Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

1991. november 28., csütörtök MEGYEI KORKÉP 3 A lakók tehetetlenül háborognak, a hőszolgáltatók magyarázkodnak A fénymásoló „népművész” Egy új műfaj és az IBM-szemlélet Amerikai útinapló grafiká- gozta fel. A bemutatásukhoz kon - ez lehetne a mottója a hazatérése után szponzorokai Yellowstone Today Egt mii Karacsondi módra ”Mi, a lakások tulajdono­sai, vagy bérlői ki vagyunk szolgáltatva a hőszolgáltató igazgatójának! Csőke Béla pedig nein átallotta a sajtón keresztül kijelenteni:,, Ha a város .lakossága nem fizet, akkor kikapcsoltatom a laká­sok fűtését.” Mi ez, ha nem a hivatali hatalommal való visz- szaélés?!” Egyébként is miért velünk akarja a hőszolgáltató megfizettetni, hogy úgy gaz­dálkodik, ahogy? Pintér Sándor salgótarjáni lakos leveléből idéztem, aki An­tall József miniszterelnökhöz fordult panasszal a hőszolgálta­tói díjak drasztikus megemelése miatt. Az. ő példája is mutatja: rendkívül élénk az érdeklődés a a hőszolgáltatás-ügye iránt. Szerkesztőségünk is gyakran kap levelet e témakörben. Az alábbiakban közre adok néhá­nyat a pro és kontra megfogal­mazott véleményekből. Pintér Sándor — a hőszolgál­tató rossz gazdálkodására cé­lozva — a többi között megkér­dezte: „Miként kaphat egy gépírónő 180 ezer forint visz- sza nem térítendő lakástámo­gatást? Minek a vállalatnak a Karancs-hegyi kőbánya, hi­szen az csak növeli az általá­nos költségeket?” Vonsik Ilona salgótarjáni ol­vasónk hozzánk is eljuttatta a hőszolgáltató illetékeseinek címzett levele másolatát. Töb­bek között ezeket írta: „Október 17-től november 4-ig a lakásomban lévő öt ra­diátor közül négy hideg volt, míg egy kézmeleg... Huszon­egy éves gond lakásomban a fűtés. Eddig, ha volt fűtés, ha nem, mindig fizettem a „szol­gáltatást” az Önök által meg­határozott összegben. A „pi­aci viszonyok” szigorodása engem is arra késztet, hogy Kék Hírek Eletet ment(ene)! Salgótarján, Vizslás, Kiste- renye és még sorolhatnánk a vá­ros és a község neveket, ahon­nan ellopják a telefonfülkékből a pénzt tartalmazó perselyeket és velük együtt a készülékeket is. Ezzel azonban nemcsak a postának okoznak kárt, hanem azoknak a lakosoknak is, akik adott esetben sürgősen szeret­nének mentőt kihívni egy be­teghez! Csekkhamisítás O. László salgótarjáni lakos a Posta Bank által kiadott saját nevére szóló csekkfüzetben 24000 forintot hamisan állított ki. így akarta fedezni az adósá­gát, amit egy barátjától kért kölcsön. A barátját küldte el a hamisan kiállított füzettel, ám a postai alkalmazott egy kis tü­relmet kérve kihívta a rendőrsé­get. Nagy divat Egy túrái lakos betétlapján 40000 forintos kárbejelentéssel egy salgótarjáni biztosítóhoz ál­lított be. Mint kiderült a hölgy megrendezte a saját kárát, ugyanis 1000 Ft-ot fizetett azért, hogy az autóját ekkora kár érje! Rablás a határon túl Négy salgótarjáni fiatal em­ber Szlovákiában az ott élő ma­gyar lakosoknál rablást követ­tek el. Ügyükben az illetékes magyar hatóságok járnak el, mivel a külföldön elkövetett bűnökért saját hazájukban kell az elkövetőknek felelniük. csak azért a szolgáltatásért fi­zessek, amelyet megkap­tam...Önök a fűtési díjat oly magasra emelték, hogy ha­talmas űr tátong a szolgálta­tás mennyisége, minősége és a díjtétel között. Ha önök a szolgáltatást felére, negyedére csökkentik, akkor úgy tisztes­séges, hogy az ellenszolgálta­tás arányban legyen az érté­kével. Ezért kérem, hogy a mindenkori szolgáltatás mennyiségének és minőségé­nek arányában állítsák ki számomra a számlákat.” A szintén salgótarjáni Mező Sándor feltette a kérdést: „Miért és hova tűnik el évente 60 millió forint értékű energia a hővezetékeken? A hőszolgáltató számoljon el a az elmúlt huszonhat év bevé­telével és a karbantartásra fordított kiadásaival. A me­gyei önkormányzat gyakorol­jon felügyeletet a vállalat fe­lett, hogy az ne alakulhason kft.