Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. november 29., péntek Kérdőjelek Csak belügy? (FEB)A nemzeti érzelmek nem titkolt felkorbácsolása jegyében jóval a kétharmados többséget meghaladó szavazataránnyal, a bu­karesti parlament elfogadta az új román alkotmányt. Sokan, köztük a magyar nemzetiségű képviselők - ellene szavaztak, zömmel a ki­sebbségek jogait korlátozó pontok miatt. Mit mond az alkotmány? Mindenekelőtt azt, hogy Románia egy­séges nemzetállam, ahol - Ion Iliescu elnöknek a La Libre Belgi- que-ban most megjelent nyilatkozata szerint - „nem lehet szó föde­ralizmusról”. Király Károly, a szenátus alelnöke, - aki annak elle­nére nem vett részt a csütörtöki szavazáson, hogy ezzel a szenátus­ból való kizárást is kockáztatja - azt tekinti a legjellemzőbbnek, hogy az alaptörvény „nem mondja ki a kisebbségek jogait, ellenben pontosan meghatározza a tiltásokat”. Lehet, hogy azoknak van iga­zuk, akik azt vállalják, hogy ez az alkotmány attól még nem lesz eu­rópai szintű, mert alkotói annak hirdetik? Hogyan hathat ez például a romániai magyarságra? Az alkot­mány egyes pontjai és megszületésének körülményei aligha javítják a nagylétszámú kisebbségek közérzetét, sőt új feszültségek forrásai lehetnek. Ez Románia kizárólagos belügye volna abban az Európá­ban, ahol a kelet-európai térség etnikai feszültségeit tekintik az egyik legriasztóbb veszélynek? Ami egyébként nem más, mint amit a római NATO-csúcs is kimondott. Kocsis Tamás A Közép-Európai Fórum felhívása Horvátország és Szlovénia haladéktalan elismerését és a diplomáciai kapcsolatok felvé­telét szorgalmazó felhívást inté­zett Antall József kormányfő­höz, Jeszenszky Géza külügy­miniszterhez és az országgyű­lési képviselőkhöz a Közép-Eu­rópai Fórum akcióbizottsága. A bécsi székhelyű szervezet hangoztatja:„Magyarországnak, mint a közép-európai térség legfontosabb államának politi­kai és erkölcsi kötelessége, hogy a jognak érvényt szerez­zen, ha a jövőben hitelt érdemlő szerepel akar játszani Közép- .Európában. A magyar kormány eddigi magatartása semmilyen előnyt sem biztosított a vajda­sági magyaroknak, helyzetük napról napra drámaibbá válik. Horvátország elismerése előfel­tétele a békefolyamat kezdeté­nek, a helyzet megszilárdulásá­nak." A szervezet végül arra hívja fel a címzetteket, hogy gondol­ják át eddigi politikájukat és le­gyenek „elsősorban tekintettel Magyarország és a közép-euró­pai térség érdekeire”. Ismét halálbüntetés? Pozsony. A lipótvárosi bör­tönben lemészárolt fegyőrök esete kapcsán egyre többen kö­vetelik, hogy Csehszlovákiában újra vezessék be be a halálbün­tetést. Körülbelül ezer ember tűntetett a halálbüntetés tör­vénybeiktatásáért, a hét gyilkos rab kivégzéséért, de a lapokban is egyre szaporodnak a petíciók. Világpolitika sorokban Tokió. Moszkva elsőszámú diplomáciai törekvése, hogy megkösse Japánnal a második világháborút hivatalosan is le­záró békeszerződést - mondotta Mihail Gorbacsov szovjet elnök a japán Kyodo hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. Az elnök úgy vélte, hogy a kiala­kult „új légkörben” „drasztiku­san lerövidíthető" a szerződések aláírásáig vezető periódus. Róma. Líbia nem adja ki tit­kosszolgálatának azt a két tiszt­jét, akiket a Pan Am amerikai légitársaság 103-as járata ellen három évvel ezelőtt elkövetett merénylettel vádolnak. Kadhafi líbiai vezető egy magán tévétár­saságnak nyilatkozva hangsú­lyozta, hogy