Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 1991. november 9., szombat 4 Salgótarján és környéke Falugyűlés és közmeghallgatás • Kazár. November 15-én, 14 órától közmeghallgatást tarta­nak a településen, melyen a polgármester és a jegyző vála­szol az érdeklődők kérdéseire. Ugyanezen a napon. 17 órától kerül sor falugyűlésre a helyi művelődési házban, ahol a jövő évi költségvetésről és az eddig végzett munkáról esik majd szó. Hangosbemondó • Mátraszele. A szigorú pénz­ügyi gazdálkodás eredménye­képpen az önkormányzatnak le­hetősége nyílt arra, hogy terven felül még az idén megvalósítsák a falu hangosbemondójának felújítását, mely jelenleg üzem- képtelen. A beruházás kétszá­zezer forintba kerül. „Ajándéktüzelő” az intézményeknek • Cered. A már meglévő szén­készletek kiegészítésére 80 köbméter fát vásárolt az ön- kormányzat a falu intézményei részére. A tüzelőhöz kedvez­ményes áron, a helyi termelő- szövetkezeten keresztül jutottak hozzá, ugyanis a téesz szállítási költségekkel együtt egy köbmé­ter fáért csupán 1600 forintot kért. Hálózatbővítés • Sóshartyán. Még ebben az esztendőben öt új lámpatestet szerelnek fel a polgármesteri hivatal megbízásából a Május 1 úton az EMASZ szakemberei. A közvilágítás bővítése kétszá­zezer forintjába kerül az ön- kormányzatnak. Földút nélkül • Bárna. Az önkormányzat idei költségvetésének nagyré­szét a település közútjainak épí­tésére illetve felújítására fordí­totta. Öt utcában végeztek ilyen jellegű munkálatokat, ami ösz- szesen körülbelül hárommillió forintot emésztett fel. így sike­rült elérni, hogy 1992-re várha­tóan nem lesz földút a faluban. Szilaspogony kevesebbet költött • Az egykori ceredi közös ta­nács költségvetését elemzik több évre visszamenőleg a pénzügyi bizottságok, ezzel próbálva kilendíteni a vagyon­megosztási vitát a holtpontról. Annyi már kiderült, hogy 1990- ben az egyik társközség, Szilas­pogony 600 ezer forinttal keve­sebbet költött bevételeinek ösz- szegénél, a másik társközség. Zabar esetében megközelítőleg egyensúlyban van a mérleg, míg Cerednek nagyobbak vol­tak a kiadásai a rá jutó bevéte­leknél. Új üzlet • Zabar. A régi tűzoltószertár épületében nyílt meg nemrégi­ben egy új vegyesbolt, mely na­gyobb választékkal, jobb minő­ségű kenyérrel várja a helybéli vásárlókat. Az önkormányzat tervezi az üzlet további bővíté­sét is. Mire futja a fizetésből? Bevallom, nem volt könnyű riportalanyokat találni a salgó­tarjáni öblösüveggyár kéziter- mékekel gyártó, feldolgozó üzemében, mert a címben emlí­tett kérdésre, többen igen rö­vidre fogva a szót csak annyit válaszoltak: semmire .. . Végül sikerült három őszintén kitárul­kozó, a nevét is közreadó, szó­kimondó munkásasszony véle­ményének legfontosabb jellem­zőit rögzíteni. Kellemes társalgó, ugyanak­kor egyértelműen nyílt véle­ményalkotó Csík Mária, aki 1967-től dolgozik a gyárban, üvegcsiszoló és festő szakmája van. — Azért kerültem ide az ex- port-csomagolóba, könnyebb munkára, mert ismét elővett a fájdalmas izületi-gyulladás — mutat testének jobbfelére, a nyakától lefelé. — Nem szíve­sen megyek betegállományba, mert az anyagilag leültet. Nyá­ron, amikor már nem bírtam to­vább, egy hónapig betegjegyen voltam. Három ezer forinttal kaptam kevesebbet. Ilyen luxust én nem engedhetek meg ma­gamnak. A délutános, valamint a két szakma után járó ezer fo­rint pótlékkal havonta, nettóban 10 ezer forintot viszek haza. Egy 50 négyzetméteres gázfűté­ses öröklakásban élek, OTP hi­telem nincs. A gyárnak 17 ezer forinttal tartozom, ami havonta 72 forint törlesztést jelent. — Kiszámította, hogy a rezsi és egyéb fizetési kötelezettsé­gek teljesítése után jó, ha 4500 forintja marad a következő fize­tésig, élelemre, ruházkodásra. kultúrálódásra. Az egy napra elkölthető összeg 100-120 fo­rint. A „hogyan lehet ezt a pénzt beosztani?” kérdésre, így