Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
1991. november 6., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Rétság és környéke Felújítják a magtárat • Nézsa. Legutóbbi ülésén úgy határozott az önkormányzat képviselő-testülete, hogy a község központjában álló, műemlék jellegű magtár épületét felújítják. A mintegy hatszáz négyzetméteres építmény tető- szerkezetének kicserélésével a napokban kezdődnek a munkálatok, melyek várhatóan 1,2 millió forintot tesznek ki. A tervek szerint jövőre kerül sor a teljes külső felújításra. Az ön- kormányzat mindenképpen munkahelyet kíván létesíteni a szép épületben. Szervezik a vízmű társulást • Ősagárd. Megkezdődött a falu vízellátását is megoldó vízmű társulás szervezése. A szervezőbizottság tagjai ezekben a napokban felkeresik a lakosságot a belépés ügyében. / Áthelyezték az emlékművet • Felsöpetény. Régi helyéről az orvosi rendelő előtti térre áthelyezték az első világháború helyi áldozatainak emlékművét. December második felében ünnepélyes avatás keretében felhelyezik rá a második világháború falusi áldozatainak emléktábláját. Ez bizony nem UFO! Dolgozik a „szivar” Érdekes jelenséget figyelhetnek meg a napokban Nézsa, Le- génd, Alsópetény és Romhány térségének lakói. Közel százméteres magasságban egy harci helikopter cirkál a légtérben, egy tízméter hosszúságú szivar alakú tárgyat vontatva. De ezúttal ne gondoljon senki a nógrádi tájakon honos UFO-kra. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet munkatársaitól megtudtuk, hogy az említett „szivar" az Osztrák Szövetségi Földtani Hivatal elektromágneses mérőszondája, melyet a mérések időtartamára bocsátottak a hazai földtani kutatás rendelkezésére. A helikopter fedélzetét magyar geofizikusok és osztrák technikusok uralják. Ők kezelik a nagyteljesítményű számítógépet, mely a mérési adatok rögzítését végzi. Ide futnak be a földkörüli pályán keringő műholdak által kibocsájtott rádiójelek, melyek segítségével egy amerikai gyártmányú vevőberendezés a mérési pontok helyének ötméteres pontosságú meghatározását teszi lehetővé. A geofizikai műszeregyüttes a felszínen illetve a talajtakaró alatt elhelyezkedő kőzetek többféle fizikai tulajdonságát méri. A mérési anyag elsődleges feldolgozásra a bécsi műszaki egyetem nagyszámítógépére kerül, ahol az adatok alapján szelvényeket és színes térképeket szerkesztenek. A további feldolgozást és a földtani értelmezést az Eötvös Lóránd Geofizikai Inézet légigeofizikai kutatócsoportja végzi. A nemzetközi mérőbrigád a Dunántúli Középhegységben az elmúlt években számos vizsgálaton vett részt. Ezek célja reménybeli bauxittároló szerkezetek felkutatása volt. Nézsa határában valaha szintén bauxitbánya működött. Az esetleges újabb lelőhely felfedezésén túlmenően a nógrádi méréssorozat eredményei nyersanyag- és vízkutatás illetve környezetvédelmi célú vizsgálatokhoz szükséges földtani térképek készítéséhez is hasznosíthatók lesznek éveken keresztül. A kutatási módszer igen hatékony, a környezetet egyáltalán nem károsítja és nagyon rövid idő alatt kivitelezhető. Hagyományos, „földi” geofizikai vizsgálatok csak hosszú évek múlva hoznának hasonló eredményeket. Ebben a kaotikus, kiismerhetetlen világban annyi kellemet-^ len meglepetés, csalódás, sérelem éri az embert, hogy lassan már középkori lovagpáncélként viseltetünk minden várható külső hatással szemben. Már a sisakrostélyt is leengedjük, csupán tekintetünkkel pásztázzuk arasznyi nyíláson a ránk leselkedő veszélyt, s ha megtörténik az újabb kellemetlen meglepe* tés, csalódás, stb.(lásd mint fenn), páncélkeménységünk biztos rejtekébe húzódva szemrebbenés nélkül megyünk tovább, már nem is érezzük a kezdetben annyira fájdalmas ütéseket. Ebben a kaotikus, kiismerhetetlen világban egyre kevesebb kellemes meglepetés ér bennünket. Ritkán hullik le lovagpáncélunk. Ezért is oly' édesek az örömteli csalódások. Mert azért vannak ilyenek is. Mint mostanság Rétságon. a művelődési központban. Nem, nem a programokról van szó, mégcsak nem is a népművelők munkájáról, és mégis mindkettőről. Tavalyelőtt a karácsonyi vásárokat vezették be a kultúra városi központjában, ahol ekkor népművészek alkotásaiból lehetett ajándékokat vásárolni. Innen az ötlet. Hetekkel ezelőtt a világhírű Lee Cooper farmercég széles választékából, most pedig a N.Y. Air edzőcipők közül választhatnak az érdeklődők. Az üzleti áraknál jóval olcsóbban! Egy hét múlva a Pulii fonalak szerelmesei vásárolhatnak itt. Ebben a kaotikus, kiismerhetetlen világban egyre kevesebb kellemes meglepetés ér bennünket. A rétsági művelődési ház tevékenysége örömteli kivétel. Lovagpáncélunk másodpercek alatt semmivé foszlik. (szilágyi) Akik saját bőrükön érzik az emberek pénztelenségét Hosszúék hosszú időre vállalkoztak lasztották. Miért ezt, s nem „az éppen futó slágerek”, a butik, a lángossütés, az italkimérés valamelyikét? Érdekes, de a mai napig nem tudják igazán megmagyarázni. Talán azért, mert úgy gondolták, amíg világ a világ, mindig lesznek építkező emberek. Férj, feleség és édesanya vágott neki a vállalkozók útjának. Újrakezdési kölcsönből teremtették meg az alapokat. Kiirtották a gazt a falu határában fejevő telkükről, irodát, raktárt építettek rá. Nem kis munka volt. De végre beindult a telep, s ez mindennél fontosabb volt. Hosszúné asszony szelíd mosollyal az arcán meséli, hogy itt bizony nem napi nyolc órát, hanem dupláját, néha ennél is többet kell dolgozni. Ezt korántsem panaszképpen mondja, elvégre nem hátrál meg a munka elől. Gyakran ő rakodja meg áruval az autókat, ő pakolja le férjével a téglát vagy cementet. Egyébiránt pedig egyáltalán Helyi adók januártól Rétság. Az önkormányzat képviselőtestülete legutóbbi ülésén megalkotta a helyi adók rendeletét, amély 1992. január elsejétől lép érvénybe a városban. Ennek megfelelően magán- személyek kommunális adót fizetnek, melynek mértéke évi ezer forint. Az iparűzési adó a nettó árbevétel kétezreléke. A nem lakás céljára szolgáló épületekre, használati céljuk szerint, különböző nagyságú adókat kell fizetni. A Rákóczi úti vállalkozók négyzetméterenként százforintot, míg az üzletként, irodaként vagy műhelyként használt épületekre negyven, a garázs és egyéb építményekre húsz forintot kell adóként befizetni. Önkéntes lánglovagok Csend honol Diósjenő határában, a méteres tábla hirdette magánvállalkozásban működtetett Tüzép-telep környékén. A kapu tárva-nyitva, azonban sehol egy teherautó, rakodó emberek vagy urambocsá' egy daru. Az egyszerű, de ízléses kis házikóban fiatalasszony ül az asztalnál. Megtudjuk, ő ama bizonyos Hosszú Józsefné, kinek neve a cégtáblán olvasható. A telepről többet tudna mesélni a férje, de most éppen úton van. Ettől függetlenül a hölgy is készséggel áll rendelkezésünkre. A Hosszú család 1989-ben sorsfordulóhoz érkezett. Ekkor határozott úgy a családi tanács, hogy vállalkozásba kezdenek. Már csak azt kellett eldönteni, melyiket a sok közül? Az építő- és tüzelőanyag kereskedést váCsövek a csöveken — nem építkeznek az emberek nem fenékig tejfel a vállalkozók élete. Legalábbis Hosszúéké nem. Hiába dolgoznak minimális árréssel, hiába árulnak jó minőségű termékeket, hiába van minden, ami kell az építkezéshez — nem nagyon megy az üzlet. Különösebben mégcsak nem is csodálkoznak ezen. Elvégre egyre nehezebben élnek meg az emberek. így aztán ma már nagyon kevesen vágnak bele a lakásépítésbe. Úgy fogalmaz Hosszúné, hogy a közhely náluk fedi a valóságot: valóban saját bőrükön érzékelik a pénztelenséget. Arról persze szó sincs, hogy feladnák vállalkozásukat. Igaz, hogy egyre nagyobbak a kamatok, amiket fizetnek, kilátástalanul nehéz újabb hitelekhez jutni (ez különösen bántja őket), de tovább próbálkoznak. Tavasszal betonoszlopok és béléstestek gyártásába kezdenek. Talán nagyobb kereslet lesz, mint a többi tüzépes árura. (szi-no) Négy község — Szendehely, Ősagárd, Felsöpetény, Nőtincs — alapítja meg önkéntes tűzoltóegységeit. Fotónkon a nőtincsi Szent Flórián szobor látható. Mily erők repesztik szét a falat? Akik már megették kenyerük javát, felnevelték gyermekeiket, becsülettel ledolgoztak négy évtizedet, nem sok mindenre vágynak. Egy kis nyugalomra és békességre, no, meg az otthon melegére. Zagyvái János is effélét szeretne, s, hogy nem élhet emí- gyen, annak nem mindennapi oka van. Nem is szükséges belépni a Romhány, Kossuth utca 52. szám alatti családi ház kapuján, messziről szembeötlik a téma: több helyen is repedések szabdalják az épület homlokzatát. Beljebb kerülve siralmas látvány fogadja az embert. Egy gyermekkéz elférne azokban a törésvonalakban, melyek valósággal szétválasztják a ház falát. Közelebbről szemügyre véve a meglepő látványt, olyasféle érzése van az emberfiának, csoda, hogy még egyáltalán áll ez a ház. A tulajdonost nem kell faggatni, szinte ömlik belőle a szó. Történeti sorrendbe meséli el az eseményeket. Mintegy öt esztendővel ezelőtt elkészült az utcában a betonút, majd a járda. És a gondok gyökere alighanem itt van, de ne szaladjunk a dolgok elébe. Szóval, örült mindenki az útnak, fejlődik a falu, nem kell sárban mászkálni, minden szép és jó — lett volna. Legalábbis Zagyvaléknak. Ugyanis néhány év múlva több helyen megrepedt a házuk fala. Évről évre jobban és jobban szétnyíltak a falak. Ma már két-háromcentis nyílások éktelenkednek elbor- zasztó látványként a házon, a gazda elkeseredésében valamiféle szigetelővel takarta el a lu- kakat. Dehát, ez sem segített. Nem tehetett mást a szenvedő tulaj, a repedéseken besüvítő szél és beosonó hideg elől kiköltöztette több mint nyolcvan esztendőt megélt édesanyját. A konyhában van hely szegénynek. Köves ez a helyiség, mindössze egy sparhelt fűt, éjszaka már nagyon fázik a mama. Gyakran sírdogál, s kérdezgeti, vajon mikor költözhet vissza régi szobájába? Nem tud választ adni az elkeseredett házigazda. Inkább három méteres acélrudat kaparint markába, s már mutatja is a szomorú valóságot: a ház előtt három-négy helyen leszúrja az alkalmi mérőszerszámot, mely akadálytalanul „eltűnik” a földben. Vagyis jókora üregek vannak itt. Mondhatni tökéletes búvóhelyek a víznek. Ezt is igazolja a gazda: vödörnyi vizet önt a járda melletti vízlevezető árokba, melyben másodpercek múlva bugyborékok törnek a felszínre. Vagyis lefelé menekül a víz. Valószínűleg, a ház előtti (alatti) üregekbe. Ebből a szobából kellett kiköltöztetni a nagymamát Zagyvái János már mindent megpróbált e tarthatatlan állapot megszűntetésére. Szólt a polgármesternek, aki hivatalos szakértőt küldött a helyszínre. Az önkormányzat továbbá érteZagyvai János méricskél sítette az útépítési munkálatokat elvégző Salgótarjáni Közúti Igazgatóságot is házrepedésről. A vállalat igazgatója válaszában leszögezte, hogy ami cége munkája, azt maradéktalanul elvégezték, nem ők a hibásak a kialakult helyzetért. A hatvani illetőségű szakértő napokban megérkezett véleménye szerint „sürgető az épület előtti folyóka javítása és biztosítani kell az árok egyenletes esését”. Zagyvái János nem érti a szakértő azon véleményét, miszerint „építési hibák (alapozási mélység, vályogfal)” is közrejátszanak a ház jelenlegi állapotában. Elvégre az a ház, amelyhez 1964-ben toldotta hozzá az ominózus kisszobát. mintegy százötven éves, még dédna- gyapja építette. S ennyi időn keresztül nem repedtek meg a falai. Csak az útépítés után. Zagyvái János tovább keresi igazát. Addig megy, míg meg nem oldódik gondja. Mégsem dőlhet le a ház a feje fölül! /szilágyi/ Lovagpáncél és öröm