-vé, vagy rt.-vé.” Majd arról tudósított: „A salgótarjáni távfűtéses lakások polgárai is megkezd­ték az aláírások gyűjtését. A mi lakásunkban 80 család la­kik, s egymásnak adva a ki­lincset jöttek a házfelügyelő­höz aláírni a tiltakozó ívet. Két nap leforgása alatt 65 csa­lád aláírta. Tudok olyan épü­letről, ahol közel 100 százalék ez az arány.” Pünkösdi Sándor a szakszer­vezet, Kovács Pál a munkásta­nács képviseletében látta el kéz­jegyével azt a levelet, amelyet a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat kollektívájának védel­mében fogalmaztak meg. Fel­emlegették: negyed évszázada .dolgoznak a fogyasztókért, sok­szor igen rossz körülmények között. Ennek ellenére az újsá­gok és a fogyasztók nem isme­„Az önkormányzatok társa­dalmi szervező funkciója a jö­vőben döntő szerepet fog ját­szani a dél-szlovákiai magyar­ság sorsának alakulásában... ” Többek között ez a gondolat a mottója annak az önkormány­zati regionális nagygyűlésnek, amelyet 1991 november 29-én, pénteken 17 órakor tartanak Lo­soncon a Csemadok székház­Köztudott: megyeszékhe­lyünk az egyik legszennyezet­tebb levegőjű városok közé tar­tozik, ezért nagy felüdülést je­lent, ha néhány napot tiszta, füst- és pormentes környezet­ben tölthetünk. Különösen így van ez a gyerekeknél, akiknek egy-egy vidéki kirándulás nagy örömmel és ismeretgazdago­dással jár. A Generál Utazási-Oktatási Iroda szervezésében nyílik lehe­tőség „erdei iskolai” üdülésre, tanulásra. Ezt az alkalmat hasz­nálta ki a Zagyvapálfalvai Kör­zeti Általános és Szakiskola ki­lencven tanulója. Szlovákiában, Salgótarjántól 160 km-re, a Bajnóci vár közelében töltöttek el hat kellemes napot. Élményeikről, s a progra­mokról készített képekből kiál­lítást nyitottak az iskola galériá­jában. Az alkotásokhoz fel­használták az erdőben gyűjtött anyagokat, faleveleket, termé­seket. A tábor vezetőjével. Nagy Józsefijével beszélgettünk, aki elmondta: öt pedagógus és négy szülő kisérte el a gyerekeket a privigyei bányászüdülőbe. rik el a munkájukat, sőt a hő­szolgáltatók lejáratásával fog­lalkoznak. így folytatták: „A megjegyzéseket sem műszakilag, sem szakmailag nem tudjuk elfogadni. Ezek a vádak laikus újságírói közlé­sek, amit Mi (Nagy M-el kezdve, királyi többesben, ez igen! — K.L.) úgy tudunk fel­fogni, mint újságírói szenzá­ció hajszát. (Szenzáció hajhá- szást akartak írni, nemde? — K.L.). Talán azzal is foglal­kozni kellene az újságírók­nak, hogy a távfűtéses lakások egy napi fűtése és melegvíz-el­látása 150 forintba kerül, a nyári hónapok rezsije 72 fo­rint...Holott manapság 150 forintért jól sem lehet lakni. ...Kéréssel fordulunk a tisztelt fogyasztóinkhoz, hogy az új­ságból és a légből kapott in­formációk helytállóságáról győződjenek meg, s úgy ítél­jék meg a munkánkat...Sze­retnénk végre háborítatlanul dolgozni, és továbbra is meg­felelő minőséggel szolgál­tatni.” (Ami a minőségi szol­gáltatást illeti, ennél többet a lakosság sem kíván! — K.L.) A vállalat képviselői által írottakról kikértem a salgótar­jáni garzonházban élő egyik a hideg otthonában sokat di­dergő és a meleg vizet hovato­vább csak hallomásból ismerő — lakó véleményét, aki ezeket mondta:-— Nekem a hőszolgáltatók ne magyarázkodjanak, hanem végre gondoskodjanak a fűtés­ről és a meleg vízről. Pláné azok után, hogy megszűnt a távhő^ szolgáltatás állami támogatása, s mi, lakók tartjuk el őket. Ha pedig képtelenek ellátni a fel­adatukat, akkor adják át a he­lyüket másoknak!” Egyetértettünk. Kolaj László ban. (Fuciková ulica, volt Er­zsébet utca.) A nagygyűlésen előadóként szerepelnek Batta István, Bilecz Endre, Duray Miklós, Kovács Gábor és Pál József parlamenti képviselők. Főbb térrlák: az ön- kormányzatok együttműködése, kulturális kapcsolatok, környe­zetvédelem, vállalkozások és iskolakapcsolatok kialakítása.- A fenyveserdő kellős köze­pén, a kristálytiszta levegőjű vidéken nagyon kellemesen és hasznosan teltek el a napok. Az ott dolgozók kedvesen, szívé­lyesen fogadtak, szinte minden kívánságunkat teljesítették. Az elszállásolás kényelmes, két-há- rom ágyas szobákban történt. Naponta négyszer étkeztünk, de gondoltak a nagyobb étvágyú gyerekekre is: jutott pótvacsora. Az idegenvezetőnk gazdag programmal várt minket. Ellá­togattunk Bajnóc és Zólyom vá­rába, sétáltunk Körmöcbánya utcáin. Jártunk uszodában, kor­csolyázhattunk a jégkorongcsa­pat jégpalotájában. Voltunk ál­latkertben és bányában is.- Mindezek közben jutott idő tanulásra?- A fennmaradó szabadidőt is kihasználtuk, s mi magunk is gondoskodtunk arról, hogy jól érezzék magukat a zömében alsó tagozatos gyerekek. Sókat sétáltunk az erdőben, s megfi­gyelési szempontok alapján vizsgáltuk a természetet. Meg­ismerkedhettek a tanulók kü­lönböző felszíni formákkal, fa­fajtákkal, az erdő állat és nö­salgótarjáni József Attila Műve­lődési Központban a múlt héten megnyílt kiállításnak. Kará- csondi Imre „irodalmi tacepa- óit”, az általa teremtett új műfaj szabályai szerint készített fénymásolat-grafikákat láthatja itt az érdeklődő. A Heves megyei Karácson- don élő neves költő, publicista, rendszeresen publikál a Kortárs, az Élet és Irodalom, hasábjain, de rendszeresen helyt kapnak írásai a Palócföld című nógrádi folyóiratban is. Minden álom és minden szerelem címmel kötete jelent meg. Felfedezte magának a modern kor technikai eszkö­zét, a fénymásolót. Támadt egy ötlete, s bevonta azt az alkotó­munkába. Képein az 1988-as amerikai kőrútjának élményanyagát dol­vényvilágával. Különösen élve­zetes volt az éjszakai túra. Ter­mészetesen tanultunk is, de a tananyagot mindig az aznapi élménnyel átszőve dolgoztuk fel.- Milyen tapasztalatokkal érkeztek haza?- Célunk volt, hogy jól érez­zék magukat a gyermekek, s ezért nem tartottunk katonás rendet, fegyelmet. Minden időt kihasználtunk a szabadban való sportolásra, sétára. Biztos, hogy senki sem unatkozott! Ez a né­hány nap hasznos volt a gyere­kek önállóságának kialakulásá­ban, hiszen a legtöbben most első ízben jártak külföldön, vol­tak szüleiktől távol. Minden diák kellemes élményekkel, s új ismeretekkel gazdagodott. Ezt bizonyítja egy, a tábor utolsó napján elhangzott mondat: „Ha­zamegyünk, de csak azért, hogy megnézzük anyut és engedélyt kapjunk igazgató bácsitól a visszajövetelre!” Teljesülhet a kívánság, ugyanis, mint azt dr. Kun And­rás igazgató elmondta, április­ban két csoport indítását terve­zik. Szikora kellett keresnie. A 'fénymásoló­kat forgalmazó cégek között ta­lált rá a Kopi-Ker Kft.-re, majd a papírgyárakra, ,s ma már a me­cénásai közé sorolhatja a salgó­tarjáni síküveggyárat is. A nógrádi megyeszékhely közönségének először mutatko­zik be képeivel, melyek megjár­ták már Miskolcot. Gyöngyöst és Budapestet is. A tárlat nézői­nek bizonyára feltűnik az angol nyelvű elnevezések kiejtés sze­rinti megjelenítése a grafiká­kon. Ezt így magyarázta a szerző: — Ha az „aj bi em” naponta IBM-nek ejtve elhangozhat a tévében, akkor én nem mondha­tok mást mint, hogy egy olyan országban, ahol hülyének néz­nek, én hülye vagyok. (mihalik) Tej tolvajok A hajnali városban csend ho­nol, csak a tejes kocsik indulnak el körútjukra. A legtöbben az igazak álmát alusszák, ám van­nak akiket nem hagy aludni egy gyötrő kín. . . Az éhség! Salgótarjánban ládástól lop­ják a tejet! A kereskedők tehe­tetlenek! Még az elzett sem se­gít! Nem tudnak mást, mint a rendőrségen ismeretlen elköve­tők ellen feljelentést tenni. Vajon tényleg bűnözőkről van szó?! A jogszabályok ér­telmében igen! Ám, aki éhes, annak nem létezik semmilyen törvény. Az éhség nagy úr és rossz tanácsadó! Kizárt dolog, hogy csak „csemetéket” lehetne vádolni ezzel a tettel. S hogyan jutottunk el ideáig? Erre a kérdésre hosszú lenne a válasz. Egy azonban biztos! A közeljövőben még több ilyen és ehhez hasonló „bűncselekmé­nyekről” fogunk még beszélni. S vajon milyen bíróság ítélkezik majd, ha elfogták a tolvajokat. Hogyan tudnak majd ítéletet hozni és hogyan tudják végre­hajtani?,! E kérdésekre a válasz sokis- meretlenes egyenlet, amelynek a megoldása nem a matemati­kusok kezében van! — szeli — Emlékülés • Balassagyarmat. A Palóc Múzeum, a Nagy Iván Múze­umbarát és Várostörténeti Kör, valamint a Honismereti Kör no­vember 29-én pénteken 14.30 órakor a múzeum első kiállítá­sának századik évfordulója al­kalmából emlékülést rendez. Ünnepi köszöntőt mond Koval- csik András, a loo éves mú­zeum történetét feleleveníti dr.Zólyomi József, az új állandó kiállítást ismerteti dr.Kapros Márta. Irodalmi és zenei össze­állítással közreműködik a Vari- etas együttes. A programot gaz­dagítja a Magyar Posta kezde­ményezésére Vertei József gra­fikusművész által az évfordu­lóra tervezett levelezőlap al­kalmi bélyegzése és árusítása. Bálint és Schirilla • Mátraterenye. Neves ven­dégek szerepelnek a községi népfőiskola vendéglistáján. November 18-án Bálint György, a népszerű Bálint gazda látogatott hozzájuk, de­cember 10-én Schirilla György tart előadást az egészséges életmódról. Emléktábla a tervek között • Szalmatercs.A második vi­lágháború áldozatai előtti tisz­telgésként emléktábla elhelye­zését tervezi a község önkor­mányzata. Az ehhez szükséges gyűjtőmunka nemrégiben kez­dődött meg. Az érintettek kér­dőíveken és személyesen jelez­hetik hozzátartozóik adatait. Vállalkozó képzés • Salgótarján. A napokban megkezdte munkáját a svájci-magyar vállalkozásfej­lesztési alapítvány kurzusa a számviteli főiskola épületében. Az országban elsőként indult komplex képzés során a 17 résztvevőnek 160 órában nyúj­tanak értékes vállalkozási isme­reteket neves szakembergárdá­ból meghívott előadók. Gyógyszersegély Eszékre • Mohora. Az ajkai önkor­mányzat kezdeményezéséhez csatlakozva, az eszéki katonai kórház megsegítésére ötezert forint értékű, gyógyszerekből és kötszerekből álló segélycsoma­got ajánlott fel a Magyar De­mokrata Fórum községi szerve­zete. Az erre a célra felajánlott további pénzadományokat a mohorai postán lehet befizetni. A helyes csekkszám: 7366424-5. Rendőrségi csoport • Drégelypalánk. A közbiz­tonság javítása céljából szóba került, hogy Nagyorosziban egy öt-hat főből álló rendőrségi csoportot hoznának létre, amelynek tagjai Nagyoroszi. Borsosberény .Pusztaberki, Hont, Ipolyvece és Drégelypa­lánk községben látná el a köz- biztonság javításának feladatait. A rétsági rendőrkapitányság négy fő foglalkoztatását és a vele járó költségeket elvállalja. Az érdekelt önkormányzatok­nak kell biztosítani két fő ré­szére a működtetéssel járó bér és egyéb költségeket. A dré- gelypalánki képviselő testület a téma tárgyalása után úgy dön­tött, hogy a reá eső évi 140-150 ezer forintot vállalja. Amennyi­ben a többiek is igent monda­nak, akkor az előbbi községek­ben mindig lesz szolgálatban lévő rendőr. A palóc régió Erdei iskola Szlovákiában Üdülés és tanulás egyszerre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom