Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-18 / 270. szám
1991. november 18., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE fWSJgTgffl 5 Nem élhetek munka nélkül. Nem szeretek csavarogni! Én világ életemben dolgoztam! Negyvenes éveimben járok és még soha nem voltam munka nélkül. Több, mint húsz éve vagyok kenyérkereső! — mondja felháborodottan a ház ura, Danyi Zoltán. — És különben is mit érek vele, hogy benne van a nyomorúságunk az újságban, ezzel még nem lesz munkám! A helyszín egy szép családi ház Nagybárkányban a Szabadság utcában. Bent az udvaron daráló hangja és a mindig éhes malacok visítása hallatszik. A családfő kint dolgozik. Odabenn a lakásban meleg és tisztaság van. A háziasszony, alig ért haza a munkájából máris ennivaló után néz , mert még kenyérre sem telt az otthon lévőknek, és heten várnak a meleg ételre. A fiatal kismama és férje a szobában, az ágyon ülve dajkálja a három hónapos csecsemőt. — Nem tudom, mi lesz velünk. így még soha nem voltunk — mondja elkeseredett hangon a család egyedüli dolgozója. — A jövőt el sem tudjuk képzelni. A két iker fiam még tanul, a ve- jem nem kap segélyt, mert tanult az ISZI-ben és csak hét hónapot dolgozott az acélgyárban aztán elküldték, mert felesleges volt. A lányom tizenhat éves, még nem dolgozott és így nem is kap egyelőre semmilyen segélyt. Néha ritkán azért alkalmi munkákat szereznek maguknak. Az én munkahelyemen, a sámsonházi ruhagyárban is mondták, hogy aki akar. elmehet 3 hónapra munkanélküli segélyre, mert nincs megrendelés. Az egész havi jövedelmünk 12900 forint. Ebből kell a központi fűtésre felvett kölcsönt fizetnünk. Ha tudtuk volna, hogy ez lesz, soha nem fogunk bele! Mindenről lemondunk már, csak megélni tudjunk. A férjemnek most lett volna huszonöt éves munkaviszonya és kapott is volna jutalmat, de Budapesten a Metrónál, már nincs hely. Én pénteken kapok fizetést, addig meg miből élünk. . . ? Kölcsön kérni nem szeretek és nem is adnának, hiszen mindenkinek drága a forint. Az uram, amióta munkanéküli lett nem találja a helyét. Bizony igaz az a mondás, hogy aki csak a maga keresetéből él, az nem tud megélni! Mi annak idején a nulláról indultunk és most megint haladunk arra fele. Hol itt az igazság?! Végigdolgoztuk az eddigi életünket a semmiért. Igaz az önkormányzat támogat, szólnak, ha munka van és már ez is jó, de aki dolgozott az ' életben és aki megszokta a biztos pénzt, annak ez nem sok vigaszt nyújt! Szeli Játékosan tanulnak a kicsik Ok még gondtalanul alszanak. A kisterenyei intézmény tagóvodájaként működik a Rá- kóczi-telepi óvoda, Kulákné Bányai Ilonával vezetésével. — '82-ben adták át az épületet, és ez már minden igényt kielégít. Kényszerből előztük meg az új nevelési programot, a vegyescsoportot. Nálunk kezdettől egy csoport volt, mivel kicsi volt a gyereklétszám. Előnye, hogy így sokkal jobban fejlődnek a gyerekek. Két óvónő és két dajka dolgozik Rákóczin. Az udvari játékokat az önkormányzat által kiírt pályázat egyik nyerteseként szerezték be. — Szeptemberben hat új gyerek jött — mondja Kulákné. — Úgy gondolom, a következő három évben még meglesz a létszám. Én már azt is jegyzem, ki vár babát a telepen! A gyereknevelés szülői feladat elsősorban Tehetséggondozással foglalkozzunk, vagy felzárkóztatással? A kérdés bármelyik oktatási intézményben felvetődhet, valósságát természetesen a gyerekek összetétele határozza meg. A mátramin- szenti általános iskolában "is-is"-sel válaszolnak. Többek között ennek kivitelezéséről is beszélgettünk Molnár Béla igazgatóval. Nemigen unták meg tantermekéit a mindszenti iskolások, hiszen néhány évvel ezelőtt az óvodai foglalkoztatóban, a tanácsadóban, de még a turistaházban is tanultak. Lassan ösz- szejönnek végre az osztályok. Az elsősöket és a másodikosokat átmenetileg a művelődési házban helyezték el, de a remények szerint még ebben az évben elkészülnek a tantermeik. Tizenegy pedagógus tanít az iskolában, akik valamennyien diplomával rendelkeznek, ugyanakkor nem 100 százalékos a szakosan leadott órák száma. — Tudásuk alapján még mindegyik tanulónkat felvették középiskolába. Két-három gyerek morzsolódott le évközben, de nem egyértelműen az általános iskolának tudható he, hogy nem állták meg a helyüket. mondta az igazgató. Gyerekeink zöme jó közepes képességű, de egyre szaporodik a gyenge képességű tanulók száma. Ebben meghatározó szerepet játszik a szülői háttér, van, ahol nem követelmény a tanulás és az eredmény. Alapvetően az a probléma, hogy még mindig nem tudatosodott: a gyereknevelés elsősorban szülői feladat. A közepes tanulók is egyre rosszabb teljeAz idén elkészülnek az új termek sítményt nyújtanak, ha a tanulás csak annyiból áll, hogy az iskolában végigülik az órákat, — Mi lehet a megoldás? —Nekem vesszőparipám, hogy ha a gyerek megkezdi a felsőtagozatot, a szülő adjon nyilatkozatot, szeretné-e a továbbtanulást? Szívesen elmondom rendszeresen a követelményeket, a szülő pedig kísérje figyelemmel a gyerekét. — Van mód arra, hogy külön foglalkozzanak a tehetségesebb tanulókkal? — A mi testületünkben is felvetődött a kérdés, hogy tehetséggondozással, vagy felzárkóztatással foglalkozzunk-e? A válasz: is-is. Az alsó tagozatban ez még nem jelent különösebb problémát, a felsőben pedig úgy oldjuk meg, hogy a jobbak több és nehezebb feladatot kapnak, aztán országos versenyeken is bizonyíthatnak. Évente rendezünk házi tantárgyi versenyeket. Azt a felfogást, hogy "ott. lesz a kitűnő tanuló is, minek menjek én oda?", kategorizálással védjük ki. — Működnek szakkörök az iskolában? — Van természetjáró, számítástechnikai, alkotó szakkörünk, diáksportkörünk. Hétfőnként, órák után tartjuk a hitoktatást. Heti három qrában, két csoportban angolt tanítunk. A kisebbeket alapfokú nyelvvizsgára, a nagyokat a középiskolára készítik fel. Ok év végén osztályozó vizsgát tehetnek, így eredményük a bizonyítványba is bekerül. Ezeken kívül magyar nyelvi és számítástechnikai fakultációink vannak. — Három éve dolgozik itt igazgatóként. Vezetői beosztásában eltöltött ideje alatt mire a legbüszkébb? — Az irányító testülettel, és a falu lakóival is sikerült elfogadtatni, hogy kicsit középpontba került az iskola. A következő feladatunk lenne a szülőkkel való együttműködés a tanulmányi munka javításáért. Dudellai Ildikó Fotó: Gvurkó Péter Bátonyterenye i és környéke Díszmadár kiállítás • Bátonyterenye. A nagybá- tonyi díszmadártenyésztő klub november 16-án és 17-én 9-től 17 óráig rendez kiállítást az Ady Endre Művelődési Központban. Kibővítik a rendelőt • Nagybárkány. Tanácsadóként szolgáló új egységgel, valamint szociális- és vizesblokkal bővítik ki a község orvosi rendelőjét. Az önkormányzat már megkötötte a szerződést a ceredi Tárná ÉPFU Kft.-vei, akik még az idén megkezdik és jövő év májusáig befejezik az egymillió 800 ezer forint értékű munkát. Ezzel párhuzamosan másfél-kétmillió forintos beruházást végeznek az egészségügyben, eszközök pótlására illetve cseréjére. Fogadónap • Bátonyterenye. Orosz Tamás, az önkormányzat alpolgármestere november 20-án, szerdán délután 13 órától 16 óra 30-ig várja a választópolgárokat a városházán. Palócbokréta Bátonyterenye. Az Ady Endre Művelődési Központ november 23-án és 24-én várja az érdeklődőket a Palócbokréta elnevezésű módszertani és bemutató rendezvényre. Gömör-Kis- hont, Borsod, Heves és Nógrád megye palóc néphagyományokkal foglalkozó szakemberei lesznek a Palócbokréta vendégei. Nagy Mihály polgármester nyitja meg a kétnapos rendezvényt, 23-án 10 órakor. Délig Palóc néphagyományok címmel dr. Bakó Ferenc néprajzkutató, majd Olsvai Imre népzenekutató tart előadást. 13 órától dr. Kapros Márta néprajzkutató szól a népviseletről és a hagyományápolásról. A módszertani programon és a bemutatón közreműködnek a Nógrád Néptáncegyüttes szólistái, valamint a Dűvő Népzenei Együttes. Pál József, országgyűlési képviselő, a Palócföld főszerkesztője nyitja meg 18 órakor a színházteremben a Palócgálát. Fellépnek a hollókői, rimóci, kazári, ceredi és karancslapujtői hagyományőrző csoportok, a kisterenyei asszonykórus, a Dűvő és a Nógrád együttesei, valamint két szlovákiai magyar csoport. Másnap 9 órától A palóc tánchagyományok címmel dr. Pesovár Imre néptánckutató tart előadást. A programot dr. Németh János, a megyei köz- művelődési központ igazgatójának összefoglalója zárja. Télen nagyon hideg van Talpon maradunk Életutak a nevelőotthonból Oláh Mónika és Csűri László esküvőjüket tartották meg a mátraverebélyi önkormányzati hivatal házasságkötő termében november 15-én. Mindketten a bátonyterenyei (kisterenyei) Adám Zsigmond Nevelőotthon lakói. A fiatalok indulását és életútját az otthon lehetőségeihez képest segíti. — Korántsem ez az első esküvőnk — jegyzi meg Füzesi István, a nevelőotthon igazgatóhelyettese. — Úgynevezett széles korhatárú nevelőintézet vagyunk. Az utóbbi időben pedig egyre inkább az ifjúsági korosztály van jelen nálunk, életkorban nagyjából ■ tizennyolc éves korig. Sajnos, általános gond — és nemcsak nálunk, hanem az ország más, hasonló típusú intézményeiben is —, hogy a gyerekek nem tudnak tőlünk hová menni, mind nehezebb innen kikerülve az életkezdés. Ez akkor is így van, amikor — miként most Mónika és László esetében — áz intézményből megy férjhez vagy nősül meg a fiatal. — Milyen segítséget tudnak nyújtani számukra? — Természetesen nemcsak házasság esetében van szükségük segítségre az életkort elért fiataloknak. Általában megpróbálunk segíteni az első la- káshozjutásban és belső munkahelyteremtéssel. Közben képzésükkel, átképzésükkel támogatjuk őket abban is, hogy mind konvertálhatóbb szaktudással jelenhessenek meg a munkavállalói piacon. Például az idei tanévtől már elindítottuk a belső szakmunkásképzést, szövő- és karbantartó szakmunkásképzés folyik. Emellett megfelelő formában bizonyos munkáltatás is van, virágtermesztéssel, szárazvirág-kötészettel, járdalapkészítéssel foglalkozhatnak a fiatalok, az otthon bejáratánál elegáns kis butikot nyitottunk, továbbá működik egy szövödénk. Munkájuk után a gyerekekeink munkajutalomban részesülnek. — Ügy gondolom, az ilyen típusú intézményekben mindig is az elsőrangú szempontok közé tartozott a szociális érzékenység. A mai társadalmi-gazdasági viszonyok közepette erre az érzékenységre fokozottan szükség van nemcsak a belső tartalmi munka végzésében, a nevelőtevékenységben, hanem az anyagi feltételek biztosításában is. Ez utóbbi szempontból hogyan áll a nevelőotthon? — Bizonyos alapvető feltételek egyelőre adottak, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy nem lenne szükség további támogatásra. Ennek részletes kifejtése helyett szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen magunk is igyekszünk minden alapítványi, pályázati és más lehetőséget is kihasználni a feltételek javítása érdekében. Erre csak egy példát említek, jelzésként. A Népjóléti Minisztérium Jóléti Szolgálat Alapítványa által meghirdetett „Pályázati felhívás a jóléti szolgálat országos hálózatának kiépítésére” című pályázaton is részt veszünk. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthonban sokrétű és tartalmas tevékenység folyik. Az intézményi napok rendezvénysorozat e tevékenység folyamatosságát és magas színvonalát érzékeltetik. Az eseménysorozat az egész tanévre kiterjed, szakmai előadásokkal, színvonalas kulturális és sportrendezvényekkel, a gyerekek öntevékenységére építve. —r Mátramindszent. A polgármesteri hivatal a bakancsos turistáim/, kezelője, de nyári hasznosításra a helyi általános iskolának adják át. Téli szünetben is adott lenne a használatbavétel lehetősége, csakhogy megoldatlan az épület fűtése. Egy-két napos szállás esetén hősugárzót alkalmaznak, de ez nem hosszútávú megoldás. Új helyi adók? A kisterenyei házasságkötő teremben tartja következő ülését november 21-én, csütörtökön 15 órától a bátonyterenyei képviselő-testület. Tervezett napirendi pontjaik között vitaindító szerepel a jövő évi költségvetési elvek megalkotásához, majd ugyanebben a témában Nagy Mihály terjeszti elő az önkormányzat koncepcióját. Morvái József pénzügyi osztályvezető az új helyi adók bevezetésére tesz javaslatot. A helyi adók bevezetésével kapcsolatos feladatokat először márciusban tárgyalta a testület, de a hivatalnak meg kellett vizsgálnia a további helyi adók bevezetésének lehetőségeit, feltételeit is. Ezt az indokolja, hogy a helyi adókról szóló törvény szerint január elsejétől megszűnik az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telekhasználati díj. telekadó, házadó, nem lakás céljára szolgáló építmények adója, valamint a gyógy- és üdülőhelyi díj. Ez jövőre, éves szinten 4 millió 175 ezer forintos bevételi kiesést jelent. 1992. január elsejétől magánszemélyek tulajdonában álló üzlet, műhely: valamint egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület építményadója: gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő (nem termelést szolgáló) épületek építményadója: magánszemélyek tulajdonában álló beépítetlen belterületi telek után telekadó, és magánszemélyek tulajdonában lévő garázsok kommunális adója bevezetésére tesznek javaslatot. A hivatalnak a decemberi ülésre kell összeállítania a rendelet-tervezeteket.
