Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

4 LÁTÓHATÁR 199.1. november 15., péntek Kísérleti oltások Növekszik az ózonlyuk Postánkból Pártállás és szükséglet A zavaros demokráciát meg­szűrve, abból kristálytisztát me­rítettünk a rendszer váltáshajna­lán, hogy a közéletünket, a többpártok perspektíváit egyengessük. Ennek jegyében bátorkodom leírni a történteket. Az Új Nógrád Szerkesztőség szomszédságában lévő főtéri vasútállomás férfi vécéjébe mentem be a napokban bioló­giai szükségletemet elvégezni. A vécé előterében, a beárati aj­tójánál szürke dzsekiben, zsebre tett kézzel a falhoz támasz­kodva trehányan állt egy csi­nosnak mondható harminc év körüli fiatal hölgy. Belépve kö­szöntem illedelmesen, s dol­gomra mentem. Meglepetésem­ben azon gondolkodtam, hogy egy férfi vécé ajtajában mi ke­resni valója van egy nőnek? Kezemben szorongattam húsz forintot, hogy kifizetem a használati díjat. A tisztelt hölgy bájosan rám mosolygott ésked- ves szavakkal kérdezte: — Ön demokrata? Amúgy is gonddal teli'vilá­gunkban e komoly kérdésre gyorsan kellett válaszolnom. Vajon milyen megfontolásból kérdezheti tőlem a vélhetően demokrata, bájos hölgy ezt? Az­tán tétovázás nélkül löktem a szöveget. Kíváncsi voltam ho­gyan reagál majd. — Nem! Én kommunista va­gyok! — Akkor tíz forintot fizet! — Akkor nem fizetek sem­mit! Ezzel sarkon fordultam s a nyitott ajtó felé léptem. A de­mokrata hölgy az ajtót be akarta csukni, de én azt megakadá­lyoztam. Közben a kezemet, il­letve a karomat csavargatta, azt, amelyikben a húszast szoron­gattam. Sikerült kiszabadulnom, s„díjbeszedő” férfi, rászólt: — Hagyjad! Utamat folytatva elgondol­koztam az eseményeken. Ez a demokrata hölgy viselkedésével lejáratja a demokraták köztekin­télyét. Nem kell a vécében is feje tetejére állítani a világot. A demokraták a nyakkendőjük mögött tartsák meg intelligens emberi tartásukat. Vécés urak, s úrnők! Hagyják abba a kommunistaüldözést. In­telligenciájuk magaslatán ne engedjék meg önmaguknak a megtévesztett munkáskommu­nisták üldözését. A felelősség­ben van az optimizmus. A kommunisták is használhassák öt forintért a vécét! Kocsis Ferenc Ipolytarnóc Az AIDS betegek remény­kedhetnek: jövőre már embere­ken is kipróbálják azt az im­munbetegség elleni szert, ame­lyet francia tudósok találtak fel. Meg nem erősített hírek szerint a szérumot csimpánzokon kísér­letezték ki. A tesztelés és a vizsgálatok hosszú évekig tar­tottak. A hamarosan megkezdődő, embereken végzendő kísérletek híre azért meglepő, mert eddig Tisztelt Illés Úr! Olvasom a kisgazdapártot becsmérlő, lenéző cikkét. Az érintettek, ellenvélemények vé­dekezését nem volt mód olvasni eddig a hasonló vádaskodá­sokra. Köszönet az Új Nógrád- nak. hogy mint kisgazdapárti válaszolhatok az Ön rosszindu­latú, a kisgazdapártot, történel­mét végigtaposó cikkére, ami­nek célja, hogy szembeállítsa a nép rétegeit. Nem tűnik ki leveléből me­lyik párt színeiben rejtőzködik. Nem semleges az biztos, mert az nem lehet ennyire paraszt­gyűlölő. Ha nem tudná a tagság mezőgazdasági, vidéki élelmi­szertermelőkből áll. Ön az „Is­tenadta nép" nevében rágal­maz, miközben egy „krumplis- zsákra" leértékeli a magyar né­pet. A valóságot kiforgatva ál­lítja, miért szavaztak a háború után a kisgazdapártra és az ígé­retéből mit valósított meg, azonban nem rajta múlt a meg­valósítás. Azt írja Ön, „ha az Oktogon közepére kitettek volna egy krumpliszsákot, arra sza­vaztak volna". Jól tudja Ön - több mint tíz párt volt és a részvételi arány is sokkal több volt, mint az utolsó választáson. Még antiszemitiz­mus is szerepel vádjaiban. Ne­vezzen meg olyan pártot, ahol rend van! Talán csak jobban ta­karják ellentéteiket. A párt utolsó nagyválasztmányáról más lapokban írtak Önhöz ha­sonló írók, nevezetesen hogy milyen viták voltak és faragat­lan, műveletlen stb. jelzők a tagságról. Éppen azt nem vették észre, hogy dolgozók kérges kezű falusiak nem tudnak olyan flegmán ülni és különböző kör­szakái l-divatot bemutatni, mint az értelmiségi pártoknál látni a TV-ben. Ha kiment a divatból az „elvtárs” szó az „úri” meg­szólítás sem illik ránk, mert az mindenki, még az AIDS-vírus felismerőjeként híressé vált és a párizsi Pasteur-lntézetben dol­gozó Luc Montagnier profesz- szor is váltig azt állította: a szerre még éveket kell várni. Az első részletesebb szakcik­ket, amely az AIDS-vírus elleni harc legújabb eredményével foglalkozik, a francia orvosi szaklap, az ..Impact Medecin” közölte. (FEB) urak nem tapossák a sarat. Gondolom Ön sem teszi. Ón talán a kisgazda képvi­selő (de nem igazi képviselő) urakat piszkolhatná, nem pedig a kétkezi dolgozókból álló leg­nagyobb tagsággal bíró pártot. Cserélődhetnek vezetők, de a tagság nem hull szét „mint ol­dott kéve”, ahogy Ön írta vagy szeretné. Hogy mi a hiba? Az, hogy a vezetők, képviselők nem szólnak a mezőgazdasági terme­lők érdekében, mert „padlás­seprés” folyik. Soha úgy ki­zsákmányolva nem volt az élel­miszertermelő egyén, vagy tsz (mindegy). Az ötvenes években 60 forint volt, amit a paraszt kapott 1 má­zsa adó gabonáért. A mostani 450 forint kevesebb annál és még kevesebb ezáltal az akkori önköltség is a mait nézve. Négy liter tej áron sem adnak a falusi embernek egy liter benzint. Mi­ért terheli azt az üzemanyagot az útadó például, amellyel a gép kapál vagy a szántáson jár. A képviselő urak a kormány mezőgazdaság ellenes politiká­ját támogatják és nem azokat, akik őket megválasztották. Az egyszerű kéziszerszám közel ezer forintba kerül, amiért az ipari munkás csak néhány forin1 tot kap és fordítva. Sokszoros áron veheti meg az ipari mun­kás az élelmiszert, ami ráfize­téssel termelnek. Sok ezer állat­tartó tönkrement, hogy a Kádár rendszerben 10-15 év alatt gyűjtött pénzét elrabolták, hogy Í00 forintot 120-ból állítottak elő, azaz padlás-seprés folyik. A szabad piac álarca alatt gaz­dagodnak volt vezetők, Kft-ék, monopóliumok, akik önköltség alatt vásárolják föl a termelvé- nyeket. Tudja a kormány, hogy csinálnia kell a parasztnak így is mert nincs hová mennie, nem kezdhet másba! Rendszerváltást mesélnek, szónokolnak. Az van. Nekik jobb lett, nekünk Az Antarktisz feletti ózon­lyuk az idén eléri a 12,8 millió négyzetkilométert. Az Egyesült Államok űrhajózási hivatala, a NASA vizsgálata szerint az ózonréteg elvékonyodása az utóbbi három évben felgyorsult, s ez növeli a bőrrák gyakorisá­gát. Szovjet tudósok amerikai kollégáikhoz hasonló ered­ményre jutottak. A Déli-sark fölé lőtt mesterséges holdjukon rosszabb. A kormány veri szét a tsz-t, nem a kisgazdapárt. A há­ború után, és 1956 után is támo­gatást kapott a mezőgazdaság. Most nem volt háború, se ár­víz, se földrengés - mégis sor­vad a mezőgazdaság. Azt mond­ták az ellenzéki pártok, hogy 100 milliárdba kerül az ország­nak a kárpótlás. Előbb kiprésel­nek ebből a rétegből 100 milli- árdot. Nem várhat jót az ipari munkás sem attól a kormánytól, amely a semmitevést háromszo­ros különbséggel fizeti a vezető javára a munkanélküli segélyt. A 8-10 ezer forint fizetésű kis­embertől levonja és odavágja a többszörösét kapó vezető­munkanélkülinek. Ha jól meg­gondoljuk, nincs itt csak két párt, maguk fönt és mi lent. A maga fajtája úgy gondolja; a paraszt azért paraszt, hogy dolgozzon, tűrjön el minden pi­ócát, ami a vérét szívja. Nekem nincs se diplomám, se „dr.úr" a nevem előtt, de ilyen címet sze­reztek már abból is, hogyha egy gerendát széfűrészelnek dara­bokra, azt összeragasztják, ösz- szecsavarozzák, s újra gerenda lehet belőle és, hogy az akácfá­val tüzelni is lehet és ott is megnő, ahol jó talaj van nen- csak a hegyekben! MSZMP-ből átlovagolva az értelmiségi pártba, jutalmul vezérigazgatói széket kapnak. De van a kis­gazda-képviselők között is, aki horthysta katonatiszt lévén Rá­kosi és Kádár érdemrendjeivel, csillagrendjeivel a paraszt elle­nes kormányintézkedések támo­gatója. Sárban még járt, csak járdán, de sok kabátja volt. Ón az „Istenadta nép-"pel zárta levelét. Én azzal, hogy „habár fölül a gálya, alul a víz­nek árja, azért a víz az úr". Ez pedig egyre reménytelenebb. Távoli üdvözlettel: Horváth A. Független Kisgazdapárti és tsz-tag Nógrád megyében végzett mérések szerint a sztra­toszférában augusztus elején az ózonkoncentráció még 200 Dobson egység volt, két hónap­pal később már csak 127. Nagy-Britanniában 1977 óta a férfiaknál 52. a nőknél 48 szá­zalékkal nőtt a bőrrák-megbete­gedések száma. Ezt a szomorú statisztikát az ózonlyuk növe­kedésével hozza összefüggésbe Róna MacKie, a glasgowi egye­tem professzora. Mérnök-fizikus képzés A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem természet- tudományi és a Miskolci Egye­tem gépészmérnöki, illetve ko­hómérnöki karai (közös szerve­zésben) anyagtudományi mér­nök-fizikus posztgraduális kép­zést indítanak. A képzési idő öt félév, az első kurzus 1992 janu­árjában indul. A képzésben mű­szaki egyetemi vagy természet- tudományi egyetemi végzett­séggel rendelkező diplomások vehetnek részt. Jelentkezni a KLTE természettudományi kar, tanulmányi osztályán lehet ja­nuár 5-éig. Kíváncsiskodó Mi a baj a kisgazdákkal? „Két párt van: maguk fönt, mi lent” Válasz az Új Nógrádban 1991. november 4-én megjelent Dr. Illés József cikkére A rendelet a mérvadó Kíváncsikodónk előző kér­dése így hangzott: miért kell fizetni az olyan helyiségek fű­téséért Salgótarjánban, ame­lyekben nincs fűtőtest és a hőmérséklet nem éri el a 20 fokot sem? A választ Csőke Bélától, a Nógrádhő igazgatójától tudtuk meg: — A 29/1991 (no v. 1) 1KM rendelet 4 -es számú mellékle­tének 6. pontja szerint: „A ren­delet alkalmazásának szem­pontjából, fűtött helyiség az, amelyben fűtőtest, hőleadó, vagy a szomszéd helyiségen át biztosítja az előírt hőmérsékle­tet” A fentiek értelmében az előszobákban nincs radiátor, mégis fűtöttnek minősül, mert a környező helyiségekből a fala­kon és az ajtón keresztül mele­get kap, így az előírt 16 fokot eléri.(Gyakorlatilag 20 fokot.) Rovatunk következő kér­dése: Mi lesz a sorsa a már hosszú ideje üresen álló eresztvényi Dornyai túrista- háznak? Stop a sajtónak! Az európai prostituáltak kongresszusának egyik amerikai ven­dége táblával és cipősarkával tart ja távol a sajtó képviselőit a „le­gősibb ipar” képviselőinek frankfurti kongresszusán, ahol sok aktuális dologról konzultáltak. MTI-fotó Leporolt dossziék Nógrád megyében Végignézték anyjuk halálát Egyik településünkön éppen tíz éves házasságát ünnepelhette volna az a házaspár, amelynek tagjai főszereplői lettek egy nem mindennapi tragédiának. Ugyanis ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a szeretet gyű­löletté váljon, amely végső so­ron gyilkossághoz vezetett. Mint a legtöbb, ez a házasság is jól indult, tele vágyakkal, re­ményekkel. Két szép gyerme­kük született, egymás nélkül el sem tudták volna képzelni az életet. Fél évtized után sorra jöt­tek a problémák, egymást hi­báztatták a másik tetteiért. A férjnek kisebb volt a tűrőképes­sége, idegei felmondták a szol­gálatot. Először szavazott Betegségére hosszabb ideig otthon szedte a gyógyszereket, majd közel két hónapig tartó kórházi kezelésre szorult. Még a kórházi látogatások során is gyakoriak voltak a szóváltások. Ennek ellenére nem javult a helyzetük, ezért a feleség váló­keresetet indított. A férj szerette volna helyreállítani kettejük kapcsolatát, de a feleség mind­végig hajthatatlan maradt. Amiért nem sikerült közös ne­vezőre jutniuk, a férj elhatá­rozta, hogy bosszút áll az asz- szonyon. Tervének megvalósí­tásában akadályozta kórházi ke­zelése. De rövidesen eljött a le­számolás napja. Június 8-án országos válasz­tások voltak, melyre a férjet ha­zaengedték, hogy voksolhasson jelöltjeire. Lehet, hogy csupán a látszat kedvéért, feleségével reggel együtt indultak szavazni, de jóformán nem is szóltak egymáshoz. Rövid ideig tartott a csendes zsörtölődés. Hazaérve egész nap veszekedtek, ismételten egymás fejére olvasták múltju­kat. A férj ismételten kérte fel­eségét házasságuk visszaállítá­sára, de az asszony nemet mon­dott. Estére már elcsendesült minden, ekkor már nem volt egymásnak közölnivalójuk. A televíziót is csak azért kapcsol­ták be, hogy eltereljék figyel­müket. Este villanyoltás után a gye­rekek hamar lefeküdtek, majd az asszony is követte őket. A férj, hogy aludni tudjon, na­gyobb mennyiségű altatóval és nyugtatóval kísérletezett. De most a gyógyszerek sem hatot­tak úgy, mint korábban, nem jött álom a szemére. Egyre csak az járt a fejében: hogyan álljon bosszút a feleségén? Nem so­káig kellett várni, mert az elha­tározás rövid időn belül meg­született, már csak az „ítélet” végrehajtásának módjában törte a fejét. Lesújt a súlyzó Éjfél is elmúlott, amikor a kívülről beszivárgott fényben megpillantotta a sarokban lévő súlyzókat. Először jó eszköznek találta. Megemelte, de nem volt biztos abban, hogy kellő hatást fog kiváltani, ezért még kiment a konyhába, onnan elővette a nagyméretű konyhakést és ké­szen állt a gyilkosság megvaló­sításához. A kést letette maga mellé, majd a kezében lévő súlyzóval hatalmas erővel lesújtott a ha­nyatt fekvő feleség homlokára. Az ütést többször megismételte, talán kétszer, vagy háromszor. Az asszony, mintha védekezne, arca elé emelte mindkét kezét, de felállni már nem volt ereje. Gyorsan előkerült a nagy kés, melyet az asszony nyakához szegezett. De a penge életlen volt, vagy talán idegességében a fokkával próbálkozott, nem tudni. A kés nem akart enge­delmeskedni, csak nehezen si­került a gyilkos eszközzel bol­dogulnia. Az erős hörgésre a gyerekek is felébredtek. Nem mertek azonban közelebb menni, mert féltek, hogy nekik is kijut a szú­rásokból. Az idősebbik .fiú mégis megreszkírozta, hogy odaszóljon apjának: „Apuka, mit csináltál anyuval"? Az apa mintha legtermészetesebb dol­gát végezte volna megnyugtatta gyermekeit: „Semmi baj, men­jetek vissza aludni”! Áz asz- szony még életjelt adott, ezért a brutális férj, hogy biztos legyen dolgában, többször mellbe­szúrta. A hörgés hamarosan megszűnt,. az asszony leeresz­tette mindkét kezét, már nem adott életjelt. Rokoni találkozás A kisfiú sírva odaszaladt ap­jához, akinek talán véletlenül szintén kijutott a késszúrásból. Az apa látva gyermeke vérző kezét a szekrényben lévő egyik hálóinget széttépte, azt bekö­tözte, majd elküldte őket aludni. A fürdőszobában a vérből kimosakodott, nagyjából rendet rakott és bement a gyerekekhez aludni. Csak pár órát sikerült pihennie, s amint pirkadott fel­öltöztette gyermekeit, majd el­vitte őket a rokonokhoz. Ámint ajtót nyitottak, csak annyit mondott a rémült asszonynak: „Megöltem a feleségem, szeret­ném. ha anyjuk lennél helyette”. A válasz sem váratott sokáig. A nő kétségbeesve szólt a gyer­mekeivel ott álló apához: „Mit csináltál, te szerencsétlen”, és talán félelmében megsimogatta a csapzott embert, majd így folytatta: „Nem vagy te normá­lis, menjél vissza a kórházba, te szerencsétlen”! A férj hallgatott az intő szóra, visszament a kórházba, s még arra is volt ereje, hogy kezelő­orvosának elmondja a történe­tet. Természetesen tovább foly­tatták rajta a már korábban megkezdett kezelést. Ä megyei bíróság a férjet kü­lönös kegyetlenséggel elköve­tett emberölés bűntette miatt vonta felelősségre, azonban el­lene az eljárást büntethetőséget kizáró ok miatt megszűntette, s egyben elrendelte kényszer­gyógykezelését.- ály -

Next

/
Oldalképek
Tartalom