Líbia sem az Egyesült Államokkal, sem Nagy-Britann iával nem kötött kiadatási: egyezményt, ezért nem is lehet kiadni a két vádolt személyt. Nicosia. Irán felajánlotta, hogy kész közvetíteni Azerbaj­dzsán és Örményország között a Karabah. hovatartozásáról ki­robbant legújabb keletű vitában. Az ajánlatot a szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó Ali Ak- bar Velajati iráni külügyminisz­ter tette, amikor a kazahsztáni Alma Atában találkozott ör­mény kollégájával. A megbe­szélésen a teheráni diplomácia vezetője szorgalmazta, hogy békés, jószomszédi kapcsolatok alakuljanak ki a szovjet köztár­saságok, leginkább azok között, amelyek közel fekszenek Irán­hoz. Bukarest. A megszálló csa­patok Romániából való távozá­sáért rendeztek nagygyűlést pénteken Bukarestben. Szerve­zői - többek között a Keresz­ténydemokrata Unió, a Buka- rest-Kisinyov Társaság - nyil­vánvalóan Moldovára gondol­nak, amelyet Románia szerves részének tekintenek. Amint a tömeggyűlésre hívó felszólítá­sukban hangsúlyozták, Romá­nia egy része már felszabadult ugyan, ám másik fele még min­dig megszállás alatt van. A ro­mán nép jelenleg nem rendelke­zik olyan vezetővel, aki megol­dást találna „legfájdalmasabb és legmegalázóbb problémájára, a nemzeti kérdésre”. Peking. Kína nem szeretné, ha az ENSZ békefenntartó erői­nek Jugoszláviába küldéséről hozott határozat precedenst te­remtene. Kína ezúttal megérti, hogy a Biztonsági Tanács így döntött, hiszen maguk a jugo­szláviai konfliktusban érintett felek kérték a világszervezet beavatkozását. Elvben azonban Peking helyteleníti, ha az ENSZ beavatkozik az egyes országok beliigyeibe. A világszervezet­nek az államok közötti viszony szabályozása a feladata. Liberalizmus és kereszténység: egymás mellett (Folytatás az I. oldalról) sem tesz jót. Az ingerlőén sar- kos vélemények helyett mé­lyebben kellene elemezni ezt a problémát. Saját példámból tu­dom, hogy nehéz körülmények között is lehet vállalni a gyer­mekáldást. De amíg az állam nem hárítja el azokat a problémákat, ame­lyek miatt az emberek nem me­rik vállalni a gyermekeket, amíg nem foglalkozik a felvilá­gosító munkával, addig ehhez a kérdéshez kioktató és tapintat­lan módon nem szabad köze­ledni. Az lenne a cél, hogy mi­nél kevesebb élet pusztuljon el, s erre kellene megfelelő tör­vényt hozni. Ha ezt törvénnyel nem lehet elérni - s úgy vélem, nem lehet -, akkor más eszközt kell választani. Az akasztásról — Gyakorta halljuk mostan­ság a keresztényi megbocsátás kifejezést is. A Parlamentben viszont Dénes János független képviselő akasztásra hívott fel. Ilyen körülmények között Ivánvi Gábor hisz a keresztényi meg­bocsátás eszméjéban? — A keresztényi megbocsá­tás bizonyos törvényekkel kap­csolatban természetesen fel sem merült. Az elhangzott, hogy le­hetséges a megbocsátás, ha a bűnös bűnbánatot gyakorol. A keresztényi megbocsátás azon­ban elébe megy a bűnbánatnak, mintegy gerjeszti azt. A törvé­nyi fenyegetettség, az, hogy ve­lem le fognak számolni, az soha nem fog igaz bűnbánatot ger­jeszteni senkiben. Az ilyenfajta elszámoltatás nem alkalmas másra, mint arra, hogy a gyanút­lan és sokféle problémával küzdő lakosságnak odadobjon valakit, akin levezetheti indula­tait. A közhangulat gerjesztése azonban rendkívül kockázatos. Az elszámoltatásról — Sok kormánypárti képvi­selő meggyőződéssel vallja, hogy a vidéket járva jórészt olyan emberekkel találkozik, akik követelik az elszámoltatást, a valódi rendszerváltást. — Zsák a foltját mindig megtalálja, s kétségkívül létezik az elszámoltatók köre is. Dénes János sem véletlenül átaliotta azt mondani, hogy akár az akasztás is szóba jöhet. Hallat­lanul tragikusnak és felelőtlen­nek tartom ebben a zaklatott közhangulatban ezt a lincselésre utaló megjegyzést. Most a kor­mánynak, a politikusoknak mindenképpen a békesség, a nyugalom megőrzésén kellene fáradozniuk, s lenne más eszköz is arra, hogy a volt bűnöket a helyükre tegyük. Főképpen a történészi eszközökre gondo­lok. — Miért abszolút lehetetlen mindezt belátniuk azoknak, akik ugyan a keresztényi meggyőző­désükre hivatkoznak, de azzal szöges ellentétben nyilatkoznak és cselekednek? — Nagyon sok a lelkileg sé­rült ember, aki soha nem tudott magában feloldódni. Mindmáig beteg és zaklatott lelkű, s azt hi­szi, hog'y megnyugodna, ha á bíró szerepében tetszeleghetne, vagy legalábbis feledtetné ön­magával, hogy ő maga sem volt makulátlan. Mert az elmúlt rendszerben az emberek több­sége szereplő is volt, nemcsak szenvedő. Mindenki szeretné igazolni önmagát. S azt látom, hogy minél harsányabb valaki, annál inkább takargatni akar va­lamit. Sz. Á. Honvédelmi vezetők találkozója A magyar, a lengyel, vala­mint a cseh és szlovák honvé­delmi tárcák politikai, humani­tárius és szociális ügyekért fele­lős vezetői kezdtek tanácsko­zást Budapesten. A háromnapos találkozón Raffay Ernő, a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtitkára Bronislav Komo- rowski, a lengyel nemzetvé­delmi miniszter nevelési ügyekkel foglalkozó miniszter- helyettese és Antonin Rasek, a csehszlovák védelmi miniszter szociális és humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó miniszterhe­lyettese által vezetett delegá­ciók vesznek részt. A küldött­ségek a tervek szerint kölcsönö­sen tájékoztatják egymást a hadseregeikben történt változá­sok tapasztaltairól, értékelik az eddigi együttműködés eredmé­nyeit, illetve a háromoldalú kapcsolatok további lehetséges területeit tekintik át. A buda­pesti tanácskozás a tavaly szep­temberben Zakopanéban meg­tartott hasonló tartalmi megbe­szélés folytatása. Diáklázadás Ulánbátor. Feldühödött diá­kok megverték a Nagy Népi Hurál (parlament) elnökét. Zs. Urtnaszan az ülés szünetében ment ki a parlament központi bejáratánál összegyűlt fiatalok­hoz, akik követelték, hogy ta­lálkozzon a Legfelsőbb Bíróság tagjainak lemondásáért éh­ségsztrájkot folytató társaikkal. Miután a parlament elnöke ezt feleslegesnek ítélte, a tüntetők erőszakkal próbálták kényszerí­teni erre követelésük teljesíté­sére. Albán politikai helyzetkép egy évvel a kezdetek után Majd egy év telt el azóta, hogy a tiranai egyetemisták ha­talmas tüntetései nyomán Albá­niában kibontakozott a demok­ratikus mozgalom. Az új fo­lyamat jelentős eredményeket hozott: megalakult az új parla­ment, amelyben erős az ellen­zék, koalíciós kormány irányítja az országot, depóiitizálták az ál­lami és gazdasági szerveket, megszületett a szólásszabadság, stb. Tizennyolc politikai párt, valamint számos politikái és kulturális szervezet alakult, amelyek között a szélsőbaltól a szélsőjobbig a teljes politikai skála megtalálható. Mindazonáltal a konzervatív erők és a hajdani totalitárius ál­lamból visszamaradt gondolko­dásmód és gyakorlat következ­tében a demokratikus folyamat fejlődése során számtalan aka­dályba ütközött. A demokratikus erők a békés tiltakozás minden eszközét fel­használják - beleértve az éh­ségsztrájkot is -, hogy győze­lemre vigyék ezt a folyamatot. Sok problémát és demokratikus kérést csupán sztrájkok után si­került rendezni. így érték el az egykori politikai foglyok, hogy a parlament rehabilitálja őket. .igy, kaptak béremelést a bányá­szok, s most á televízió dolgo­zói sztrájkolnak. Jelenleg is harc folyik a par­lamenti és kormánytöbbséget élvező Szocialista Párt és a leg­nagyobb ellenzéki párt, a De­mokrata Párt között. A harc egyik legfőbb tétje az új parla­menti választások időpontjának kitűzése. A szocialisták hatalmi mono­póliumát megszüntetni kívánó ellenzék minél előbbre szeretné hozni a választásokat, míg a Szocialista Párt ragaszkodik 1992 májusához, amelyben elő­zetesen megállapodtak. A pár­tok közötti összeütközés moz­gósította az ország közvélemé­nyét, amely a súlyos és egyre mélyülő gazdasági válság kö­vetkeztében gyorsan radikalizá- lódott és polarizálódott. Ebben helyzetben az olajipar és más ágazatok termelése a tervezett­nek csupán a felét érte el. Több mint két hete egyetlen újság sem jelenik meg papírhi­ány miatt. A rádió és a televízió továbbra is csupán a propa­ganda eszköze maradt, s mivel a szocialisták (volt kommunisták) ellenőrzése alatt áll, kapórajön nekik, hogy nem jelennek meg az ellenzéki lapok. Az ellenzék több hete sürgeti a rádió és a te­levízió vezetőinek leváltását és e médiák gyökeres átszervezé­sét. mivel ez az egész nemzet érdekeit szolgálná. A szocialis­ták viszont követelésüket eluta­sították. s most a rádió és a tele­vízió 400 dolgozója (a mintegy 700-ból) 20 napja sztrájkol. Az ellenzék pedig a múlt héten a parlamentet bojkottálta, így til­takozván a jelenlegi helyzet el­len. Pillanatnyilag semmilyen áttörésre nincs kilátás. Vidéken ugyanakkor kaoti­kus a helyzet. A földosztás je­lentős társadalmi feszültségek­hez vezet. A termelőföldben szűkölködő parasztok, azt kérik az államtól, hogy az ő kéréseik élvezzenek elsőséget és költöz­hessenek a terméketlen tájakról az ország más vidékeire. Másutt a parasztok azt követelik, hogy a földeket adják vissza egykori tulajdonosaiknak. Ez a követe­lés-más paraszti csoportok el­lenkezésével találkozik, s nem csupán feszültségeket teremt, hanem a földreform megvalósí­tását is nehezíti. Hírünk a világban Washington. Magyarország fontos érdekének tartja, hogy békésen megoldódjék az arab­izraeli viszály, helyreálljon a béke - jelentette ki szerdán az ENSZ közgyűlésének vitájában Erdős André ENSZ-nagykövet, aki egyúttal felhívta a tagálla­mokat: töröljék el a régen ho­zott határozatot, amely fajüldö- zésnek minősítette a cioniz­must. A magyar ENSZ-képviselő méltatta a Madridban kezdődött közel-keleti békekonferencia jelentőségét, reményét fejezve ki, hogy a tárgyalások igazsá­gos, tartós békéhez vezetnek, biztosítják a palesztin nép poli­tikai jogainak érvényesülését, véget vetnek az erőszak alkal­mazásának és elvezetnek ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a tér­ség valamennyi országának te­rületi sérthetetlenségét, bele­értve Izraelt. London. Magyarországnak nincsenek eszközei légtere elle­nőrzésére sem, nemhogy meg­védésére - mondta a Financial Times című brit lapnak adott nyilatkozatában Francois Heis- bourg, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intéze­tének igazgatója. Arra a hírre reagált, hogy a magyar honvé­delmi minisztérium nemrég a jugoszláv határ őrizetének erő­sítését ígérte. Heisbourg szerint az EK egyetlen hatékony csele­kedete az lehetne, hogy megfi­gyelőket küld oda, ahol még egyáltalán béke van. Havanna. Magyarország tízmillió lakosa számára a terv- gazdaságról a piacgazdaságra való áttérés inkább fájdalmas, .semmint felszabadító élmény - írta a Granma című kubai napi­lap. Az újság szerint 1990 óta megháromszorozódott magyar munkanélküliség, az egy főre jutó külföldi adósság nagysága, a szocialista tábor megszűnésé­vel járó piacbeszűkülés. Véd- és dacszövetséget kötött hat település ( „HUMAN” Temetkezési Ügynökség Salgótarján, Vörös Hadsereg u. J (Folytatás az I. oldalról) tosságú a külső segítség. Bár a követelmények szigorúak, ám a jó elképzelések gyakorlatba való átültetéséhez ma is lehet pénzt szerezni a bankoktól, a segélyprogramoktól. Alapfeltétel ugyanakkor, hogy a kezdeményezés helyi le­gyen, tisztázzák, ki menedzseli a programot, s a gazdaságossági számítás sem maradhat el. Egy­séges területfejlesztésre van szükség, s ezen belül úgy kell korszerűsíteni az adott régió­ban, hogy a falvak ne váljanak egymás riválisává. Ezután a polgármesterek egymás után mondták el állás­pontjaikat, s némi vita is kiala­kult köztük. Végül megegyez­tek abban: úgy lehet igazán hat­hatós tervezetet elkészíteni, amennyiben Hollókő lesz a mé­zesmadzag, s fő feladatként a világörökség megőrzését tűzik ki célul. Az ó-falut látni akaró túris­tákkal azonban a közeli Nóg- rádsipek is nyer, hiszen fo­gyasztják az itt termesztett bio­termékeket, s hasonlóképpen jól jár a kissé távolabb lévő Szé- csény, mert oda mennek mo­ziba, étterembe. Aggodalmak is elhangzottak a program életképességével kapcsolatban. Felvetődött a kérdés: hosszabb távú megvaló­sítását nem torpedózza-e meg a sürgős intézkedéseket követelő gazdasági kényszer, mint pél­dául a növekvő munkanélküli­ség? Nagylóc képviselő-testülete már jóváhagyta egy olyan ak­kumulátorbontónak a létesíté­sét, amely kezdetben 30, később háromszor ennyi dolgozót fog­lalkoztatna. Hamarosan falu­gyűlésen is megtárgyalják az üzem létrehozásának kérdését, s csak remélni lehet, hogy a la­kosság nem adja áldását a nem kívánatos vállalkozásra. A tiszta környezet megóvása az egész falu érdeke, s előbbre való, mint pár tucat ember ál­lása. Különben is idővel jóval többen találhatnak maguknak munkát a túrizmusban, a föl­dművelésben, az állattartásban, vagy a vadászatban. Tanácsként fogalmazódott meg: a nyilvá­nosság segítségét kell kérni minden emberre és környezetre ártalmas tevékenység megaka­dályozása érdekében. A települések vezetői befeje­zésül véd- és dacszövetségei kötöttek. Egyhangúan belee­gyeztek abba, hogy az ACCESS BT szakértői már a napokban Svájcban azt az álláspontot képviseljék, miszerint Hollókői és környékét rekreációs egész­ségügyi központá fejlesztik, s megpróbáljanak hozzá tőkeerős pártfogókat szerezni. A társaság ugyanis nemcsak kidolgozza a területfejlesztési programot, hanem menedzseri is -annak végrehajtását. A jelenlévők ab­ban is megállapodtak, hogy de­cember 18-án délután 2 órától a szécsényi művelődési házban folytatják a nagyratörő tervek megbeszélését. Kolaj László Mély fájdalommal tudat­juk, hogy ID. KOLOCSÁNYIFERENC befejezte dolgos életét. Temetése: 1991. novem­ber 30-án (szombaton), 11 órakor lesz a zagyvapál- falvai alsó temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD

Next

/
Oldalképek
Tartalom