Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-21 / 273. szám
1991. november 21., csütörtök PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Bágyoni vízegyezség A kút, amelyre a vízrendszer épülni fog Kép: Gyurián Esetek és emberek Vidéki magyar sci-fí az üdülésben? Akik Szarvagedén és Kisbá- gyonban már megunták a lajtos kocsi várását és a zacskós vizet, azoknak mindennél fontosabb a hír: 1992-93 között teljesen megoldják a községek egészséges ivóvízzel való ellátását. A kutatófúrások Szarvasgedén nem, Kisbágyonban sikerrel jártak. Százkilencven méteren találtak jó vizet, s a kút percenkénti vízhozama 350 liter, amely képes ellátni mindkét községet. Éppen ezért a közelmúltban született egyezség szerint közösen építik fel a vízmüvet. A tározót a Kis- bágyon fölötti dombra építik. Az eddigi beruházási költségekhez Gede 50 százalékos arányban járul hozzá, ez a község és Kisbágyon is központi céltámogatást kíván igénybe venni. A 27 millió forintnyi összköltséghez ezenkívül saját anyagi erővel és hitelfelvétellel járulnak hozzá az önkormányzatok. Kisbágyonban a lakosság hetven százaléka támogatja a kezdeményezést és vállalja az ezzel járó anyagi terheket. Szarvasgedén a november 23-i önkormányzati meghallgatáson vitatják meg a kérdést. Szarvasgedén a napokban volt a műszaki bejárás, Kisbágyonban is hamarosan megtörténik. Az építkezés tervei készek. A beruházóról pályázat dönt. A munkák tavasszal kezdődnek. Palásthy István egykori cser- hátszentiváni körjegyző máig etalon-mérce, aki mindig szóba kerül, ha a régi szép idők; a szentiváni üdülőfalu a harmincas évekből fel-felidéződik. Vannak, akik vitatják ezt, újabb kutatási eredményekre hivatkozva állítják, hogy nem volt „olyan nagy dolog” az, ami akkoriban ott történt a falu üdülőhellyé fejlesztésében-szervezé- sében. Mindegy is tulajdonképpen, hogy mára kelve ott helyben ki emlékszik és mire. Itt fekszik az asztalomon egy korabeli, harminchetes, országosan terjesztett prospektus-kalauz arról, hogy például Cserhátszentiván- ban mire vállalkoztak Palásthy jegyző úr idejében. Ez ismert némiképp, magam is írtam már róla, de mégis most, hogy a napokban a falusi üdültetés hazai szövetségének vezetőjével, a sok és áldozatos munkájáról közismert dr. Csáky Csabával készített interjúban olvasom a mai magyar sci-fibe illő sorokat - eszembe juthat a szentiváni harminchetes-har- mincnyolcas példa. Vagyis, hogy már egyszer tartottunk ott. ahova most törekszünk! Ha eddig kevés eredménnyel is. Azt .mondja Csáky Csaba a vele készített interjúban egy helyen az Új Magyarország november 6-ikai számában; „boldog vagyok, amikor olyan híreket hallok, hogy példáid Abasá- ron a polgármester annyira a szívügyének tekinti a falusi turizmus fejlesztését, hogy a polgármesteri hivatal telefonszámán lehet érdeklődni, van-e hely valamelyik gazdánál. Ilyenkor a kézbesítő felül a biciklire, kikerekezik a vendégfogadóhoz, megkérdezi, jöhet-e a vendég. Ugye, ez már olyan, mintha egy magyar science fic- tiont mesélnék? Hát inkább olyan, mintha egy régi történetet olvasnánk. Mert mit üzen hatvan év távlatából a korabeli kalauz, amelyben Cserhátszentivánról olvasható ennél különb is! „Közlekedés: A Budapest- Hatvan-Salgótarján-i vonalon, Pásztóig 3 óra alatt közelíthető meg (99 km.) naponként 5-5 vonatpár közlekedik. Pásztóról autó, vagy bérkocsival (12 km.) Kérelemre a községfejlesztő bizottság kocsit küld. A kocsi díja 4.-P.” A napi ötszöri étkezéssel a szobák árával, mindennel együtt ugyanennyi, azaz napomként négy pengő volt a fizető vendéglátás. Mindennemű felvilágosítást bármikor szívesen adott a községfejlesztő bizottság székhelye, a községháza. Ahol mindent tudtak, azt is, hol, kinél van vendég és kinél üres szoba. Ez meg olyan manapság, mint egy régvolt mese, s az is tulajdonképpen. Hacsak nem változik mégis mostanában valami. Újabb hírek-vannak a falusi üdültetés háza tájáról, hogy példának okáért - a mezőgazdasággal foglalkozó minisztériumban (azért ott, mert bármennyire hihetetlen, a falusi üdültetés mezőgazdasági fejlesztési kérdés, vagy azzá kell válnia mielőbb!) előkészítés alatt van az a terv, amely szerint komoly összegű és valóban kedvező feltételű hiteleket kapnak a vendégfogadó gazdák, gazda- asszonyok, akik vállalkoznak a jövőben erre az érdekes-szép- hasznos hivatásra, foglalkozásra. Mert ez az. Kiegészítése az életfeltételeknek, alkalom a vidéki lakosság foglalkoztatására és így tovább. Természetesen a kellő feltételek megléte mellett. Ezért kell mielőbb változtatni a szemléleten és a körülményeken is. A támogatás akkor jöhet szóba, ha minél nagyobb számban lesznek olyanok. akiket támogatni lehet. Ezért rendez fórumot minden érdeklődőnek! Gyöngyösön, november 22-23-ikán (pénteken 11 órakor kezdődik) az agráregyetem ottani intézetében, a Mátra ut 36. szám alatt a falusi üdülés és turizmus hazai szövetsége. PAT Pásztó és környéke Pályázat • Kisbágyon. Jelenleg egy tanteremben tanul az 1.-2. és 3. osztály. A jelenlegi zsúfoltság megszüntetésére és legfőképpen azért, hogy az elsős kisdiákok jobb körülmények között kezdhessék iskolai tanulmányaikat, pályázatot nyújtott be a községi önkormányzat egy új tanterem kialakításának anyagi biztosítására. Népdalverseny • Pásztó. A közelmúltban rendezték meg a városi zeneiskolában a Rajeczky Benjamin népdaléneklési versenyt. A nemes versengésben a helybelieken kívül szurdokpüspöki, tari, mát- raszőlősi, vanyarci és hasznosi lelkes népdalszeretők is részt vettek. Hetven év robotban Embernek, állatnak nehéz a megkésett szántás Fórum a városházán Pásztón 1991. november 15-én a városi önkormányzat képviselőinek és a polgármesteri hivatal dolgozóinak fóruma volt a városházán. A jó hangulatú rendezvényen az elmúlt év tapasztalatairól és a következő év legfontosabb - teendőiről cseréltek véleményt a résztvevők. A hivatal csoportvezetői bemutatták a testületnek az ügyintézőket és rövid tájékoztatást adtak az általuk ellátott munka- területről, végül értékelték az elmúlt évben végzett munkát. Szóba került a hiányos költség- vetés, az intézmények nehéz anyagi helyzete, a szociálpolitika néhány helyi feszítő gondja. Pásztón is egyre többen várnak segítséget az önkormányzattól fokozatosan romló anyagi helyzetük orvoslására. A pénzügyi keretek azonban sajnos egyelőre nagyon végesek, így nem kis gondot okoz a képviselőknek és a hivatalnak a segélyek elosztása. A rendezvényen részt vett Tóth Sándor országgyűlési képviselő, aki több konkrét ügyben megígérte segítségét és mint a fórum végén elmondta, nagyon sok tapasztalatot szerzett, melyet képviselői munkája, a törvényalkotás során fel tud majd használni. t.i. — Ebbe még ma búzát akarunk vetni - int felénk mintegy köszönésképpen elszántan az öreg, miközben megállítja az eke előtt kínlódó két párát Pajkost és Derest. S maga is próbálja elnyűtt tornacipőjét megszabadítani a Káposztás-dűlő vendégmarasztaló sarától. Teréki Antal és fia Géza Palotás határában kínlódik a nehéz szántással. Az ifjabbik Teréki keményen fogja az ekét, miközben az apja ostorral legyin- getve biztatja a neki-neki gyür- kőző lovakat. — Végigrobotoltam a fél országot. Tizenegy éves koromban már Sósberger birtokán zsellérkedtem. Voltam Pesten bérkocsis és cukorgyári munkás, de nem vették a fáradságot, hogy bejelentsenek. Ezért aztán itt vagyok 81 éves fejjel, nyugdíj nélkül, minden nélkül - legyint keserűen az öreg, miközben fotós kollégámmal együtt kitartóan követjük a friss szántásban erőlködő fogatot. — A hét holdból már négyet elvetettünk. Sietnünk kell mert késésben vagyunk. A sáros föld majd elnyeli a lovakat az agyagos föld. Megkésett vetés ez, sokan kínlódnak most hozzánk hasonlóan. Ezért aztán szerintem jövőre nem lesz annyi búza mint az idén volt. Próbálkoztam már mindennel, csak éppen a téeszbe nem léptem be soha. Talán ez is az oka, hogy mindig a legsilányabb földet kaptam. Ez a hét hold is itt a Káposztáson a leggyengébbek közé való. Meg kell becsülni, mert megadja amire szükségünk van. Saját papot szeretne a dengelegi gyülekezet Falut véd az egyesület Két éve alakult meg az egy- házasdengelegi faluvédő egyesület, amelynek lelkes tagjai a közösségi, a kulturális élet és a sportmunka halottaiból való fölélesztését akarták. S hogy milyen eredménnyel dolgozik a 30-40 fős közösség - van közöttük gyermekkorú és idős, tinédzser és középkorosztály egyaránt - azt leginkább az jelzi, hogy mindenhol ott vannak a kis falu életében. A falukörzetesítések nehéz időszakát átvészelte a 600 lelkes község. S mindjárt a rendszerváltás utáni választások előkészítésében is részt vett az egyesület,' talán nem véletlen, hogy akkori vezetőjük, most az önkormányzat tiszteletdíjas polgármestereként dolgozik. Az általános iskolai oktatás újraindításáért is sokat tettek. Elsősorban nem valamiféle dacból indították be 90 szeptemberétől a felsősök tanítását saját iskolájukban. Nemcsak a gyerekek kényelmét szolgálja ez, annál fontosabb hogy van értelmisége a falunak, s a fiatalokban is újraéledhet saját falujuk szeretetének érzése. Jelenleg a hatvan gyerek öt nevelő irányításával végzi tanulmányait. Az indulás könnyebb volt, mint az előkészítő munka. Akár az iskola, akár a községháza épületéről van szó. Mindkettő igen rossz állapotban vészelte át az elmúlt éveket. Jelentős társadalmi munkával újították fel mindkettőt. A községháza épületében helyet kapott még a körzeti orvos rendelője is. A társadalmi munkánál maradva, jelenleg a még üresen álló evangélikus parókia takarítását, csinosítását végzik, nagy szorgalommal. Ugyanis a közelmúltban úgy döntött a gyülekezet tanácsa, hogy saját papot hívnak az egyházközségbe. A presbiterek közül küldöttséget menesztettek Szarvasra Nobik Erzsébet tiszteleteshez, aki a hívást elfogadta. Általános rendezési terv felújítása Pásztó város önkormányzati képviselő-testülete az 1991. áprilisi ülésén jelölte ki a budapesti székhelyű „Vadász és társai” Kft.-t^ az általános rendezési terv /ART/ felülvizsgálatával kapcsolatos tervezési munkák végzésére. Az ART felülvizsgálatát az tette indokolttá, hogy az 1985. évben elfogadott rendezési terv módosítása több vonatkozásban szükségessé vált. A korábbi időszakban a lakosság, az ön- kormányzati képviselők és a gazdálkodó szervezetek részéről mintegy 30 módosító javaslat érkezett. A tervezőszervezet ezen javaslatainak figyelembevételével készíti el az ART felülvizsgálatának ún. rendezési program tervezetét, amelyet az érintett államigazgatási és más szervekkel történő egyeztetés, továbbá a lakossági vita után - várhatóan - 1991. decemberi vagy a januári ülésen állapítja meg az önkormányzati képviselő-testület. A rendezési program jóváhagyását követően nyílik lehetőség a város területét érintő területrendezési terv elkészítésére, amely rögzíti a városrendezési és szabályozási előírásokat. Vezetékfektetés • Mátraszőlős. A városrész és a hasznosi víztározó között javában fektetik a 200 milliméter átmérőjű vezetékcsöveket. A várhatóan novemberi átadással megoldódhat Mátraszőlős veze- tékesvíz-ellátása. Elutasították • Pásztó. Nem megoldott a lengyel piac elhelyezése. A városi sportegyesület felajánlotta a sporttelep meghatározott részét erre a célra. Fiókpatika • Héhalom. A palotási gyógyszertárhoz tartozó patika nyílik a körzeti orvosi rendelő mellett. A fiókpatika megnyitása a betegek kényelmét szolgálja. Rokonok a szülőföld szeretetében Kelemen Klára: Őrizzük meg örökségünket Alig akad ember, aki ne ismerné Pásztón Bogácsi Istvánná Kelemen Klárát. A 75. évében járó idős asszony fiatalos lendülettel vesz részt a hely- történeti munkában és egyik alapító tagja a Csohány Kálmán baráti körnek. Hogyne lenne az, hiszen a Klári néni büszke arra, hogy szellemi és meleg emberi barátságot ápolt Csohány Kálmánnal, aki egyik levelében - elolvasva Klára néni gyűjtötte meséket, történeteket- így ír: „...annyira szépen, költőien vannak ezek megfogalmazva, hogy gyermekkorom emlékeit újra átélem és közeli rokonok vagyunk a szülőföld szeretetében...” — A leánykori napióíróból, a versfaragóból, a későbbi lelkes sajtólevelezőből hogyan lett népi mesemondó? — Apám, aki már annak idején 6 osztályt járt, s éppen ezért tanult embernek számított, mindig az emberek szeretetére oktatott. Bár figyelmeztetésül megjegyezte: minden ember annyit ér, amennyit az adott szavának a súlya. A nagyapámtól és a keresztanyámtól sokat hallottam a tollfosztók, kukori- cafosztók világáról, az ott szü- lettett rengeteg mesét. Ezeket megírtam a Bakfazékhordás, a Jajvárosi-dűlő története, a Hármas lakadalom gyűjtéseimben. Az utóbbiban azt is megemlítettem: azért fogtam tollat, hogy segítsek megőrizni a múltból hozott örökségünket, legyen az jó, vagy rossz, de a miénk volt. Ezt adom útravalóul a diákoknak is, akik szakdolgozataik írásaihoz kémek segítséget tőlem. S ha Isten segít, ígéret szerint a történetek kis könyvecske formájában is megjelennek.