vála­szol:— Másnaponként és egytál ételt főzök. Az étlapon krumpli, tészta és zöldség váltogatja egymást. A konyhapénzhez hozzájárulnak a gyerekek is. Ezen kívül a kötésből és a ké­zimunkából adódó mellékessel még kiegészítem. Szerencsére a lakásberendezések megvannak. Hogy megélek, azt annak is kö­szönhetem. hogy igen sok segít­séget kapok a szüleimtől és a húgomtól. Félek attól, hogy ná­lunk is sor kerül majd a leépí­tésre, ami országszerte folyik. Remélem eddigi jó munkámmal rászolgálok a maradásra. Azt viszont már most kijelenthetem a munkanélküli segélyből nem tudok megélni.. — Üzemcsiszoló szakmun­kás vagyok, most itt segítek mondja Varga Józsefné, aki itt kezdett dolgozni 1968-ban. El­vált asszonyként két gyermekét neveli. Havi keresete nettóban 8-9 ezer forint. Ehhez jön 5440 forint családi pótlék, és havi 200 forint gyermektartás. Édesanyám 5400 forint nyu- díjat kap, édesapám már koráb­ban meghalt, így hát nincs aki segítsen. Rettentő kevés a kere­setem a megélhetéshez. Szeren­csém. hogy a gyerekek nem kö- vetelődzőek, megértik, hogy mit, miért nem lehet megvenni. Ami kell, azt viszont bárho­gyan, de meg kell venni. Na­gyobbik lányomnak, aki az idén érettségizik a szécsényi mező- gazdasági középiskolában, csizma kell, örülök ha hárome­zer forintért megtudom venni. A kisebbiknek se kapok ezeröt­száz forinton alul. Annyira fél­tem, nehogy elvesszen, mondja, miközben a zsebe mélyébe nyúl s kiveszi onnan pénztárcáját. Ki vesz belője gy ötszázast, meg egy százast. Énnyi van a pén­teki fizetésig. Gyári keresetét a kertben termett gyümölccsel és állattar­tásai egészíti ki. Könnyebbséget jelent, hogy nincs OTP köl­csöne, a télre való szenet pedig még a nyáron olcsón megvette. Hogy jövőre mi lesz, arra gon­dolni se mer. — Valami jobbat is kérdez­hetett volna, fogadd a mosoly­gós Burányi Ferencné, üveg­mosó fiatalasszony, akit csak Nárcisznak hívnak munkatársai. — Én, havonta 6700 forintot keresek, a férjem, aki az Agro- filnál kőműves, nettóban 10 ezeret hoz haza. Salgótarjánban a Déryné úton két évvel ezelőtt I millió 420 ezer forintért vet­tünk egy lakást, ezzel 15 évre köteleztük el magunkat. A ka­matokkal együtt havonta 10 ezer forintot törlesztünk az OTP-nek. így naponta 150 fo­rint marad az étkezési költsé­gekre. Szerencsére a szülők zöldséggel és krumplival segí­tenek. Bár jó kedélyű vagyok, nem szeretek sírni, ha viszont mélyen elgondolkodnék, volna okom rá. — Mi lesz akkor, ha netán munkanélküli lesz? — Akkor a férjemnek kell még többet kell dolgozni... V.K. Készülünk a télre — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! — mondaná a mesebeli anyóka, ha vele találkoztunk volna az erdőben. A mát- raszelei Csivincsik Jánosné viszont a valóságban gyűjti a rozsét télire. — Amíg nincs hideg, addig jó ez is — mondja a néni, aki két-háromnaponta jár el fáért, kiegészíteni az otthoni készletet, amit fiai már a tavasszal összegyűjtöttek. Vastagat nem szabad szedni, mert azért szól az erdész. Szorgos gyűjtőmunka után Kiárusítják az adományokat A Máltai Lovagrend segítő­készségéről, jótékony cseleke­deteiről vált híressé az egész vi­lágon. Nevük hazánkban is egyre ismertebb, s a közeljövő­ben Salgótarján rászorulói is - közvetve - részesülhetnek adományaiból. Történt ugyanis, hogy a lo­vagrend adományozási szán­dékkal kereste meg a várost, s ezt a képviselőtestület örömmel fogadta. Mindazt, amit felaján­lottak, szorgos gyűjtőmunka eredménye, s az önkormányzat­nak csupán annyi volt a fel­adata, hogy az elszállításról gondoskodjon. Szerencsére vállalkozó szel­lemű emberben nem volt hiány, a testület két tagja: dr. Bercsé­nyi Lajos és dr. Angyal Dávid, valamint Szomszéd József, a közlekedési felügyelet igazga­tója, illetve Szomszéd Tamás vállalta az adomány átvételével, a szállítással kapcsolatos tenni­valók lebonyolítását. Adám József rimóci fuvarozó munkaerejét és kamionját aján­lotta fel, s így a mintegy 22 tonna, bútorokból, ruhaneműk­ből és egyéb használati tár­gyakból álló szállítmány októ­ber végén megérkezett Magyar- országra. Az önkormányzat köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik önzetlen segítségnyújtásukkal hozzájárultak az akció sikeré­hez és lehetővé tették a lovag­rend nemes gesztusának megva­lósítását. Az adományok érté­kesítésének jogi akadálya nincs, ezért a leltározás után ki fogják azokat árusítani. Az elképzelé­sek szerint erre - a Rákóczi úton lévő volt MSZMP-terem- ben - még karácsony előtt sor kerül. A műszaki cikkeket és bútorokat a városgazdálkodási vállalat raktárából közvetlenül lehet majd megvásárolni. A vá­rosi önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága a nem­régiben megtartott ülésén fo­gadta el ezt a megoldást. (m.j.) — „Úgy néz ki jó évünk lesz” — mondja Szorcsik Fe­rencné, a sóshartyáni szesz­főzde vezetője, aki már 1974 óta főzi a pálinkát a környék la­kóinak. — Idén elég szép volt a gyümölcstermés, már jó két hó­napja hordják az emberek a cef­rét. Egészen márciusig így megy ez, átlagban 13 ezer hek­toliter szeszt főzünk egy sze­zonban. Kojnok Győző Nógrádme- gyerből hozott 400 liter cefrét, s reméli legalább 20 liter pálinka kifői belőle: — A fiam nemso­kára megnősül, jól jön ez az es­küvőn. De a rokonokat, baráto­kat is szívesen megvendégelem. A körjegyzőség nem ütőképes Az egykor triumvirátusba kényszerített három község, Ce­red, Szilaspogny, Zabar nem­csak a közös tanácsi, de a kör­jegyzőségi viszonyt sem tartja megfelelőnek. A zabari polgármester szerint a körjegyzőség nem igazán ütő­képes közigazgatási forma, hi­szen egy jegyző képtelen meg­felelni három falu elvárásainak. Ez a munka egész embert kíván, s csak az önálló hivatal biztosít­hatja a naprakész, folyamatos ügyintézést. A január elsejétől működő zabari hivatal a tervek szerint négy fős apparátust fog­lalkoztatna, de - hasonlóan a pogonyiak elképzeléseihez - az ügyintézők több területen is te­vékenykednének, illetve nem főállásban dolgoznának. A pénzügyi előadói és a jegyzői poszt betöltésére már kiírta a pályázatot az önkormányzat. A polgármester szerint a falu anyagilag sem járna roszabbul, mint eddig, szoros gazálkodás- sal kompenzálni tudják az önál­lósággal járó többletkiadásokat. Magyar cserebere -1991 Zagyvapálfalván, a Vizslás felé vezető úton kaptuk lencsevégre ezt a feliratot Tisztogatás a vásárcsarnokban Pánikhangulat a tarjáni zugárusok között A megyeszékhely lakói jog­gal panaszkodnak az utóbbi években a tarjáni piacon kiala­kult áldatlan állapotok miatt. Értetlenül állnak az illetékes ha­tóságok tehetetlensége előtt, s várják, mikor lesz már valaki hajlandó komolyan foglalkozni ezzel a problémával. Végre a rendőrség és a salgó­tarjáni polgármesteri hivatal ok­tóber 30-án a délelőtti órákban ellenőrzést tartott a vásárcsar­nokban és a mellette lévő len­gyel piacon. Az árusok nem túl­zottan örültek a razziának, sőt volt, aki botrányosan szidal­mazta az intézkedő hatósági személyeket. A lefoglalt és elkobzott áru mennyisége szinte hihetetlen. Egy személynél 119 kg kávét foglaltak le, egy másik sze­mélynél 22 liter alkoholt és egy külföldi állampolgártól több száz doboz márkás cigarettát! Összesen 200 kg kávét, 94 liter alkoholt és több karton cigaret­tát sikerült elkobozniuk az ille­gális kereskedőktől. Tizennégy személy ellen tettek feljelentést. Ilyen és ehhez hasonló razzi­ákra lehet számítani a jövőben is. Hiszen sem a polgármesteri hivatal, sem pedig a rendőrség nem nézheti ölbe tett kézzel a zugárusok adómentes meggaz­dagodását. Hiszen a tisztességes kereskedők, kemény adót fizet­nek minden árucikk és vevő után! Szeli Beindult a szesz-szezon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom