Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

8 SPORTTÜKÖR 1991. december 16., hétfő Abdul-Jabbar visszatér? • Los Angeles. A profi ameri­kai kosárlabda-bajnokság egy­kori csillaga, a Los Angeles La­kers visszavonult centere, Karel Abdul-Jabbar a visszatérésen gondolkodik. A most 44 éves játékos azzal a céllal kíván a pá­lyára lépni, hogy az ezért kapott jövedelmét az AIDS-elleni gyógyszer kutatására fordítsák. Jabbar ily módon kíván köz­vetve is segíteni barátjának, Magic Johsnonnak, aki HIV-ví- rusfertőzés miatt vonult vissza a közelmúltban. Bereczky győzött Németországban • Hochfilzen. A biatlon Európa Kupa németországi állomásán az albertville-i olimpiára ké­szülő magyarok közül Bereczky Brigitta érte el a legjobb ered­ményt, aki a nők 15 kilométeres számában az ötödik helyen vég­zett. Bereczky egyébként már biztos tagja az olimpiai csapat­nak, a hét végén kihirdetett együttesben rajta kívül Géczi Tibor is beverekedte magát a Franciaországban részt vevő öt­karikás válogatottba. Temesvári és Csurgó győzött • Csurgó Virág és Temesvári Andrea nyerte Érden a Tie „M” Break Kupa tízezer dollár össz­díjazású profi, világranglista­pontszerző női teniszviadal pá­ros versenyét. Az Európa-baj- nokság harmadosztályába fel­került magyar válogatott páros vasárnap délután látványos, küzdelmes mérkőzésen 6:1, 7:5 arányban diadalmaskodott az első helyen kiemelt csehszlovák Petra Holubova-Marketa Stus- kova duó ellen. Egyesben a CSZKA Moszkva 18 éves re­ménysége, a wimbledoni baj­nokság juniorversenyének ezüs­térmese, a szovjet Elena Maka­rova győzött. Az 50. heti totóeredmények 1. Nürnberg-Schalke 2 2. Kaiseslaut.-Köln 1 3. Lazio-Milan x 4. Sampdoria-Juventus 1 5. Hertha-Meppen 1 6. Braunschweig-St. Pauli 1 7. Fortuna Köln-Hannover x 8. Uerdingen-Oldenburg x 9. Darmstadt-Saarbrüeken 2 10. Homburg-Halle x 11. Erfurt-Chemnitz 1 12. Mainz-1860 München 1 13. Leipzig-Mannheim 1 Pótmérkőzés: 14. Freiburg-Jena 1 Stich csalódást okozott • Müncnenben szombaton az éjszakai órákban ért véget a 6 millió dollár összdíjazású nem­zetközi férfitenisztorna máso­dik elődöntője a Grand Slam Kupáért. Nem sikerült a dön­tőbe kerülés a Becker kényszerű távolléte miatt egyedüli német reménységnek, a wimbledoni bajnok Michael Stichnek. A hozzá hasonlóan szerva-röpte stílust képviselő amerikai David Wheaton 3 óra 13 perc alatt verte a hazaiak titkos esélyesét. Mindhárom játszma csak a rö­vidítésben dőlt el. A hazai kö­zönség nem kis csalódással vette tudomásul, hogy amerika­iak „bérelték ki” maguknak a finálét. Férfi kosárlabda NB I, B-csoport Feledhetetlen Kohász-gála SKSE — Hódmezővásárhelyi KK 99-74 (44-32) Salgótarján, 1200 néző, v.: Pázsitka, Bukta. SKSE: Hivrenko (9), Far­kas (17/6), Borók (29/3), Mol­nár (12), Földesi (16/6). Csere: Dániel (-), Szebta.(16/3), Ba­logh (-), Szabó (-). Edző: Ta­tár István. Hódmezővásárhely: Ko­csergin (18/3), Polányi (13/3), Czuprák (9/3), Dr. Borbáth (16/3), Lestár (9/9). Csere: Arany (-), Botka (-), Vincze (-), Imre (9). Edző: Faragó István, Valaczkay Győző. Az eredmény alakulása: 5.p.: 15-16, 10. p.: 21-18, 15.p.: 31-23, 25.p.: 53-32, 30.p.: 83-^3,35.p.: 94-58. Forró hangulatban kezdődött a találkozó, melyen - bár az eléső kosarat a kohászok szerez­ték - a vendégcsapat kapott előbb lábra. Pedig nagyon fű­tötte Borókékat a visszavágás vágya, hiszen a szeptember végi lombhulláskór alaposan kikap­tak mostani Vendégüktől. A sze­reposztás azonban nehezen akart fordítottá válni: a vásárhe­lyiek szórták a hárompontos ko­sarakat (négy játékosuk „bemu­tatkozó dobása” sikeredett trip­lára!), és eközben a nehezen magára találó Kohász sorra gyűjtötte a személyi hibákat. Már fél tucaton is túl voltak e „gyűjtésben”, amikor a másik oldal tábláján még csak egy lámpácska világított. Egy néző keserűen jegyezte meg mellet­tünk: „Ezek (mármint az SKSE — a szerk.) itt ma nemigen győznek. Rosszul céloznak, ki­pontozódnak - aztán annyi...” Az említett néző tévedett. Nyolc perc után jött a fordulat: elbizonytalatibHlák az alföldiek, miközben sorra kapták az „apró” kétpontosokat. 'A remek napot kifogó Borók büntetőivel sikerült 19-18-ra megfordítani az eredményt, ezzel pánikot keltve az ellenfél soraiban. Ne­gyedóra elteltével nyolc pontra „dagadt” az előny, s csodák csodája, lassan a személyik is kiegyenlítődtek. Nem minden­napi látvány volt, amikor az A kép ugyan korábbi — de jel­lemző: Borók a gyűrűbe talál. Szombaton ugyanezt tizen­négy alkalommal tette meg — ezek között még „tripla” is volt... egyáltalán nem erre számító vendégedző, Faragó István időt kért, neki kellett játékosai után szaladgálni, mert azoknak bi­zony nem volt ínyükre a kelle­metlen „csevegés” a mesterrel. Csodát nem tett a szokatlan ta­nácsadás: a félidőre egy tucat pont különbséget regisztrált az eredményjelző. S lehetett volna több is, ha a dudaszó előtt egy másodperccel teljesen felesle­gesen szabálytalankodó Czup­rák „jóvoltából” szinte aján­dékba kapott büntető bemegy. Nem ment be . . . Szünet után űzte-hajtotta a lelátó népe a hazaiakat, akik igazi gálával hálálták meg e biz­tatást: szinte minden helyzetből szórták a kosarakat! A dobógép szerepében Borókot Szebta vál­totta fel, akivel nemigen tudtak mit kezdeni, s Farkas is rájuk ijesztett két triplával. Hogy hol voltak a vendégek eközben? A pályán — bár jelen­létük nem keltett feltűnést, hi­szen öt percig(!) egy kosárra sem voltak képesek. Erre az időre a Sese palánkját akár le is lehetett volna szerelni. Ha az első játékrészben idegességről lehetett beszélni a vásárhelyi­eknél, most tehetetlen düh tom­bolt bennük: remegett a kezük, edzőjüket pedig többször is rendre kellett utasítani, aki nem tudott napirendre térni a történ­tek felett. S Hivrenko, akitől tar­tottak, már percek óta a pályán se volt. Negyedik személyije után pihentette Tatár edző. Te­hette, mert nem kergette fiait se a tatár, se a Vásárhely ... 94-59 állt a táblán, amikor még három perc volt hátra. A közönség már sportszerűen őrült tombolásba kezdett a kiü­téses győzelem tudatában. Nagy baj már nem történhetett. Egy kicsi azonban történt. Dr. Bor­báth vezérletével felkeltek a padlóról a vendégek, a Sese pe­dig hagyta őket éledni. Még több,, mint egy perc volt hátra, amikor már megvolt a 99. pont! Be is jött minden csereember, aki csak épkézláb volt, hogy mindenki részese lehessen az elsöprő sikernek. Részese is lett. Csak az a fránya századik nem jött össze. De kit érdekel?! A lényeg: győzelem, két pont — nem is akárhogyan! Szombat este öröm volt tarjáninak lenni a városi sportcsarnokban. Aho­gyan az első nyolc perc után el­lenfelük fölé nőttek, amennyire fegyelmezetten, tudatosan ját­szottak, azt öröm volt nézni. Addig nem nyugodtak, amíg teljesen szét nem zilálták a vá­sárhelyieket, akik nyilván arra számítottak: nem lesz nehéz dió legyűrni az egyszer már 16 pont különbséggel legyőzött,újonc tarjáni gárdát. Csak a fanatikus közönséggel nem számoltak, akik most is szinte „befújták” a hazai labdákat a gyűrűbe. Na és azt is kihagyták a számításból, hogy a házigazda ezévi utolsó hazai találkozóján válik olyan csapattá, amelyet — ha így folytatja — nemigen vehet senki könnyedén. Jók: az egész hazai csapat, ill. dr. Borbáth. Kocsergin, Po­lányi. Balázs József Karácsonyi futás Losoncon A közeli szlovák városban 24. alkalommal rendezik december 26-án a karácsonyi futóver­senyt. A Losonc környékének útjain teljes forgalom mellett zajló verseny nagy figyelmet igényel a résztvevőktől. A nagy figyelem mellett per­sze a jó állóképesség se kutya, hiszen egy „fél Maraton”, egész pontosan 21 kilométer és 97 méter vár a nevezőkre. A rajt 10 órakor lesz, s köreülbelül délre várják a mezőny végének beér­kezését. Ekkor eredményhirde­tésre kerül sor (hat kategóriá­ban, nemek és életkor szerinti megoszlásban osztanak díja­kat), s fél egykor finom ebéddel kedveskednek a fáradt verseny­zőknek. Jelentkezni már csak aznap reggel nyolc órától, a helyszí­nen lehet. A nevezési díj addig még meg is spórolható: hiszen mindössze 35 korona! Doppingolás — parancsra? Frankfurt. Folytatja munká­ját az a különbizottság, amely­nek feladata az egykori NDK- beli atléták folyamatos doppin­golásával. kapcsolatos adatok összegyűjtése, s a világra szóló eredmények titkának megfej­tése. Azt már mindenki tudja, hogy az NDK-ban egy óriási gépezet foglalkozott a sportolók kiválasztásával és felkészítésé­vel, miként azt is, hogy a nagy bajnokok közül bizony sokan „tilosban” jártak... Az enyhén szólva is sportsze­rűtlen felfogás mellett egy má­sik tényező is érvényesült, mégpedig a kényszer, amelyet - ha a feltevések igazak - az egy­kori NDK volt állambiztonsági szerve, titkosszolgálata, a Stasi testesített meg. A hírhedt szolgálat állítólag sakkban tartotta a nagy eredmé­nyek elérésére kiszemelt sporto­lókat, hatalmával visszaélve megengedhetetlen lépésekre késztette-kényszerítette a ver­senyzőket és a szakembereket. A jelentést készítők rendelkezé­sére álló adatok szerint több mint valószínű, hogy mindez szüntelen fenyegetés formájá­ban valósult meg: aki nem vál­lalta a doppingolást és az azzal járó kockázatot, azt a sportból eltávolították, és az ilyesfajta „elbocsájtásoknak” még ennél is kellemetlenebb következmé­nyei lehettek... Csaknem biztos, hogy a Stasi erőszakintézkedé­sei nyomán vetették alá magu­kat a fiatal női sportolók annak a „kúrának”, amely elsősorban teljesítményfokozó férfi hor­monok folyamatos szedéséből állt. A bizottság következő lé­pésként azt próbálja felderíteni, hogy a Stasi vajon milyen spor­tágak iránt „érdeklődött”? Lesznek szovjetek Barcelonában! Barcelona. A XXV. nyári olimpiai játékokon 749 tagú szovjet küldöttség vonul majd föl, az ex-Szovjetunió külön­böző köztársaságait képviselve - jelentették be az „olimpiai” válásban azok után, hogy befe­jeződött Anatolij Koleszov szovjet sportügyi miniszterhe­lyettes barcelonai látogatása. Koleszov az olimpiai szer­vező bizottság vezetőivel foly­tatott tárgyalásai keretében számolt be arról, hogy a köztár­saságok egységes csapatot al­kotva vonulnak fel a katalán fő­városban. A részvétel módját a NOB dolgozza ki, mégpedig március 10—ei lausanne-i ülé­sén. A szovjet sportminiszter­helyettes azt is elmondta, hogy a volt unió, mint minden terüle­ten, a sportban is súlyos anyagi gondokkal szembesül, ezért a szovjet küldöttség részvétele csak a NOB támogatásával va­lósulhat meg. A múlt héten a szovjet olim­piai bizottság felhívást intézett különféle adminisztratív szer­vekhez, intézményekhez és vál­lalkozásokhoz, amelyben az olimpiai részvétel nehézségeire hívta fel a figyelmet. Gyarmati futball és Kiss László hite A gyarmati „ünnep" mostanság meglehetősen csendes Hiszek Kiss Lászlóban. A minap afféle értékelés vé­gett kerestem fel a Balassa­gyarmati HVSE labdarúgócsa­patának vezető edzőjét. Az őszi szezonban nyújtott Ipoly-parti produkcióról papírra vetett kér­déseim sorjáztak noteszomban. Névre szóló feljegyzések, a bal­szélsőtől kezdve a jobbhátvéden át egészen a kapusposztig. Minderről részletesen kifagga­tom a mestert. ‘J- _ ! Leülünk értékelni. S percek alatt, szinte észrevétlenül el­kezdünk beszélgetni. Mint ami­kor jóbarátok találkoznak: nem az a téma, hogy miért hord fül­bevalót, miért növesztett szakál­lat, miért visel piros cipőfűzős kék cipőt, hanem a lényeg - hogy van? Kiss László tíz mérkőzésen irányította a gyarmati legyény- séget. Tíz pontot tervezett ezen időszakra. Nyolc lett belőle. Nem magyarázkodik, nem hi­vatkozik különböző istencsapá­sokra. Véleménye szerint egy­szerűen ennyire volt képes a gárda. Igaz ez még akkor is, ha őt olyan csodatevőként hozták a csapathoz. Tisztában van ezzel, ám leszögezi: korántsem meg­váltó. Mindössze részese a hal­dokló balassagyarmati labdarú­gásnak. Pontosan így fogalmaz. Ezen a tájon ez nem szokás. Tréner itt az elmúlt öt esztendő során ilyent csak akkor mon­dott, ha már távozott. O pedig továbbra is szakvezető. Nem kell faggatni Kiss Lász­lót. Salgótarjáni létére ismeri a gyarmati futball múltját, s azt a nosztalgiát, amely a városban a mai napig övezi ezt a labdajáté­kot. A néhai aranycsapat játé­kosait, eredményeit egysze­regyként sorolja. Tudja, hogy a szurkolók a másodosztályú vi­tézekhez mérnek mindent, mi foci néven itt történik. így már egyenes következmény a jelen­legi tizenegy támogatása, buzdí­tása. A mester megérti, hogy rendszeresen hatvan-nyolcvan •néző van a Nagyligeti pályán. Ott, ahol hajdanán négyezren is szorongtak. Önmagáért beszélő kritika, ehhez nincs mit hozzá­fűzni. Hallgatunk is jó nagyot. Ma már más világ van. Na­gyot fordult a Föld kereke. Van kinek fontosabb egy török ki­rándulás, mint a csapat. Bár fo­galmazhatnánk többes számban is. De ezt sem mentségként em­líti Kiss ediő. Ezek a tények, így kell ddlgozni. A helyzet szüli a lehetséges eredménye­ket. Szolgálni és tenni. A szurko­lókért, akik hiztosan visszatér­nek a megfelelő eredmények láttán, és a város futballjáért, amely a huszonnegyedik órában van. Ezek Kiss László, ha úgy tetszik szlogenjei. Hisz abban, hogy a jövő igazolja őt. És bízik a csapatban. Hiszen a siker vé­gül is a fiúkon múlik. Beszélgetésünk végén elma­radnak az ezerszer megzo­kott-megúnt fáradt frázisok. Beszélgető partnerem nem hangsúlyozza hosszasan, hogy milyen nehéz munka, mennyire rögös út, mekkora feladat áll előttünk. Nem Ígér és nem kér türelmet. Amit akart elmondta. Elbeszélgettünk. Noteszom érintetlenül pihen a zsebemben. Nem esett szó balszélsőről, jobbhátvédről, de még csak a kapusposztról sem. Mégis meg­beszéltünk mindent, ami fontos. Hiszek Kiss Lászlóban. /szilágyi/ Horváth Balázs is sportolt Budapest. A hétvégén hivata­losan is bejelentették, hogy dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter újévtől átveszi a spor­télet felügyeletét, de mellette foglalkozik majd a határokon túl élő magyarok helyzetével, a Parlament és a kormány közötti kapcsolat ápolásával is. Hogyan készül az új mun­kakörre? — érdeklődött az MTI munkartársa.- Az utóbbi időben a koráb­binál is többet foglalkozom a sporttal, természetesen készü­lök az újabb kihívásra. Egyéb­ként ez a terület nem ismeretlen számomra, hiszen magam is versenyszerűen sportoltam, sőt vitorlázásban, az 50-es évek végén magyar bajnoki címet is szereztem. Azóta is tart a szoros kapcsolat, kijárok a különböző sportrendezvényekre, tagja va­gyok a Lovas Szövetség Mili­tary Szakbizottságának, a Nagyvázsonyi Lovasklubban pedig az elnöki posztot töltöm be. Ennek ellenére azt mondom, a jövőben is Gallov Rezső irá­nyítja az operatív munkát, az én osztályrészem a koordinálás és a felügyelet lesz. Megyei napilap. Főszerkesztő: SULYOK LÁSZLÓ. Főszerkesztö-helyettes:KELEMEN GÁBOR. Kiadó: Axel Springer-Magyarország Kft. Nógrád Megyei Irodája. Felelős kiadó: KULCSÁR JÓZSEF irodavezető. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján. Erzsébet (volt Palócz Imre) tér 4. Postafiók: 96. Telefon: 32/16-455. Telefax: 32/12-542. Telex: 229109. Főszerkesztő 32/10-589. Sportro- vat:32/14-596. Esti nyomdai szerkesztői ügyelet: 10-869. Irodavezető: 32/12-542. Hirdetési osztály: 32/11-504. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely hírlapkézbesitö postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest XIII., Lehel üt 10/a. 1900 — köz­vetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219—98636 021—02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 245 forint, negyedévre 735 forint, egy évre 2940 forint. Előállítja a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat, 3101 Salgótarján, Erzsébet tér 4. Telefon: 32/I7-I77, 10-379,10-233. Felelős vezető: KELEMEN GÁBOR igazgató, HU ISSN 0865—9095. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza! KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN: Áru van, csak a pénz kevés Terepszemle Karancskeszi kereskedelmi ellátásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom