Új Nógrád, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

1991. november 13., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE Romhányi vadkacsák Balázs Ferenc, romhányi lakos öröme érthető: hét vadkacsája kelt ki a minap kedvenc állatától. Boldogsága nem egyedi, hiszen galambok és tucatnyi állat köti le dolgos mindennapjait Húsz vállalkozó közül választottak Végre ivóvízhez jutnak Holnap vajon leszünk-e? Milyen a közhangulat nálunk? - ismétli a kérdést, majd vála­szol a (iránit Csiszolószerszám és Kőedénygyártó Vállalat Ke­rámiaipari Gépgyára - Rétság, Tolmács-egyik dolgozója, amíg az üzemből irodájába érkező, Vasas István gyáregységvezetőre várok. - Ma vagyunk, ki tudja holnap leszünk-e? Így van ez or­szágszerte . . . Nem sokkal később a gyá­regység vezetője a következők­kel, folytatja: - Az Állami Va­gyonügynökség jóváhagyása után, az egész vállalatnál, bele­értve a mi gyáregységünket is, elindult a privatizációs folya­mat. A budapesti Gyémánt Gyáregység már megtalálta új partnerét, azt a svájci céget, amellyel november 15-től kft-ként dolgozik együtt. A mi esetünkben mindenfajta elkép­zelés lehetséges, mivel a külön­böző üzemrészek - forgácsoló, lakatos, műanyag - teljesen le­választhatók egymástól, önál­lóan és eredményesen is megáll­ják a helyüket. — Önök meddig jutottak a privatizációban? — A vibró üzemünk már megtalálta új partnerét. A gránit - a központ - és egy magántu­lajdonos új technológiával csi- szolópapírt és vásznat kíván majd gyártani, 250 négyzetmé­ternyi területen. Vállalatunk adja az épületet, a szakembere­ket, a magánvállalkozó pedig a termeléshez’ szükséges gépeket. Ezek már megérkeztek. Ä volt NDK-ból, Berlinből vásárolta meg. Mi hozzákezdtünk az épü­let előkészítéséhez és a gépek beszereléséhez. Az előzetes ter­vek szerint 1992. január 15-én indul a termelés. A piackutató munka arra utal, hogy a közép­minőségű terméket itthon és külföldön, a felkínált áron haj­landók megvásárolni. Az indu­láskor 12-15 fő talál munkaal­kalmat. A közös elképzelésben szerepel a termék konfekcioná­lása is. Ez a dolgozók újabb fog­lalkoztatását teszi majd lehe­tővé - vélekedik Vasas István. — Milyen sors vár a nagy- múltú forgácsoló és lakatos üzemre, ahonnan az előállított vibrótermékeket külföldre szál­lították? — Közismert, hogy az angol Bulton cégtől átvett technológia alapján gyártjuk a vibrációs gé­peket, -jelenleg igen kis meny- nyiségben. Tudomásom szerint az osztrák TAUS cég érdeklő­dik az itt gyártott termék, és az üzemeltetés lehetőségei iránt. A többi között ő is foglalkozik az általunk gyártott termékekkel. Szakemberei szemrevételezték az üzemet, megismerkedtek a gyártási folyamattal. A látottak megnyerték ' tetszésüket. Amennyiben mellettünk vok­solnak, akkor az ő közreműkö­désükkel tovább folytatjuk a vibró-termékek gyártását, csak magasabb műszaki, technikai színvonalon. Szó van arról, hogy a termékskála kibővül az előbbiekhez hasonló termékek­kel és bevezetjük a bércsiszolást is. Ez utóbbihoz az osztrák partner adja az adalékanyagot és a gyártási technológiát. Ha elképzeléseink valóra válnak, akkor az itt dolgozó szakembe­rek döntő többségét továbbra is foglalkoztatni tudjuk. — Mi van akkor, ha netán az osztrák cég jobb partnert talál? — Akkor megpróbálkozunk egy dolgozói kft. megalakításá­val. Az új formára való átállást az ezzel kapcsolatos törvény le­hetővé teszi. Terveink szerint lízingeléssel gyártanánk a vibró-testeket. — A közöltekből kitűnik, hogy pillanatnyilag megbízható és megfogható konkrét ered­ményt a vibró-üzem átalakítása jelenti. A többi elképzelés sorsa bizonytalan, nem látni előre a végkimenetelt. — Akárcsak mostani helyze­tünket - folytatja az előbbi gon­dolatot Vasas István. Vibro-termékeink minőségileg megállják a versenyt. A terme­lés visszaesés oka az ország­szerte jelentkező pénztelenség. Rajtunk csak jelentős megbízá­sok segíthetnének. Olyannyira visszaesett a termelésünk, hogy egy műszakban dolgozunk. Az igen szűk kívánságok mielőbbi teljesítése érdekében a dolgo­zókat mindig oda csoportosítjuk át, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Akinek nem tudunk munkát adni, az hatvanszázalé­kos bér mellett otthon, készen­létben áll. Az előbbiek miatt eddig há­rommillió forint fedezethiá­nyunk van. Szeretnénk ezt az esztendő végére teljesen eltűn­tetni. Azért, mert a vesztesége­sen gazdálkodó üzemek sem a bel-, sem a külföldi befektetők­nek nem jelentenek jó ajánlóle­velet. V.K. Felsőpetény. A képvi­selő-testület egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy a falu ivóvízellátásához megte­remtse a feltételeket. Ezt mára sikerült elérniük. Hamarosan befejeződik az állami beruhá­zásként lebonyolítandó, 140 millió forintba kerülő, vizet to­vábbító gerincvezeték kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy a község lakói is megfelelő mennyiségű és minőségű ivó­vízhez jussanak. Mielőbbi el­érése céljából már elkészült a község vízhálózati terve, és az egyes lakótelkek csatlakozásá­nak kiviteli dokumentuma. E je­lentős munka kivitelezésére több mint 20 vállalkozó jelent­kezett. A megbízást a Salgótar­jáni ÉPKAR Kisszövetkezet kapta, mivel ők adták a legelő­nyösebb ajánlatot. A víz bevezetésére csak ak­kor kerülhet sor, ha a lakosság kétharmad része igényli azt. A képviselő-testület tagjai most gyűjtik össze az erre irányuló belépési nyilatkozatokat. Ezek birtokában kerül majd sor a vízműtársulás létrehozására. Az előzetes kalkulációk sze­rint az egyes ingatlanokat 30-50 ezer forint terheli, attól füg­gően, hogy egy összegben, vagy tíz éves kamatozású kölcsönnel kívánja az érdekelt állampolgár a költségeket viselni, illetve tör­leszteni. Amennyiben a részlet- fizetést választja, akkor havonta 400-420 forintot kell törleszte­nie. A kivitelezésért fizetett összegben nem csak az utcai vízvétel lehetősége van benne, hanem a vízakna költsége is. A megalakulandó vízműtár­sulathoz csatlakozik az önkor­mányzat is, vállalva az óvoda, iskola, orvosi rendelő és kultúr- ház vízbekötését. Lehetőségei­hez mérten anyagilag is támo­gatja, az eddig felmerült költsé­geken kívül egymillió forinttal. Rétsági Krónika Megjelent a rétsági önkor­mányzat lapjának legfrisebb példánya. A képviselő-testület októberi ülésén elhangzottak, s megszavazott döntések mellett részletesen ismerteti a kiadvány a vállalkozók által várva várt, januártól érvényes helyi adók rendeletéinek szabályait. Kellemes meglepetés és új­donság a lap megjelenésében, hogy ezentúl — a szóban forgó számmal együtt — keréken ezerkétszáz példányban lát nap­világot a kiadvány. Az ok érthető: ennyien lak­nak Rétságon és a város határá­ban, Tolmácson, vagyis az ön- kormányzati krónika vala­mennyi lakásba, s így vala­mennyi állampolgárhoz eljut ebben a körzetben. S ami ko­rántsem lényegtelen: ingyen. Ez am a magas szintű tehentartas! Gondtalanul száguld az emberfia a nagyoroszi főúton, s egyszercsak min akad meg a szeme: tehe­nek a tetőn! Ki látott ilyet! Erről híres a falu!(?)Fi mán valami!?)... Mielőtt a lakókat megsértenénk, eláruljuk: a gazda hónapok, (évek?) óta nem takarította el jószágai alól a trágyát. Ezért ily magas a magasfokú tehéntartás... , a Butikok butikok hátán Rétságon ez a legújabb butiksor, melyet tizenegy vállalkozó hoz létre a jövő esztendő nyaráig. Legelsőként a cukrászda nyitotta meg kapuit, mely már hónapok óta várja ínyenceit Minden a maga útján Alig egy hónapja adták át Tolmácson, Rétság határában az AVIKO cég üzemét, s a termelés már úgy zajlik, mint egy hamisítatlan nyugati gyárban. Turcsányi Tibor üzemveze­tőnek nincs oka panaszra. A burgonyafeldolgozó gép — hi­szen ezzel, s csak ezzel foglala­toskodnak —1 napi tizenhat ton­nát képes előállítani a különfé­léé termékekből, ezzel szemben jelenleg, mivel próbaüzem fo­lyik, három-négy tonna a napi adag. Csak annyit készítenek, amennyire van megrendelés, vagyis amennyi, elfogy.