSZ (Rétság): Kedden valamennyi kiskereskedelmi egység szom­bati, pénteken pedig a pénteki nyitvatartási rend szerint fo­gadja a vásárlókat. 25-én és 26-án zárva tartanak. Szécsény, Egyesült ÁFÉSZ: 24—én a kiskereskedelmi egysé­gek 13, a vendéglátóhelyek 15 óráig lesznek nyitva, és pénteki nyitvatartás lesz a kétnapos szünetz után 27-én. A megyeszékhelyen lévő, majdnem non-stop bolt is tekin­tettel lesz a szeretet ünnepére: 24—én a szokásos napi húsz óra helyett „csak” 11 Órán át, haj­nali négytől délután fél háromig vásárolhatunk az egységben. Szerdán nem nyitnak-ki, de 26- án, csütörtököli reggel 7.00 órá­tól előreláthatólag 17.00 óráig várják a vevőket - ám, ha nagy lesz a forgalom, nem ragasz­kodnak mereven a percnyi pon­tos záráshoz. A Sütőipar felkészülten várja a szeretet ünnepét. Salgó­tarjánban a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat műszaki igaz­gató-helyettese, Kovács Péter szerint kielégíették, és ezután is kielégítik a kiskereskedelem igényeit: több megrendelést is tudnának teljesíteni, mint ami beérkezett. — Mi is tudnánk még na­gyobb mennyiséget is sütni - válaszolt érdeklődésünkre Bo­gár József, a 28. számú Sütő­üzem üzemvezetője -, de hét­főre „csak” 55, keddre 63 mázsa kenyér volt a kiskereskedelem igénye. Természetesen azért többet is gyártunk, nehogy elő­fordulhasson, hogy ha: esetleg valamelyik kisiparos „elfelejt” sütni, kenyér nélkül maradjanak a lakók. Aztán felkészültünk arra is, hogy a lakosság felvásá­rolja a készleteket, miként azt október 23-án tette. Az embe­rekben valahogy nem tudato­sult, hogy ez nem három-, ha­nem csak kétnapos ünnep a ke­reskedelemben. .. Vajon miért fog csörögni csü­törtökön és pénteken az ügyeleti telefonunk, hogy itt nem volt ez, ott meg amaz. Mert ez eddig még min- den ünnep után így történt. Ez lesz a kivétel? Balázs József

Next

/
Oldalképek
Tartalom