Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

Júliusban volt öt éve, hogy megalakult a Hungária Biztosító. Összefüggésben az akkoriban induló pénzügyi reformmal, a kormány rendelettel megszüntette a monopolhelyzetben lévő Állami Biztosítót, és két új biztosítót hozott létre: a Hungáriát és az Államit. E két biztosító között egyidőben megosztotta a bizto­sítási tevékenységeket. A megosztáskor az összes gépjármű-biz­tosítást megkapta a Hungária - a kötelezőt és a csasco-t -, ezen­kívül az állami vállalatok biztosítása került még hozzá. Hogyan telt el ez az öt év a Hungária Biztosítónál? Erről be­szélgettünk Halama Józseffel, a HB megyei igazgatójával. Az ügyfél csak forog-töp- reng, hová menjen, melyiket vá­lassza: annyi a biztosító ma ná­lunk, mint a bank. Újabb és újabb pénzintézetek jelennek meg, kínálják szolgáltatásaikat, s valójában az ügyfélnek már ki sem kell mozdulnia otthonról, a biztosító ügynökei mennek őhozzá. Ám igazából ettől nem lesz könnyebb kiszemelt emberünk dolga, mert pontosan összeha­sonlítani szinte lehetetlen a kü­lönböző biztosítást ajánló cégek ígért szolgáltatásait, kedvezmé­nyeit. A havonta fizetendő díjak néhány száz forinttal különböz­nek, a lekötött idő is változó le­het, s arról már ne is szóljunk, hogy a kedvezmények is más­más körben jelentkeznek. Úgy tűnik tehát, hogy majdnem vé­letlen az, kinek, hol van ilyen meg olyan biztosítása. Illetve egészen mégsem így van, mert a legtöbb azon múlik, milyen az az üzletkötő, akivel a leendő ügyfél tárgyal. Számít a jó megjelenés, a talpraesettség, a meggyőző ér­velés, a hitelesség. A biztosítók első emberei ma az ügynökök. Éppen ezért furcsa, amit az egyik biztosítótársaságnál hal­lottunk: üzletkötőt kereső hirde­tésükre nem jelentkezett senki. Pedig a jó ügynök akár három­szor annyit is kereshet mint az iroda igazgatója, és ezt a szak­mát ma már tanítják, előtérbe került itt is az oktatás. Az újonnan alakult biztosító- társaságok embereiről messzi­ről és egyértelműen felfedezhe­tők a profizmus jegyei, de hihe­tetlen erőfeszítést tesznek e té­makörben a régebbi, a piacon egyedül vagy párban évekkel ezelőtt már jelen volt biztosítók is. Mégis az embernek az az ér­zése, az új biztosítók vannak előnyben. Ok ugyanis jól isme­rik azt, hogy mit és milyen felté­telekkel Ígért s adott a régebbi biztosító, és mindenképpen elő­nyösebb biztosítási módozatok kidolgozásán fáradoznak. Más­részt sokat jelent, hogy az üz­letben benne vannak a külföl­diek, akik évtizedes, sőt évszá­zados tapasztalatokkal érzik­tudják, mit kell ajánlani a ma­gyar piacon. S még van szabad piac. Mondhatnánk pedig, hogy sok biztosító lett hirtelen nálunk, de a nyugat-európai összehasonlí­tásokból mások, a szakemberek más következtetést vonnak le: hogy sok-e a biztosító, azt az dönti el, sok-e a biztosítás. Ha az életbiztosítást nézzük, szem­betűnő a különbség: a nyugat­európai országokban legalább annyi a biztosítás, amennyi a lakos. Magyarországon csak a lakosság felének van életbizto­sítása, de ha ebből leszámoljuk a valamikor tömegével kötött, szerény díjazású CSÉB-eket, a komolyabb összegű életbiztosí­tások száma csupán egymillióra tehető. Lenne mód, tehát a felzárkó­zásra, ám ennek igazából még nem jött el az ideje. Például egy 15 évre szóló egymillió forintos biztosítási szerződésre havonta ezreket kellene fizetni, ezt pe­dig még nem sokan engedhetik meg maguknak. — Először is a legsürgetőbb feladatunk a megyei hálózat ki­alakítása volt. Egy olyan háló­zaté, amely a lehető legköze­lebb van földrajzilag az ügyfe­lek lakóhelyéhez. Fiókunk, ki- rendeltségünk a megye minden városában van: az első Salgótar­jánban jött létre, míg legutóbb tavaly Bátonyterenyén alakítot­tunk ki kirendeltséget. Ezt kö­vetően új üzletágakat hoztunk létre, így a mezőgazdasági üzemek és magánvállalkozók biztosítási rendszerét, bekap­csolódtunk a személybiztosítá­sok művelésébe, majd részt vál­laltunk a lakásbiztosítások kö­rében is. Az idei év elejére a Hungária az egész megyére ki­terjedő számítógéphálózatot alakított ki. — Öt éve még rendelet kel­lett az új biztosító létrejötté­hez, ma sorra-másra alakul­nak a magán biztosítótársasá­gok. Hogyan állja a versenyt ebben a helyzetben a Hungá­ria? — Az elmúlt öt év nagy ré­sze, de különösen az utóbbi egy év valóban a kihívások idő­szaka, hiszen sorfa alakulnak az új biztosítók. Másrészt pedig a jelentkező biztosítási igényeket olyan körülmények között kell kielégíteni, amikor a gazdál­kodó egységek likviditási gon­dokkal küzdenek, s csökken a lakosság fizetőképessége is. Ám azt mondhatom, megfelelő üzletpolitikával sikerült helyt állnunk a versenyben. — A biztosítók versenyé­nek egyik érdekesége volt számomra az idei nyár, ami­kor többen is ringbe szálltak az új a kötelező gépjármü-fe- lelősségbiztosítás megszerzé­séért. Pedig majdnem mind­egyik biztosító társaság azt hangoztatta, hogy ez a dolog nem éri meg neki. Hogy is van ez valójában? — A benzináras rendszer idején, július elsejéig a gépjár­művek felelősségbiztosítási ká­rait a Hungária rendezte. Épp, ezért a szerződési rendszerre való átállás elsősorban a HB-nak jelentette a legnagyobb változást. Kárrendezési appará­tusunk megvolt, s számunkra egyáltalán nem lehetett közöm­bös, hogy az ügyfelek milyen arányban választják majd a Hungária Biztosítót. Az ered­mény: Nógrád megyében 35 ezer jármű tulajdonosa kötötte meg velünk a szerződést. Ez az összes tulajdonosok 60 száza­léka. Az igaz, hogy a kötelező gépjárműbiztosítás után a bizto­sítók csak a díjban kalkulált költségeket tarthatják meg, és nyereséget nem számolhatnak el, sőt az esetleges kamat sem kerülhet a bevételek közé. Az esetleges veszteség pedig a bizt- tosítók kockázata. — Akkor miért versengtek mégis a biz­tosítók ezért? — Az oka ennek, hogy ezál­tal más biztosításokat is ma­gukhoz tudnak vonni. A Hungá­riánál pedig még az is szerepet játszott, hogy a szakgárdáját a jövőben is tudja foglalkoztatni. — Ha már előre nézünk, emelik jövőre a kötelező fele­lősségbiztosítás dijait? — Konkrét adat '92-re még nincsen, s egy év alatt, ami még le sem zárult, véleményem sze­rint a díjszükségletre még nem lehet következtetést levonni. Valószínű, hogy az alkatrész- és gépkocsiár változását figye­lembe kell ehhez venni, s látni kell a kárhányad alakulását is. — Sokszor hallani mosta­nában arról, hogy a Hungária Biztosítónál a jövő évtől jelen­tős mértékben megemelik a casco-biztosítás díját. Mi eb­ből az igazság? — Az elmúlt években több­ször igazítottunk a casco-rend- szerén, részben pedig moderni­záltuk. Mindez, sajnos, kevés volt. Nem tudtuk ellensúlyozni a hazai piac áremelkedéseit, az alkatrészárak és munkadíjak többszáz százalékos növekedé­sét. így elkerülhetetlenné vált a díj - ár egyensúly helyreállí­tása. — Tehát nagyobb lesz a casco-díj? — Az új casco-biztosítási módozatunkban infláció követő (Folytatás a 7. oldalon) Kiss János, a Hungária Biztosit»» műszaki csoportvezetője Díjemelés várható A kötelező felelősségbiztosí­tás díjai 1991. július 1-től. Személygépkocsik: 850 cm3 alatt 2658 forint 851-1150 cm3 alatt 3834 fo­rint 1151-1500 cm3 alatt 4182 forint 1501-2000 cm3 alatt 5316 forint 2000 cm3 fölött 6138 forint Motorkerkpárok: 150 cm3 alatt 198 forint 151-350 cm3 342 forint 350 cm3 fölött 1044 forint Autóbuszok: 10-19 férőhelyig 5196 forint 20-79 férőhelyig 5940 forint 80 férőhely fölött 6222 forint Tehergépkocsik: 2 tonna teherbírás alatt 4908 forint 2-6 tonna között 5476 forint 6 tonna fölött 7416 forint Mezőgazdasági vontatók 378 forint Lassú jármüvek 264 forint Segédmotoros kerékpárok 126 forint Könnyű pótkocsik 500 fo­rint Nehéz pótkocsik 700 forint Vontatók 7416 forint Személygépkocsi-utánfutó 400 forint Motorkerékpár-utánfutó 200 forint Trolibusz 10.000 forint Ma még ennyit fizetünk, de hogy mennyi lesz a jövő évi díj, azt még nem tudni. A kötelező felelősségbiztosítás díja ugyanis hatósági ár és azt az ál­lami biztosítás felügyelet álla­pítja meg, s a biztosítók ezt a díjat kötelesek alkalmazni. A hét elején látott napvilágot az a hír, miszerint a Magyar Biztosítók Szövetsége 1992— tői 25 százalékkal kívánja megemelni az autók kötelező felelősségbiztosítási díját. Az emelkedés szükségességét a jövőre prognosztizált infláció­val indokolják, de differenciált emelést terveznek: a tehergép­járművek és az autóbuszok díja növekedne nagyobb mérték­ben, a személyautók díja ke­vésbé. A biztosítók szövetségének szándékáról végérvényesen az állami biztosításfelügyelet dönt majd. Egy azonban már most bizonyos: díjemelés várható. A kicsik kedvesek Mi a garancia? Vállalkozni vagy pénzzel, vagy megfelelő hitelgaranciával lehet. Méltán és sokszor osto­rozták már azt a gyakorlatot, hogy ma szinte csak azok jut­hatnak jelentősebb tőkéhez, akiknek már eleve olyan anyagi hátterük van, amelyet a bank el­fogad biztosítékként a hitel visszafizetésére.-—Ezért alakult társaságunk két bank és egy biztosító össze­fogásával - mondja Kissné Barta Erzsébet, a Garancia Biz­tosító Nógrád megyei vezér­képviselője. - Alapüzletágunk tehát a hitelbiztosítás, amelyek megkötését megbízásunkból az érintett pénzintézetek alkalma­zottai végzik. — Nem jelenti ez azt, hogy ugyanolyan garanciát kérnek önök is, mint a bankok csak az a különbség, hogy az ügyfél a kamat mellett még a biztosí­tási díjat is kénytelen megfi­zetni? — A mi feltételeink nem olyan szigorúak. Természetesen mi sem utasítjuk vissza a garan­ciákat, de ha nincs, az sem baj. Ha látunk fantáziát a hitelfelvé­tel céljában és természetesen a hitelt felvevőben, akkor beszál­lunk az ügyletbe. — Garanciák híján milyen elvek alapján alakítják ki az egyes biztosítási szerződések tartalmát, feltételeit? — Szerződéseink egyrészt kapcsolódnak határozott bizto­sítási módozatainkhoz, amelye­ket a biztosítási felügyelet is el­fogadott. Másrészt üzletkötőnk mérlegeli a biztosításban rejlő kockázati elemeket, és nem utolsósorban szubjektív elemek is befolyásolják a szerződés tar­talmát. A hitelfelvevő személye gyakran garancia, de sokszor meghiúsíthat egy papíron egyébként tetszetős, kedvező biztosítást is. — Nem túl nagy még így is a kockázat? Az ügyfél egyszer csak meggondolja magát, még ha oly megnyerő is, és nem fi­zet. A biztosítónak pedig köte­lező fizetni... — A dolog azért nem ennyire egyszerű. Az adós nem fizetése, még nem jelenti azt, hogy a biz­tosító azonnal és mindent ren­dez. A bank végrehajtást kez­deményez az adós ellen. A biz­tosító a végrehajtás során be nem hajtható részt téríti meg a banknak. — Ez persze az az eset, amikor az olvasók azt mond­ják: a biztosító csak beszedni szereti a díjat, a kárt megtérí­(Folytatás a 7. oldalon) Az Országos Takarékpénztár, a Magyár Hitelbank és a Hun­gária Biztosító 1987 novemberében alakított meg a Garancia Biztosító Részvénytársaságot. Az eredetileg hitelbiztosításra szakosodott biztosító intézet Nógrád megyében alakulása után egy évvel, 1988. október 15-én nyitotta meg salgótarjáni irodá­ját, területi vezérképviseletét. A Garancia (a napokon belül el­adásra kerülő Állami Biztosítót kivéve), az egyetlen olyan ha­zai biztosító, amelyről elmondható: csak hazai bejegyzésű vál­lalatok alapították. Azt azonban már csak mellékesen jegyez­zük meg, hogy mind a Hungáriában, mind a MHB-ban igen je­lentős a külföldi tőke befolyása. Áremelkedés Grafikonunk azt szemlélteti, hogy idén, illetve 1992-ben milyen mértékű áremelkedés volt illetve várható. A grafikon vízszintes tengelye a hónapokat, a függőleges pedig az áremelkedés százalé­kos mértékét mutatja, alapulvéve az előző hónapot. H-kaszkó Felzárkóznánk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom