Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-09 / 263. szám
1991. november 9., szombat 6 MITŐL GAZDAGOK A BANKOK Kicsattanó egészségben A Budapest Bank salgótarjáni fiókja a közelmúltban költözött új, már véglegesnek tűnő helyére, a szépen felújított, átalakított egykori egészségház épületébe. Tőlük is megkérdeztük: mitől gazdagok a bankok? — Nem a bankok gazdagok, hanem a gazdaság szegény — összegzik véleményüket. Elmondják. hogy bankjuk, a Budapest Bank tavalyi 5 milliárd forintos nyereségének felét adóként rótta le a költségvetésnek. - A mi dolgunk sem köny- nyű. A szegény, bizonytalan gazdasági környezet miatt, rendkívül magas tartalékot kell képeznünk a veszteséges hitel- kihelyezések fedezeteként. Mégis úgy tűnik, hogy a bankok ebben a beteg gazdaságban majd kicsattanok az egészségtől... Azokat az eszközöket, amelyeket részvényesek, illetve betétesek bizalmából kezelnek, igyekeznek a lehető legbiztonságosabban és gazdaságosabban hitelként tovább adni. Ez rendkívüli körültekintést kíván. A pénz szüli a pénzt. . . — S hogy tönkre mehet-e egy bank? Egy éve még azt hitték, hogy nem. Ma már úgy látják, hogy tönkre. A látszat csal Az Országos Takarék- pénztár és legújabban Kereskedelmi Bank Rt. az egyik legismertebb hazai pénzintézet. A leggazdagabb is? Szerintük az OTP, nagyságához képest még mindig nem elég gazdag. Egy ekkora szervezet, tőke és hálózat nagyobb gazdagságot feltételez. Még hurcolják a múlt örökségét. A régi kamatozású kölcsönök igen nagy terhet jelentenek. — A bankok gazdagságáról azt gonolják, hogy ez csak a látszat. A konkurencia. az üzletfelekért folytatott verseny megköveteli a külsőségeket is. Leginkább ez az a terület, amelyben versenyezni tudnak a pénzintézetek: a külsőségek, a szolgáltatás minősége. Az IBUSZ is belépett a bankszakmába Gyurkó felv. Vágyálmaink neto\ ábbja Egy takarékszövetkezet tapasztalatai Falun gyűjtenek, városon költenek A Karancskeszi és Vidéke Takarékszövetkezet salgótarjáni kirendeltsége kedvenc célpontja volt a csigázó, gilisztázó vállalkozóknak, ha hitel akartak (és miért ne akartak völna) felvenni tevéknységükhöz. Bata Lászlóné kirendeltségvezetőt is szokásos kérdésünkkel kerestük fel: — Mitől gazdagok a bankok? — Azt néni tudom, mi nem vagyunk gazdagok. Mi csak egy kis bank vagyunk, és kis bank kis pénz. — Miből él akkor ez a kis bank? — Leginkább a lakossági betétek forgalmazását végezzük. Jól mennek a letéti jegyek, a takaréklevél. Van néhány átutalási betétszámla tulajdonosunk is. de még csak elvétve. Jelentős üzletágunk a személyi hitelnyújtás is, amelyet sokan vesznek igénybe amiatt, hogy 200 ezer forintig nyújtunk hitelt, ha kezeseket tud hozni az ügyfél. — Gazdálkodók számlavezetését nem végzik? — Még nem, de már elkezdtük megszervezni ennek lehetőségét is. Ma már csak adminisztrációs akadályai vannak, hogy beinduljon. — Ritka, hogy egy szervezetnek Salgótarjánban csak kirendeltsége legyen, a központ pedig máshol, mint Önöknél éppen Karancske- sziben. — Nemcsak Salgótarjánban, de Litkén, Karancslapujtőn, Etesen. Cereden és Homoktere - nyén is vannak fiókjaink. Érdekességként említhető az egyes fiókok közötti munkamegosztás: azt tapasztaljuk, hogy míg a vidéki fiókjainknál inkább a betét elhelyezés dominál, addig a megyeszékhelyen a hitelfelvétel mondható tipikusnak. Kicsike kamatocska Lombos Jenő az AGROBANK RT pásztói irodájában úgy véli, nem gazdagok a bankok.