Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

8 • it 1991. november 9., szombat Banktitkok Osztályozott adósok Pont' P ásztón Pompás puritánság A Budapest Bank Salgótar­jáni fiókjánál az iránt érdeklőd­tünk, mi szerint döntik el, hogy ki kaphat és ki nem hitelt. — Hitelkihelyezéseinknél vigyázunk, hogy csak első és másodosztályú adósok jussanak pénzhez, hiszen mi csak náluk látjuk garantáltnak, hogy ban­kunk a kölcsönt vissza is kapja — válaszolt kérdésfelveté­sünkre Csépán Gusztáv me­gyei igazgató. — Mi szerint és mennyi osztályba sorolják az adóso­kat? — Négy adósosztály létezik. Mi a harmadik és negyedik osz­tályba tartozóknak nem folyósí­tunk hitelt, igyekszünk erről, a szerintünk, labilis, ingoványos területről menekülni. Az osz­tályba sorolást az előző évi gaz­dálkodás minősége határozza meg. Szakembereink a mérleg- beszámolók tanulmányozásából messzemenő következtetéseket tudnak levonni a vállalkozó munkájának minőségéről, eredményességéről. Ugyanilyen fontosak a belső, banki megfi­gyelések során szerzett infor­mációk. A hitelkérelmező számlájának vizsgálata sok ér­tékes ismeretet ad a banknak. Tudjuk, hogy mennyire korrekt az üzleti életben, mennyire si­keres a tevékenysége, sorban állnak-e számláján a hitele­zők ...? E fontos információk­nak mi a birtokában vagyunk. — Mi történik, ha a leendő adós egy másik banknál vezeti számláját? Nem kap hitelt? Vagy Önök kapnak informá­ciót a számlavezető banktól? — Ebben az esetben csak az üzleti könyvekből nyert infor­mációra támaszkodhatunk. — Nem létezik információ- csere a bankok között? — Csak nagyon korlátozott mértékben. Elsőrendű érde­künknek tartjuk, hogy ügyfele­inkről ne adjunk ki információ­kat. Legfeljebb váltóleszámíto­lás során történhet meg, hogy megkérdezzük a társbankot, hogy a váltó jó vagy nem. A vá­lasz ekkor is legfeljebb annyi, hogy igen vagy nem. Hogy mi­ért az, vagy miért nem az, már banktitok. — Milyen mértékben he­lyeznek ki hiteleket? — Jelen pillanatban 350 mil­lió forintnyi beruházási és hoz­závetőleg 300 millió forintnyi rövidlejáratú hitelt adtunk ügy­feleinknél. — Honnan szerzik az ellen­tételt? — Ma már több mint 100 gazdasági egység és közel két­száz kisvállalkozó tisztelte meg bankunkat azzal, hogy nálunk vezetteti számláját. Éppen há­rom éve nyitottuk meg fiókun­kat Salgótarjánban. Akkor a nulláról kellett indulnunk, így ezt a mai állapotot igen elége­detten vesszük tudomásul. Örömmel mondhatom azt, hogy a Budapest Bank iránti érdeklő­dés nemhogy csökken, de egyre növekszik. Szinte mindennap gyarapodunk egy-egy új ügy­féllel. Pásztón az állami gazdaság épületében működik az AG­ROBANK megyei képviselete. Nevével ellentétben elsősorban nem a mezőgazdasági üzemek pénzellátásával foglalkozik. Dombos Jenőtől, az Agrobank Rt. pásztói irodavezetőjétől a megalakulás körüli dolgokról érdeklődtünk. — Éppen egy esztendeje, hogy bankunk egri területi igazgatósága úgy döntött, hogy megveti lábát Nógrád megyé­ben és megnyitotta Nógrád me­gyei irodáját. — Miért pont' akkor és mi­ért pont' Pásztón? — A pénzintézeti szolgálta­tásokban itt meglévő űrt szeret­tük volna kitölteni, illetve erre megalapozni jövőnket. Pásztón az OTP, az MHB és a Takarék- szövetkezet foglalkozik gazdál­kodók számlavezetésével. Mi úgy számítottunk, hogy tudunk piaci részesedésre szert tenni a vállalkozók számláinak vezeté­sével. — Jól számítottak? — Mostanában kezd beiga­zolódni, hogy igen. Általában az újonnan alakuló kisszerveze­tek nyitják nálunk számláikat, és nem egy esetben induló hitel­lel is segítjük őket. Mára ott tar­tunk, hogy csaknem ötven számlát vezetünk Pásztón. — Ez sok? — A konkurencia bizonyára sokallja majd. Ugyanakkor el kell mondanom azt is, hogy e siker elérésében nem kis része volt a mostanában tapasztalható vállalkozási láznak. — Miben tudnak verse­nyezni a konkurenciával? — Talán két olyan pontot említhetek, amely miatt jó a megítélésünk a számlavezetők körében. Ezek a rugalmasság és az emberközelisóg. Minden gazdasági ügylet elbírálásánál igyekszünk az egyediséget fi­gyelembe venni. Nem vagyunk merevek a hitelbiztosítékot ille­tően, és természetesen igyek­szünk a lehető legmagasabb kamatot adni befektetőinknek. Az emberközeliség pedig objek­tív körülményeinkből is adódik. A Mátraaljai Állami Gazdaság irodaházában bérelt helyisége­ink nem a gazdagságot tükrö­zik. Nem hivalkodóak, nem pa- zarlóak. Úgy tapasztaljuk, hogy ügyfeleinknek nincs ellenére „puritánságunk”. Inkább a pa­zar elegancia, a hivalkodó gaz­dagság hozza zavarba őket. — Említette a hitelbiztosí­tékok területén mutatkozó rugalmasságukat. Ez azt je­lenti, hogy Önök nem ragasz­kodnak a hitel másfélszeres fedezetére? — Rugalmasságunk sajnos csak addig terjedhet, hogy nem ragaszkodunk egy-egy biztosí­ték meglétéhez. Ügyfelünk ön­maga döntheti el, hogy milyen biztosítékot mutat fel a hitel fe­dezeteként. A helyzethez igazít­juk az aktuális ügyletet. A legy- gyakoribb azonban a jelzálog. Sajnos azonban e területen az utóbbi időben szigorítások tör­téntek. — Túlzott liberalizmusuk miatt megütötték a bokáju­kat? — Nem. Mint minden hazai kereskedelmi bank. így a miénk is örökölt az egykori MNB ké­tes kinnlévőségeiből valamit. Ezekről az öröklött bajokról kezd kiderülni mostanában, hogy behajthatatlanok. Az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamara Nógrád megyei képviselete Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság tér 1. szám alatt működteti irodáját. Telefon: 32-16-476. 1991. november 14-én dél­előtt 9 órától: a CSŐDELJÁRÁSRÓL, a FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS­RÓL és a VÉGELSZÁMO­LÁSRÓL, valamint a VÁL­SÁGMENEDZSELÉSRŐL tart előadással egybekötött kon­zultációt az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara. Előadóink: Dr. Serfőző András, a Nógrád megyei Cég­bíróság elnöke, dr. Molnár Jó­zsef cégbíró és Barát Tamás, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazga­tóhelyettese. A rendezvényről további in­formációkat a Kamarában adunk. (Salgótarján, Tanács- köztársaság tér 1. tel. és fax: 16-476.) * Az első magyar—szlovák vállalkozói találkozó után: Minden elképzelést felülmúlt az az érdeklődés, amely az első magyar-szlovák vállakozói ta­lálkozó iránt mutatkozott meg. A résztvevőkről birtokunkban levő információkat továbbra is örömmel átadjuk az érdeklő­dőknek. Irodánkban tájékozódhat a Cseh és Szlovák Köztársaság alapvető rendelkezéseiről, amely a külföldi részvételű vál­lalatokról és a külkereskedelmi kapcsolatokról szól. * A találkozót követően me­gyei Képviseletünk felvette a kapcsolatot a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamarával és a losonci vállalkozók érdek- képviseleti szervével. A Ka­mara vezetőjével közeljövőben történő személyes találkozás al­kalmával szeretnénk kialakítani az együttműködés formáit. * Az elmúlt hetekben az Észak-magyarorszsági Gazda­sági Kamarába érkezett külföldi üzleti ajánlatok képviseletükön megtekinthetők. Itt adhatják le azok is igénye­iket, akik a kamarai számítógé­pes rendszert szeretnék igénybe venni ajánlataik országos köz­zétételéhez. Emc<_ Ész ak -MAOVABonailai OAZDASAat KAMARA A TIT NÓGRÁD MEGYEI EGYESÜLETE a Köztársasági Hivatal és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara közreműködésével NÓGRÁD MEGYE BEMUTATKOZIK címmel- n 1992. május 5—8-ig kiállítást rendez Bécsben a Collégium Hungaricumban. Célja: Régi és új gazdasági szervezetek és vállalkozók bemutatko­zási, üzleti, kereskedelmi lehetőségek megteremtése, kap­csolatfelvétel az osztrák hasonló szervezetekkel és vállalko­zókkal. A kiállítás ideje alatt bemutatjuk a megye kulturális, művészeti, tudományos életét, és az idegenforgalom lehetőségeit. Részletes program, programcsomag, felvilágosítás és je­lentkezés: TIT Nógrád Megyei Egyesülete 3100 Salgótarján, Mérleg út 2. Tel.: 14-082, 14-282 Fax: 11-734 Horváth József Észak-magyarországi Gazdasági Kamara 3100 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. Tel. és Fax: 16-476 Dr. Berenténé Dr. Kurucz Erzsébet Fényűzés a bankban Kedvezményes hitel nincs! - minden vállalkozó erre panasz­kodik. A hiteleket 36-38 száza­lékos kamattal adják a bankok, s ha elvétve akad is 20-25 szá­zalékos célzott hitel, azt - fi­noman szólva - maguk a ban­kok is dugdossák. Es a vállal­kozók jobb esetben csak akkor szereznek erről tudomást, ha a hitel már el is fogyott - így vé­lekednek a jobb „szelet” remélő kisvállalkozók. Egyikük, aki vállalkozását hosszabb távra tervezi, hozzáte­szi, talán jövő év januárjában lesz megint kedvezményesebb hitel, és talán hozzá is juthat, hi­szen már most, október végén elsők között vette a témában a fülest. Lényeges a személyes ismeretség ahhoz, ki, mikor, mi­lyen feltételekkel kaphat a ked­vezményes hitelből. De akkor sem mellékes ez, ha valaki a 36 százalékos kamatozású köl­csönhöz akar idejében hozzá­jutni. Nagyon magas kamatlábbal számolják a hiteleket - mondják mások ekképp kifejezve ugyan­azt. Igen rövid a futamidő, egy­két év, s még ennél is kellemet­lenebb, hogy türelmi idő szinte nincs is, már a következő hó­napban meg kell kezdeni a tör­lesztést. Általában mindenütt az tapasztalható, hogy a hitelösz- szegre 150 százalékos garanciát kérnek a bankok, s ez nem kis hátrányt jelent a vállalkozások­ban. de gyakran még a szemé­lyes egzisztenciát is veszélyez­teti. Fényűzés, hogy valakik úgy kapják a pénzt, hogy csak tar­tom a kalapom, és belehull a fo­rint! - összegzik a bankok mai hitelezési magatartását többen is. A bankok kockázatvállalása szinte egyáltalán nem érzékel­hető, pedig nagyobb beruházást beindítani bankkölcsön nélkül lehetetlen, ha vállalkozó sze­retné e közben megőrizni a füg­getlenségét is. A találomra megszólított négy-öt vállalkozó mindegyike úgy nyilatkozott, hogy jó egy­két éves működésük alatt sem­milyen kedvezményes hitelt még nem sikerült felvenniük. Ami eredményt vállalkozásuk­kal elértek, azt saját árbevétele­ikből finanszírozták, mert kis létszámmal, kis kiadással dol­goztak, s nyereségüket a hitelek törlesztésére fordították. Ugyanakkor a vállalkozók egymás között is felfigyeltek, hogy olyanok kaptak már ked­vezményes hitelt, akiknek nem is kevés tartozásuk van az állam felé, vagy üzleti partnereiknek nem fizettek határidőre . . . Reménytelen... ? Az Infoker Ingatlanfor­galmi és Kereskedelmi Bt. képviselőjének dr. Palásthy Tamásnak hasonló a vélemé­nye a banki viszonyokról, mint a többi vállalkozónak: — Betéti társaságunknak a Mezőbankkal van kapcso­lata, számlánkat az OTP Bank vezeti. A vállalkozók negatív tapasztalatain túl, né­hány pozitív jel is van a banki kapcsolatunkban. Nemrégi­ben a számlavezető bankunk­tól úgy kaptunk félmillió fo­rint hitelt, hogy garanciát sem kértek tőlünk. Bizonyára rendben lévőnek találták számlánkat. A cég több lábon állásához, egy nagyobb beru­házás megvalósításához en­nél sokkal nagyobb kölcsön, egy tőkeerős bank támoga­tása kellene. Ennek zökke­nőmentes megszerzését azonban már reménytelennek látom. Az OTP Bank ügyfélfogadója Az összeállítást készítette: Mészáros Zsolt dr. ZsélyiAndrás O sf&

Next

/
Oldalképek
Tartalom