- Rak­tárra itt még véletlenül sem termelnek. S hogy egészen pontosan mit készít itt naponta mintegy hu­szonöt fő? Az úgynevezett sár­gaburgonyából — ami hazánk­ban még nem elterjedt, bár a szakértők szerint sokkal fino­mabb, s fogyaszthatóbb, mint a mi krumplink — több mint tu­catnyi terméket. Krokettet, ha­sábburgonyát, gömbburgonyát, vékonyburgonyát és még hosz- szan sorolhatnánk. Csupa íny­csiklandozó falat. Ami csak kell a megrendelőnek. Egyébként milyen ízűek a termékek? Hát..., hmmmm... Hangadó a mérvadó(?) Mindenki, ki él és mozog, új, független fórumot keres magá­nak. Ah'ol megszólalhat, ahol véleményt mondhat,, ahol, nyi­latkozhat' Nincs ez másképpen Rétságon sem. A kisváros mos­tanság tucatnyi jelét is lobog­tatja zászlóként megújulásának, s polgárosodásának jeleként. íme, itt a legújabb. December Hónapban új lapot kívánnak út­jára bocsátani. Elképzelésük szerint olyan fórumot, mely közzéteszi-a város életével kap­csolatos véleményeket, taná­csokat-^— a jobbítás 'szándéká­val A Hangadó — hiszen már a név is adott szerkesztősége a művelődési központban várj a az írni és segíteni vágyó állampol­gárok jelentkezését. <? I rst;!.izr.'M 5 Rétság és környéke Zárolták • Rétság. A Shell kúttal szem­ben, a tolmácsi elágazásnál, a helyi termelőszövetkezet az ön- kormányzat jóváhagyásával, és a vagyonügynökség engedélyé­nek birtokában a kora tavasszal és nyáron 190 telket alakított ki az új otthont teremtőknek. A te­rületek nagysága 800 és ezer négyzetméter között váltakozik. A napokban a földhivatal be­fejezte a telekkönyvi átvezeté­seket is. Ennek ellenére sem vehetik birtokukba a tulajdono­sok a számukra megfelelő tel­keket, mert az országgyűlés az átmeneti törvényben előírta a szövetkezetek vagyonának zá­rolását. A reménybeli - valósá­gos tulajdonosok gyakran meg­kérdezik a nagyüzem vezetőit: mikor juthatnak a megvásárolt telkeikhez? Ez ügyben a szö­vetkezet vezetői válaszért a fel­sőbb szervekhez fordultak. Ott sem tudtak választ adni, így ma is tart a bizonytalanság. A másik jövedelemforrás • Felsőpetény. Az Országos Érc és Ásványbányák, beleértve a felsőpetényi üzemet is, ered­ményesen gazdálkodott. Ez tette lehetővé, hogy az idén 30 százalékkal növeljék a dolgo­zók bérét, illetve a bérjellegű juttatásokat. A szétosztható összeg 12 százalékát alapbér­ként kapták meg a dolgozók. Másik jövedelemforrásuk a szénjárandóság felemeléséhez és havi kifizetéséhez kötődik. Míg korábban ilyen címen egy évben 3500 forintot kaptak, ad­dig az idén jelentősen megemel­ték ezt az összeget: havonként 1500 forintot számolnak el, ami után nem kell személyi jövede­lemadót fizetni. Az előbb emlí­tett két jövedelemforrás egyút­tal azt jelenti, hogy az egy főre Cső évi kereset eléri majd a 200 ezer forintot, ami a környező üzemekhez képest egyáltalán nem tartozik a rossz keresetek közé. Szegényedünk • Rétság. A Börzsöny Áfész üzleteiben a 10 százalékos fo­gyasztói forgalom csökkenés egyértelműen arra utal, hogy hiányzik a" lakosság vásárlóké­pessége. A szegényedés legerő­teljesebben az építőanyag ke­reskedelemben jelentkezik, ahol az igények a tavalyihoz képest 40 százalékkal csökkentek. A ruházati és a műszaki áruknál a forgalomvisszaesés 20-25 szá­zalékot jelez. Az élelmiszerek forgalma viszont még tűrhető. Távlatokban • Nézsa. A felkért szakembe­rek most dolgozzák ki a község komplex infrastruktúrális fej­lesztésének tervét. Ebben sze­repel egy új szeméttelep létre­hozása, a közvilágítás korszerű­sítése, valamint a belvízrende­zés, egy modern általános is­kola, továbbá egy oktatási és égy egészségügyi központ lét­rehozása. A kivitelezéshez szükséges összeg előteremtése érdekében hamarosan^ pályázatot nyújta­nak be az Állami Fejlesztési In­tézethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom