Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

Ő MAGAZIN 1991. november 30., szombat AIDS-világnap december 1-jén A kihívás megosztása „Csatlakoztatnunk kell erő­inket és meg kell osztanunk a kihívást’-mondotta dr. Hiroshi Nakajima. az Egészségügyi Vi­lágszervezet főigazgatója, ami­kor meghirdette az AIDS-világ­nap idei programját. „Úgy kell gazdálkodnunk az idővel, forrá­sainkkal és erőinkkel, hogy kö­zös erőbevetéssel a maximális együttes hatását tudjuk elérni. Csak akkor van esélyünk arra, hogy legyőzzük az. AIDS-et. ha összefogunk.” Alig egy évtized alatt világ­szerte 10 millió ember vált HÍV fertőzötté, akik közül töb mint 1.5 milliónál - közülük 500 ezer öt év alatti gyermeknél - fejlődött ki az AIDS. Jelenleg naponta mintegy 5 ezerrel nő a fertőzöttek száma. Az előrejel­zések szerint 2000-re 40 millió körül lesz a HÍV fertőzött /bele­értve a férfiakat, nőket, gyer­mekeket/, akik közül 10-15 mil­lióin lesznek AIDS-esek, mivel a vírussal fertőzöttek közül, ha nem is mindenki, előbb vagy utóbb AIDS-essé válik. Közöt­tük nagy százalékban lesznek olyan fiatal és középkorú felnőt­tek, akiknek halála a társadal­mat a legproduktív tagjaitól fosztja meg - tanároktól, gyári munkásoktól, mezőgazdasági dolgozóktól, építőktől, orvosok­tól, nővérektől, sőt még politi­kai vezetőktől is. Az AIDS azért is annyira társadalmi és gazdasági, sem mint egyszerű egészségügyi kérdés./ A legha­tásosabb lenne a kötelező szű­rővizsgálat bevezetése! - a szerk./ A tapasztalat azt mutatja, hogy hiába van lehetőség ano­nim /név és személyi adatok nélküli/ vizsgálatra, elenyésző azok száma, akik éltek a lehető­séggel. Pedig a szűrővizsgála­tokra mindenki jelentkezhet /a bőr-és nemibeteg-gondozók- ban: Salgótarján, Ady E.u.l. és Balassagyarmat, Rákóczi út 27, valamint az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat megyei intézetében, Salgó­tarján, Bem út 7-9./, és ezzel nem csak saját személyét tisz­tázhatja, hanem lehetőséget te­remtene az egészségügyi és tár­sadalmi szerveknek, illetve a szakembereknek, hogy a jár­vány elleni harcukat eredmé­nyesen folytathassák. Ez felbe­csülhetetlen segítséget jelen­tene. A WHO azért választotta az idei AIDS-világnapra az „A ki­hívás megosztása” című témát, hogy tudatosítsa ezt a tényt és elősegítse a részvételt, a széle­sebb körű együttműködést a ve­szély elleni harcban!-sb­A vevő ismeretlen Egy 1460 körül nyomott, igen ritka Biblia szerdán 1,7 millió dollárért (1,1 millió font sterling) kelt el Londonban a Christie,s árverésén. A Bibliát a bajorországi Bambergben nyomták Albrecht Pfister nyomdájában. A vevő nem fedte fel kilétét. A „liverpooli példányként" nyilvántartott (a múlt század óta Liverpool earl- jének tulajdonában volt) Biblia eddig az egyetlen a Pfister nyomdájából kikerült 14 pél­dány közül, amely az utóbbi két évszázadban megjelent a pia­con. A 480 oldal terjedelmű Biblia legfőbb jellegzetessége az, hogy a szöveget oldalanként két hasábban nyomták, s a ha­sábok mindegyike 36 sort tar­talmaz. Gutemberg 1455-ben nyomtatott híres Bibliája, amelyből még több mint negy­ven példány létezik, ezzel szemben 42 soros hasábokban lett kinyomtatva. Szakértők sze­rint a Pfister Biblia nyomtatásá­hoz használt ólombetűk Gu­temberg műhelyéből valók. Szükségessé vált egy szótár kiadása Latin nyelvoktatás a pizzériában A Vatikán arra készül, hogy a régi latin nyelv gazdag szókin­csét tartalmazó szótárt jelentes­sen meg. Ilyen szótár harminc esztendővel ezelőtt jelent meg utoljára a pápai államban. A szótár kiadása egybehangzó vé­lemények szerint azért vált szükségessé, mert a latin már csak elméletileg hivatalos nyelve a Római Katolikus Egy­háznak. A liturgiában a latin nyelv a 60-as években vesztette el ve­zető szerepét, miután a II. Vati­káni Zsinat elrendelte, hogy a misét minden országban a nép anyanyelvén celebrálják. Azóta még a pápai főiskolákon is - ahol azelőtt még az értekezlete­ket is latinul tartották - a hallga­tók anyanyelvén tanítanak a professzorok. Amikor a püspökök össze­gyűlnek Rómában, hogy talál­kozzanak a pápával, a Vatikán tolmácsokat alkalmaz, akik ké­pesek szimultán fordítani a latin nyelven felolvasott dokumen­tumokat. A múlt évi szinóduson II. Já­nos Pál szemrehányást tett, hogy kevesen beszélik a klasz- szikus nyelvet. De bármennyire szereti is a latint, maga a pápa sem ezen a nyelven írja doku­mentumait, hanem lengyelül. Bíborosoktól kezdve újságíró­kig, mindenki az olasz fordítást tanulmányozza, mert gyakorla­tilag az lett a Vatikán hivatalos nyelve. Mint a Newsweek című ame­rikai magazin írja: Reginaid Foster atya, a latin nyelv rangidős vatikáni pro­fesszora önként jelentkezőket oktat a hivatalos órák után. Forster, egy Milwaukee-ból származó karmelita atya, időn­ként római pizzériákban tart órákat a legkülönfélébb tanítvá­nyoknak. Mint mondja, vannak köztük New Yorkból jött zsidó cseredi­ákok is. „A latin nyelv szerete- téhez nem kell katolikusnak lenni - hangoztatja -, mert a la­tin kultúra túl mutat az egyház határain”. A kréta és a papír lassan a múlté A huszadik század palatáblája Az írás elterjedése volt talán az első információs technológiai forradalom. A beszéd szimbó­lumokban való megjelenítése lehetővé tette a gondolatok hosszú távú megőrzését emlé­kező tehetségünktől függetle­nül. Napjainkban ez az ősi technológia mindenütt jelen van a fejlett országok mindennapi életében. Nemcsak a könyvek, újságok, magazinok, de még az utcanevek, feliratok, falfirkák is ezt az írásos információt közve­títik, A századunk felfedezésein izmosodó szilikon alapú infor­mációs technológia, bár még messze áll attól, hogy minden­napi környezetünk része legyen, a személyi számítógépek száma egyre növekszik. Közöttünk egyre inkább nő a „multimédia” komputerek száma, amelyek kihasználják a hangos és képi információtovábbítás, grafikus megjelenítés lehetőségeit is. A folyadékkristályok alkalmazása lehetővé tette olyan „laptop” berendezések kifejlesztését, amelyek szinte csak síkbeli, kétdimenziós képernyője a hozzá csatlakozó számítógéppel kisebb egy aktatáskánál. Hétvégi ügyeletek Salgótarján Orvosi ügyelet: 12-527 Gyermekorvosi ügyelet: 14-051 Fogorvosi ügyelet: 11-166 Gyógyszertári ügyelet: 11-661 Állatorvosi ügyelet: 11-068 Tűzoltóság: 11-400 Rendőrség: 11-255 Autómentő: 14-905 Filmszínház: 14-121 Máv információ: 14-000 Távolsági Volán inf.: 11-240 Balassagyarmat Körzetszám: 35 Orvosi ügyelet: 11-621 Fogorvosi ügyelet: 12-343 Lelkisegélyszolgálat: 10-977 Tűzoltóság: 10-055 Rendőrség: 12-344 Autómentő: 11 -822 Bátonyterenye Orvosi ügyelet: 53-344 Mentők: 53-544 Rendőrség 53-647 Pásztó Orvosi ügyelet: 60-006 Mentők: 60-255 Rendőrség: 60-052 Szécsény Orvosi ügyelet: 113 Rendőrség: 101 Tűzoltóság: B.gyarmat: 10-055 Rétság Orvosi ügyelet: 404 Rendőrség: 11 Tűzoltóság: 60 Népi kalendárium December: Karácsony hava December a latin őskalendá­riumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: „tizedik”. Ez a hónap a pihenés, a megbéké­lés, a jó hangulat jegyében telt el. Az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a megérdemelt munka gyümöl­cseit. December 4. Borbála Szent Borbálát pogány apja azért záratta toronyba, hogy ké­rők ne férkőzhessenek hozzá. A toronynak volt ugyan két ab­laka, de Borbála apja távollété­ben rávette az építőket, hogy vágjanak a falba egy harmadi­kat is. Ezen át becsempészett magához egy papot, aki megke­resztelte. Amikor az apja ezt megtudta. Borbála a pappal együtt megszökött. Egy szikla­hasadékban rejtőztek el. Az apa azonban rájuk talált, mert egy pásztor elárulta őket. A kegyet­len szülő utána megkorbácsol- tatta a lányát, majd átadta a ró­mai hatóságoknak. Azok meg- kíno/ták, acát tüzes fáklyával verték, de hitét nem tudták meg­törni. yégül is az apa fejezte le saját kezűleg. Az ő büntetése sem maradt el, szörnytette szín­helyén villám sújtotta halálra. Á középkorban a városok puskaporos tornyát ajánlották Borbála oltalmába, s a képzet- társítás révén a tüzérek az ágyú- és puskaművesek, a harangön­tők illetve kőművesek és kőfa­ragók védnöke is ő volt, és egé­szen más okból a bányászok egyik patrónája. A nógrádi bá­nyászfalvak templomaiban több helyütt azt énekelték Borbála napján: „Ott lent az aknában karbid­lámpa fénye. Szent Borbála vigyáz a bá­nyász életére, Hozzá fohászkodik: ne lelje halálát, Ha kimondja nevét, emeli sapkáját. December 6. Miklós Ma minden bizonnyal ő a leg­népszerűbb szent az egész vilá­gon. Valódi énjét szinte teljesen eltakarja az alakja köré szőtt sok legenda. Legendáiból most csak néhányat emelünk ki. Egy ízben úgy magyarázta meg hallgatóságának a Szenthá­romság titkát, hogy felkapott egy téglát, mondván: miképpen három elem, föld, víz és tűz al­kotja a téglát, úgy van három személy egy istenségben. Máskor három zsákocska arannyal segített meg három szüzet, így lett a férjez, menni kívánó lányok palrónusa. Régi magyar népünk a vásárolt por­tékára adott foglalót ezért „Szent Miklós pénzének” ne­vezte. Az alkut szentesítő ál­domást „Szent Miklós pohará­ból" itták meg a felek. Egészen hihetetlenül hangzik következő legendája: Egy sú­lyos éhínség idején három diá­kot megölt a szállásadójuk, fel­darabolta őket, sóban tartósí­totta, hogy húsukat kimérhesse. Miklós azonban éppen arra járt, fölfedte a gaztettet, és a három fiatalt föltámasztotta. A Mikulás-ünnep a kará­csony közelségének köszönhe­tően lett az, aminek ma ismer­jük, a nagy ajándékozások nap­jává. December 13. Lucia, Luca Lúcia ókeresztény szűz és vértanú, és a népi hiedelemvilág jeles alakja. Legendája azzal kezdődik, hogy elzarándokolt anyjával, aki már tizennégy éve szenvedett vérfolyásban. Szent Ágota sírjához. Itt anyja meg­gyógyult, ő pedig álmot látott. Álmából felébredve közölte anyjával, hogy nem megy férj­hez pogány vőlegényéhez, mi­vel van már jegyese: Jézus Krisztus. Kikérte örökrészét is. és azt szétosztotta a szegények között. Elhagyott vőlegénye föl­jelentette a hatóságoknál. Mivel nem volt hajlandó megtagadni hitét, sem föladni szüzességét, a helytartó bordélyházba akarta vitetni, de hiába. Lúcia teste úgy elnehezült, hogy ötven ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor szörnyen megkínozták, végezetül tőrrel torkon döfték, de addig nem halt meg, amíg az utolsó kenétet föl nem vette. Lúciát a mártírok pálmáján kí­vül a nyakából kiálló tőrrel, a lábánál ökörrel ábrázolják. Nálunk Lúciát /Lucát/ bo­szorkánynak hiszik, azért nem is keresztelik a falusiak Lucá­nak lányukat, mert szeles, há- zsártos asszony lenne belőle. Estéjén az ajtókat és az ablako­kat bezárják, hogy a gonosz Luca be ne mehessen a lakásba. Luca estéjén járnak a gyereke­ket ijesztgető „tótasszonyok”. A varázsló és jósló cselekmények ezén az estén kezdődnek és a karácsonyi éjféli miséig tarta­nak. December 21. Tamás A népnyelv az apostolt „hitet­len” Tamásnak nevezi, ez a megjelölés onnan ered. hogy az evangélium szerint Tamás ké­telkedett Jézus feltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a ha­lála után megjelent az aposto­loknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történetet, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. Jézus nyolc nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, és akkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúl­jon újjaival a sebeibe, s Tamás úgy tett. Meggyőződvén, hogy valóban keresztre feszített Mes­terével áll szemben, visszatért a hitre. Tamást a képzőművészeti alkotásokban derékszögű mérő­léccel, vagy vonalzóval ábrázol­ják, mely építész voltára utal. Tamás napján a magyar nyelv- területen mézet szenteltettek orvosszerül a baromfidög ellen. December 25. Karácsony A legnépszerűbb ünnep a ke­resztény világon Jézus születé­sének emléknapja. „Mily csodá­latos az isteni gondviselés, ame­lyik napon a Nap született, jött a világra Krisztus is!” - kiáltott fel Szent Ciprián, Karthágó püspöke a III. században. Való­jában I. Gyula pápa csak 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnap­jává. Addig az időpontig az év­nek szinte valamennyi napját számba vették a teológusok Jé­zus Krisztus születésnapjaként. A születés lehetséges történelmi időpontja ma sem tisztázott, de az örmény egyház kivételével, mely január 6-án ünnepli a szü­letést, minden keresztény egy­ház elfogadta Gyula pápa dön­tését. A karácsonyi fenyőfa vi­szonylag újkeletű jelképe a ka­rácsonynak. Magyarországon kb. 150 éve honosodott meg. Mit jelképez a karácsonyfa? A gyümölcstermő örökzöld fa a Szűzanyát. Gömbdíszei az égi­testeket. A piramisszerűen el­rendezett égő gyertyák az év so­rán növekvő és csökkenő vilá­gosságot. A fa csúcsán a fényes csillag a Kisdedet. Mióta készítenek betlehemi istállót? A szokás elindítója As­sisi Szent Ferenc volt, aki élő- képszerűen épített fel elsőnek betlehemi istállót. Eleven ökröt és szamarat állított bele, pászto­rokat és zenészeket hozatott. Az istállóban az ökör és a szamár egymás mellé állítása azt a fel­fogást tükrözi, hogy Jézus nem csak a zsidók Messiásaként jött el - a zsidókat jelképezi a tiszta ökör -.hanem az egész ember­iség, tehát a pogányok szabadí­tójaként is. Őket jelképezi a tisztátalan csacsi. A Cserhát falvaiban ma is élő betlehemezés, karácsonyi pász­torjáték szokása talán szintén Ferenctől ered, ám lehet, hogy még régebbi, és akkor eredete a középkor homályába vész. Annyi bizonyos, hogy a betle­hemezés másik vízkereszti for­máját, a csillagozást hazánkban már a XI. században ismerték. December 26. István, December 27. János A keresztény hívők 26-án az első vértanút, István diakónust ünnepük, akit a zsidók halálra köveztek. 27-én pedig Jánost, Jézus Krisztus legfiatalabb apostolát, a „mennydörgés fiát”. Mivel a magyar nyelvterületen az Istvánok és a Jánosok voltak legtöbben a férfiak között, ezen a két napon voltak a legnagyobb névnapozások. Nógrádban így köszöntötték őket: „Örvend az ég vigasságos di­cséretekkel, Ragyog a Nap sugarával, tiszta fényével, Csillagok felderülnek, ho­mályt messze kerülnek, Minden embert messzire ke­rülnek, Minden emberek örülnek, ma zengedeznek. Dicsőséges szent István Já­nos is veszi hárfáját, Edesdeden veregeti kedves nótáját. Ezt kívánjuk szívesen, hogy az Isten éltessen, Testi-lelki áldásával szeren­cséltessen.” Nagy Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom