Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

1991. december 3., kedd SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Márk atya akvarelljei Minden képe egy rácsodalko/ás a világra — Egyszer valaki megkér­Nálunk a megrendelő az úr A korszerű technika a piacbővítést is szolgálja dezte tőlem: miért nem festek absztrakt képeket? Az volt a vá­laszom, hogy isten a természe­tet tökéletesen megalkotta, en­nél szebbet az ember sem tud létrehozni- mondta egyik be­szélgetésünk alkalmával Orbán Márk, akinek akvarelljeiből ki­állítás nyílt a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. Önmagáról így vall: 1943 - ban Szombathelyen születtem, s fiatalon beléptem a ferences rendbe. Később a szentendrei, majd az esztergomi gimnázi­umban tanítottam. Három évvel ezelőtt újabb állomás elé érkez­tem: ekkor hívta vissza ez a vá­ros a szerzeteseket. Azóta itt házfőnök vagyok. Önképzőkörtől az ajánlásig A festészettel így került köze­lebbi kapcsolatba: évekkel ez­előtt belépett a rajztanárok ön­képző körébe. Az önmegvalósí­tás lehetőségeit kutatva, a könnyen elsajátíthatónak egyál­talán nem mondható akvarell technikával próbálkozott. Ezzel a módszerrel kereste, s meg is találta egyéni kifejezésmódját. Az átáztatott papíron csak ecsettel dolgozik, színei szépen harmonizálnak. Hívei sok elis­merésben részesítették már. Közülük valaki egyszer azt mondta alkotásairól: mindegyik egy-egy rácsodálkozás a vi­lágra. Kedvtelésből vagy egyre in­kább belső kényszerből vetíti papírra gondolatait. Műveiről béke, bölcs belenyugvás árad, s ez megtölti a szemlélő lelkét is. A teremtő dicsőségére — A csodálatos természet is­ten teremtménye, s én az ő di­csőségére festek, neki ajánlom képeimet - mondta egy alka­lommal. Orbán Márk úgy kínálja te­remtőjének festményeit, hogy a tárlat látogatóit gondolatokra ébreszti, s esztétikai élményt nyújt. Az ajánló sorok: zsoltár részletek, melyek szinte bele­simulnak a Játványba, s' különös töltetet adnak az alkotó belső vi­lágának megértéséhez. Bécs lesz a következő A szerzetes-festő sajátos, bi­zonyos értelemben zárt világá­nak, szemléletének megismeré­sét szülővárosában. Szombathe­lyen eddig két kiállítás tette le­hetővé. A szécsényi, illetve környékbeli közönség a mos­tani, január közepéig nyitva- tartó tárlat segítségével második alkalommal tekinthet be Márk atya gondolatiságába. Benyomásaik révén másként fogják látni a szerzetesi életet, városuk sajátos színfoltját. Orbán Márk bemutatkozásá­nak következő állomása Bécs lesz. Szenográdi Ferenc — Nem szeretném, ha bárki is dicsekvésnek tartaná, de ki­kívánkozik belőlem, hogy a kol­lektíva évek óta nyereségesen termel, s e tekintetben a terme­lőszövetkezet többi ágazata sem tud bennünket megelőzni - utal múltjukra, s egyben jelenükre Csépe Sándor, a szécsényi II. Rákóczi termelőszövetkezet nyomdai ágazatának vezetője, majd a következőkkel folytatja: — Úgy tűnik, hogy az előbb mondottak érvényesek az idei esztendőre is. Amíg az ország nagy nyom­dái a hazai igények erőteljes szűkülése és a gombamódra szaporodó kis nyomdák megje­lenése következtében fokozato­san leépülnek, munka nélkül maradnak, addig az itteni csa­pat folyamatosan, ütemesen, egyetértésben, igényes munká­val öregbíti hírnevét. — A megbízások zömét azonban budapesti partnereink­től kapjuk, akik a kifogástalan minőség, az igényes kiszolgá­lás, a rugalmas, gyors teljesítés miatt ragaszkodnak hozzánk. Üzletpolitikánkban az a felfo­gás és gyakorlat a meghatározó, hogy mindenkor, minden tekin­tetben a megrendelő az úr. Bármilyen üzletről, megrende­lésről legyen szó, már az első pillanatban törekszünk érzékel­tetni: közös megegyezésre tö­rekszünk. — Az árajánlataiknál is? — Igen. A versenytársakkal szemben,'nálunk a soron kívüli­ségért nem kell plusz pénzt fi­zetni. Kapacitásunk nyolcvan százalékát a stabil megrendelők kötik le, akik mindannyian fize­tőképesek. A fennmaradó húsz százalékban a helyi kívánsá­goknak teszünk eleget - érzé­kelteti üzleti elevenségük lé­nyegét Csépe Sándor. — Mondhatnám azt is: egyik vevőnk hozta, hozza a másikat. A sikerágazatnak mondható nyomdának a szövetkezet életé­ben betöltött szerepét, jelentő­ségét a gazdaság vezetése azzal is érzékeltette, hogy az idén, eb­ben az igen pénzszűke világban, 2d,4 millió forintot adott a régi technológia korszerűre való fel­cserélésére. — A fejlesztés során teljesen kicseréltük a gépparkot, ami nemcsak új követelményt állí­tott elénk, hanem tevékenysé­günk bővítéséhez is hozzájárult. Ide sorolom a fényszedési rend­szerünket, a dombornyomásos technológia alkalmazását, a bé­lyegzőkészítést. Egyúttal olyan piacbővítésre teremtettünk lehe­tőséget, amely az egyedi kíván­ságok széles skálán történő tel­jesítését garantálja. Az üzemlátogatás során ta­pasztalhattuk: kellemes, jó ott a hangulat. S ami hamar szembe­tűnik: a gépek mellett sok a fia­tal. — Új szakmát honosítottunk meg a környéken és hosszabb távra szóló foglalkoztatást te­remtettünk. A gépek mellett dolgozó, azt kezelő fiatalok Budapesten és helyben tanulták meg a nyomdászatot, beleértve az ofszeteljárást is. — A magasabb szaktudás el­ismerése, mennyiben tükröződik a jövedelmekben? — A nyomdász szakmát fi­gyelembe véve az országos át­lag felett keresnek a kollégák. A termelőszövetkezet ágazatait tekintve pedig nálunk a legna­gyobb a jövedelem. Az elért nyereség függvényében negyed évenként, mozgóbér formájá­ban 200-400 ezer forint került eddig a dolgozókhoz. A mos­tani negyedév is sok jóval biz­tat. Végül a vezetői igényességről ejtett szót Csépe Sándor: — Gazdálkodásunkat a nap­rakészség jellemzi, s úgy tűnik, a legsikeresebb esztendőt zárjuk az idén. Számomra ennél sokkal értékesebb, hogy kulturált kö­rülmények között dolgozha­tunk. S ez jelentős mértékben hozzájárul a jó közérzet tartósí­tásához. Venesz Károly Kép: Gyurkó P. Szécsény és környéke Megegyeztek a vagyonról • Nógrádszakál.A régóta hú­zódó vagyonmegosztási tárgya­lások végre közös kompromisz- szummal zárultak. A vita az örökség tárgyát képező nyolc- szolgálati lakás körül folyt. Az egyezség során ezeket felérté­kelték, s az összeget a lakosság­szám arányában elosztották. A szakai iaknak járó pénzt a lu- dányhalászi önkormányzat négy év alatt részletekben fogja kifizetni. Szezonzáró értékelés • Litke. A termelőszövetkezet világbanki hitelből és saját erő­ből 15 hektáron nyolcvan vál­lalkozónak teremtett jó kereseti lehetőséget uborkatermesztés­hez. A szezonzáró értékelés szerint a rossz időjárás miatt nem érték el a várt eredményt. Ennek ellenére a termelők egy száz méteres, kordonos ültet­vényről 4-7 ezer forintos nyere­séghez jutottak. Ez még több lehetett volna, ha a hűtőházak időben fogadják a termést. Alapítvány a közbiztonságért • Szécsény. A helyi önkor­mányzat a város és vonzáskör­zete közbiztonságáért nemrégi­ben alapítványt hozott létre. A képviselő testület erre a célra százezer forintot szavazott meg. Döntött ugyanakkor arról is, hogy a település lakosonként két forinttal gyarapítja a Nem­zeti Emlékhely Alapítványának tőkéjét. Ne hagyjunk terhet a gyerekre! A kilencvenötödik születésnapon ♦ Ságújfalu. A kilencvenöt esztendős Rubint István a köz­ség legidősebb embere. Nemré­giben ünnepelte születésnapját, mely alkalomból sok kedves lá­togató kereste fel otthonában. A helybeliek nevében Szentes At­tila polgármester kívánt neki hosszú, boldog éveket. Az ün­neplők között volt az általános iskola három tanulója is, s kel­lemes percekkel örvendeztették meg a férfit. Rubint István jó erőben, egészségben érte meg ezt a kort. Bizonyítja ezt az is, hogy az utóbbi huszonöt évben. 1966 - tói nem szorult orvosi ellátásra. A szép hagyományhoz híven a szécsényi általános iskolások az elmúlt napokban iskolájuk névadójára, II. Rákóczi Fe- rencre emlékeztek. A legkülön­bözőbb formában fejezték ki a nagy előd életműve iránti tiszte­letüket. A negyedik, ötödik és hato­dik osztályosok például a Rá­kóczi Ferenc élete címmel meghirdetett egyéni pályázaton vettek részt. A nagyobbak ko­molyabb gyűjtőmunkával járó Nógrádszakál. A jövő évben egyetlen helyi adót sem vezet­nek be a községben, mert a ve­zetékes ivóvízhálózat kiépíté­sével járó kiadások jelentősen megterhelik a lakosságot. így döntött a helyi képviselő testü­let. A már elkészült, műszakilag is ellenőrzött, kultúrált életkö­rülményeket szolgáló rendszer működése a szükséges tisztior­vosi vizsgálat után - amennyi­ben a víz minőségét megfelelő­nek találják - beindulhat. A szolgáltatás anyagi terhei­ből a település vezetése a kö­feladatot kaptak: a „nagy feje­delem” és a szabadságharc kap­csolatát kutatták és írták meg pályamunkájukban. Témaválasztásában ide kap­csolódik a városi művelődési és ifjúsági centrumban jelenleg látható rajzkiállítás. Ugyanitt lehet megtekinteni a gyermekek által készített, az országgyűlés színhelyét bemutató makette­ket. Az ötödik-hatodik, illetve hetedik-nyolcadik osztályosok vetkezőket vállalta fel: százhúsz főnek elkészítették a bekötési terveket. Ez összesen plusz kétmilliót jelent, melyet külön­böző módszerekkel kigazdál­kodnak. Az a lakástulajdonos, aki a költségek tízéves részletfizetése mellett döntött, évenként háro­mezret törleszt. Az azonnali fi­zetés mellett voksolók ötezer forint kedvezményt kaptak. Az utóbbi megoldást főleg az idő­sebb korosztálybeliek tartják helyesnek. Ok azt vallják: ne hagyjunk terhet a gyerekekre! vetélkedőn mérik össze tudásu­kat. Ennek témája ez alkalom­mal mi más is lehetne, mint a politikus és hadvezér tevékeny­sége, valamint az 1703—1711 — es szabadságharc. A rendezvénysorozat kie­melkedő eseménye a mai nap: délelőtt tíz órakor ünnepélyes keretek közt az iskola kertjében avatják fel Boros Tibor szob­rászművész alkotását, II. Rá­kóczi Ferenc mellszobrát. Ezt követi egy műsoros ösz- szeállítás, melynek színhelye az intézmény alagsora. A gazdag programot a műve­lődési centrumban, filmvetítés zárja. A „nagy fejedelem” mellszobrának avatása Csendkúra a kincses völgyben Megkapó csend, háborítatlan környezet, amely a múlt emlé­keit rejti. A látvány felejthetet­len. Az ipolytarnóci híres ősle­letek vonzereje megejti a láto­gatót. Amikor a szelíd dombon álló házikótól elindul, még nem tudja, hogy sétája minden lépé­sével az őstermészet valóságá­hoz jut egyre közelebb. Az idő­ben visszafelé megsejt valamit az életről, mélységről, eredet­ről. Riolit tufa - ízlelgeti az ide­genül csengő szót, melynek máris hálás, mert azzal, hogy befedte, megóvta az évezredes emlékeket az utókornak. S mialatt ujjai finoman meg­érintik a csupasz, szoborszerű­ségükben is eleven gyökereket, a völgyfalon fehéren csillanó kagylókat, arra gondol: milyen óriási ez a kincs. Dokumentumgyűjtemény, örökség, melyet az ember te­remtő keze őriz a halhatatlan­ságnak. Egy nagyszombati újságban, 1767-ben írtak először a kis völgy titkairól. Felismerői és hirdetői között találjuk Kubinyi Ferencet, de Tuzson János bo­tanikus is fáradozott az elismer­tetéséért. Évente huszonöt-harmincez- ren keresik fel ezt a helyet. A visszatérők úgy szoktak fogal­mazni: csendkúrára jönnek ide. Mihalik - Gyurkó Az óriási „koporsóban" liaboritatlanul aluss/.ak to\ább örök al­mukat a sokak általt megcsodált ősfenyő maradványai

Next

/
Oldalképek
Tartalom