— Külső szemlélő hajlamos arra, hogy ennek megítélésekor csak az egyik oldalt vizsgálja, vagyis a szerintünk is nagyon magas, gyakran 40 százalékos hitelkamatot. Valóban egyszerű ebből az egy tényből arra következtetni, hogy igen gyorsan nagy pénzt lehet keresni. Nem szabad azonban elfelejteni. hogy a bank milyen áron jut ahhoz a pénzhez, amelyet hitelként kihelyez: a betéti kamatok is hasonlóan magasak! Ha egy átlagosnak mondható 34 százalékos betéti kamattal számolok, akkor a bank már csak 6 százalékot fogott az üzleten, ami igazán nem nevezhető magasnak. főleg ha figyelembe vesszük, hogy ebből a 6 százalékból kell fedeznünk a banküzemi költségeket, ebből kell viselnünk a kockázatot, és ebből kell teljesítenünk az MNB kötelezettségeinket. — Mégis azt látjuk, hogy szerte az országban csak a bankoknak jut pénzük arra, hogy a pompásabbnál pom- pázatosabb irodaházakat építtessenek. — Ebbe azért be kell tudni azt is, hogy a bankok általában igen kislétszámú. hatékonyan működő gazdasági szervezetek. Ugyanakkor szerintem túllőnek a célon azok a pénzintézetek, amelyek hivalkodó épületeket építtetnek. — Mennyire múlékony a gazdagság? Tönkre mehet egy bank? — Minden tönkre mehet. Ha tönkremegy az adós, a gazdaság, ha nincs kitől betétet beszedni, ha nincs kinek hitel kihelyezni, akkor a bankok is bezárhatják kapuikat. Teret hódít a külföldi töke A magyar pénzpiacon jelenleg 13 részben, vagy teljes egészében külföldi érdekeltségű bank működik. A hazai pénzintézetek alaptőkéjében a külföldi tulajdonosok érdekeltsége mintegy 12 százaléknyi. Ez azt jelenti: a külföldi pénzintézetek Magyarország 2 milliárd dolláros tőkeimportjából tetemes hányadot vállalnak magukra. A magyar fél abban érdekelt, hogy a külföldi befektetők segítsenek korszerűsíteni a hazai bankok technikai hátterét és k részt vállaljanak a szakemberek képzéséből is. A pénzügyi gondok egy részét ugyanis joggal írják a bankok nehézkes mun- kastítulsának számlájára. Kockázat nélkül Mitől gazdagok a bankok? Az IBUSZ Bankban úgy vélekednek. a tőke törvénye: pénz csinál pénzt. Minden attól függ, hogyan tudja tőkéjét forgatni a bank. Ha jó szakemberei vannak, ha jól gazdálkodik, gazdag lehet a bank. Ha kihelyezik a pénzt biztonságos feltételekkel, a pénz forgása adja a többletet. Bizalom, biztonság és jó kamatfeltételek, kondíciók — a banki élet alapelvei. Most még keveset kockáztatnak a pénzintézetek, később, ha több bank lesz, nagyobb kockázatot kell vállalniuk. És ez a több, nagyobb kockázat magával hozhatja azt is. hogy tönkre mehet a bank. Jelenleg nagy biztosítékot kérnek a kihelyezett pénzért, de tökéletes biztosíték nincsen, a piaci viszonyok a hiteltörlesztés rövid évei alatt is sokat változhatnak. Ha sok bank lesz, ver- .seny is lesz. Ez pedig győzteseket és veszteseket teremt. De a pénzt jól forgatni tudók akkor is profitot hoznak. Tranzakcióban az IBUSZ és bankja A legnagyobb hálózat az országban Bank lett az IBUSZ is. Az utazási iroda ugyan mindig foglalkozott pénzzel: ha utazni akartunk, oda fizettünk be, ha valutát akartunk, oda vittük a forintot. Később az utazást más és egyre több kokurens cégnél is megszervezhettük, sőt magánűton is nekiindulhattunk a világnak; Ezer 50 40 — 30 2010 . n 1991 1992 1993 1994 Az ÍBISZ BANK nil «irJával rendelkező villalkozok ■ .írható száma valutáért azonban még leginkább az IBUSZ-hoz mentünk. Addig-addig, amíg mára majdhogynem „csak” pénzintézet lett az utazási irodából. Aztán 97 százalékos IBUSZ 3 százalékos AB tulajdonnal nemrégiben létrejött az IBUSZ Bank. — Való igaz, hogy a pénzhez kapcsolódó • két tevékenységünk, amit már régóta csináltunk, a valutaváltás és a belföldi devizaszámlavezetés, a szorosan vett utazási irodai tevékenységünk fölé nőtt az utóbbi években — ezzel kezdtük a beszélgetést Kálovits Gézával, az IBUSZ utazási iroda vezetőjével. — Nem is tudni pontosan, az IBUSZ irodájának vezetője-e ma Kálovits Géza, vagy az Ibusz Bankot igazgatja Salgótarjánban? — Idén július 1—tői, amikortól megkezdte működését az IBUSZ Bank. az utazási irodát is vezetem és a bank fiókigazgatója is vagyok. Ez a megbízatás a jövő év végéig tart. Az ország IBUSZ irodáinak hetvenöt százalékában így szervezték meg a Md.Ft 30 Kihelyezések lenczell ' < 'lumené _______________ b ank vezetését. — Milyen tevékenységet folytathat az IBUSZ Bank, és mi jellemezte az első négy hónapot? — Teljesen ugyanaz a légkör és tevékenység illeti meg, mint bármelyik más kereskedelmi bankot. Júliusban és az elmúlt hónapokban a legnagyobb volumenű tevékenységünk a valutaváltás volt és a belföldi devizaszámlavezetés. Ez utóbbira érdekességként említhetem meg, hogy szinte napi példa negyven dollár átutalása Amerikába vagy Thaiföldre. Jól megy az értékpapírok árusítása: letéti jegyekből egy hónapban 10 millió forintot bonyolítunk. Úgy vélem, kondícióink is e tekintetben a legjobbak között vannak. — A hitelezést is megkezdte már az IBUSZ Bank? — Erre a tevékenységre most építettük ki a gépesített feldolgozási rendszert, s rövidesen hitelügyintézőnk is munkába áll. Igaz, voltak már nálunk hitelért, s bár a salgótarjáni fiókban erre csak most rendezkedtünk be, a hitelt, természetesen lebonyolítjuk. A hitelezés egyik alapfeltétele. hogy a kérelmező nálunk vezeti a számláját, illetve itt van a devizaszámlája. Napok kérdése, hogy a számlavezetés is elkezdődik nálunk. Éy végére már száz számlát szeretnénk vezetni az IBUSZ Bankban Salgótarjánban. — Ez igen! nagy terv, szerintem __ — Úgy gondolom, teljesíthető. Egyrészt mert munkába álltak az ezzel foglalkozó embereink, másrészt pedig olyan számítógépes rendszerünk van, ami lehetővé teszi, hogy 24 órán belül minden átutalást teljesítsünk, és napi kamatot száEzer 100 80 60 40 1 20 _ü_ 1991 1992 1993 1994 Az IBUSZ BANK-nál vezetett betétszámlák számának ' írható alakulása mólunk s fizetünk. — Ezek szerint a jövőben az IBUSZ Bank jelentős tényező lesz a bankok között? — Egészen biztos, hiszen felépítettsége a legjobb, ugyanis az IBUSZ irodák hálózatában működik, és ez a — most már egyben :— bankhálózat a legnagyobb az országban. És számítógépeink is a legújabbak közül valók. — Az elmondottak azt is mutatják, hogy az IBUSZ a bankja létrehozásában hálózata mellett a valutaeladásra és a devizaszámlákra épített. Nem tartanak—e attól, ha a jövő év végére konvertibilis lesz a forint, e két banki tevékenység alaposan visszaesik? — Nem hiszem, hogy a forint konvertibilitása miatt visszaesne a valutaváltás vagy a devizaszámlavezetés. A konvertibilitás, szerintem, ezt inkább pozitívan befolyásolja, több lesz a pénzügyi tranzakció. Belátható időn belül Európában nem alakulnak ki olyan pénzviszonyok, amelyek például a valutaváltást fölöslegessé tennék. \
